Békés Megyei Népújság, 1982. március (37. évfolyam, 51-76. szám)
1982-03-13 / 61. szám
/ a 1982. március 13., szombat 1 Lt*Tc1 Új termékek a piacon Erjedőben a sütőipar Kim Megyénk négy sütőipari vállalatánál az elmúlt évben csökkent a kenyértermelés. Lényegesen kevesebbet értékesítettek édesipari termékekből, leveles tésztákból. Ugyanakkor megnőtt a kereslet néhány pékáru, a burgonyás és a félbarna kenyér iránt. Csakhogy az utóbbiakból a kínálat nem tart lépést az igényekkel. Ezért a közkedvelt alföldi kenyérhez gyakran csak pult alól lehet hozzájutni. Mindezt elis• merték a szakemberek azon az ankéton, amelyen a tanácsi élelmiszeripart értékelték. Hátul a sorban Tény az is: évekkel ezelőtt a 3 kilós kenyér volt a „sláger”, ennek megfelelően alakították ki a technológiát, a létszámot. Kétségtelen, ez a termelékenyebb és a kényelmesebb megoldás. Azóta nagyon sok tészta megkelt a csészékben, a szakajtó kosarakban. Ma már a vásárlók jogosan kifogásolják, hogy a kenyerek súlya nem alkalmazkodik a családok napi fogyasztásához. Nemcsak a nyugdíjasok, az egyedülállók, hanem mások is naponta vesznek kenyeret. Ezért kellene jóval több egykilós termék. Persze, rengeteg még az akadály. A beruházáshoz kevés a szűkös fejlesztési alap, s az államnak sem feneketlen a pénztárcája. Csomós János, a gyulai vállalat igazgatója elpanaszolta: egyszerűen képtelenek a választékot bővíteni, annyira elavult a sütőüzem. Az egykilós kenyeret is a • vidéki- kisebb pékségekből szállítják a városba. Valóban, ami a fejlesztéseket illeti, Békés megye sütőipara — az óriási erőfeszítések ellenére — hátul kullog a sorban. Az ország egyik legkisebb megyéjében, Komáromban például kilenc korszerű alagút" kemence működik, míg nálunk tavaly adtak át egyet Szarvason. Hogy miért van ez így. ne firtassuk. Mindenesetre a jövőben nagyobb körültekintéssel- szükséges megi'alósítani a beruházásokat, okosan felhasználni a rendelkezésre álló pénzt. Azoknak is igazuk van viszont, akik azt mondják: a beruházások elhúzódása és az anyagi eszközök hiárjya miatt a berendezéseken próbálnak spórolni. így gyakran előfordul, hogy modern épületben elavult gépeket kénytelenek üzemeltetni. A tanulságokat azonban nem árt levonni. Annál is inkább, mivel a VI. ötéves tervben 80 millió forint állami segítséget kapott a Janácsi sütőipar. Két éven belül felépül a gyulai sütő- és a békéscsabai süteményüzem, a tervidőszak utolsó évében pedig hozzákezdenek a szeghalmi építéséhez. Ezenkívül befejezik az orosházi rekonstrukciót, új pékséget kap Me- zőkovácsháza és Mezőhegyes. Nem ég a ház Az ötnapos munkahét bevezetése még tetézi a sütőipar gondjait. Az eddigi tapasztalatok azt mutatják — legalábbis a megyeszékhelyen —, hogy az emberek a szombati kenyeret már pénteken megveszik. Jellemző példa: Békéscsabán a péksütemények szombati forgalma 50 százalékkal csökkent. Ez azt jelenti: a pékeknek az eddigieknél is feszítettebb • tempóban kell dolgozniuk', és korábban kezdeni a munkát. Kérdés: kik, és meddig bírják az állandó éjszakázást?' A fiatalok sorra otthagyják a pékségeket, sokszor kevesebb pénzért, de jobb raun- kadiő-beosztásért. Nem csodálni való, hogy ilyen körülmények között az évi 4 százalékos bérpreferencia nagy. részét túlóra kifizetésére használják fel, és a szabadnapokat sem tudják mind kiadni. A polcokon még mindig sok a 3 kilós cipókenyér Fotó: Fazekas László Ha nem is mindenki, de a többség belátja, hogy nincs értelme " a siránkozásnak. Ugyanis sok még a belső tartalék, az üzem- és munka- szervezésben rejlő lehetőség, a vezetés színvonalán is van mit javítani. Kár kiabálni, nem ég a ház. Az új, a jobb megoldások keresése és megvalósítása viszont halaszthatatlan. Demcsák Mihály, a gyomaendrődi vállalat vezetője a kényelmes munkatempó ellen szólt. Mostanság igényesek a vásárlók, és nem szeretik, ha pazarlásra késztetik őket. Ehhez csak any- nyit tennék hozzá: a sütőipar a népgazdaság talán egyetlen ága, amely eddig nemigen vállalt kockázatot. Most már egyre több jó kezdeményezéssel találkozhatunk megyénkben is. Az is sokat mond, hogy minőségi kifogás elvétve fordul elő. Számos új termékkel jelentkeznek a piacon a sütőipari vállalatok. Gondoljunk az alföldi, a burgonyapelyhes, a gyümölcskenyérre, a Körösi ropira, a nemsokára megjelenő kolbászos bordásra és a szeletelt kenyérre. Az új termékek bevezetésénél azonban, meg kell vívni a csatát a kereskedelemmel. Lehet, hogy különösen hangzik, de így van. Leginkább az ötnapos munkahét kapcsán csóválhatják a fejüket a vevők. Elszáll a pehely? Itt van mindjárt a kukori- capelyhes kenyér esete. A .megyei tanács kereskedelmi osztálya szorgalmazta ennek a gyártását, még a népszerűsítését is vállalta. A sütőipar meg is kezdte a szállítást, kevés sikerrel. Gyulán az elmúlt év decemberében 28 mázsa ilyen kenyeret értékesítettek, ez év januárban már csak 10 mázsát. A kereskedelem egyszerűen nem rendel. Az élelmiszerkiskereskedelmi vállalat a sütőüzem ajánlólevelére nem válaszolt. Hogy mi az érvük? Nem tudni pontosan. Talán az, hogy nem kejl a vevőknek, mivel ennek a terméknek is 72 órás a fogyaszthatósági ideje. Az igazi ok szerintem az lehet: semmiféle érdek nem fűződik az árusításához, akkor meg minek reklámozni. Pedig a megfelelő technológiával készített pelyhes kenyér egészséges, lyukacsos szerkezetű, és a kilónkénti ára is olcsóbb a burgonyás, vagy az alföldi kenyérnél. Az új termék elterjedését gátolja a szabadalmi rendszer is. A szakemberek nem értik, jogtalannak tartják, hogy 3 százalékos találmányi díjat fizessenek egy megyén kívüli újító vállalatnak a kukoricapelyhes kenyér gyártásáért. Hiszen már anyáink is sütöttek rozzsal, szójával, burgonyával, sőt. kukoricával is kenyeret. Adott a ll&zt, tudják a keverési arányt, mégis követelik az újítási díjat. A vitát bizonyára eldöntik egyszer, de félő, hogy későn. A pelyhes kenyér lassan elszáll, kimúlik, és nem lesz, aki feltámassza. Azért is szomorú ez, mivel a burgonyapelyhet lengyel importból szerezzük be, s egyelőre bizonytalan a szállítás. Egyébként jó lenne azon is elgondolkozni: a négy sütőipari vállalat miért ne bővíthetné a választékot azzal, hogy a saját területén kívüli városokat, községeket is ellássa . új, keresett termékekkel. A félkilós, fóliába csomagolt, szeletelt Rá- kóczi-kenyeret például szívesen látnák a megyeszékhely vagy Gyula üzleteiben. Legyünk tárgyilagosak. Halad előre, felnő feladatához . a megye sütőipara. A- teendők nagyobbik része rójuk vár, a felelősség az ő vállukon nyugszik. A mi dolgunk, hogy megbecsüljük munkájukat. Úgy is, hogy nem pazaroljuk a kenyeret. Seres Sándor Ideális állapotok az idősek otthonában Szeghalmon Nincs túlzás abban, ha azt mondjuk: sok-sok településünk büszke lenne olyan napközi otthonra, mint amilyen a szeghalmi idős kordáknak van. A 11 esztendeje létesített intézmény 1975- ben költözött át a Kossuth u. 18. sz. épületbe, ahol egyébként nyugdíjasok klubja is működik. Vezetőjének, Sáfián Györgynének munkabírásáról, . kitűnő szervező- készségéről már számoá pozitív véleményt hallottunk, így most őhozzá fordulunk, hogy az otthonba járó emberek ellátásáról, foglalkoztatásáról, a patronálok tevékenységéről tájékoztasson bennünket. & Elöljáróban még hadd mondjuk el, hogy az energikus, háromgyermekes asz- szony nemcsak munkahelyén, hanem . a közéletben is igyekszik kamatoztatni tudását, felhasználni tapasztalatait. Évek óta ő a nagyközségi pártszervezet gazdasági vezetője, s részt vesz a népfrontmozgalomban, a Vöröskereszt és az ÁFÉSZ munkájában. Ugyanakkor 17 évig ő volt az iskolai szülői munkaközösség elnöke. Szorgalmát, kitartását méltányolták felettesei is. 1981- ben a településfejlesztésért kapott kitüntetést... — Milyen az ellátás az otthonban? — Mielőtt válaszolnék erre a kérdésre, hadd utaljak a „toborzás” nehézségeire. Kezdetben ugyanis többen húzódoztak a 40 személyes otthon látogatásától. Ma már ott tartunk, hogy a létszám meghaladja az ötvenet, sőt tovább növekszik az érdekm.,.. Ili í # 312 Sáfián Györgyné, a szeghalmi öregek napközi otthonának vezetője (képünk jobb oldalán áll) nagy hozzáértéssel és lelkesedéssel irányítja, szervezi az intézmény munkáját lődés intézményünk iránt, összesen 27-en vannak azok, akikről térítésmentesen gondoskodunk, a többiek pedig 150—330 forintot fizetnek havonta. Az étkezés mellett lehetőség nyílik itt a fürdésre, mosásra, s minden lakónk igénybe veheti az egészségügyi ellátást is. — Hogyan lehet kielégíteni az idősek mozgásigényét? — Erre több alkalom is kínálkozik. Minden nap 5— 10 percig egyéni, illetve csoportos tornagyakorlatokat végzünk, s bőven van hely a sétálásra. Kora tavasztól késő őszig a mintegy 500 négyszgöles kert sokféle elfoglaltságot ad az asszonyoknak, míg a férfiak a % ** Délelőtt, a nyugdíjasok klubjában a férfiak is többféle elfoglaltságot találnak maguknak 37 magyar résztvevővel Tavaszi vásár Lipcsében A hagyományos lipcsei tavaszi nemzetközi vásár idén március 14-től 20-ig várja a szakembereket és a látogatókat. A mostani rendezvény mottója: „A szabad világkereskedelemért és a műszaki haladásért”. A résztvevők széles köre (több, mint 60 kiállító ország többszáz cége) jelzi a korszerű termékskálát bemutató vásár változatlan népszerűségét. A szakkiállításhoz kapcsolódó könyvvásáron ítélik oda a ;,világ legszebb könyve” díjat. (E bemutató . jelszava: „A könyv kenyér, amelyre az embernek szüksége van”.) A l’eggazdagabb választékot 1982-ben is az elektronika, a távközlés, a tudományos műszergyártás, az adat- feldolgozás, az élelmiszgr- feldolgozó-ipar és a textil- gyártás vonultatja fel. Üj- donság a KGST-n belüli mezőgépipari együttműködés eredményeit bemutató Agro- mas jelentkezése: kétezer négyzetméteren mezőgazdasági gépeket, feldolgozó rendszereket állítanak ki. A szerszámgépipar csúcsát az ipari robotok képviselik. A fogyasztási cikkek most is nagy számban vonzzák a látogatókat. Magyarország — szintén hagyományosan — a legnagyobb kiállítók egyike. Idén 37 hazai ipari és külkereskedelmi vállalat vesz részt; a Tungsram képcsövei, vagy a METRIMPEX műszerei éppúgy érdeklődésre tartanak- számot, mint a BUDAVOX, a Videoton és az Elektro- modul termékei. Hazánk 3500 négyzetméteren állít ’ki, s összesen 12 termékkel pályáztuk meg a vásár nagydíját. Részvételünk sikerét bizonyítják a kiállítás ideje alatt Lipcsében megkötött szerződések, árucsere-megállapodások is. Sz. G. A vásár egy részlete (Fotó: KS) nyugdíjasok klubjában • bil- liárdozhatnak, illetve örömmel vesznek részt az udvar és az épület környékének karbantartásában. Egyszóval az otthon látogatói kedvükre kielégíthetik mozgásigényüket. — Igaz, hogy bedolgozást is vállalnak? — Igen, az időtöltésnek ez a hasznos formája különös örömmel tölt el bennünket. Ehhez 1980. tavaszán fogtunk hozzá, amikor a TEJTÖ- VÁLL-nak elvállaltuk a köpenyek javítását. Mivel megbízóink elégedettek voltak munkánkkal, újabb feladatokat adtak. Azóta már úgynevezett gomolya-, sajt- és# kocsiruhák szabásával, illetve varrásával is foglalkozunk. Vannak, akik szálaz- zák és hajtogatják az anyagot. Tavalyi bevételünk elérte a 12 ezer forintot, amelyből azután a kirándulással kapcsolatos kiadásainkat fedeztük. Előfordul, hogy tevékenységünkért másfajta ellenszolgáltatást kapunk. Például függönyöket varrtunk, a Sebes György Álta-~ lános Iskola részére, amely cserébe vállalta, hogy négy éven át műsort ad valamennyi ünnepségünkön. — Milyen összejöveteleket szoktak tartani? — A születésnapok és névnapok megünneplése mellett minden évben megrendezzük az „öregek hetét”. Ilyenkor irodalmi előadások hangzanak el, kézimunka- délelőttöket, vetélkedőket szervezünk, sőt egy-egy alkalommal a tánccsoport és a népdalkórus tagjai is felkeresnek, s műsorral kedveskednek nekünk. A cite- rások szintén közreműködnek, amikor táncolunk, dalolunk ... — Milyen kapcsolatokat létesítettek a település társadalmi szerveivel, gazdasági egységeivel és intézményeivel? — Példaként megemlíthetem a helyi népfrontbizottságot, és a járási könyvtárat, amely szívesen tart kihelyezett ülést, illetve előadást minalunk. Vagy: a TEJTÖ- VÁLL 1973. óta 16 liter tejet szállít- intézményünknek, térítésmentesen. De sorolhatnám tovább azokat az óvodákat, ifjúsági és felnőtt közösségeket, amelyek valamilyen módon rendszeresen támogatják az otthon lakóit. A Sárréti Tsz autóbuszával két évvel ezelőtt Debrecenbe utaztunk, s visszafelé jövet pedig meglátogattunk egy-két napközi otthont. Ugyancsak jól sikerült kiránduláson vettünk részt Egerben, Mezőkövesden, Gyulán és még jó néhány településen. Alkalomadtán Békéscsabára is elutazunk, hogy egy-egy előadást megtekintsünk a Jókai Színházban. Élményeinkről, tapasztalatainkról írásban is beszámolunk. — Lesznek-e kiemelt programok az öregek nemzetközi éve alkalmából? ' — Feltétlenül. Az egyik ilyen jelentősebb eseménynek számít a kétnaposra tervezett budapesti látogatás. A nagyközségi tanács autóbuszával utazunk a fővárosba, ahol a Szociális Intézmények Központjában kapunk majd szállást. ífí r,v A szinte kifogyhatatlannak tűnő programokról, a társadalmi segítségnyújtás megannyi formájáról még sokat lehetne beszélni. Mindezek után felesleges lenne bizonygatni, hogy az idősekről való szervezett ‘gondoskodást nem kampányszerű feladatként kezelik Szeghalmon. Szó sincs arról, hogy másutt nem találkoztunk a fentiekhez hasonló gyakorlattal, illetve jó kezdeményezéssel. Az viszont kétségbevonhatat- lanul igaz: ahol humánusan gondolkodó, mások érdekeiért cselekvőén is tenni tudó agilis vezetők, munkahelyi közösségek vannak, ott mélyebbek, tartalmasabbak, s ezáltal mindennél értékesebbek az emberek egymásközti kapcsolatai is. Kép, szöveg: Bukovinszky István
