Békés Megyei Népújság, 1982. március (37. évfolyam, 51-76. szám)

1982-03-10 / 58. szám

1982. március 10., szerda o ÜNiWkfiltJ Megkezdődött a téglagyártási idény Békéssámsoni Előre Tsz Szervezési, gazdálkodási tartalékok A téglaiparban befejeződtek ä téli nagyjavítások, kicserélték az elkopott, hibás alkatrészeket, kiegészítő felszereléseket, s a hagyományos gyárak már feb­ruár vége óta teljes készenlét­ben várnak a kedvező időjá­rásra, amikor fagyveszély nél­kül száríthatják a szabadtéri színekben a téglaprésekből ki­került nyers, terméket. A hosz- szúra* nyúlt tél ellenére lénye­gében a tavalyival azohos idő­pontban, március elején az or­szág legmelegebb tájain, első­sorban Baranya. Tolna, Somogy és Békés megyében megkezdő­dött a téglagyártási idény, meg­indították a présgépeket, s most már naponta megközelítően egy­millió megformázott nyers tég­lát halmoznak fel a szárítószí­nekben. Ezek a gyárak jobbára ..melegzugos" területeken mű­ködnek. s a hét végéig vala­mennyi hagyományos téglagyár­ban hozzálátnak a munkához. Az utóbbi években megvalósí­tott jelentős fejlesztések, s új gyárak építése révén egyre ke­vésbé függ az időjárástól a tég­laipar. mert tavaly termelésének 64. s az idén már 65 százalékát állítják elő olyan korszerű üze­mekben, amelyek égetés előtt nem a szabadban. hanem az üzemi technológia folyamatában szárítják, szikkasztják a téglát. Ennek eredménye mutatkozik meg abban, hogy az év első_két hónapjában a tröszt gyárai 193 millió téglát és 11 millió tető­cserepet állítottak elő, két-két millióval többet az előirányzott­nál. A békéssámsoni Előre Ter­melőszövetkezet tavaly 23 millió forint nyereséget ért el, ez 4,5 millió forinttal ha­ladja meg az egy évvel ko­rábbit, s így a közös gazda­ság eddigi történetének leg­sikeresebb évét zárta. Pedig a hosszan tartó nyá­ri. szárazság alaposan meg­viselte a kapás növényeket. A műtrágya késve érkezett meg. A megtermelt gabona biztonságos elhelyezésének megoldatlansága miatt olyan időszakban kellett szállíta­niuk, amikor egy sor más halaszthatatlan tennivaló is akadt. Szerencsére a terméskiesé­sek pótlására időben mozgó­sították a szervezési és gaz­dálkodási tartalékokat. A közös gazdaság nagy meny- nyiségű bérmunkát, bérszál­lítást vállalt, a húsliba ága­zat a tervezettnél kétmillió forinttal több nyereséget ál­lított elő, megkezdődött a termelés a cukorkaüzemben. A tsz-ben szigorították a költséggazdálkodást, száz fo­rint költségre így a korábbi 24 helyett 26 forint nyereség jutott. Az idén az elmúlt év ered­ményeire alapozva továbbra is rugalmas gazdálkodásra Csapágyak — tegnap és ma törekszenek. Módosítják a vetésszerkezetet, csökkentik a napraforgó vetésterületét, felhagynak a káposztarepce termesztésével, növelik a cu­korrépa, a búza vetésterüle­tét. Ezzel igyekeznek ki­használni a többlet cukor­répáért, búzáért járó felárat, ártámogatást. Az eddigi. 340 ezer helyett csaknem 480 ezer csirke ér­tékesítését tervezik. A közel­múltban elkészült 1300 négy­zetméteres csirkeház mellé egy újabb energiatakarékos fűtéssel ellátott ólat építe­nek. A beruházások közül legjelentősebb az ebben az évben 400 hektáron kezdődő átfogó tala-jrendezés és a szerelőcsarnok építése. Az Előre Termelőszövet­kezet 1982-től szervezési in­tézkedésekkel teszi hatéko­Szerclik a gyár új automata, több műveletes sajtológépet (MTI Külföldi Képszolgálat — KS) A gördülőcsapágy korunk legfontosabb gépelemeinek egyike, ezért szerkezeti és minőségi szempontból ki kell elégítenie a technika fejlődé­sével növekvő igényeket. Az igények sokrétűsége azt eredményezte, hogy ma már tízezernél is több csapágyfé­leséget gyártanak. A csap­ágyak méretei 1 milliméter­től 9 méter külső átmérőig terjednek. Terveznek csap­ágyat 3 perces és több éves élettartamra. Számtalanszor ki kell elégíteniük a csap­ágyaknak a magas hőfokon történő üzemelés követelmé­nyét is. A csapágy egyébként ten­gelyek és csapok támaszté­kául szolgáló gépalkatrész, amely általában forgó moz­gást végez. A gépek forgó tengelyeinek súrlódása az ál­ló- és forgórész közé helye­zett gördülőtestekkel, go­lyókkal vagy görgőkkel csök­kenthető, és a gördülőtestek továbbítják a mozgást és a fellépő erőhatásokat. Kevesen tudják, hogy a gördülő testeket teherhordó eszközként már időszámítá­sunk előtt alkalmazták. Az egyiptomiak például a pira­misok építésénél hengeres fagörgők segítségével szállí­tották a kőtömböket. A gö­rög és római időkben is használták ezt a megoldást, gördülőcsapággyal működött az a faltörő kos, amit Dia- dész i. e. 330 körül talált fel. Hasonló elven szállítottak Katalin cárnő parancsára 1770-ben egy 1500 tonna sú­lyú sziklatömböt Finnország­ból Pétervárra, hogy arra felállíthassák Nagy Péter lo­vasszobrát. A gördülőcsap­ágyak elméleti tanulmányozá­sára Leonardo da Vinci vég­zett először mélyreható vizs­gálatokat, aki a csapágyazá­sok egész sorát alkalmazta. A gördülőcsapágyak fejlődé­sének nagy lendületet adott a múlt század hetvenes évei­ben a kerékpár feltalálása, és a kerékpárnál, mint em­beri erővel hajtott járműnél elsőrendű fontosságú volt a súrlódás csökkentése. A gördülőcsapágyakkal szemben támasztott növekvő követelmények nagy feládat elé állítják a csapágygyártó ipart. A csapágyak méreteit a milliméter ezredrészének pontosságával kell tömeg- gyártás jelleggel készíteni. A - Szovjetunióban a volzsszkiji csapágygyárban előállított csapágyakat 32 or­szágba exportálják, köztük valamennyi KGST-országba. Gyártanak itt személygépko­csikhoz, mezőgazdasági gé­pekhez és precíziós műsze­rekhez különféle kúpgörgős csapágyakat. nyabbá a gazdaság irányítá­sát. A közelmúltban létrehoz­ták a takarmánytermesztési önálló ágazatot, amelynek feladata — a takrmányter- mesztésen kívül — a szaka­szos legeltetés, a rét- és le­gelőgazdálkodás szervezése. Ezt az elmúlt néhány évben elvégzett gyeptelepítés, az intenzív legelőgazdálkodás feltételeinek megteremtése tette szükségessé. A szervezési intézkedések közé tartozik a háztáji ága­zat létrehozása is. A háztáji termelés szervezésével eddig az ágazatok megbízottai fog­lalkoztak. Az egyre növekvő kistermelés azonban már ki­nőtte ezt a szervezési mód­szert. A tsz háztáji forgalma tavaly 45 millió forint volt, 5600 sertést, fél millió liter tejet vásárolt fel, és értéke­sített. A szövetkezetben nagy je­lentőséget tulajdonítanak a melléküzemág fejlesztésének. A figyelem középpontjába most a néhány hónapja ter­melő cukorkaüzem került. Az üzemben eddig mentholos szájízesítőt gyártottak, a na­pokban kezdik meg az áni- zsos, majd a későbbiekben a ropogós kocka készítését. Néhány hete alakult meg a községben az a gazdasági társaság, amelynek célja a gáz bevezetése. A társaságot az Előre Tsz, a HÓDIKÖT és a községi tanács hívta életre. A tsz vezetői a gáz bevezetésétől a szárító és a csirkeház fűtési költségének jelentős csökkenését várják. Mindent egybevetve, a bé­késsámsoniak alaposan fel­készültek arra, hogy az idén is sikeresen teljesítsék a ter­veket. „ . Természetesen- része volt abban a tmk-műhely száz munkásának is, hogy a for­gácsoló tavalyi nyeresége — meghaladva a tervezettet — 48 millió forint volt. így a dolgozóknak kifizetett nye­reségrészesedés is (kis híján hárommillió forint) túlszár­nyalta az előző évekét. — Döntően a termékösz- szetétel pozitív változásának köszönhető a jó eredmény — magyarázza Bakó Ignác igazgató. Nőtt a korszerűbb, magasabb nyereséghányadú termékek, a szerelt szerszá­mok,- furatos marók, eszter­gakések aránya. Tervszerü-e a tmk a forgácsolóban? A Vasipari Kutató Intézetben 1970-ben kezdtek foglalkozni a kohászati kutatási feladatokat segítő műszerek létrehozásával. Ebből a kezdeti próbálkozás ból fejlődött ki az intézet egyik — ma már igen fontos — tévéké nysége, a kohászati kutatóműszerek fejlesztése és gyártása. Jelenleg tizenkétféle, különböző célra felhasználható műszert gyártanak. Ezek az intézet munkatársainak szellemi termékei, mintegy 90 százalékuk saját találmány. Hazai felhaszná­lásuk mellett Franciaországba és az NSZK-ba is szállítanak belőlük. A képen: a Vidimet II. képelemző berendezés, amelyet fény- vagy elektromikroszkóphoz lehet kapcsolni (MTI-fotó: Fehér József felvétele — KS) Kedvezően alakult a dol­lárkitermelési mutató is. Jó piacokra találnak a tőkés országokban a keményfém- lapkás, forrasztott eszterga­kések, meg a szerelt marók. Remélhetőlég az idei eszten­dő sem lesz rosszabb, sikerül teljesíteni a 43 millió forin­tos dollárbevételi tervet. Szatmári Ilona Fotó: Veress Erzsi Neve szerint — tervszerű megelőző karbantartás — kétségtelen az'. És a való­ságban ? Egy szakember . vé­leménye : „Tervszerű meg­előzésről beszélni azért túl­zás. Jobban fedi a valósá­got a hibaelhárítás és a fel­újítás fogalma. Az állagmeg­óvó tervszerű megelőzéshez több kell.” Hogy mi, arra a Forgácsolószerszám-ipari Vállalat békéscsabai gyárá­ban kerestük a választ. *f — Két területen kellene előrelépnünk — tájékoztat az üzemfenntartási főosztály vezetője, Szakálos Gergely■ — Az egyik az alkatrészellá­tás. Hiába vizsgáljuk mi át idejében a gépeket, és álla­pítjuk meg, hogy ezt, vagy azt az alkatrészt ki kell cse­rélni, ha nincs mivel. A má­sik gond a szakemberkép­zés. A gépek egyre okosab­bak, egyre bonyolultabbak lesznek,. egy szerelőnek pe­dig nagyon jól kell ismernie a szerkezetet, amit javítani akar. Mi különösen nehéz helyzetben vagyunk, tekint­ve, hogy igen heterogén a gépállomány. Magunknak kell gondoskodni arról, hogy szakembereinket kiképez­zük az új gépek javítására. Most éppen egy NC (nume­rikus vezérlésű szerszám­gép) előképzőt szerveztünk néhány dolgozónk részére. Megelőzés, felújítás, hiba- elhárítás. Mind mást jelent. Ahogy a békéscsabai gyár­ban kiderült, tervszerűnek csak a felújítás nevezhető. Éves tervek foglalják össze, mikor melyik gép kerüljön a lakatosok keze közé. Kar­totékok gyűjtik valamennyi szerkezet adatait. A közös nevező a bonyolultság. Első hallásra meglehetősen fur­csa, hogy az üzemfenntartá­si főosztály éves előirányza­ta 500 bonyolultság. Egy bo­nyolultság javítási ideje át­lagosan 60 óra. A különleges mértékegység a villanyfúró­gép bonyolultsági fokát je­lenti. Hozzá hasonlítják a többi gépet, úgy kalkulálják a javításhoz szükséges időt és munkabért. A forgácso­lóban használatos szerkeze­tek bonyolultsági foka zö­mében 15—17; Tavaly több mint két és fél millió forin­tot költöttek a gyárban csak felújításra. A hibaelhárítás mindig eseti, itt természete­sen nem is lehet szó terv- szerűségről. Sűrű drótháló veszi körül a tmk-műhelyt. Az asztalok körül olajos kezű férfiak se­rénykednek. Egy idős mun­kás elmélyülten méricskél valamit. — Villanymotort tekercse­lek — mondja Bencsik Já­nos —, ez a szakmám. Ti­zenöt évig a MEZÖGÉP-nél tettem ugyanezt, de aztán ott megszűnt ez a munka, így két esztendeje már a forgá­csolóban tekercselek. Az esztergapad mellett szőke fiatalember áll. Takács Ferenc, alig egy hónapja szerelt le, most kezd „visz- szaszokni” a civil életbe. A karbantartómunkáról így vé­lekedik: — Az a baj, hogy akik a gépeken dolgoznak, nem is­merik eléggé azokat. Persze, ők nerft szerelők. Teljesít­ménybért kapnak, így ter­mészetesen nagy a hajtás. Az apró hibáknak sokszor nem tulajdonítanak nagy jelentőséget, a lényeg, hogy menjen a gép, így aztán előbb-utóbb nagyobb kár keletkezik. Domokos Béla egy Fein- tool típusú présgépen dolgo­zik. Szelepet cserélnek raj­ta. ű már 21 esztendeje sze­relő ebben a műhelyben, mint szakmunkástanuló kezdte. — Ezek szerint jól érzi itt magát — kérdem. — Igen, úgy érzem, hogy megbecsülnek, anyagilag is. Éppen a napokban volt nye­reségosztás, 1700 forintot kaptam, decemberben pedig 1500 forint törzsgárdapénzt. A lakatosok fix bérben dolgoznak. Arról faggatom őket, nem lenne-e ösztön­zőbb a — több helyen egyéb­ként sikerrel alkalmazott — mozgóbéres rendszer. — Volt már erről szó — mondja Domokos Béla —, aztán elvetették a javasla­tot. — Nem lenne célszerű a mozgóbéres rendszer nálunk — veszi át a szót Szakálos Gergely. — Nem függ olyan mértékben a gyártó műhe­lyek termelése a tmk-tevé­-kenységtől, hogy megfelelő­en ösztönző érdekeltségi vi­szony alakuljon ki köztük.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents