Békés Megyei Népújság, 1982. március (37. évfolyam, 51-76. szám)

1982-03-10 / 58. szám

1982. március 10., szerda „Hz alföldi szellem összetartó erő” Fővárosi és itthon élő békési képzőművészek találkozója a Thermái Szállóban Napok óta tart a „Békés megye bemutatkozik” ~ ese­ménysorozata Budapesten. Az elmúlt héten a margitszi- gei Thermái Szállóban nyílt kiállítás népművészeti, há­ziipari szövetkezeteink, az Európa-híres Kner Nyomda termékeiből: a helyszínen szőnek szőttest a tótkomlósi asszonyok, és láthatják a szálló vendégei azt is, ho­gyan készül a békési kosár. Az étteremben — a vendég kívánságára — Békés megyei ételeket szolgálnak fel, mely bizonyára, különösen a kül­földről érkezett turisták számára. gasztronómiai él­mény. Kár azonban, hogy a szálló két bejáratánál két szerény táblán kívül semmi sem hívja-vezeti el a szige­ten sétálót az alkalminak számító eseményre, hogy az­tán odabent kiállítások is ta­lálhatók, melyek a Körösök vidékéről érkeztek a főváros­ba, ahhoz külön'felfedező út szükséges. Az egyik teremben ennek ellenére a vártnál jóval na­gyobb érdeklődés közepette kezdődhetett meg az a rend­hagyónak számító összejö­vetel, melyre a békési tájon élő képzőművészek, a me­gyei tanács művelődésügyi osztálya és a Békés megyei Múzeumok Igazgatósága in­vitálta meg a Budapesten élő. Békésből elszármazotta­kat. A találkozó és ismer­kedés első negyedóráját a szállóban nyitott kiállításon kezdték, itt a ' kiállítók — Koszta Rozália, Gaburek Ká­roly, Tóth Ernő, Varga Géza és mások — fogadták vendé­geiket. Amikor Ambrus Zol­tán, a megyei tanács műve­lődésügyi osztályának helyet­tes vezetője köszöntő szava­kat mondott, a szomszédos terem asztalai körül csak­nem harmincán ültek, és — mint ahogyan azt később el is mondották — örömmel, érdeklődéssel jöttek, hiszen a szülőföld hívása számuk­ra ma is kötelező érvényű. — Élőbbé szeretnénk vál­toztatni az eddigi kapcsolato­kat, azt szeretnénk, ha a szü­lőhely vonzása megerősödne az onnan eltávozókban — körvonalazta az. összejöve- . tel célját Ambrus Zoltán. — Kedves vendégeinket Békés megyében mindig számon tartjuk, figyeljük munkáju­kat, művészi pályájukat, ugyanakkor azt tartanánk jónak, ha az elszármazottak is többet tudnának Békésről, és többször, rendszereseb­ben, mint eddig tették, ellá­togatnának, bemutatkozná­nak a szűkebb hazában. Dr. Grin Igor, a Békés megyei Múzeumok mb. igaz­gatója a múzeum terveiről beszélt, érzékletesen felvá­zolva a hamarosan megkez­dődő új sorozat, „Az én mű­helyem” célját, múzeumpe­dagógiai és művészeti jelen­tőségét. Ebben a sorozatban szeretnék bemutatni Békés­csabán a másutt élő .művé­szeket is. A távolabbi elgon­dolások közé tartozik a kép­zőművészek és iparművé­szek baráti körének létreho­zása, mely hasonló találko­zók, eszmecserék és kiállítá­sok előkészítésére, lebonyo­lítására is hivatott lenne. Az elgondolásokat a vendé­gek számos újabb ötlettel és feltétlen helyesléssel fogad­ták. Elsőnek Orvos András festőművész beszélt arról, hogy mindenki, aki elszár­mazott, Békésbe „megy haza”, és ez a érzés változatlan. „Mindenesetre igen nagy megtiszteltetés, hogy számon tartanak bennünket, szeret' nénk azonban több informá­ciót kapni az otthoni művé­szeti életről. Meghívókat, és a kiállításokon való részvé­tel bővülő lehetőségeit.” Ezüst György festőművész többek között arra hivatko­zott, hogy más megyék fő­városban élő művészei és az otthoniak milyen csodá­latos példáit adják az ösz- szetartozásnak; véleménye szerint erre a Békés megyei­ek is képesek lennének. „Én most is csabai vagyok, még akkor is az, ha egy idő óta hazalátogatásaim csak ab­ban merülnek ki, hogy ott' hon kolbászt készítünk. Ba­rátokkal és művészpolitiku­sokkal egyre kevesebbet ta­lálkozom, de hát nemcsak nekem kell ez irányban lé' péseket tenni. Miért nem le' hét megvalósítani azt, hogy Békéscsaba — bizonyos idő­re — elszármazott művésze­ket fogadhasson, esetleg egy erre a célra berendezett al­kotóházban? Ha lenne sza­bad műtermük, ez a most kezdeményezett kapcsolat gyorsan és eredményesen el' mélyülne.” Kiss Nagy And­rás szobrászművész elképze­lése szerint a társművésze­tek rpűvelői is kaphatnának ilyen (meghívást Békés me­gyéből^ szívesen vállalkozná­nak arra, hogy hosszabb-rö- videbb időt szülőföldjükön eltöltsenek, dolgozzanak. Koszta Rozália festőművész a megye képzőművészeti éle­tének fellendülését említette jelentősnek, aláhúzva, hogy „ez a mai beszélgetés ünne­pi pillanat számomra, és hi' szék abban, hogy ha akarunk valamit, el is érjük azt.” A több mint két és fél órás eszmecserében — többek kö­zött — elmondta még véle­ményét dr. Supka Magdolna művészettörténész, Gulyás Dénes festőművész, az ipar­művészeti főiskola tanára, Garabuczi Ágnes festőmű­vész, Cs. Tóth János, a KISZ Békés megyei bizottságának munkatársa, Krasznahorkai Géza, a megyei tanács mű­velődésügyi osztályának fő­előadója, Varga Géza szob­rászművész és Tóth Ernő fes­tőművész. A találkozó résztvevői elé­gedetten állapították meg: a szülőhely hívása megalapo­zott, hasznos időszak kezde­tét jelenti, és közösen az ott­hon élőkkel sokat tehetnek a békési városok, községek képzőművészeti kultúrájának kibontakoztatásáért. Ha az elkövetkező időben megvalósul az, amit dr. Supka Magdolna így fogal­mazott meg: „Az alföldi szellem tartsa össze az ott­honi és a fővárosban, vagy az ország más részén dolgozó Békés megyei művészeket", akkor ez a margitszigeti ta­lálkozó valami újnak a kez­detét is jelentheti. Sass Ervin Fesztivál-előzetes V * A tavaszi fesztivál esti programjainak sorában az úgynevezett Gulyás-party érdemel elsőként említést. Ez a háromórás vidám, hangula­tos folklórműsorral egybekö­tött, játékos vacsoraest az elmúlt tíz esztendőben mél­tán vált híressé és kedvelt- té Budapesten. A fesztivál idején naponta szervezik, a jelentkezőket 18 óra 30 és 19 óra 30 perc között, szállodá­juk előtt veszi fel az autó­busz. Akik nem szállodában laknak, azok az .Engels téri buszpályaudvar 15-ös kocsi­állásáról 19 óra 15 és 19 óra 30 között indulhatnak. A programot az IBUSZ szervezi. Budapest éjjel — kelendő program kü 1 - és belföldi vendégeknek egyaránt. Bu­dapest, - a Duna gyöngye éj­szaka csodálatos látványt nyújt, hiszen a fesztivál ide­jén a város műemlékei, hid­jai, középületei fényárban úsznak majd. Az IBUSZ na­ponta indítja városnéző sé­táját autóbusszal. A prog­ramban éjszakai varietémű­sor megtekintése, cigányze­nés vacsora és borkóstoló is szerepel. Indulás 19 óra 30 perckor a Duna Interconti­nental Szálló elöl. Az egynapos kirándulások közül a Cooptourist által szervezett tanyaprogram kí­nál érdekes látnivalót. Két alkalommal, március 19-én és 27-én indul csoport 8 óra­kor a Kossuth Lajos tér 13— 15. szám alatt levő Coop­tourist főiroda elől. A kirán­duláson a vendégek megis­merkednek Kodály Zoltán szülővárosával, Kecskemét­tel, ellátogatnak a Kodály Intézetbe a kiskunsági nem­zeti parkba. Fülöpháza köze­lében bemutatják a vendé­geknek Magony János ma­gánfogadóját és lovastanyá­ját. Lovaglás, sétakocsiká­zás szerepel még a program­ban. Akiket érdekel, kirándul­hatnak a Duna-kanyarba is. A fesztivál idején három al­kalommal, március 19-én, 23-án és 26-án szervez az IBUSZ induló csoportokat. Az egész napos program so­rán a résztvevők megtekint­hetik a barokk hangulatú Szentendrét, Kovács Margit kerámiáit, Visegrádot, majd Esztergom kincseit. Indulás reggel 9 órakor a Duna In­tercontinental Szálló elöl. Kodály-emlékhangverseny Gyulán Cseh Tamás figurája „flz ifjúságra kedvezőllen idő,..” Ecsédi Pesten, a Bajcsy-Zsi- linszky út és az Arany János utca sarkán, fényképpel a ke­zében zaklatja a járókelőket. A képen barátja, Vizi Miklós. Ecsé­di őt keresi. Aztán meglök két embert, akik egy ékszerbolt ki­rakatát szemlélik. Az egyik férfi az Esti Hírlap aznapi számát nyomja a másik kezében. A dőlt, kurzív betűs sorok Ecsédiről és Víziről szólnak . . . ♦ ... és erről is szól Cseh Ta­más Frontátvonulás című mű­sora, amelyet a békéscsabai Gyo­pár Klub és a mezőmegyeri mű­velődési ház zömében tizen- és huszonéves közönsége láthatott a közelmútlban. Erről is: hiszen megszoktuk már Cseh Tamástól sok ezer példányban elkelt nagy lemezeiről, ritkaság számba me­nő megyénkbeli fellépéseiből, hogy számára csak ürügy a le­vélforma, a Műcsarnok, a fehér babák nem tudni hová-takaro- dója. ürügy, ami alliteráló mó­don üzenetet hordoz. Egy lát­szólagos Seholsincs-Budapest se- holsincs polgárairól. Akik lehe­tünk mi, Te, vagy éppen ö. Fiatalokként, középkorúként — kortalanul és tán nemtelenül is. Mert ezek valahol sallangok, az üzenet szempontjából aligha per­döntőek, lényegesek. ♦ Egy fiatal szociológus, Bácskai Júlia írja pillanatok alatt best­sellerré vált, a fiatalok szexuá­lis tudatáról gyűjtött karcsú kö­tetében, mi is az a figura. Vagy­is mi kell ahhoz, hogy a sze­mélyiség bizonyos alaki és tar­talmi jegyekkel gazdagítva min­dentől és mindenkitől elválóan mással-másokkal összetéveszthe­tetlen legyen. Ügy, hogy ez a rájellemzőség az első pillanat­ban egységként vetítse elénk a figurába ■ rendezett személyiség tökélyét; nemcsak formáját, ha­nem munkásságát, szellemét is. Nos, Cseh Tamásnak készen van a figurája. Még akkor is így igaz, ha viszonylag könnyű neki: ebben a műfajban nem­csak úttörőnek számit, hanem egyedüli művelőnek is. Való­ban: mi ez a műfaj? Tudjuk, Bereményi Géza íróval „hozták össze”. Dalköltés, valami szá­zadunkra maradt igrickedés, bárdkodás? Vagy egyszerűen csak Dylan, Donovan, Elton John, vagy éppen Gilbert O’Sullivan valamilyen magyar megfelelője? Lehet kutatni és hasonlítgatni. Aki azonban meg­teszi, hamar rádöbben a valóra. Cseh Tamás nem hasonlítható. Énekmondó stílusa, fintorai és szögletes taglejtései, clownkodó de szomorkás mimikája éppúgy része egyszeri figurájának, mint dalai, meséje — üzenete. ♦ Mi is ez az Üzenet? Első hal­lásra tán szürrealisztikus, néha mitikus kép, apokaliptikus je­lenetekkel. S amikor vége lesz az egyórás műsornak, , jövünk rá. A Frontátvonulásnak vala­hol az, ami a címbeli mondat­tal kezdődik — „az ifjúságra kedvezőtlen az idő ...” — és ott ^mutatja meg leginkább önma­gát, hogy igenis elmúlik, elmu­lasztható ez a „frontátvonulás’V ha lemondunk a halogatásról, az önáltató könnyelműségről, a sokszor fizikai megnyilatkozá­sainkra is jellemző szellemi sem­mittevésről. Hogy -ennek és csak ennek van értelme, ebből fakad­hat és indulhat minden. Ez a megfejtés könnyen jön, szinte azonnal. Megéri a pilla­natnyi gondolkodást. De hát végső soron az erre késztetés is része az Üzenetnek! . . . (Nemesi) Kodály Zoltán születésének századik évfordulójára hang­versenyt rendezett Gyula város Tanácsa március 4-én, az Erkel Zeneiskola hang­versenytermében. Jól sike­rült a fellépő zeneművészek kiválasztása is, hiszen mind­kettő indulása Gyulához, sőt ehhez a hangversenyterem­hez kapcsolódik. Onczay Csaba Liszt-díjas gordonkaművész és a Liszt Ferenc Zeneművészeti Főis­kola docense 1946-ban Bu­dapesten született, de művé­szien gordonkázni a szegedi Tömörkény Gimnáziumban tanult meg, és 1963. május 23-án, az első Erkel Diák­ünnepen megtartott szóló­hangszeres versenyen ezüst­érmet nyert szép játékával. (Az aranyérmet ugyanekkor Matúz István fuvolista kap­ta.) A zeneakadémia elvég­zése után a moszkvai Csaj- kovszkij, Konzervatóriumban tökéletesítette tudását. 1970 óta sorra nyerte az első dí­jakat Budapesten, majd Rió de Janeiróban; 1977-ben Liszt-díjjal tüntették ki. Gulyás Márta 1953-ban Gyulán született, és itt kezd­te meg iskolai tanulmányait. A zeneakadémián kapott zongoraművészi oklevelet, de tudását szintén Moszkvában hároméves továbbképzésen tökéletesítette. Több zenei versenyen sikerrel vett részt, legutóbb a Magyar Rádió zongoraversenyén, ahol III. díjat nyert. Jelenleg a Liszt Ferenc Zeneművészeti Főis­kola tanársegédje. A hangverseny első száma Ludwig von Beethoven 1796- ban alkotott g-moll gordon­ka-zongoraszonátája volt, amit a szerző annak idején az F-dúr szonátával együtt Frigyes Vilmos porosz ki­A Balaton és az idegenforga­lom címmel országos fotópályá­zatot hirdetett meg a Balatoni Intéző Bizottság, a Balatontou­rist Nord, a Siotour. a Zalatour és az Utazási Magazin szerkesz­tősége. A tó és közvetlen kör­nyékének idegenforgalmi életét -megörökítő felvételek beküldé­sét június 1-ig várják. Nevezési lap a Zala megyei idegenforgal­mi hivatalban. Címe: 8900 Zala­egerszeg. Kovács Károly tér 1.) rálynak ajánlott. E szoná­tákban Beethoven a bravú­ros játékra törekedett és a g-moll szonátában saját ma­gának, illetve a zongorának juttatott nagyobb szerepet. Nagy várakozás előzte meg Kodály 1915-ben alkotott, gordonkára írott Szólószoná­tájának előadását, mert ezt a ritkán hallható, bravúros művet Gyulán Mező László mutatta be, éspedig Kodály Zoltán személyes instrukció­ja szerint. A Szólószonátának most is kirobbanó sikere volt, hisz Onczay Csaba nagy lendülettel és technikai fö­lénnyel szólaltatta meg, és jól sikerült a gordonka húr­jainak áthangolása is, amit Kodály megkövetelt. A há­rom tétel közül a Largo té­tel a legcsodálatosabb, hisz ezt hegedűre átírva is gyak­ran lehet hallani. Kodály 1909— 1910-ben komponálta a szintén elhangzott Gordonka­zongora szonátát, aminek ér­dekessége, hogy mindkét hangszer állandóan népdal­motívumokat, fordulatokat idézett fel. Jól illett a Ko­dály-művek hangulatához a zárószámként elhangzott Schumann: Adagio und Al­legro című, két tételes gor- donka-zongora-szonáta. melyben mindkét hangszer ragyogó muzsikálása bűvölte el a hallgatóságot. A közönség szűnni nem akaró ünneplését egy ráadás­sal köszönte meg a két fia­tal művész: egy francia ver­senymű részletét muzsikál­ták el a kapott virágcsokrok mellett. Herbály András zeneisko­lai igazgató mutatta be a fellépő művészeket, ö konfe­rálta a műsorukat. igényelhető. Pályázni színes és fekete-fehér papírképekkel (a legkisebb méret: 30X40 cm), il­letve 6X6 cm-es, keretezett szí­nes diapozitívekkel lehet, kate­góriánként legfeljebb tíz fotó­val. A legjobb fotókból, ame­lyeket értékes pálya- és külön- díjakkal jutalmaznak. július 3-án kiállítás nyílik Keszthe­lyen. A tárlat anyagát később Balatonföldváron és Balatonal­mádiban is bemutatják. Dr. Márai György Fotó: Béla Ottó Országos fotópályázat Mai műsor KOSSUTH RÁDIÓ 8.27: Világablak. . 8.56: Beszélni nehéz. 9.08: Operaáriák. 9.46: Kis magyar néprajz. 9.51: Tarka mese, kis mese. 10.05: Diákfélóra. 10.35: Válaszolunk hallgatóink­nak. 10.50: A francia történelem dalai. 11.03: Dvorzsák: II. szimfónia. 12.35: Házunk tája. 12.50: Operaslágerek. 13.20: Kritikusok fóruma. 13.30: Dzsesszmelódiák. 14.18: Csillag az égből. 15.05: Bangó Margit cigánvdalo- kat énekel, ökrös Oszkár cimbalmozlk. 15.28: MR 10—14. 16.10: A délutáni Rádiószínház bemutatója. A taxisofőr. 16.48: Filmzene. 17.07: Mennyiért iszunk — vizet? 17.32: Csengery Adrienne dalfel­vételeiből. 18.04: Daróci Bárdos Tamás: Sár­közi vigasság. 18.15: Hol volt. hol nem volt . . . 18.25: Mai könvvajánlatunk. 19.15: Közvetítés a Magyarország . —Anglia asztalitenisz Szu­per Liga-mérkőzésről. 20.00 : Mahler: V-szimfónia. 21.05: A magyar művelődés szá­zadai. 22.20: Tíz perc külpolitika. 22.30: A prágai madrigalisták Lassus-fel vételeiből. 22.45: A világ ..másik” fele. Fil­mek Ázsiában. 23.00: Antigone. 0.10: Barabás Mihály táncdalai­ból. PETŐFI RÁDIÓ 8.05: Szatirikus dalok. 8.20: Tíz perc külpolitika. 8.33: Idősebbek hullámhosszán. 9.28: Népdalcsokor. 10.00: Zenedélelőtt. II. 33: A Szabó család. 12.03: A Magyar Rádió népi ze­nekara játszik. 12.33: Tánczenei koktél. 13.30: Színes szőttes. 14.00: Kettőtől négyig ... * 16.00: Mindenki iskolája. 16.35: Néhány perc tudomány. 16.40: Barátság slágerexpressz. 17.10: Verbunkosok, katonadalok. 17.30: ötödik sebesség. 18.33: Barangolás régi hangleme- % zek között. 18.51: Nóták. 19.25: Prizma. 19.45: A Precenders együttes fel­vételeiből. 20.33: Hívja a 33-43-22-es telefon­számot. 22.00: Popturiszt. 23.20 : A tegnap lágereiből. III. MŰSOR 9.00: Iskolarádió. 9.57: Szimfonikus zene. 11.05: Operaegyüttesek. 12.26: A Moszkvai filharmonikus­zenekar hangversenye. 13.56: Reneszánsz kórusmuzsika. 14.30: Balettzene. 14.50: Húsz ária — harminchat énekes. 15.18: Magyar muzsika. 16.53: öt földrész zenéje. Thaiföld. 17.00: Iskolarádió. 17.30: A XVII. század zenéjéből. 18.15: Magnóról magnóra. 19.05: Csehov: A 6-os számú kór­terem. 19.35: Faragó Laura és az Ifjú zenebarátok központi kó­rusa népdalokat énekel. 20.10: Modern írók portréi. 20.30 : Klasszikus operettekből. 21.09: Andre Watts zongorázik. 21.52: A lázadó író: Nagy Lajos. SZOLNOKISTŰDIÖ 17.00: Hírek. 17.05: Jean Michel Jarre szerze­ményeiből. 17.15: Ifistúdió. Szerkesztő: Ben- kő Imre. 17.40: Beatparádé. 18.00: Alföldi krónika. T8..15: örökzöld melódiák. 18.26—18.30: Hírösszefoglaló. Lap- és müsorelőzetes. TV, BUDAPEST, I. MŰSOR 8.00: Tévétorna, (ism.) 8.05: Iskolatévé. Földrajz, (ált. isk. 7. oszt.) (f.-f.) 8.35: Fizikai kísérletek, (közép- isk. II. oszt.) (f.-f.) 9.05: Magyar Irodalom, (ált. isk. 8. oszt.) (f.-f.) 9.50: Stop! 9.55: Delta — tudományos hír­adó. (ism.) 10.20: Keresztül-kasul. Angol film. (ism.) 14.45: Iskolatévé. Stop! (ism.) 14.50: Fizikai kísérletek. (ism.) 15.00: Földrajz, (ism.) (f.-f.) 15.30: Magyar irodalom. (ism.) (f.-f.) 16.20: Hírek, (f.-f.) 16.25: Boj. Lej. Csingiz és a töb­biek. 16.50: Az akasztófa árnyékában, (ism.) 17.45: Reklám, (f.-f.) 17.55: Slágerről slágerre. 18.25: Helyünk a világban. 18.55: A közönségszolgálat tájé­koztatója. (f.-f.) 19.00: Reklám, (f.-f.) 19.10: Tévétorna. 19.15: Esti mese. 19.30: Tv-híradó. 20.00: Televíziós mesék felnőttek­nek. 21.05: A hét műtárgya. 2i.l0: Műkorcsolya-világbajnok­ság. (f.-f.) Kb. 23;00: Tv-híradó 3. II. MŰSOR * 20.01: Magyarország—Anglia Szu­per Liga asztalitenisz-mér­21.10: Tv-híradó 2. 21.30: Lenkey tábornok. Fekete Sándor történelmi drámá­ja. BUKAREST 16.25: Sakk. 16.40: Utazás a földgömbön. 16.55: Dalok, játékok. 17.15: Politikai fórum. 17.50: A legkisebbeknek. 20.00: Tv-híradó. 20.20: Román körkép. 20.40: A vidék története című brazil játékfilm. 22.00: Tv-híradó. 22.15: Hangszeres zene. BELGRAD, I. MŰSOR 17.10: Tv-napló. 17.40: Hírek. 17.45: A mese ideje. 18.15: Tv-naptár. 19.13': Rajzfilm. 19.21: Reklám. 19.27: Ma este. 19.30: Tv-napló. 19.55: Reklám. 20.00: Koppenháza: műkorcsolya VB. 22.30: Tv-napló. II. MŰSOR 18.45: Ö — dokumentumadás. 19.27: Ma este. 19.30: Tv-napló. 19.55: Reklám. 20.00: Találkozások. 20.45: Reklám. 20.50: Zágrábi körkép. 21.05: Dubrovniki nyári játékok ’81. — R. Marinkovic: Glo- rija. 22.25: Könyvek és eszmék. SZÍNHÁZ 1982. március 10-én. szerdán 15 órakor Békéscsabán: HOGYAN HÁZASODOTT MEG PETRUSKA? Bérletszünet 1982. március 11-én. csütörtökön 15 órakor Békéscsabán: BARANGOK 6ll-es SZMKI előadása 1982. március 11-én. csütörtökön 19 órakor Békéscsabán: BARANGOK Déryjié-bérlet MOZI Békési Bástya: 4 és 6 órakor: A birodalom visszavág. 8 órakor: Éjszaka külsőben. Békéscsabai Szabadság: de. 10 órakor: Négy bandita, tíz áldozat. t 4 órakor: Pukk!' 6 és 8 órakor: A játék­szer. Békéscsabai Terv: fél 6 órakor: Elektromos eszkimó. Fél 8 órakor: Agyő. haver! Gyulai Erkef: fél 6 órakor: Sellő a pe­csétgyűrűn. I., II. rész. Gyulai Petőfi: 3 órakor: Kemény kalap és krumpliorr. 5* és 7 órakor: Nevem: Senki. Orosházi Béke: Zsaru, vagy csirkefogó? Oroshá­zi Partizán: fél 4 órakor: A ver­senyló elrablása. Fél 6 órakor: Szamurájok és banditák. I.. II. rész.

Next

/
Thumbnails
Contents