Békés Megyei Népújság, 1982. március (37. évfolyam, 51-76. szám)
1982-03-11 / 59. szám
NÉPÚJSÁG 1982. március 11., csütörtök Budapesten az Épületkerámia-ipari Vállalat Gyömröi úti kerámia-téglagyárában befejezték az 1981-ben megkezdett rekonstrukciót. Az új gyártósor beállításával évente 51 millió jól hőszigetelő ikersejttéglát gyártanak (MTI-fotó: Balaton József felvétele — KS) Dél-Alföldi Tégla- és Cserépipari Vállalat Gazdálkodás alkatrésszel — devizával Az utóbbi 10 évben 3 új gyár létesült vállalatunknál, így a korábban épített másik hárommal együtt a korszerű üzemek határozzák meg a tégla- és cseréptermelés döntő hányadát. Kellő időben léptünk az automatizálás útjára, így a 10 év alatt ezer dolgozóval csökkent létszámmal is változatlanul ellátjuk környezetünket falazó- és tetőfedő anyaggal. A műszaki fejlődés alapvetően olasz és német technikának köszönhető. Jók is-ezek a gépsorok, megkímélik az embert az ínszaggató fizikai munkától, és akár három műszakban is terhelhetők. Így van ez például a Békéscsaba III. Cse- répgyárban, amelyet 1974. január 31-én helyeztünk üzembe. Az eltelt nyolc év alatt összesen másfél hónapig állt a gyár, azt lehet tehát mondani, hogy 24 évet dolgozott már. Ez a folyamatos üzem erős műszaki hátteret igényel, emberi és anyagi oldallal. Az emberi tényező a jól képzett karbantartó szakembergárda. Szakképzésükről minden évben tanfolyami rendszerben gondoskodunk. 1981-ben 168- an tettek sikeres vizsgát könnyű- és nehézgépkezelő, gáztüzelőberendezés-kezelő és készülékkarbantartó szakmákban. Az anyagi felkészültséget az jelenti, ha elegendő tartalékalkatrész áll rendelkezésre. Ennek beszerzése nem könnyű. Az alkatrészek nagy része speciális, vagy az anyag különleges, vagy a megmunkálás módja, mindenesetre már éveken át importból szereztük be, kemény valutáért. Az alkatrészek minden évben drágultak, a beszerzés lehetőségei sem javultak. A készlettartás sokba került, ezért először megszerveztük a konszignációs raktárt. Ennek lényege, hogy a külföldi cég leszállított alkatrészeit nem kell a beérkezéskor kifizetni, hanem csak akkor, ha azokat felhasználjuk, beépítjük. 1981-ben ötmillió forint értékű letétbe helyezett anyagot használtunk fel, anélkül, hogy készleten kellett volna tartani. Ettől azonban még nem csökkent a behozatal. Most azt tervezzük, hogy megkíséreljük helyettesíteni az import anyagokat hazaiakkal. Gépgyártó üzemünkben elkezdjük gyártani saját magunknak és a téglaipari testvérvállalatoknak is a külföldi eredetű gépek, gépsorok alkatrészeit. Ehhez az elektromos edzőberendezést már beszereztük. Az elmúlt évben 17 millió forintot költöttünk külföldről behozott és raktározott anyagokra, ebből 4-5 milliót az első nekifutásra helyettesítünk saját gyártásból. Egy másik területen is devizamegtakarítást érünk el. Tetőcserepeinket szilor gyanta vizes oldatába mártjuk, amely szép felületet ad. Ezt az anyagot külföldön vásároltuk, mert itthon nem volt kapható. Szorgalmaztuk viszont a hazai vegyi műveknél, hogy kísérletezzék ki, és ők szállítsák. A próbálkozás eredménnyel járt, a négymillió forintos éves szükségletet 1982-ben már a magyar gyártótól vásároljuk. A kemény valutával való takarékosságra még egy pélj dával szolgálhatunk. 1982. végén megkezdjük egy cseréprakodó gép beépítését. Ez a szerkezet a nyers cserepekből 30 darabos kis egység- csomagokat készít, drótkötéssel. Majd ezeket a kemencekocsira felrakja. A gépet az olasz Putin cég szállítja, de mi elvállaltuk, hogy az alapgépen kívül minden más konstrukciót magunk gyártunk hozzá. Ilyen a mozgató pálya vasszerkezete, az állványzat, a kezelőszintek. Ezzel az egyébként 50 millió forintot érő beruházásnak csaknem fele hazai előállítású lesz, jelentős valutamegtakarítással. Az ország teherbíró-képességét kímélve, magunk eszközeivel így járulunk hozzá a kemény fizetőeszköz mérsékeltebb fel- használásához. Krizsán András Kert - háztáji Tavaszi munkák a szőlőben A szőlő életszakaszát két részre osztjuk: aktív életszakaszra és nyugalmi időszakra. Az aktív élettevékenység a könnyezéstől a lombhullásig; a nyugalmi időszak a lombhullástól a könnyezésig tart (a nedvkeringés megindulásáig). A nyugalmi időszak szintén két- részre oszlik: mélynyugalom és kényszernyugalom időszakára. Teljes nyugalomról tulajdonképpen soha nem beszélhetünk, mert a gyökérzet működése csak 6 Celsius-fok alatt szűnik meg. Ez igen ritkán fordul elő. A tavaszi fagyok elmúltával első tennivalónk a szőlőben a tőkék nyitása. A hőmérséklet emelkedésével a talaj is rohamosan felmelegszik. A tőkében ilyenkor megindul a fokozott nedvkeringés. Amennyiben tehát a tőkék nyitásával megkésünk, akkor a föld alatt levő rügyek kipállanak. A nyitás munkáit követi a metszés és a harmatgyökere" zés. A szőlő metszésének ideje napjainkban is vitatott. Nagyon sokan az őszi metszést tartják helyesnek. Előnyként azt hozzák fel, hogy tavasszal a szőlő nem ’könnyezik, a meghagyott csapok rügyei ezért nem vakulnak be. A fakadás is korábban kezdődik. Mindezek ellenére hazánkban nem terjedt el az őszi metszés. A tavaszi metszést a rügyek telepítésének megfelelően végezzük. Fakadásig — ez általában április közepe — azonban minden körülmények között el kell végezni. Egy gyáregység nagyobb önállóságot kap „Megszületik a vállalati terv, összeül Budapesten az a bizalmi testület, amelynek munkájában gyáregységünktől tizenheten vesznek részt, véleményezik a tervet, amelyet, mi gyáregységi gazdasági vezetők, tulajdonképpen nem is ismerünk. Ezt követően megkapjuk mi is, a kollektíva előtti ismertetésre, végrehajtásra. Hogy mi menynyibe kerül az a vállalati rendszer szerint nem tartozik ránk" — állította Márton József gyáregységvezető a Békés megyei Népújság 1981. június 21-i számában „Egy gyáregység nagyobb önállóságot kér” címmel megjelent cikkben. Azóta kilenc hónap telt el . . . Nem a cikkben volt a hiba — A cikk megjelenését követően széles körű vita bontakozott ki. Először abba az irányba erősödött a hangulat, hogy megalapozatlanok azok a dolgok, amiket a lap az olvasók elé tár. Végül is megbeszélésre ültünk össze dr. Simkó József vállalatigazgatónál, ahol feltettem a kérdést: mi nem igaz konkrétan az írás megállapításaiból? Közösen szedtük ízekre a riportot, de nem találtunk benne cáfolni valót — emlékszik most a háromnegyed évvel ezelőtt történtekre a Híradótechnikai Vállalat békéscsabai gyáregységének vezetője. A vállalat vezetőinek jobbító s.zándékát a korábbi újságcikk sem vonta kétségbe. Ez alkalommal pedig további bizonyítékokat sorakoztathattunk föl amellett, hogy a HTV megújult vezérkara a megoldás útjait keresve a valós állapotok kedvezőbbé tételén fáradozott, nem pedig valamiféle kétes értékű önigazolást keresve pazarolta energiáit. — Kétéves programot állítottunk össze a békéscsabai gyáregység önelszámoló rendszerének kialakítására. Az idén január elsejétől már vezetjük, számítjuk a közvetlen ráfordításokat. Ezzel egyfelől a költségcsökkentés lehetőségeiről nyerhetünk A késői metszés nagy terméskiesést okoz. A harmatgyökerezés a metszés kiegészítő munkája. A nyitásai, illetve a metszéssel egy munkamenetben végezhetjük. Lényege, hogy a gyökérnyak mellett a talajt kapával húzzuk el, és a tőnyakból előtört kis gyökereket távolítsuk el. Ez azért fontos, mert a harmatgyökerek a talp- és oldalgyökerek kárára erősödnének. A harmatgyökerek eltávolítása után a tőkék nyakát mindig vissza kell takarni. A metszés jelentősége: a tőkék kialakítása és a terméshozam szabályozása, illetve a termőegyensúly fenntartása. Metszésnél a termőcsapok száma és különböző hosszúsága révén a tőkét több vagy kevesebb rüggyel terheljük. A tőkén hagyott csapok helyzetük és funkciójuk szerint lehetnek: termő-, ugar-, biztosítócsapok. A termőcsapon a termést hozó hajtást neveljük. Az ugarcsap hajtásai a következő év termőcsapját, illetve ugarcsapját adják. A biztosítócsap a fölötte levő tőkerész pusztulása esetén a következő évi ugarcsapot (esetleg termőcsapot) biztosítja. A termőcsapokat általában a magasabb helyzetű vesszőkből hagyjuk. Az ugarcsap ezek alatt helyezkedik él. A biztosítócsap az ugarcsap alatt van. A metszés nagyon fontos munka, mert ezzel a tőke terhelését szabályozzuk. Metszéskor a tőkén több vagy kevesebb rügyet hagyunk, ez jelenti a rügyterhelést. A rügyekből hajtások fejlődnek — ezek egy része a tér- mőhajtás. A világos rügyből számíthatunk általában termésre. Legtermékenyebbek a kétéves farészen, az úgynevezett cseren nőtt vesszőknek a világos rügyei. A rügyek kihajtásának törvényszerűségei: — A tőke rügyei közül mindig a legmagasabban levők fakadnak ki először. — A tőke nem minden rügyét készteti fakadásra. — A világos rügyek kihajtása általában: az egyrügyes csap világos rügye kihajt, de jó erőben levő tőkén a sárszem is kifakad. — A kétrügyes csap legalsó rügye már jelentős százalékban alva marad. — A háromrügyesnél hosz- szabb csapok legalsó rügyei rendszerint alva maradnak. — A szálvesszők rügyeinek csak egy része hajt ki. Ezt azonban erősen befolyásolja a megterhelés és a tőke tápanyaggal való ellátottsága, valamint a fajtatulajdonság. Metszéskor mindig figyelembe kell venni a tőke kondícióját is. Ez azért nagyon fontos, mert például ha a gyenge táperőben levő tőkéket nagyon megterheljük, akkor az állapotuk tovább romlik. Így azután sem a fürtöket, sem a vesszőket nem tudja majd beérlelni. Metszésnél, illetve a rügyterhelésnél figyelembe kell venni a termesztett fajta átlagos fürtnagyságát' is. Azonos rügyterhelést érhetünk el több rövidebb termőcsap vagy kevesebb de hosszabb termőcsap meghagyásával. Ez fajtánként és termőhelyenként változik. Így alakultak ki a különböző metszésmódok. Kalocsay Klári folyamatos információkat. Másfelől pedig így világossá válik majd, hogy melyik gyáregység mennyivel járul hozzá a vállalat eredményességéhez, vagyis az ösztönzést és elismerést reálissá, megalapozottá tudjuk tenni. Végül is ezt akartuk — ösz- szegzi a változások lényegét a gyáregységvezető. A kedvező szemlélet, és gyakorlatváltás a többi, korábban ugyancsak joggal nehezményezett kérdésben is előrelépést hozott. Erről számol be legalábbis Sajti Lajos, a műszerészek Jedlik Ányos Szocialista Brigádjának vezetője, aki tavaly júniusban még arról beszélt, hogy a munkaversenyben vállalásaik korábban tulajdonképpen mindig is „lógtak a levegőben". A költségek alakulását nem ismerték, azért konkrét ajánlásokat sem tehettek a megtakarításra, ráadásul ötleteik megvalósulása ' kedvveszejtően hosszú időbe tellett, miután az újítások sorsáról a vállalati központban döntöttek eleddig. Dz igazgató világosan megmondta — A változásokat mi már kora ősszel érzékeltük — kezdi a brigádvezető, és rögtön bizonyítja is: — Szeptember 29-én, a szocialista brigádvezetők rendkívüli értekezletén találkozhattunk a vállalat igazgatójával, aki konkrét kérésekkel fordult hozzánk a terv túlteljesítéséhez kérve segítségünket. Mi elvállaltuk, amire az volt a felelet, hogy „találkozunk januárban". Találkoztunk is: minden brigád megkapta a teljesítménye szerinti jutalmat. A szeptemberi találkozót követően a gyáregység fiatal szakmunkásai az őszi ifjúsági parlamenten is szóba hozták az újítások dolgát. Következmény: átalakították a bíráló bizottságot, továbbá a gyáregység lehetőséget kapott a kisebb újítások helyi elbírálására. Ez mindjárt lendületet adott a mozgalomnak is: ötletbörzét szerveztek, s az itt terítékre került 20 javaslatból hatnak már a hasznait is élvezik. Némethné Mitykó Éva főbizalmi : — Júniusban még arról panaszkodtunk, hogy egykét nappal a vállalati bizalmi testület ülése előtt kapjuk kézhez az írásos anyagokat, így nincs mód a helyi állásfoglalás kialakítására. Nos, ez is megváltozott. E hónap 17-ére tűzték napirendre a bérfejlesztés és az R-alap felosztásának ügyét. Az anyag már 9-én megérkezett, tehát a gyári bizalmi testület 11-én megvitathatja a javaslatokat, és érdemben foglalhat állást. Tegyük hozzá, hogy ez annál is inkább így van, mert — talán a vállalat történetében először — most a javaslatok kialakítását megelőzően az előkészítő munkába bevonták a gyáregységek gazdasági vezetőit és valamennyi társadalmi, mozgalmi és politikai szervét. A döntés ma már végkifejletében sem lehet formális, mert a döntést hozó területekben a gyáregységek létszámarányos képviseletet kaptak. Magyarul ez azt jelenti, hogy a budapesti gyár, a vállalati központ csak akkor tudja „megszavaztatni” javaslatait a karcagi, meg a békéscsabai gyáregység bizalmi küldötteivel, ha az egybeesik a két gyáregység érdekeivel is. Különösen így van ez most a bérfejlesztés kérdésében. Közös akarattal határozták el, hogy az ötéves terv végéig megszüntetik a gyáregységek bérszínvonala, bérezése között kialakult indokolatlan különbségeket, ennek értelmében terjesztették a szakszervezeti bizalmi testületek elé azt a javaslatot, amely szerint Békéscsabán 4,3 százalékos bérfejlesztésre nyílna lehetőség idén, szemben a budapesti 3,6 százalékkal. Viselniük kell a felelősséget is Azzal természetesen mindenkinek tisztában kell lennie, hogy a változások nem következhetnek be egy csapásra, máról holnapra. A belső átrendeződés és reform programja kétéves egyébként ugyan, de mint láttuk, maradnak tennivalók a hatodik ötéves terv végéig is. Azután nem sikerült még megvalósítani a tervezésnek azt a menetét sem, amelyben a vállalati elképzelésekből kiindulva a gyáregységek maguk fogalmazhatnák meg: mire vállalkoznak az adott évben — pedig ebben a rendszerben valószínűleg gyorsabban tárulnának föl a gyáregységi belső, ma még rejtett tartalékok. A másik oldala ennek viszont, hogy erre nemcsak a gyáregységi gazdasági vezetésnek kell alkalmasnak lennie. hanem a szakszervezetnek is fel kell készülnie a most már kétségkívül mind jobban növekvő, gyarapodó feladatokra, megtalálnia helyét az új helyzetben. A szorosabb függés csorbította ugyan az önállóságot, de levette a felelősség nagy részét is a felelős testületek válláról. Tudomásul kell venni, hogy útban az önelszámolás felé, az érdekképviseletnek is egyre többször kell majd „elszámolnia” arról itthon: miképp sáfárkodott a ráruházott jogokkal és felelősséggel. Kőváry E. Péter Növényvédelmi előrejelzés A gyümölcsösökben és a bogyós gyümölcsű ültetvényekben a télvégi, kora tavaszi munkák során igen sok nyesedék keletkezik. A metszésnek mindig többféle célja van: elsősorban a termőfelület kedvező szabályozása. de amellett a kívánt koronaforma kialakítása is. A nye- sedékek eltávolításával a különféle megbetegedések fertőzési veszélye is csökkenthető. Azonban nem elég csupán levágni a satnya, felesleges, beteg részeket —, hiszen ezek továbbra is fertőzési forrást jelentenek — munkánk akkor a legeredményesebb, ha elégetjük a beteg ágakat, gallyakat, tájékoztat a MÉM Növényvédelmi és Agrokémiai Központja. A vesszők, ágak megsemmisítésekor ne mulasszuk el leszedni, s ugyanígy megsemmisíteni a fán maradt gyümölcsmúmiákat, hiszen főleg a cseresznyén, meggyen és a szilván a moníliagombának ezek a maradékok a kiindulóforrásai. A nyesedék gyors elhordása, elégetése, a betegségek megelőzése, csökkentése mellett azért is fontos, hogy permetezéskor könnyebb a mozgás a sorok között. Márpedig az első permetezéseknek döntő hatásuk van. Ha már tavasszal alapos munkát végzünk a permetezések során, később kevesebb erőfeszítésre lesz szükség az egészséges gyümölcs termesztéséhez, betakarításához. Ha viszont a nyesedék miatt nem lehet bemenni a sorok közé. a korai fertőzés, számos betegség gyors elterjedése elkerülhetetlen lesz az ültetvényeken.
