Békés Megyei Népújság, 1982. március (37. évfolyam, 51-76. szám)

1982-03-07 / 56. szám

1982. március 7,. vasárnap NÉPÚJSÁG SPORT SPORT SPORT Hz NO I tegnapi eredményei SZEOL AK—Csepel SC 2—2 (1—1). Góllövők: Kun (2), illetve Somogyi (öngól) és Mészöly. Haladás VSE—Nyíregyhá­za 3—1 (0—0). Góllövők: Szabó (2, egyet 11-esből) és Pólyák (öngól), illetve Pethő. Videoton—Ű. Dózsa 1—0 (1—0). Góllövő: Palkovics. ZTE—Diósgyőr 2—1 (1—0). Góllövők: Simon, Takács, il­letve Giron (11-esből). Pécs—Volán 2—1 (2—1). Góllövők: Róth, Mészáros, illetve Szeibert (11-esből). Debreceni MVSC—Ózdi Kohász 2—0 (2—0). Góllö­vők: Nagy II. (2). Sípszó előtt A labdarúgó NB II tavaszi második játéknapján a Gyu­lai SE szerepel hazai pá­lyán, s a szarvasiak utaznak idegenbe. A GYSE ma délután' a Honvéd Asztalos SE gárdáját fogadja, s bennfentesek és nem bennfentesek teljesen azonos véleményen vannak: ha nem győznek a kék-fehé­rek, annak könnyen lehet be­láthatatlan következménye. Konkrétabban fogalmazva — elveszhet az NB II-tagság. Az első öt hely valamelyiké­nek megszerzése nélkül pe­dig ősztől „csak” a területi bajnokság jut ... Az MNK­Bakosi Béla újra Európa-bajnok Rába ETO—Vasas 1—1 (1-1). Góllövők: Hanriich, illetve Kiss. Az NB I állása 1. Ü. Dózsa 23 12 8 3 41-20 32 2. Videoton 23 14 4 5 35-25 32 3. Rába ETO 23 13 4 6 66-35 30 4. Tatabánya 22 9 10 3 38-29 28 5. FTC 22 13 1 8 46-32 21 6. Bp. Honvéd 22 9 6 7 33-26 24 7. Vasas 22 8 7 7 38-32 23 8. Haladás 23 8 7 8 32-32 23 9. Csépel 23 7 9 7 27-27 23 10. ZTE 23 8 7 8 24-35 23 11. PMSC 23 10 2 11 34-32 22 12. Békéscsaba 22 6 9 7 27-32 21 13. Diósgyőr 23 6 8 9 36-42 20 14. Debrecen 23 7 6 10 29-37 20 15. Nyiregyh. 23 6 8 9 23-33 20 16. Ózd 23 5 5 13 31-47 15 17. Volán 22 3 9 10 26-33 15 18. SZEOL AK 23 4 2 17 19-56 10 A Bp. Honvéd—Ferencváros, a Tatabánya—Békéscsaba mérkő­zést ma játsszák. kudarc, majd a debreceni fiaskó után amúgy is ideje bizonyítani a csapatnak, hogy nagyon jó nevekből áll, s hogy jól sikerült felkészül­nie a tavaszi idényre. A Mezőtúron pályára lé­pő szarvasiak háza táján bi­zakodó a hangulat. Szalai Miklós vezető edző egy pont­ra számít, a múlt vasárnapi­hoz képest egy helyen (a ki­állított, s három mérkőzés­től eltiltott Pocsai helyett Gulyás véd) változik csak összeállításuk. Vagyis a Gulyás — Paulik, Szilágyi, Petneházi, Bánáti ’— Pety- kó, Filyó, Antal — Tabár, Magyar, Somogyi 11 kezd a Honvéd Szabó Lajos SE el­len. „Persze jé lenne, ha megoldódna a rádiőkérdés is” Több mint száz nap a Szó ami szó, hónapok óta nem halljuk a repülők zú­gását, s ha nem is tűnik föl a megyeszékhely környékén vitorlázó repülő, mégis élénk élet folyik az MHSZ Békés megyei repülő- és ejtőernyősklub mindkét szakosztályá­ban. A téli időszakot használják föl arra, hogy felfrissít­sék elméleti tudásukat, fizikálisán megerősödjenek torna­termekben, a gépeket rendbe hozzák, s az orvosi vizsgála­tokon túlessenek. S ahogy a tavasz közeleg, úgy népesül be a csabai reptér. A régiek mellett új arcokkal találkoz­hatunk majdan, hiszen a közelmúltban több mint 30 fiatalt „iskoláztak be”, akik talán a nyár végére ugyan­úgy fölszúllhatnak a levegőbe, mint hajdan Halasi Gá­bor, Bohács János vagy Tímár Vince, Ondrejcsik Mihály. Szebben nem is kezdődhe­tett volna a XII. fedettpá­lyás atlétikai Európa-baj- nokság Milánóban, a Palazzo Dello Sportban. Bakosi Béla, az elsőként bemutatkozó ma­gyar szereplő, a hármasug­rásban aranyérmet harcolt ki, 1980 után másodszor lett a büszke cím gazdája. A nyíregyházi atléta neve az első helyen került a „téli” kontinensverseny győztesei­nek dicsőséglistájára. Sigér Zoltán 25 esztendős tanítvá­nya rendkívüli . versenyzői erényeit ismét megcsillogtat­va i 7,13 m-es országos fe­dettpályás csúcseredmény­nyel, a világ idei harmadik legjobbjával állhatott a do­bogó legfelső fokára, 27 cen­timétert javítva eddigi leg- jobbján. Érdekesség, hogy a korábbi csúcs, a 16,86, 1980- ban Sindelfingenben szüle­tett, s akkor is fedettpályás Európa-bajnoki aranyat ért. További különlegességnek számít, hogy Bakosi mostan­tól szabadtéren és fedett pá­lyán .egyaránt 17,13 m-es vi­lágszínvonalú teljesítmény­nyel országos csúcstartó. A 12 résztvevőt felvonul­tató hármasugróverseny tá­volról sem megnyugtató eredménnyel kezdődött Ba­kosi szempontjából. Aligha­nem az igen hűvös levegő, valamint a korai kezdés mi­att Bakosi elhibázott elsőug­Női JOB-tag A Japán Olimpiai Bizottság 72 éves története során első ízben választottak nőt a tagok közé. A 46 éves Kyoko Ono korábban neves sportoló volt, a római és a tokiói olimpián tagja volt a japán tornászválogatottnak, és az 1964-es játékokon bronzér­met is szerzett. Férje nem más, mint az ötvenes—hatvanas ■ évek világhírű tornásza. Takashi Ono. A Japán Olimpiai Bizottság újorinan megválasztott tagja 5 gyermek anyja, és már hosszú ideje aktív szerepet játszik az ország sportmozgalmában. rása mindössze 13,84 m-t „ért”,- amikor a szovjet Val- jukevics, az 1979-es fedett- pályás Európa-bajnok már 16,87 m-nél tartott. Úgy tűnt, hogy megszületik a „tető alatti” EB-k 10. szov­jet hármasugrósikere. Bako­si másodikra 16,14-ig jutott, aztán harmadikra 16,30-cal biztosította a döntőben való szereplés jogát. A nézőtérről is látszott, hogy megköny- nyebbült, ezt negyedik és ötödik ugrása bizonyította, a 16,81, valamint a 16,80. Ezek­kel a teljesítményekkel előbb a második, aztán a harma­dik helyen állt, mivel a szovjetek második számú versenyzője, Muszijenko idő­közben 16,82-vel zárkózott fel az élmezőnyhöz. Valjuke- vics utolsóra nem tudott ja­vítani, Bakosi viszont rend­kívül látványos kísérlettel ■ jelentősen, vastaps köszön­tötte a 17,13-at, a küzdeni akarásból példásan vizsgázó magyar atlétát. Ami a 800-as fedettpályás ranglista idei világelsőjét, Bereczky Józsefet illeti, a miskolci középtávfutó előfu­tamában ügyes helyezkedés­sel, jó taktikával biztos első­ként ért célba, a legközelebb a nyugatnémet Wilking ke­rült hozzá. Hozzá kell ten­ni, hogy á többi előfutam lényegesen gyorsabb Volt Bereczkyénél. A mai nap kiemelkedő Bé­kés megyei sporteseménye. KOSÁRLABDA. NB II. Szarvasi FSSC—Kiskunfélegyházi TSZSK, iérfi. Szarvas, 11.30. Szarvasi FSSC—Kiskunfélegyházi Vasas, női, Szarvas. 10.00. LABDARÚ­GÁS. NB II. Gyulai SE—H. Asztalos J. SE, Gyula, 14.30. Területi bajnokság. Nagyszénás —OMTK. Nagyszénás, 14.30. Szeg­halom—Sz. Kender, Szeghalom, 14.30. TEKE. NB I. Női. BCS. MÁV—Ferencváros. Békéscsaba. Bartók Béla út, 11.00. II tagdíjról Az ügyvezető elnök büsz­kén sorolja a tavalyi ered­ményeket. A tagság pedig nem kevéssé elégedetten hallgatja, melyik szakosztály hány kupát hozott haza ta­valy a különféle versenyek­ről, mennyivel gyarapította a minőségi pontokat, az ed­zők hány aranyjelvényes if­júsági sportolót neveltek a klubnak. Aztán az „általá­nos részhez” ér a szóbeli ki­egészítés. Milyen volt a fel­szerelés-ellátottság. a fe­gyelmi helyzet, hogyan és főképpen mennyivel támo­gatták a bázisszervek a klu­bot. És rendszerint ekkor következik egy közbeszúrt mondat a tagdíjbevételekről. Az elnök a „tervezett”, majd a ,,tény”-szám ismertetése közben diszkréten köhint egyet, előre is jelezvén, hogy itt aztán sajnos, akad még tennivaló. Sajnos, ritka, mint a fe­hér holló, hogy az egyesü­letnek sikerül a tervezett tagdíjbevételt 100 százalé­kosra teljesítenie. Megvitatott és elfogadott előterjesztést lapozgatok a városi testnevelési és sport­felügyelő asztalán. Pirossal aláhúzva a tagdíjhelyzetről informáló bekezdés, majd egy lappal hátrább, első he­lyen szerepel a feladatok ro­vatban, mint „sürgősen ren­dezendő kérdés”. A sportvezetők, az egyesü­letekben fő- vagy mellékál­lásban tevékenykedő gazda­sági alkalmazottak egybe­hangzóan állítják: tenni kell valamit, mert a szigorúbb gazdálkodás közepette luxus, hogy a tagdíjakból befolyt összegek gyakran a felét sem érik el a tervezettnek. Külö­nösképpen az aktív sporto­lóknál elszomorító a hely­zet. A szakosztályvezető (technikai vezető, intéző) ha­nyagsága, a sportolók fe­gyelmezetlensége, netán a sportegyesületi tagsággal já­ró jogok és kötelezettségek hiányos ismerete lenne az oka, hogy jószerével hóna­pok, sőt évek maradnak bé­lyeg nélkül a kék színű tag­sági könyvben? Alighanem is-is. Az OTSH 12 1978. évi, mó­dosított alapszabályról szó­ló utasítása a IV, részben el­sőnek rögzíti a sportegyesü­leti tagok kötelességei között a tagsági díj fizetését. Ugyanitt olvasható: „a sport­egyesületbe való belépés ‘és a sportegyesületből való ki­lépés önkéntes. A sportegye­sületi tagság, pártoló tagság felvétellel keletkezik és ki­lépéssel, a tagdíj ... fizetésé­nek hat hónapnál hosszabb idejű elmulasztása... ese­tén szűnik meg.” Természe­tesen a kluboknak nem cél­ja. hogy csökkentsék taglét­számukat, de gyanítom, ak­kor sem élnek az alapszabály diktálta lehetőséggel — de fogalmazzunk bátrabban: nem teljesítik kötelességüket ■—, amikor már nyilvánvaló­an úgyis formális, statisz­tikajavító tagokkal állnak szemben. Hogy ezek között akad élversenyző, a klubnak dicsőséget hozó sportoló is? Tőlük még inkább elvárható, hogy eleget tegyenek tagdíj- fizetési kötelezettségüknek. (Gondoljunk csak bele, mek­kora anyagi és erkölcsi tá­mogatást élveznek ők gyak­ran a sportegyesület jóvoltá­ból.) A klubok ez ideig nemigen mozgolódtak, s az ejnye-ej- nyénél nem jutottak tovább. Pedig ideje lenne lépni! A közelmúltban a megyei lab­darúgó-szövetség figyelemre méltó határozatot hozott ez­zel kapcsolatban: azt a lab­darúgót, akinek három hó­napnál nagyobb tagdíjlema­radása van, a játékvezetők nem engedik játszani. A tü­relmi idő: március 31-ig szól. Remélhetőleg senki sem kényszerül emiatt lemonda­ni a gólszerzés öröméről. (fábián) Az edzőkkel, . sportolókkal való beszélgetés apropóját az is adta, hogy a közelmúlt­ban rendezte meg a két szakosztály évzáró közgyűlé­sét, amelyen a tavalyi esz­tendőt értékelték, s megbe­szélték az idei feladatokat is. Akik vizsgáztak — Kitűnően sikerült az 1981-es esztendő — vallja Balázs Árpád, aki a vitorlá­zórepülő-szakosztály ver­senyzője és egyben edzője. — Mintegy 55—60 fiatal jelent­kezett klubunkba, s a vizs­gák, lemorzsolódások, orvosi szűrések után, tavaszra 24- en le is vizsgáztak elmélet­ből .Sőt, az év végére tizen- hatukat egyedül is enged­tük repülni, ők ma már B vizsgások. A csaknem 70 sportolóból álló szakosztályt kezdetben 11, nyártól pedig 14 oktató segítette a felkészülésben. Tavaly mintegy 100 napon keresztül repülhettek, s ez annyit is jelent, hogy meg­közelítőleg négyezer alka­lommal szálltak fel. Ahogy a szakosztály vezetői vall­ják: „A reptér 1981-ben ugyancsak le volt terhelve, ennek ellenére az eredmé­nyességben is előreléptek.” — Tavalyi tanulóink közül elsősorban Gazsó Pált di­csérhetem — veszi át a szót Halasi Gábor, a vitorlázók egyik legismertebb alakja. — Ez a 17 éves fiú egy év alatt teljesítette az ezüstkoszorús vizsgát, ami annyit jelent, hogy több mint 1000 méter magasra szállt fel, öt órát meghaladó időt töltött egy felemelkedésből a levegőben, s az 50 kilométeres távolsá­got is teljesítette. Az idén is több mint 30 fiatal kezdte meg a felkészülést, s rend­szeresen mintegy 25-en láto­gatják a tanfolyamot. S ha már Halasi Gáborról esett szó: ő már két gyé­mánttal „díszített” aranyko­szorús versenyző. A legma­gasabb minősítéshez csupán az 5 ezer méteres magassági repülés hiányzik. 6 pont a dobogóhoz — A tavalyi kiskunfélegy­házi Nemzeti Bajnokságon Halasi volt a legeredménye­sebb versenyzőnk — fűzi hozzá Balázs Árpád. — A 32 induló közül a 4. helyen kö­tött ki, 6780 pontos telje­sítménnyel, 's nem egészen 6 pont hiányzott ahhoz, hogy dobogós helyen végezzen. Nem is emlékszem rá, mikor volt utoljára ilyen szoros a mezőny, de ez érthető, hi­szen a bajnokság egyben válogató verseny is volt. Az I. osztályú versenyzőnk egyébként a jugoszláviai Nemzeti Bajnokság szabad­osztályának győztese volt tavaly. Az idén is nagy fel­adatok várnak rá. Májusban az osztrák Nemzeti Bajnok­ságon kell helytállnia, s re­méljük a júliusi olaszorszá­gi EB-csapatba is befér. Per­sze, mások is értek el sike­reket: az MNK-versenysoro- zaton elsősorban Laurinyecz Sándor dicsérhető, aki he­lyezési számaival jogot szer­zett az idei magyar Nemze­ti Bajnokságon az indulásra. De Duma János, Zsíros Ti­bor és Bohács János is nyert MNK-versenyt. S ahogy a vitorlázórépülő- sök állítják: a megyei, vá­rosi párt- és tanácsi szervek, a reptér dolgozói, minden erkölcsi és anyagi segítséget megadnak ahhoz, hogy idén is helytálljanak a március végén kezdődő versenysze­zonban. — Persze, jó lenne — mondják mindketten —, ha megoldódna a rádiókérdés is. Evek óta megvan rá a forintkeretünk, hogy meg­vásároljuk a versenyekhez, edzésekhez nélkülözhetetlen adó-vevő készülékeket, de levegőben valutakeretünk nincs a nyu­gati importból beszerezhető rádióra. Tímár Vincét és Ondrej­csik Mihályt, az ejtőernyős­szakosztály kitűnőségeit nem kell külön bemutatni, elég talán annyi, hogy mindket­ten dobogósak voltak a ta­valyi Nemzeti Bajnokságon. Sőt, Tímár á stílus- és cél­ba ugráson kívül az összetett versenyt Is megnyerte. 3500 ugrás — Szakosztályunk tagjai az 1981-es esztendőben együttvéve több mint 3500 ugrást hajtottak végre — mondja Ondrejcsik Mihály. — Persze, van ennek szép­séghibája is: több mint felét válogatott kerettagjaink ug­rották az edzőtáborokban és a különböző hazai, valamint nemzetközi versenyeken, vagyis, nem Békéscsabán. Ügy érzem, több lehetőséget kell adni fiataljainknak is, persze, ez nemcsak rajtunk múlik, hiszen a repülőfőnök­ség rendelkezése meghatá­rozza az ejtőernyősugrásra kapott időnket. A nemzeti bajnok Tímár Vince A már említett kitűnő eredményeken kívül a fiata­lok is előretörtek. Az után­pótlás-bajnokságon Miklo- vicz Tibor 3. helyezést ért el, a Beraczka, .Gyenge, Mitykó összetételű csapat pedig a nemzetközi kelet-magyaror­szági kupán ezüstérmes volt. — Az elmúlt évi minősí­téseket sikerült szinten tarta­nunk — folytatja Ondrej­csik Mihály. — Nyolc 1. osz­tályú, 5 11. osztályú és két 111. osztályú versenyzőnk van. Idei célkitűzésünk is az, hogy szinten tartsunk. A nagyobb előrelépéshez új siklóernyőkre lenne szüksé­günk. — Terveink között szere­pel új ernyők vásárlása is — fűzi hozzá Halasi Gábor, a klub megbízott titkára és Balázs Árpád. A szinten tar­táshoz is szükséges, hogy a nem éppen olcsó felszerelé­seket folyamatosan cserél­jük, felújítsuk. Szemle előtt S csupán hetek kérdése, hiszen március vége felé új­ra feltűnnek Békéscsaba és környéke fölött az ejtőer­nyősök, a vitorlázórepülők. Persze, addig még lezajlik egy szemle: hogyan is ké­szültek föl a téli időszak alatt az idei biztonságos mű­ködésre, s természetesen ar­ra, hogy megvédjék az or­szágban eddig kivívott he­lyüket a csaknem 20 klub rangsorában. Jávor Péter A válogatott kerettag Halasi Gábor „gépével” Ma 3ÉKÉS MEGYEI Az MSZMP Békés megyei Bizottsága és a Békés megyei Tanács lapja. Főszerkesztő: Enyedl G. Sándor. Főszerkesztő-helyet­tes: Séleszt Ferenc. Szerkesztőség: Békéscsaba. Pf.: 111. Munkácsy u. 4. sz., 5601. Tel.: 12-196, 12-035, főszerkesztő: 11-021. Ki­adja a Békés megyei Lapkiadó Vállalat, Békéscsaba. Pf.: 111. Munkácsy u. 4. sz., 5601. Telefon: 11-051. Felelős kiadó: dr. Arpási INDEX: 25054 • Zoltán. Terjeszti a Magyar Posta. Előfizethető a hírlapkézbesítő postahivataloknál és a kézbesítőknél. Előfizetési díj: egy hónapra 34 Ft, egy évre 400 Ft. Kner Nyomda Dürer üzeme, Bcs., Szerdahelyi u. 2 A, 5600. Vezérigazgató: Háromszéki Pál. ISSN 0133—0055 Kéziratokat, képeket nem érzünk meg és nem küldünk vissza.

Next

/
Thumbnails
Contents