Békés Megyei Népújság, 1982. március (37. évfolyam, 51-76. szám)

1982-03-11 / 59. szám

p 1982. március 11., csütörtök NÉPÚJSÁG JEGYZET II rádióban hallottuk ígérni könnyű... Bár az utóbbi esztendők­ben történt egy és más a bürokrácia elleni örök há­ború frontján, még mindig igaz — s ez, gondolom, nem csak személyes tapasztala­tom —, hogy magán- vagy közérdekű bejelentést ten­ni, érdeklődni, javasolni, felszólalni tanácsosabb írásban mint szóban. Az írott szó már irat, do­kumentum, amit iktatni le­het, amelyről másolatot le­het készíteni, azaz valamit mindenképpen tenni kell az ügyben, legalább formáli­san, legalább egy előre nyomtatott válasz elküldé­sének erejéig. Azonban a spontánul szerveződő, de­mokratikus közéletnek az is lényeges alkotóeleme, hogy az élőszóban tett megálla­pítások, ígéretek, tájékozta­tások és megegyezések is kötelező érvényűek legye­nek. Ez pedig, sajnos, sok­szor nincsen így. Ki ne tud­na olyan példát, amilyet nemrég magam is hallot­tam: egy vállalati igazgató nyilvánosan béremelést ígért dolgozóinak, később azonban mit sem akart tud­ni saját ígéretéről, „elfe­lejtette". Egyik napilapunk hason­ló kínos esetről számolt be: a tanácstag olyan téves adatokkal tájékoztatta vá­lasztóit, amelyeket egy. ta­nácsi tisztviselőtől kapott, de hát a szó elrepül, az írás megmarad. Felnőttségünk és emberséges intézmény- rendszerünk nagy biztosíté­ka rejlik az élőszó becsü­letében. A tisztesség és a bizalom paragrafusokba nem foglalható szabályait kellene érvényesítenünk, hogy beidézhető tanúk, a nyilvánosság kényszerítő er­kölcsi ereje nélkül is meg­szülessenek és megtartassa­nak a szóbeli emberi érint­kezés egyszerű normái. A baj csupán az, hogy az ese­tek óriási többségében nem egyenrangú felek közötti | információcseréről, megál­lapodásról van szó: az egyik oldalon általában egy arctalan intézmény, hiva- , tál, iroda, vállalat, cég ■ j megbízottja áll, a másikon pedig egy valamilyen okból alárendelt helyzetben levő közintézmény vagy csupán egyetlen állampolgár, egy ügyfél, aki egyoldalúan rá- j szorul a hivatalt képviselő ember jóindulatára. A már említett tanácstag panasza arra is rávilágít, hogy még közjogi funkci­ókkal és jogokkal felruhá­zott, választott tisztségvise- ' lök esetében is sok múlik a hivatal jóindulatán, s na­gyon sok intézményben a belső ügyrend, rangsor is úgy alakult ki, hogy szinté kizárja az élőszóban adott véleményezést, tájékozta­tást, döntést. Pedig a pa­pír- és pecsétmánia gyó­gyítása nem késhet sokáig: a felgyorsult élet, az éssze­rű munkaszervezés is azt követeli, amit a puszta em­berség: visszaadni a ki­mondott szó becsületét, akár telefonon, akár négy- szemközt, akár alárendelt, esetleg pillanatnyilag ki­szolgáltatott emberek nyil­vánossága előtt hangzik el. Szentmihályi Szabó Péter Korszerű otthonokba költöztek az újtelepiek Szeghalmon A/, újtelepi cigánycsaládok egy része ilyen házgyári elemek­ből készült komfortos lakásokat kapott, amelyek belvizes- kölcsönnel OTP-s beruházásból épültek Kép, szöveg: Bukovinszky István Már nem is kell eltelnie olyan sok időnek ahhoz, hogy a helytörténészek szá­mára valóban dokumentum értékűvé váljanak azok a felvételek, amelyeket Zsom- bok János, a szeghalmi ta­nács vb-titkára a napokban mutatott nekem. Az egyik színes fotón bulldózer látha­tó, amint éppen az egyik putrit „igyekszik letakarita- ni” a föld színéről. A többi képen az új lakásba költö­zés egy-egy mozzanatát örö­kítették meg. Az elképzelé­sek szerint az egész területet gyümölcsfákkal telepítik be, s 4-5 év múlva az arra já­róknak talán már eszükbe sem jut, hogy azon a helyen valamikor több száz cigány lakott. A hivatalos kifejezést haszr nálva: még az 1970-es évek közepén is 64 „szociális kö­vetelményeknek meg nem fe­lelő lakásban" tengették éle­tüket az újtelepiek. A nagy­község párt-, állami és tár­sadalmi szerveinek szívós együttes munkájának ered­ményeként sikerült elérni, hogy 1980 elejére a putrik száma tizenhatra csökken­jen. Az elköltözők egy része házépítésre, a másik része lakásvásárlásra vett fel hi­teleket. Nem «okkal utána jött az árvíz, amely a tele­pet is elöntötte. így újabb lehetőség nyílt az' ott lakók gondjainak enyhítésére. A 16 károsult család közül 12 belvizes kölcsönt vehetett fel. mintegy 330 ezer forint ér­tékben. A tanácstól kapott ingyentelken — OTP-beru- házással — házgyári elemek­ből új lakások épültek. A telepen ma már mindössze három olyan épület maradt, amelyeket összesen tizenné­gyen laknak. Két család la­kásvásárlása viszont most van folyamatban. A mintegy 50 négyzetméter alapterületű komfortos otthonok minősé­gi változást hoztak a ci­gánycsaládok életkörülmé­nyeinek javulásában, amihez egyéb társadalmi támogatás is járult. A- GELKA szak­emberei a tévéantennák fel­szerelését vállalták, míg a Vöröskereszt csaknem 100 ezer forint értékű ágyneműt és takarót adott. Az emlí­tett családok társadalmi be­illeszkedésének könnyítését szolgálják az egészséges élet­móddal, a kulturált maga­tartással, a háztartásvezetés­sel stb. kapcsolatos előadá­sok. A tudatformálásban és a naponta jelentkező gon­dok megoldásában nem kis feladatot vállalt Kele Jó- zsefné cigányügyi referens, a nagyközségi tanács nyugdí­jasa. Vöröskeresztes vezetöségválasztó taggyűlés (Tudósítónktól) A Kner Nyomda gyomai üzemének Vöröskereszt-alap- szervezete a napokban tar­totta vezetöségválasztó tag­gyűlését, melyen többek kö­zött részt vett dr. Frankó Pál, a járási Vöröskereszt képviselője. Domokos lmréné titkár be­számolójában hangsúlyozta: a Vöröskereszt az üzem min­A Békés megyei Élelmi­szer-kiskereskedelmi Válla­lat teljesítette 1981. évi üz­letpolitikai elképzeléseit. Mű­ködési területükön ellátták a lakosságot élelmiszerekkel és alapvető háztartási, vegyi cikkekkel. A forgalom meg­haladta az egymilliárd 60 millió forintot, amely 5,8 százalékkal több a tavalyi­nál. Ennek megfelelően az áruforgalmi tervet is túl­teljesítették. Az eredmények alakulását kétségtelenül be­folyásolta a hatósági árvál­tozás, de a forgalom növeke­désének 90 százalékát a ter­melékenység emelkedésével érték el, ami jó létszámgaz­dálkodást tükröz. Az elmúlt évben 5,6 szá­zalékkal kaptak több árut, mint 1980-ban. Nagy hang­súlyt helyeztek a közvetlen beszerzésekre. Sok terméket vettek a Mezőhegyesi Mező- gazdasági Kombináttól, a pincegazdaságoktól, a ZÖL- DÉRT-től, a baromfifeldol­gozótól, a termelőszövetke­Kiemelkedő tudományos rendezvénynek ad színhelyet a hónap végén Szolnok: a Magyar Diabetes Társaság március 25—27. között ren­dezi VI. kongresszusát Szol­nokon, a megyei művelődési és ifjúsági központban. A kongresszusra több mint 150 hazai és külföldi orvost és kutatót várnak, Bulgáriából, Görögországból, Jugoszláviá­ból, Lengyelországból és az NDK-ból érkeznek vendé­gek. A háromnapos ülésen den területén jelén van, szer­vezi a véradást, baleset ese­tén elsősegélyben részesít. Az aktívahálózat jól látja el - feladatát. Gond viszont a taglétszám csökkenése, ugyanis az aktívák közül so­kan nyugdíjba vonultak. Ezért az új aktívák szerve­zésére van szükség. Végeze­tül megválasztották az üze­mi Vöröskereszt új vezető­zetektöl és az állami gazda­ságoktól. Nem csökkent a húsipari cikkek forgalma. Megnőtt a kereslet az ol­csóbb hentesáruk iránt, ba­romfihúsból 10 százalékkal nőtt az eladás. Nem lehet panasz a tej és tejtermékek kínálatára sem. összességében 4,2 százalék­kal emelkedett a forgalom. Ugyanakkor kevesebbet ad­tak el tejből és vajból. Idő­szakonként akadozott a zsi­radékok beszerzése, főleg az étolaj, az étkezési szalonna volt/ hiánycikk, örvendetes, ho^y burgonyából, zöldség­ből és gyümölcsből 5,7 szá­zalékkal növelték az eladást. Érdekes, hogy csökkent a szemes kávé forgalma, több fogyott viszont szénsavas üdítő italokból. Jól sikerül­tek a különböző árengedmé­nyes akciók és vásárok. Min­dent egybevetve: mintegy 17 millió forint nyereségre tett szert a vállalat, ez 9,3 száza­lékkal több az 1980. évinél. (s. s.) csaknem száz előadás hang­zik majd el több szekcióban a cukorbetegség korai felfe­dezéséről, gyógyításáról. A tanácskozáshoz kapcsolódóan kerül sor március 24-én a cukorbetegek országos talál­kozójára is, amit a fővárosi egészségnevelési intézet szer­vez. Az egész napos prog­ramban a résztvevők előadá­sokat hallgathatnak betegsé­gük kezeléséről, szövődmé­nyeiről és választ kapnak az őket érdeklő kérdésekre. Fiatalok az egészségügyben Békés megyében az elmúlt években csökkent a betöltet­len orvosi állások száma. A megye városaiban, községei­ben 1976-tól 166 fiatal or­vos, fogorvos, gyógyszerész helyezkedett el. A pályakez­dő diplomások többségével az egészségügyi intézmények társadalmi tanulmányi ösz­töndíj szerződést kötöttek. Az orvosok, gyógyszerészek mellett a megye egészségügyi intézményeibe az utóbbi években egyre több egész­ségügyi szakközépiskolában végzett kerül. A megye kór­házaiban, gyógyszertáraiban, orvosi rendelőiben így ma már az összes dolgozók 41 százaléka 35 éven aluli. A fiatal pályakezdők ki­alakult patronálási rendsze­rének köszönhető, hogy egy­re több fiatal találja meg számítását már az első évek­ben. A pályakezdők mellé patronálókat jelölnek ki1, akik rendszeresen tájékoztatják a gondokról a munkahelyi ve­zetőket. Kevés kivétellel a munkahelyi vezetők négy évre szóló foglalkoztatási tervet készítenek. A terv a pályakezdő fiatalok szakmai, politikai fejlődését elősegítő módszereket, célkitűzéseket tartalmazza. A békéscsabai kórházban 1979-től a KISZ- szervezet közreműködésével a fiatal orvosoknak és egész­ségügyi szakdolgozóknak évente fórumot rendeznek. — Kepenyes — 0 szeretet virágai Barátom 11 éves fia a napok­ban félszegen kért tőlem egy ötvenest. — Mire kell neked az a pénz? — kérdeztem. — Tetszik tudni, anyunak és a huginak szeretnék virágot ven­ni nők napjára; csak egy ötven- forintosom van, és a szegfű szá- 'a 25—30 forint — hangzott a ha­tározott kijelentés. — Tényleg? — kérdeztem cso­dálkozva. Azután én is ugyancsak meg­lepődtem, amikor családom nő- tagjainak hétfőn szegfűt vásá­roltam, hiszen 27 forintért kap­tam egy szál virágot, s nem is a „minőségi” áruból. Kérdezem, vajon kinek az érdeke, hogy ilyen magas árat állapítsanak meg egy „közszükségleti” cikk árusításakor. Avagy a nagy hasznot most — s még néhány jelentősebb névnapkor — zsebe­lik be az árusok. Én még csak- csak kifizetem a borsos árat, ám a tisztelettudó diákok — és még sokan mások — ugyancsak meg­érzik a zsebükön ezt az ajándé­kozást, avagy így válik „áruvá” a legnemesebb érzés, a szeretet és a tisztelet? —o—s ségét. Beinschróth Károly Több baromfibús, zöldség és gyümölcs Diabetes kongresszus Szolnokon II vásárlók jogai ||. II jótállás — és ami mögötte van Ha azt mondjuk valakiről, hogy jótállunk érte, ez azt jelenti: jól ismerjük, vállal­juk a felelősséget a jellemé­ért tulajdonságaiért. De va­jon mit jelent pontosan a jótállás a jogban, a keres­kedelemben? Röviden összefoglalva a jótállás a termék minőségé­ért vállalt felelősség. Az el­adó azt garantálja, hogy az áru a jótállás teljes időtar­tama alatt hibátlan lesz, jól fog működni. Ha pedig még­is történik valami baj, ak­kor ingyenesen gondoskodik javításáról, az alkatrészek, s ha szükséges, az egész ter­mék cseréjéről. S végül a jótállás körébe tartozik még az is, hogy az eladó, a ke­reskedelem megtéríti a ve­vőnek a termék hibája mi­att keletkezett kárát és költ­ségét is. Jó tudni, hogy a szava­tosság és a jótállás a jogban két teljesen különböző do­log. A szavatossági jogok valamennyi vevőt megilletik a törvény erejénél fogva, bármilyen terméket vásárol­jon is. Ezzel szemben a jót­állás csak a termékek külön meghatározott körére ter­jed ki. Egyrészt jogszabályok írják elő, hogy a termelő vagy kereskedelmi vállala­toknak mely árucikkekre és legalább milyen mértékű jótállást kell vállalniuk. Másrészt pedig maguk a vál­lalatok saját elhatározásuk­ból — éppen a vásárlók „ke­gyeinek” megnyeréséért — a kötelező mértéken túl is vál­lalhatnak jótállást. Azt mindenesetre jogsza­bály írja elő, hogy a vi­szonylag bonyolultabb szer­kezetű, összetételű, értéke­sebb termékeket csak jótál­lással lehet értékesíteni. Ilyenek például a közvetle­nül lakossági igényeket ki­elégítő főző-, fűtő- és víz­melegítő készülékek, az olaj­kályhák. a hűtőszekrények, a háztartási varrógépek. De ebbe a körbe tartoznak a rádió- és televíziókészülé­kek, a magnetofonok, lemez­játszók, a fényképészeti cik­kek, optikai eszközök, a bú­torok, a motorkerékpárok és a személygépocsik is. Ez utóbbiakról talán ér­demes külön is beszélni, hi­szen ma már több mint egy­millió személyautó van Ma­gyarországon, s aligha vi­tatható, hogy ez az egyik legértékesebb tartós fogyasz­tási cikk. A személygépkocsikért a Merkur Vállalat egyévi jót­állást vállal. Ennél hama­rabb is megszűnik a vál­lalat jótállási kötelezettsége, ha az autóval mór tízezer ki­lométert megtettek. A jótállás ideje alatt a Merkur csak akkor mentesül a felelősség alól, ha bizo­nyítja, hogy a hiba a kocsi eladása után keletkezett. En­nek egyik gyakori esete pél­dául az, ha az autót a tulaj­donosa szakszerűtlenül hasz­nálja vagy kezeli. Megszűnik a jótállás, ha a vásárló a kötelező műszaki átvizsgálá­sokat elmulasztja. Ezeket a díjmentes vizsgálatokat min­dig a kijelölt vevőszolgálati állomásokon kell elvégeztet­ni a jótállási jegy felmuta­tásával. Megszűnik a Mer­kur jótállási kötelezettsége akkor is. ha a kocsival gyor­sasági vagy túraversenyen vesznek részt, azt rendszere­sen oktatási célokra használ­ják, ami nyilvánvalóan az átlagosnál jóval nagyobb igénybevételt jelent. Termé­szetesen tilos a kilométeróra ólomzárát megbontani: ez is a jótállás megszűnését vonja maga után. Lássuk ezek után, hogy milyen jogai vannak a sze­mélygépkocsi tulajdonosának a jótállási idő tartama alatt! Ha az autó elromlik, első­sorban díjmentes megjavítá­sát követelheti. Az üzemkép­telen személygépkocsit a tu­lajdonosnak kell a szerviz telephelyére bevontatnia, utólag azonban — ezt sokan nem tudják! — követelheti ezzel kapcsolatos költségei­nek megtérítését. De ez a lehetőség mindig csak a leg­közelebbi szervizre vonatko­zik: ha tehát a tulajdonosa kocsiját máshová szállíttatja, a többletköltségek őt magát terhelik. A hibás gépkocsit általá­ban a bejelentéstől számított nyolc napon belül kell meg­javítani. A kocsi cseréjét a tulajdonos akkor kérheti, ha az valamilyen okból nem ja­vítható vagy a javítás után sem válik a rendeltetésszerű használatra alkalmassá, il­letve ha a javítás oly mér­tékben elhúzódik, hogy hat­van napnál is tovább tart. Ha a kocsi cseréjét kérjük, ezt az igényünket célszerű a szervizben vagy a Merkúrnál írásban bejelenteni. A tu­lajdonos természetesen csak azonos típusú személygépko­csit kérhet csereként. Ha azonban a Merkúrnak ilyen nem áll rendelkezésére, a vevő igényt tarthat a vételár visszafizetésére, illetve a vé­telár-különbözet elszámolá­sával más típusú kocsira is. Mit tehet a tulajdonos ad­dig, amíg személygépkocsi­ját a szervizben javítják? Ez a kérdés igen gyakran ad okot vitákra. Vannak, akik úgy vélik, hogy más kocsit bérelhetnek, taxit használ­hatnak, s költségeiket utó­lag a jótállás jogcímén kö­vetelhetik. Nos, a jelenlegi joggyakorlat szerint erre csak kivételes esetekben van lehetőség. Például akkor, ha valakinek a foglalkozásához, munkaköréhez a személy- gépkocsi nélkülözhetetlen munkaeszköz. Dr. Deák András (Folytatjuk) Kirakat előtt t otó: Fazekas László

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents