Békés Megyei Népújság, 1982. március (37. évfolyam, 51-76. szám)
1982-03-11 / 59. szám
NÉPÚJSÁG 1982. március 11., csütörtök o Tegnap, szerdán délután mutatták be Békéscsabán, a Jókai Színházban a klasszikus orosz vásári játékokból összeállított: Hogyan házasodott meg Pctruska — című gyermekdarabot. A mesejáték főhőse, Pctruska, a furfangos népi hős sok-sok buktató után, agyafúrtságával végül is elnyeri szerelme, Li- buska kezét. Az érdekes, tanulságos darabot a megyeszékhelyen, valamint a megye más településein is láthatják az érdeklődő gyerekek. A címszerepet Faragó András alakítja, s rajta kívül még Vajda Mártát, Csiszár Nándort és Kárpáti Tibort láthatjuk a főbb szerepekben. A mesejátékot vendégként Galamb Sándor rendezte F0tó: Fazekas László Megválasztották az orosházi városi-járási TIT vezetőségét Finnországban a Békéscsabai szimfonikus zenekar A 40 tagú Békéscsabai szimfonikus zenekar, a Békéscsaba testvérvárosában, Mikkeliben e hétre rendezett tavaszi zenei fesztiválon szerepel. A zenekar az első csoport, amely a nemrég létrejött testvérkapcsolatok jegyében Finnországba látogatott. A fesztivál alkalmából a békéscsabai zenekar három koncerten mutatkozik be, ízelítőt adva a magyar klasszikus és kortárs -zenéből. A zenekart Martos László vezényli. Az együttes 15-én, hétfőn érkezik haza Békéscsabára. (bse) Filmestek Japánról A Tudományos Ismeretterjesztő Társulat megyei szervezete sok más egyéb mellett feladatául tűzte ki különböző földrészek, országok bemutatását is. A népszerű filmesteken márciusban egy olyan távol-keleti országgal ismerkedhet meg a művelődni vágyó közönség, ahová csak" kevesen juthatnak' el. A Japán című filmösszeállítást e hónapban megyénk több városában, községében levetítik. Szarvason, az 1-es számú általános iskolában 10-én, szerdán nézhette meg a közönség a filmet. Gyulán, a természettudományi teremben 16-án. kedden este fél hattól játsz- szák, Békésen, a 3-as számú általános iskolában pedig 19- én, penteken 15 órakor mutatják be. Békéscsabán, az értelmiségi klubban március 26-án, pénteken 19 órától tekinthetik meg az érdekes filmet az egzotikus ország kedvelői. G. K. (Tudósítónktól) öt év eredményeit és kudarcait foglalta magába az a beszámoló, mely az utóbbi öt év munkáját terjesztette az orosházi városi és járási TIT-szervezet 200 főnyi tagsága elé. A 18 oldalas dokumentum részletesen taglalta a város és a járás TIT-alap- szervezeteinek tevékenységét. Az üveggyári és a pusztaföldvári TIT-csoportokkal bővült közgyűlés elsősorban az eredményekre mutatott rá. Abban mindenki egyetértett, hogy megyénk legnagyobb üzemében, az Orosházi Üveggyárban kiemelkedő ismeretterjesztés, tanfolyam- rendszer és nyelvoktatás folyik. Már nem volt ilyen egységes az álláspont a várost illetően, amelyről a felszólalók megállapították, hogy többre. közösségibb életre, nagyobb szervezettségre lenne szükség. A felszólalók közül sokan beszéltek a művelődési házban létesítendő értelmiségi klub fontosságáról. A megyei küldöttek választása után megválasztották a járási, városi elnökségének tisztségviselőit is. Feldmann József FIN-program Mezőhegyesen (Tudósítónktól) Az utóbbi évek legérdekesebbnek ígérkező program- sorozatával kívánnak méltóképpen megemlékezni Mezőhegyesen a forradalmi ifjúsági napokról és a KISZ megalakulásának 25. évfordulójáról. Március 15-én a Kossuth- emléktáblánál koszorúzással, valamint az általános iskola ünnepi műsorával kezdődik a programsorozat. Március 19-ét a KISZ 25. évfordulója szellemében tervezik: a szervező bizottság baráti találkozóra hívott meg 30 alapító KISZ-tagot. majd jubileumi vetélkedőn vesznek részt a helyi KlSZ-alap- szervezetek 5 tagú csapataival a művelődési házban. Ezt követi a találkozó, ahol a ma KISZ-esei elbeszélgethetnek az első mezőhegyesi KISZ-t alapító, többnyire ma is Mezőhegyesen élő és dolgozó emberekkel. Március 22-én diáknapot szerveznek a helyi szakmunkásképző intézetben. A délelőtti változatos sport- és kulturális programot 15 órától KISZ-fogadalomtétellel folytatják a mozi helyiségében. Itt lesz a KISZ KB Vörös Vándorzászlajának átadása, mellyel a szakmunkásképző KISZ-bizottságát jutalmazzák jó munkájáért. A KISZ Központi Művész- együttese is hozzájárul műsorával a délutáni program sikeréhez. Este fél 7-kor a cukorgyári váróban ifjúsági bállal zárul a hangulatosnak ígérkező ifjúsági nap. A FIN-programban szerepel még Ifjú Gárda járási lövészverseny, melynek helyszíne a szakmunkásképző intézet. Április 3-án 17 órától koszorúzási ünnepség lesz a szovjet hősi emlékműnél. Másnap reggel 8 órától „Fel- szabadulás Kupa” járási kispályás labdarúgó-villámtor- na zárja az MSE sporttelepén az ifjúsági napok rendezvényeit a nagyközségben. Szabó Magdolna Szójavetömag a szovjet mezőgazdaságnak Műtrágya árengedménnyel Minden eddiginél több szójavetőmagot szállít a bó- lyi kombinát a Szovjetunióba. A konténerekbe töltött vetőmagot irányvonatokkal juttatják el a rendeltetési helyére: március végéig ösz- szesen 3400 tonna fémzárolt szójavetőmagot szállítanak a szovjet kolhozokba és szoy- hozokba. A szovjet mezőgazdaság hagyományos vásárlója a nagy termőképességű bólyi vetőmagnak. Korábban azonban csak búza és kukorica szerepelt az exporttételek között, 1979-ben azután a szójabab is felkerült a vetőmaglistára, és azóta minden évben növekszik a szovjet megrendelésre szállított szójamag mennyisége. A KGST-országok között 1981-ben megállapodás született arra, hogy Magyarországon kísérletezik ki és szaporítják el a legjobb szója- fajtákat, s innen látják el vetőmaggal a szocialista partnerokat. A bólyi kombinát vetőmagüzeme, az ország legnagyobb vetőmagfeldolgozója, ma már any- nyi vetőmagot állít elő szójából, hogy teljesen megszűnt az import, A szolnoki Tiszamenti Vegyiművek szuperfoszfátgyára — felmérve a mezőgazdaság mütrá- gyaigényét — az idén a tavalyinál öt százalékkal több szuperfoszfát termelését és értékesítését tervezi. A MÁV márciusban is ad vagonokat az előszállításhoz, ezért a Tiszamenti Vegyművek is — most első alkalommal — kedvezményt hirdetett meg: a vásárlók, ha az első negyedévre korábban megrendelt és elszállított műtrágyán felül is vesznek műtrágyát, a póttételre március 31-ig tíz- százalékos árengedményt kapnak. A szolnoki szuperfoszfát műtrágya nagyobb hányadát ömlesztve szállítják. hatvanezer tonnányi szemcsézett talaierő- utánpótlót pedig ötvénkilós csomagokban. A készletekből néhány AGROKER-vállalat. illetve viszonteladó ÁFÉSZ vagy más cég a háztáji és kisegítő gazdaságok részére kisebb, öt—tízkilós csomagokat készít. 11 tárgyalóteremből Erőszak a vonaton GYORSLISTfl a jubileumi lottó 1982. március 19-én megtartott jutalomsorsolásáról. A rendkívüli jutalomsorsolásban a jubileumi lottószelvények és az 1982. március havi előfizetéses lottószelvények vettek részt. A gyorslistában az alábbi rövidítéseket használtuk: A vásárlási utalv. (1000 Ft) B Dacia 1300 tip. személygépkocsi Bastei tip. lakókocsival. G kétszemélyes fekete-tengeri hajóút (20 200 Ft). D Vásárlási utalv. (10 000 Ft) E Vásárlási utalv. (9000 Ft) F Vásárlási utalv. (7000 Ft) G Vásárlási utalv. (5000 Ft) H Vásárlási utlav. (4000 Ft) I Vásárlási utalv. (3000 Ft) J Vásárlási utalv. (2000 Ft) HÁROMMILLIÓ 617 865 J 622 942 H 628 019 J 633 096 J 643 250 J 653 404 J 658 481 J 663 558 H 668 635 D 673 712 F 678 789 I 683 866 J 704 174 D 709 251 J 714 328 J 729 559 F 734 636 E 754 944 J 780 329 I 785 406 J 790 483 J 800 637 F 820 945 J 836 176 J 841 253 J 846 330 I 851 407 J 861 561 J 871 715 J 876 792 D 886 946 J 892 023 J 897 100 J 902 177 F 912 331 G 917 408 J 927 562 I 932 639 J 937 716 E 942 793 H 947 870 J 952 947 J 958 024 J 963 101 H 968 178 E 973 255 H 978 332 J 988 486 J 998 640 J HETVENNYOLCMILLIÓ 000 992 J 006 069 J 016 223 F 021 300 J 041 608 H 051 762 J 056 839 J 077 147 E 087 301 J 102 532 G 107 609 J 112 686 J 117 763 D 122 840 E 127 917 G 138 071 J 143 148 F 148 225 G 153 302 J 158 379 J 163 456 D 168 533 F 173 610 I 178 687 H 183 764 J 198 995 E 214 226 I 219 303 J 234 534 D 249 765 J 264 996 G 285 304 E 295 458 E 300 535 F 305 612 F 310 689 H 315 766 J 325 920 J 330 997 J 336 074 I 341 151 J 361 459 H 366 536 J 396 998 F 402 075 H 407 152 H 412 229 J 417 306 J 422 383 J 427 460 J 432 537 E 437 614 F 442 691 I 447 768 J 452 845 J 457 922 D 462 999 E 468 076 F 473 153 G 478 230 J 483 307 J 488 384 J 493 461 J 498 538 J 503 615 I 513 769 J 523 923 J 534 077 J 544 231 J 554 385 J 559 462 D 564 539 D 569 616 G 574 693 G 584 847 I NYOLCVANEGYMILLIÓ 052 269 I 062 423 J 067 500 J 072 577 J 077 654 J 087 808 J 097 962 J 103 039 J 108 116 J 113 193 D 118 270 D 128 424 G 148 732 J 153 809 J 158 886 J 163 963 E 361 966 I A nyertes szelvényeket 1982. április 3-ig kell a totó-lottó ki- rendeltségek. az OTP-űókok. vagy posta útján a Sportfogadási és Lottó Igazgatóság címére (1875 Budapest V.. Münnich Ferenc u. 15.) eljuttatni. A gyorslista közvetlenül a sorsolás után készült, az esetleges nyomdai hibákért felelősséget nem vállalunk. A battonyai járásbíróság tárgyalta Szabados Tibor Magyarbánhegyes, Alkotmány út 2. szám alatti lakos bűnügyét. A 23 éves fiatalember már volt büntetve. Rablás és súlyos testi sértés miatt a bíróság ötévi szabadságvesztésre ítélte. Erőszakoskodó, agresszív magatartásán kiszabadulása után sem változtatott. Sőt, gyakran nagy mértékben fogyasztott szeszes italt is. A múlt év szeptember 8- án ismét súlyos bűncselekményt követet tel. Az esti órákban Magyarbánhegyesen az Alabárdos étteremben italozott, majd kerékpárjára ült, s először a lakására ment, de egy hirtelen elhatározással úgy döntött, hogy kilátogat a vasútállomásra. Mezőkovácsháza felé a vonat éppen akkor indult. Sikerült még felszállnia a mozgó szerelvényre, mégpedig a hátsó kocsiba. Itt tartózkodott S. Gézáné. Amikor a vonat Mezőkovácsháza közelében a nyílt pályán megállt, az asszony leszállásra készülődve kiment a peronra. Senki más, csak a vádlott tartózkodott a kocsiban. Egész úton figyelte az asz- szonyt, de nem szólt hozzá, nem beszélgetett vele. Most, hogy kiment a peronra, ő is utánaindult. Az asszony még semmi rosszra nem gondolt, azt hitte, a fiatalember is le fog szállni. Csak akkor riadt meg, mikor hátulról megfogta a nyakát, majd arcul ütötte, s egy hirtelen mozdulattal visszarántotta a kocsiba. Dulakodás közben az asszony leesett a padlóra. Egy darabig még védekezett, de a nálánál sokkal erősebb fiatalemberrel nem tudott megbirkózni. A vádlott az erőszakoskodással csak akkor hagyott fel, amikor a vonat továbbindult, és a mezőkovácsházi állomáson megállt. Mielőtt leszállt volna a vonatról, megfenyegette az asszonyt, nehogy az esetről szóljon valakinek. A brutális erőszak során a sértett nyakán, arcán, csípőtájékán sérüléseket szenvedett, és a foga is kitört. A járásbíróság Szabados Tibort erőszakos közösülés és súlyos testi sértés bűntette miatt mint különös visszaesőt halmazati büntetésül 6 év és 6 hónap szabadság- vesztésre ítélte. Mellékbüntetésként hat évre eltiltotta a közügyek gyakorlásától. A szabadságvesztést börtönben kell letöltenie, és feltételes szabadságra nem bocsátható. Az ítélet jogerős. S. J. Bűntudat z ország lakosságát ezerféle szempont szerint lehet osztályozni; ne hasson tehát önkényesnek, ha én most két táborba sorolom magunkat. Az egyikbe, az idősebbekébe, azok tartozunk, akik átéltük az úgynevezett Hor- thy-korszakot, a háborús éveket is beleértve. (Mellesleg az jut eszembe erről a Ho’rthy-korszak elnevezésről, vajon nem becsültünk-e túl egy minden vonatkozásban középszerű politikust, amikor súlyos negyedszázadot kereszteltünk el róla?) A másik táborba, a fiatalokéba, azok tartoznak, akik ezt a korszakot nem élték át. A kérdéssel foglalkozó friss keletű újságcikkek szerint ezt a két tábort a korszakhoz — és különösen a háborús évekhez — való viszonya szempontjából sokáig rokon magatartás jellemezte: az idősebbek nemigen beszéltek róla, mert érezték e viszony kínos tisztázatlanságát, a fiatalok pedig nemigen kérdeztek róla, mert nem is nagyon tudták, hogy kérdezni valójuk volna. Magyarán: nagyokat hallgattunk. Illetve megelégedtünk néhány — tulajdonképpen igaz, de leegyszerűsített — ítélettel egy országtévesztő politikai vezetésről, amely igazságtalan és reménytelen háborúba sodorta az országot. A hallgatásnak azonban vége. Többet beszélünk néhány év óta, mint azelőtt harminc év alatt. A csöndet Nemeskürty István Rekviem egy hadseregért című könyve törte meg; a könyv perújrafelvételt jelentett be a 2. Magyar Hadsereg Don-kanyari katasztrófájának megítélésében. Folytatták a perújrafelvételt a televízió Századunk című sorozatának kritikusan tárgyszerű adásai, amelyekben nagy szerepet kaptak az egykorú szemtanúk és cselekvő résztvevők. Aztán az utóbbiak, mármint a résztvevők, írásban is szót kértek: az utóbbi évek könyvsikerei között ott vannak azok a visszaemlékezések, amelyeket egykori katonatisztek írtak. A hallgatásnak ezt a megtörését én tisztességes indítékúnak érzem, a fellángolt eszmecserének nincs — vagy alig van — bántó felhangja: jó, hogy az idősebbek beszélni akarnak, már csak azért is, mert a fiatalabbaknak mostanra igen sok kérdezni- valójuk támadt. Még csak az elején tartunk, de a kép máris árnyaltabb, anélkül, hogy kritikai éleit elveszítette volna. De éppen itt, e kritikai él körül, akad egy erkölcsi — vagy ha úgy tetszik: pedagógiai — bökkenő. Hiszen ha az ország háborús szereplése kritikai élességgel kerül terítékre egy tágas eszmecserében, akkor a végső kép, bármily árnyaltan, mégiscsak negatív lesz. Kell-e ez nekünk? Jó-e az, ha egy lappangva amúgy is létező történelmi bűntudatot hevennyé élesztünk? Mai dolgaink sokaságát végezheti-e jól tíz és fél millió bűntudatos ember? Ezeket a kérdéseket egy levélíró szögezte nekem, amikor az Élet és Irodalomban ismét szóba került: vajon háborús bűnös volt-e Szombathelyi Ferenc, a második világháborús magyar honvédség vezérkari főnöke. Nem tudtam válaszolni neki, mert címét lefelejtette a borítékról. A választ itt és most kísérlem meg. Azzal kezdve, hogy kérdéseiben súlyos féligazság rejlik. Súlyos, mert ha egy közösségnek bűntudata van, az bizony tehertétel a lelkén, a gondolkodásán, a cselekvésein. És féligazság, mert lélektisztító, gondolkodásmozdító, cselekvést segítő bűntudat is van. (Nem szólva arról, hogy egy történész például, ha tudósa szakmájának, a tárgy kritikai vizsgálatára köteles összpontosítani, függetlenül attól, hogy vizsgálatának eredménye milyen hatással lesz a közvéleményre.) De én hajlok arra, hogy egy kis bűntudat-feléledéstől se féltem magunkat. És arra is hajlok, hogy ne intézzük el a kérdést azzal az egyszerű formulával, amely szerint a mindenkori történelemért a mindenkori politikai vezetők felelősek, a vezetettek tömege mindig ártatlan. Azért hajlok erre, mert a tömegek teljes fölmentésében a tömegek teljes lebecsülése rejlik. Azoké, akik a történelmet csinálják. Még akkor is, ha a közvetlen döntésekből kizáratnak, pillanatnyi vagy várható magatartásukat a legönkényesebb politikai vezetés sem hagyhatja figyelmen kívül. Az ő lázongó vagy passzív vagy manipuláltan lelkes közreműködésük nélkül nincs működő nemzetgazdaság, nincs nemzeti hivatkozási alap — ha mégoly hazug is —, és nincs hadra fogható hadsereg. Fölmentésünket kérni minden történelmi felelősség alól, azzal a hivatkozással, hogy: ha tettünk is valamit, parancsra tettük, önmagunk lebecsülése volna. A közös felelősség, ha mégoly kicsi is az egyének között szétosztva, közösen vállalandó. De menjünk közelebb a tíz és fél millió bűntudatos ember rémképéhez. Valóban oly nagy veszedelem ez? Azt mondom, hogy nem. Legalább két okból. Először is azért nem, mert a lakosság több mint fele a fiatalabb nemzedékhez tartozik. Bennük nyoma sem lehet a történelmi bűntudatnak, hiszen ehhez nemcsak saját részvételi élmény kell, hanem történelmi tudat is. A történelmi tudathoz pedig mindenekelőtt történelmi ismeret. Nagyon jó tehát, ha kíváncsiak, ha kritikai képet kapnak az idősebb nemzedék viselt dolgairól, még ha ez a kép negatív akkor is. Hogy ez bűntudatot olt beléjük? Csak annyit, amennyinek ösztökélésére vállalni fogják a történelmi folytonosságot. Vállalni úgy, hogy tagadják belőle azt, ami megtagadandó. lásodszor nem olyan nagy veszedelem a bűntudat feléledése, mert a bűntudatban — ha felismertük, hogy l___ az oka valódi — cselekvő erő rejlik. A keresztény egyházak fegyelmező és jóra ösztökélő tényezőként örökítették tovább az ószövetségi intelmet: a rosszra váló hajlam esendő voltunkból következik, de emberré éppen az tesz bennünket, hogy tudunk erről az esendőségről, számolunk vele, harcolunk ellene, és jóvá tesszük a rosszat, amibe esendő- ségünk sodort. Persze, hogy ezzel a fegyelmező erővel visz- szaélni is lehet. De ha nem felsőbb, isteni vagy emberi parancs szuggerálja belénk? Ha önként vállaljuk, nagyon evilági és nagyon emberi indítékból? Hiszen nemcsak a bűntudat szuggerálásával lehet „felülről” visszaélni, hanem a bűntudat kiölésével is. Abban a tanulmányban, amely az Alföld című folyóiratban Hankiss Elemér tollából jelent meg tavaly, példák olvashatók a hitleri SS nevelési elveiről: „mindent elkövettek annak érdekében — írja a szerző —, hogy az emberi élet és személyiség autonómiáját védő bűntudatmechanizmusokat kikapcsolják, kiiktassák az emberekből” — és a gyilkosság váljék erénnyé. Nem csoda, hogy Hankiss Elemér — noha tanulmányát a hamis bűntudat káros voltának bizonyítása kedvéért írta — fontos pozitív szerepet tulajdonít a bűntudatnak az emberek és társadalmak életében. „Fékezi, fékezheti az individuum önzését, ösztöneit, védi, védheti vele szemben mások jogait és érdekeit, segít, segíthet a közösségen belül egyensúlyban tartani az adok-kapok érzékeny mérlegét” — írja. Hogy miért vagyok én is ilyen feltűnően bűntudatpárti? Csak azért, mert azt szeretném, ha a szó evilági értelmében végre történelmi feloldozást nem kaphatnánk — adhatnánk önmagunknak. Bűntudat nélkül pedig feloldozás sincs. Faragó Vilmos
