Békés Megyei Népújság, 1982. március (37. évfolyam, 51-76. szám)

1982-03-10 / 58. szám

1982. március 10., szerda Szomszédolás DÉLUAGYARmM , Á hangoskodás: ököl jog a beszédben. A hangoskodás nem egyéb, mint társadalmi környezetszennyezés. Jellem­beli fogyatékosságra is utal. Aki kidagadt erekkel és ne­kivörösödő képpel rikácsol­ni kezd, elveszti uralmát a lélek volánja fölött. A nagy hangerő nemcsak a hallga­tók fülét sérti, hanem kárt lesz a kiabáló hangszálaiban is, a felindulás pedig vérto­lulást idéz elő, keringési za­vart, néha súlyos betegséget is okozhat. Sütőipari újdonságok. A Csongrád megyei Sütőipari Vállalat üzemei csak kenyér­ből 8—10-félét állítanak elő, az összes termékek száma pedig meghaladja a 90-et. Mostanában búzacsíra alkal­mazására folynak a kísérle­tek. A Maki fantázianevű dióscsókban például a dió 10 —15 százalékát helyettesítik a lényegesen olcsóbb búza­csírával. A sütemény ízén nem érezni, hogy a dió egy részét helyettesítették; sőt, könnyebben emészthető. A szegedi nehéz- és gép­ipar 5 éves tervéről. Nagy gond folyamatosan gondos­kodni a munkaerőről. Szin­te minden üzem munkaerő­megtartó intézkedésekkel próbál magán segíteni. A beruházások lehetővé teszik az export nagyarányú növe­lését. A cél; hogy a szocia­lista országoknak eladott szegedi áruk értéke 1985-re meghaladja az 1200 millió forintot. A nem rubel elszá­molású export a tervidőszak végére várhatóan meghá­romszorozódik. Munkában a művesék. A Szolnok megyei Hetényi Gé­za Kórház-Rendelőintézet és a Tiszamenti Vegyi Művek együttműködése keretében, a vegyi művek dolgozói nagyon sok és lelkes társadalmi munkával két művesét ké­szítettek a szolnoki kórház­nak. A kórház intenzív osz­tályán megkezdődött a mű- vesék beszerelése. Még tart a műveseállomáson dolgozók kiképzése, és ha mind a mű­vesék beszerelése, mind a képzés befejeződik, akkor a gyógyítás szolgálatába áll a két gép. Ez az időpont áp­rilis 1. Betegség-e a soványság? Nem. Vannak olyan testal­katú emberek, akik egész életükben „rossz bőrben” vannak, és mégis kitűnő egészségnek örvendenek, gokszor szívósabbak,,. mint a jól tápláltak, nagyobb a' munkabírásuk, ellenállóké­pességük a betegségekkel szemben. Más a helyzet, ha hirtelen testsúly-csökkenés áll be. Sok betegségnek jel­lemző tünete a hirtelen vagy lassabban bekövetkezett fo­gyás. Földgázvezeték a sertéste­lephez. A debreceni Hunya­di Termelőszövetkezet szárí­tótelepén üzemelő mezőgaz­dasági melléktermék-tüzelé­sű rendszert az elmúlt év novemberében fűtötték fel, s azóta folyamatosan éget­nek benne körbálázott és ömlesztett kukoricaszártól tüskön át gumiabroncsig szinte mindent. A mai átla­gos terméseket véve, az a kukoricaszár-tömeg, ami egy hektáron megterem, körül­belül egy tonna olaj fűtőér­tékével vetekszik. Egy csapat borotvaélen. Meglehetősen feszült hangu­lat uralkodik ezekben a na­pokban a Szolnoki MÁV MTE NB I-es női kosárlab­dacsapatának' háza táján. Érthető, hiszen a nagy re­ményekkel és biztatóan be­mutatkozó csapat felett most Damoklész kardjaként lebeg az NB I-ben maradás kér­dése. A közönséggel nem si­került ideális kapcsolatot te­remteni. A vezetők és a já­tékosok' elmondták, hogy a bajnoki mérkőzéseken szinte lehetetlen a kispadon ülni a megjegyzések és kritikák miatt. ruAc nonlit/t: icriiogtrítt “NAPLÓ Midi* siocnusimomsMin Nyíltság és felelősség. A vezetői magatartásról mond­ta egy szövetkezet elnöke: „Időben reagáljon a jelzé­sekre, s az emberekre ugyanúgy — ha nem job­ban — figyeljen, mint a ter­melésre. Tudnia kell, hogy nemcsak az emberek változ­nak körülötte, hanem maga is szüntelenül más lesz. Le­gyen mindig nyitott, fogé­kony az újra, s vállaljon kockázatot. Csak azt ne fe­ledje. hogy ezt nem szemé­lyes okból teszi, hanem az üzemért, a dolgozókért — s éppen ezért sokkal nagyobb a felelőssége is.” Zöldségkertészetben hasz­nosítják a termálvizet. Gyor­san és megyeszerte elterjedt a híre 1981-ben, hogy a pol­gári November 7-e Terme­lőszövetkezet termálvíz­hasznosítású zöldségkertésze­tet létesít. Több gazdasá­gunk korábbi kudarca, a ki­ábrándító tapasztalatok ak­kor azt mondatták, hogy túl messzire merészkedik a szövetkezet a kockáztatás­ban. Az 5300 négyzetméter belterületű fóliaházban de­cemberben kezdődött a ter­melőmunka, s már szedik a hagyma elejét. Az energia- költség minimális, nagyon- rosszul kell eladni ahhoz, hogy veszteség keletkezzen. Igaz, a palántanevelőben rá kell -fűteni olajjal, de az az egész területnek csupán ti- zenk'etted részét érinti, s azt i* mindössze két hónapon át. CSONGdiO WW «Df "D » Htsrd nIKLAr Kistelek tud erősíteni. Min­dig a vevő dönti el, hogy egy áruház jó vagy rossz. A fa­lusi boltokban régebben és most is kialakul a jó sze­mélyes kapcsolat eladó és vevő között, mely serkenti a kereskedelmet. Ez hiányzik a városi áruházakban. A kis­teleki boltos akkor is tudja, hogy a vevőnek mire van szüksége, ha az nem mond­ja. Ez az emberközelség na­gyon lényeges. Minőségbiztosítási rend­szer. A hódmezővásárhelyi HÓDIKÖT-ben bevezetett minőségbiztosítási rendszer lényege, hogy az eddigi gyártásközi és végtermék­ellenőrzésen túl kiterjed a dolgozók képességvizsgálatá­ra, a munk'amódszer-átadás- ra, a legoptimálisabb mű­szaki és technológiai feltéte­lek megteremtésére. A ké­pességvizsgálat célja, hogy minden ember a neki leg­megfelelőbb helyen dolgoz­hasson. Kapcsolat a brigáddal. A nagytőkéi iskolának már több éves kapcsolata van a Pankotai Állami Gazdaság kistőkei üzemegységében dol­gozó Üj Élet elnevezésű szo­cialista brigáddal. Ezrekben fejezhető ki évről évre a brigád segítőkész munkájá­nak eredménye, ami termé­szetesen nem azt jelenti, hogy az iskola saját költség- vetését akarná megspórolni rajtuk. S mindezt szabad szombatokon vagy munka­időn túl csinálják. Tuskóhúzás-télégetés. Régi farsangi népszokás a tuskó- húzás, amit a közelmúltban Forráskúton is felelevenítet­tek. Fatuskókat húzva jár­ták be a községet, s közben tréfás rigmusokat szavalva csúfolták ki az eladósorban levő, pártában maradt lá­nyokat, és a nősüléstől vo­nakodó legényeket. Így gú­nyolták ki hajdanában azo­kat, akik miatt kevés volt a téli farsangi időszakban a la­kodalmi vigasság a faluban. összeállította: Lipták Judit Munkavédelmi oktatás a kereskedelemben A munkavédelem új sza­bályai nagy vitát váltottak ki a szakemberek körében. So­kan szóvá tették, hogy a rendeletek dzsungelében ne­héz eligazodni, túlságosan bonyolult a szabályozórend­szer. Azóta lecsillapodtak a kedélyek, a legtöbben meg­nyugodtak. Rájöttek ugyanis arra, hogy a legtökéletesebb előírások is csak akkor ér­nek valamit, ha a munkavé­delemmel foglalkozó szak­emberek és vezetők felfogá­sukban, munkastílusukban, szakmai és politikai felké­szültségükben igazodnak az új követelményekhez. A ta­pasztalatok szerint egysége­sebb szemlélet alakult ki az elvi és a gyakorlati kérdé­sekben. A kétkedők is meg­értették a korszerűbb mun­kavédelmi szabályozórend­szer lényegét, törekvését. Se­gíti ezt a folyamatot a szak­mai szakszervezetek, az SZMT-k és az állami szer­vek jó együttműködése, esz­mecseréje a területi munka- védelem módszereiről, stílu­sáról. így van ez a kereskede­lemben és a vendéglátásban is. Az érvényes rendeletek értelmében a Békés megyei Tanács kereskedelmi osztá­lyának szervezésében tanfo­lyamon vesznek részt a vál­lalatok, a szövetkezetek ve­zetői, munkavédelmi elő­adók, szakszervezeti munka- védelmi felügyelők, akik fel- készültségükről június végén számolnak be a vizsgabizott­ságnak. Az első előadás feb­ruárban volt, amelyen meg­ismerkedtek a hallgatók a minisztertanácsi ‘ rendelettel, a végrehajtási utasítással és a miniszteri rendeletekkel. Március 17-én a munkavé­delmi szabványok országos előírásairól, valamint a mun­kavédelmi szabályzat tartal­máról lesz szó. A következő hónapokban elsajátítják az üzemi balesetek kivizsgálá­sának fortélyait, megtanulják a kereskedelmi és a vendég­látóipari létesítmények mun­kavédelmi követelményeit. Mindez a szakmai ismeretek gyarapításán kívül az embe­ri kapcsolatok elmélyítését is szolgálja. (s. s.) Gazdasági munkaközösség alakult A • Számítástechnikai és Ügyvitelszervező Vállalatnál éltek azzal a lehetőséggel, hogy vállalati gazdasági munkaközösségeket alakít­hatnak. Az elsők között jött létre munkaközösség Győr­ben az ÁFÉSZ teljes infor­mációs rendszerének meg­szervezésére, Tatabányán, a hőerőmű bérügyvitelének programozására, Budapesten a Hajtóművek és Festőberen­dezések Gyára termelőeszkö­zei karbantartásának meg­szervezésére. A munkaközösségeket a vállalat dolgozói alakítják munkaidőn túli feladatokra, s értük a vállalat viseli a felelősséget. Jobban kihasz­nálják a számítógépek ka­pacitását, s az intézmény nyújtotta védettség, a biztos háttér, a közösségben vég­zett munkáért kapott több­letjövedelem megakadályoz­hatja a kisvállalkozások munkaerő-elszívó hatását, elősegítheti a legjobb szak­emberek megtartását. Szépséghibák Ezen a hosszú télen bizony úgy járkált az ember, hogy le­húzta a kalapja vagy a sapkája szélét, és nem is nagyon né­zett körbe a világra. Mínusz tíz—tizenöt fokos hidegben rit­ka kedvtelés lenne sétálni, nézelődni, így aztán a környeze­tünk apró (?) szépséghibái is téli álmukat aludtak. De a ter­mészet törvényei úgy is könyörtelenek, hogy télre tavasz­nak kell következnie, hogy borongós-sötét papokra kiderül az ég, kisüt a nap, és kipattannak az orgonabokrok rügyei. Ügy bizony, kedves olvasóm, ugye, mindannyian örömmel tapasztaljuk, hogy itt van már valahol a tavasz, már az ut­cák végén leselkedik pajkosan, és vígan futkároz a kiaranyló napfényben. Csak ám ez a kiaranyló napfény mást is meg­mutat. Azt például, ami nem éppen kedvderítő, ami csúnya folt a környezetünk szép, szépülő, elfogadható (ki-ki azt választhatja, amit a legtalálóbbnak tart) arcán. Március ötödikén délelőtt kopogtatom írógépemen ezeket a sorokat, habár odakint most szürke az égbolt, csepergős is egy kicsit az idő, azért ez már nem az a sok hetes téli bo­rulás. És — amikor éppen nem kopognak a betűk — hallom ám, hogy madarak csicseregnek odakint. Nem látom őket, de hallom, és legyen akár mennyire is idillikusnak tűnő a kép: ez már visszavonhatatlanul a tavasz . . . Néhány nappal ezelőtt Gyulán jártam, a Jókai utcában. Sarkán a Százéves cukrászda, nem messze tőle egy másik ház, emléktáblával: itt vendégeskedett Petőfi Sándor. Mos­tanában sajnos nem dicső hely. Az épület vakolatbőre omlik, téglabordái vörösen meredeznek, nem szívderítő látvány. Nyil­ván, sokkal többet érdemelne a ház, ahol Petőfi járt, a ház, melynek szobái hallották a hangját, és befogadták egy éj­szakára. Sokszor elgondolkozom: miért van annyi baj mű­emlékeinkkel: műemlék jellegű épületeinkkel? Az embert közben megköti a tudat: éppen elég pénz kell másra, új la­kásokra. iskolákra, óvodákra. Viszont: az is igaz, hogy úgy becsüljük jelenünket, ahogy a múltunkat becsüljük, és ha állandó figyelem övezné ezeket a nagy időket látott házakat, ha ez az állandó figyelem állandó karbantartást jelentene, sokkal kevesebb gondunk volna velük. Mert amikor össze­gyűlik a baj, azon túladni mindig nehezebb. Hogy most ép­pen ezt a gyulai emlékhelyet említettem? Csak azért történt, mert éppen arra jártam. Sajnos, járhattam volna — nem­csak Gyulán — másfelé is. Mondjuk Szarvason. Szarvason, ahol sorolhatnám, mi mindent tettek és tesz­nek azért, hogy várossá válásuk ne csak papíron legyen va­lóságos, hanem a vendég, aki megfordul ott, valóságosan is úgy érezze magát, hogy most városban jár. Ehhez hozzátar­toznak az „idegenforgalmi, várostörténeti látványosságok” itt is. A pompásan rendbe hozott Tessedik-iskola (ma a városi múzeum), de az ismeretes késedelmek miatt ez is jóval töb­be került, mint került volna, ha időben tatarozzák-javítják. Hozzátartozik a szárazmalom, de a híres-nevezetes ótemp­lom is, a Tessedik-iskola mellett. Ez a szép, 1788-ban épült barokk templom siralmas képet mutat. Kár érte! Talán itt is a késedelem okozza a legtöbb gondot? Jó lenne eszmét cserélni róla ... Ha Békéscsabán sétálok, egészen más lát­vány fogad, megállva az evangélikus templom előtt. „Mun­kácsy is látta kisinas korában” — mesélik róla, és mesélik majd még többször, ha kis idő után restaurálását teljesen befejezik. Ilyenek ezek a tavasz előtti séták, az ember körülnéz, és azt is meglátja, ami szebb lehetne. Nem baj, ugye? S. E. A Hajdúböszörményi Textilfeldolgozó Vállalatnál elkészültek, a hazai piacokon hiánycikk-ként számon tartott motoros bőr­ruhák első modellje. A tervek szerint az idén ötezer darabot szállítanak a kereskedelemnek (MTI-fotó: Oláh Tibor felvétele — KS) A vásárlók jogai I. Mit keli tudni a minőségi kifogások intézéséről Valamennyien vásárlók va­gyunk, közvetlenül is érin­tenek hát bennünket azok a jogszabályok, amelyek a mi­nőségi kifogások intézésére, a fogyasztók érdekvédelmé­re vonatkoznak. Az alábbiak­ban a legfontosabb közérde­kű tudnivalókat ismertetjük. Alapvető szabály, hogy a kereskedelem csak kifogás­talan minőségű árut hozhat forgalomba. Ha azonban a vevő csökkent értékű cik­kek árusítására kijelölt boltban vásárolt, vagy előze­tesen közölték vele a minő­ségi hibát, és ezért a termé­ket olcsóbban kapta meg — emiatt később természetesen nem reklamálhat. Más a helyzet akkor, ha a megvásá­rolt árunak egyéb minőségi hibája van. Mit kell tudni a vásárló szavatossági jogairól? A minőségi kifogások in­tézéséért a hibás árut forga­lomba hozó üzlet vezetője, illetve a magánkereskedő vagy a kisiparos felelős. Lé­nyeges tudnivaló — de ez elég közismert is —, hogy reklamáció esetében meg kell őriznünk az áruról ka­pott blokkot, fizetési jegyzé­ket. Ennek eldobása, vagy elvesztése kétségtelenül meg­nehezíti á minőségi kifogás elintézését. De — és ezt vi­szont kevesen tudják — nem teszi lehetetlenné! Jo­gilag blokk nélkül is rekla­málhatunk, ha a vásárlás he­lyét és idejét valamilyen más módon — például tanúkkal — megnyugtatóan tudjuk igazolni. A hibás áru kijavítását legkésőbb . a' bejelentéstől számított nyolc napon belül el kell végezni. Ha ez nem történik meg, a vásárló kí­vánsága szerint, az áru árát le kell szállítani, a terméket ki kell cserélni, vagy a vé­telárat vissza kell fizetni. Ha a vásárló a hibát kija­vítja, vagy mással kijavít­tatja, ebből adódó költségei­nek megtérítésére jogosult. Abban az esetben, ha a vevő árleszállítást, cserét vagy vételár-visszafizetést igényel, a minőségi kifogást a jogszabály szerint azonnal el kell intézni. A vételár visszafizetésén a vásárló ter­mészetesen nem nyerészked­het. Egy konkrét esetben bí­rósági ügy lett abból, hogy a joggal kifogásolt minőségi áru visszavétele után meny­nyi pénz jár a vevőnek? A szóban forgó termék vétel­árát ugyanis időközben fel­emelték. A vásárló ezt a már magasabb vételárat kérte volna vissza. A bíró­ság viszont úgy foglalt ál- 1 lást, hogy a bolt vagy ki­cseréli a termékeket hibát­lanra, vagy pedig csak a ténylegesen kifizetett vétel­árat köteles megtéríteni. A jogszabályok szerint alapelv, hogy a vevők minő­ségi kifogását — amennyi­ben az alapos — minél gyor­sabban orvosolni kell. Elő­fordul persze, hogy indokol­tan húzódik el valamelyest az intézkedés. Például ak­kor, ha a minőségi kifogás jogosságát egyértelműen, sza­bad szemmel nem, csakis műszeres vagy laboratóriumi vizsgálattal lehet eldönteni. A minőségvizsgáló szerv leg­később tíz napon belül köte­les nyilatkozni, s szakvéle­ménye a vállalatra irányadó. A belkereskedelmi minisz­ternek a vásárlók minőségi kifogásai intézéséről szóló rendelete szerint kijavítás, árleszállítás vagy az áru visszavétele és a vételár visz- szatérítése helyett a vállalat a hibás terméket akkor cse­rélheti ki, ha erre a kifogás bejelentésekor lehetőség van. Ha az áru kicserélése nem lehetséges, a vásárló kíván­ságára — a vételár-különbö­zet elszámolása mellett — a vállalat köteles más árut adni. Némileg speciális szabá­lyok vonatkoznak az élel­miszerekre, háztartási vegyi árukra, kozmetikai készít­ményekre. Ha minőségileg hibásan kerülnek forgalom­ba, ezeket a vásárló válasz­tása szerint azonnal ki kell cserélni, vagy vissza kell venni a teljes vételár meg­térítése mellett. Lényeges előírás az is, hogy a gazdál­kodó szervezet boltja az üz­letkörébe tartozó élelmisze­rek, háztartási vegyi áruk. kozmetikai készítmények ese­tében nem kérheti a vásár­lás tényének fizetési jegyzék­kel, vagy más módon történő igazolását. Ezeknél a termé­keknél a vásárlói kifogás el­intézéséről jegyzőkönyvet sem kell felvenni. Ebből kö­vetkezik viszont, hogy vala­mennyi egyéb árucikk eseté­ben négypéldányos jegyző­könyv felvétele kötelező. Ha a bolt és a vevő között vita támad, ezt az esetek többségében a minőségellen­őrző intézet szakvéleménye dönti el. Előfordulhat azon­ban. hogy a vásárló ezzel sem ért egyet, s kifogását to­vábbra is fenntartja. Ilyen­kor bizonyos esetekben joga van arra, hogy bírósághoz" forduljon, s ott keressen jog­orvoslást. A miniszteri rendelet elő­írja, hogy a gazdálkodó szer­vezetek vezetői rendszeresen kötelesek ellenőrizni a vá­sárlói kifogások intézésére vonatkozó jogszabályok be­tartását. A fogyasztók érde­keit védő szabály az is, hogy a vásárlók kifogásainak inté­zését szabályozó rendelkezé­seket minden üzletben fel­tűnő helyen ki kell függesz­teni. (Folytatjuk) Dr. Deák András

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents