Békés Megyei Népújság, 1982. március (37. évfolyam, 51-76. szám)
1982-03-09 / 57. szám
BÉKÉS MEGYEI Világ proletárjai, egyesüljetek! NÉPÚJSÁG n MEGYEI PÁRTBIZOTTSÁG ÉS fl MEGYEI TANACS LAPJA 1982. MÁRCIUS 9., KEDD Ára: 1,40 forint XXXVII. ÉVFOLYAM, 57. SZÁM Nőnapi ünnepség a Parlamentben A nemzetközi nőnap alkalmából ünnepséget rendeztek a Parlamentben. Losonczi Pál, az Elnöki Tanács elnöke többeket magas kitüntetésben részesített (Telefotó) A nemzetközi nőnap alkalmából tegnap kitüntetési ünnepséget tartottak a Parlamentben. Rész vett az ünnepségen Lázár György, a Minisztertanács elnöke, Németh Károly, az MSZMP Központi Bizottságának titkára, az MSZMP Politikai Bizottságának tagjai, Katona Imre, az Elnöki Tanács titkára, Duschek' Lajosné, a Magyar Nők Országos Tanácsának elnöke. Losonczi Pál, az Elnöki Tanács elnöke, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja a párt, a kormány, az Elnöki Tanács nevében köszöntötte az ország asszonyait, leányait. — Hetvenkét esztendeje már, hogy március 8-át, mint az egyetemes haladásért vívott harc egyik magasztos jelképét ünnepeljük — mondotta beszédéljen, majd rámutatott: talán még soha nem volt olyan nagy szükség az asszonyok és leányok helytállására, mint napjainkban; a békéért, az enyhülésért folytatott harc elképzelhetetlen közreműködésük nélkül. A családban betöltött szerepükről elmondotta: főleg az ő feladatuk az új szellemű, a munkára, a haza, a közösség szolgálatára serkentő, a megújulás, a pihenés feltételeit biztosító családi fészek megteremtése, gondozása. Elsősorban tőlük függ, hogy gyermekeink milyen célokkal, gondolatokkal és érzésekkel készülnek az életre,- közös terveink megvalósítására. A nők szerepe mindig is felbecsülhetetlen volt a gyermeknevelésben, de ma méginkább az. Ezért is állunk meg egy pillanatra ma, gyors ütemben változó világunk örömei és gondjai közepette, hogy szívünk melegével köszöntsük -asszonyainkat és leányainkat. Az édesanyákat, akik őrzik az otthon melegét, és a többieket is, akik az életre, a rendre, a munka tisztességére vigyáznak őrhelyeiken — mondotta Losonczi Pál, majd kitüntetéseket nyújtott át. * * * A Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsa a nemzetközi nőnap alkalmából, hazánk szocialista társadalmi rendjének építésében, a dolgozó nők élet- és munkakörülményeinek megjavításában kifejtett kimagasló munkásságuk elismeréseként kitüntetéseket adományozott. A Munka Érdemrend arany fokozatát kapta: Horváth Nándorné, az MSZMP Heves megyei bizottsága Oktatási Igazgatóságának helyettes vezetője, Kecskés Miklósáé, az Egyesült Izzólámpa és Villamos- sági Rt. pártbizottságának munkatársa, Lehoczky Oszkár, az Építők Lapja felelős szerkesztője, Nagy Lajosné, a Közép-tiszavidéki ÁFÉSZ főosztályvezetője, Orbán Jánosáé, a SZÖVOSZ főosztályvezetője, Varjas Kál- mánné, a Habselyem Kötöttárugyár meó-vezetője, dr Weil Emilné dr. Leichner Zsuzsanna nyugdíjas főorvos, az Egészségügyi Dolgozók Szakszervezete Központi Vezetőségének tagja. A Munka Érdemrend ezüst fokozatát 49-en, a bronz fokozatát 53-an kapták meg. E kitüntetést megyénkből dr. Csentes Mihályné, az Orosháza és Vidéke ÁFÉSZ bolti eladója kapta meg. Az Elnöki Tanács a nőnap alkalmából többeknek a Kiváló Szolgálatért Érdemrend kitüntetést is adományozott. II szovjet nagykövet látogatása az MSZBT-ben Vlagyimir Bazovszkij, a Szovjetunió magyarországi nagykövete tegnap a Magyar—Szovjet Baráti Társaság székházába látogatott. A baráti találkozón Biró Gyula főtitkár tájékoztatta a társaság tevékenységéről, és az 1982. évi tervekről, feladatokról. Külön méltatta a Szovjet Baráti Társaságok Szövetségével és a Szovjet— Magyar Baráti Társasággal kialakult jó együttműködést. A találkozón jeleht volt az MSZBT Országos Elnökségének több tagja. Lékai László a Fővárosi Tanácsnál Dr. Lékai László bíboros, esztergomi érsek tegnap látogatást tett Szépvölgyi Zoltánnál, a Fővárosi Tanácselnökénél. A szívélyes légkörű találkozón Szépvölgyi Zoltán tájékoztatta Lékai Lászlót Budapest gazdasági és kulturális fejlődéséről, város- fejlesztési terveiről. Az 1979 elején szanált békéscsabai Szabadság Tsz-ben sok minden megváltozott az utóbbi három évben. A leglényegesebb, hogy veszteséges üzemből nyereségessé vált. Hogy hogyan, erről szól cikkünk az 5. oldalon Fotó: Veress Erzsi Parlamenti tisztségviselők tanácskozása Tegnap a Parlamentben tanácskozást tartottak az országgyűlés tisztségviselői, az állandó bizottságok elnökei, a megyei képviselőcsoportok vezetői. Az eszmecserén — amelyen megjelent Sarlós István az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a Hazafias Népfront Országos Tanácsának főtitkára — Apró Antal, az országgyűlés elnöke adott tájékoztatást a soron következő, tavaszi ülésszak előkészületeihez kapcsolódó teendőkről. Ezt követően Markója Imre igazságügy-miniszter tartott tájékoztatót a jogalkotás helyzetéről, az elmúlt évtized ezzel összefüggő tapasztalatairól. Pozsgay Imre művelődési miniszter a közművelődésről szóló 1976. évi 5. törvény végrehajtásának tapasztalatait ismertette. A konszolidáció útján Lengyelország: gondok és remények Varsóban dolgozó külföldi tudósítók gyakran mondogatják: manapság nincs belpolitikai „pihenőnap” Lengyelországban. S valóban, az elmúlt napokban tanácskozott a LEMP KB 7. plénuma, most tartotta kétnapos ülését a lengyel parlament, a szejm, most került sor Wojciech Jaruzelski moszkvai látogatására. A bel- és külpolitikai „csúcsforgalom” voltaképp természetes is: 2—3 esztendő alatt kell helyreállítani a gazdaság egyensúlyát — mindennap szorgos munkára van tehát szükség. Az ellenforradalom erői és a belső küzdelmek által megtépázott pártnak újjá kell teremtenie erejét, tekintélyét, a törvény és az érvek súlyával kell harcba szállnia a szükségállapot rendkívüli intézkedéseivel csupán megbénított, de le nem győzött politikai ellenféllel. „A pártszervezetek munkáját a társadalmi-gazdasági feladatokra, mindenekelőtt a népélelmezés javítására, a lakásépítésre és a tőkés országoktól való gazdasági függőség csökkentésére kell összpontosítani” — olvassuk a 7. plénum határozatában. Érdemes felidézni a dokumentum egy másik részletét is, amely leszögezi, hogy a szükségállapot bevezetése megfékezte a fenyegető ellenforradalmat. Annak ellenére, hogy a lengyel vezetés e határozott intézkedését támadja, hatását gyöngíteni igyekszik a dühödt nyugati propaganda, ellenállásra, munkalassításra biztatva a lengyel dolgozókat, az országban alapvetően helyreállt a rend, növekszik az aktivitás a munkahelyeken. E pozitív tény persze nem jelenti, hogy a konszolidáció útja akadálytalan lenne. A szocializmus ellenfelei nem gyengülő külső támogatással igyekeznek mérgezni a hazai légkört, főként az ifjúság hiszékenységére alapozva ösztönzik valamiféle tavaszi lázadás előkészületeit. „A tavasz nem lesz sem a miénk, sem a tietek. A tavasz lengyel lesz és szocialista” — mondotta Jaruzelski kormányfő a 7. plénumon. Ide kívánkozik Rakowski miniszterelnök-helyettes néhány gondolata is: „ ... Egyetlen pillanatig sem táplálhatunk olyan illúziót, hogy a legnehezebb gondokat magunk mögött tudjuk. Az ellenfél nem tette le a fegyvert, és nem is teszi le... Az ifjú nemzedéknek az a része, amely aktívan tevékenykedett a »Szolidaritás« soraiban, most a kommunistaellenes kezdeményezések hatására magáévá teheti a lázadás eszméjét ... A politikai harc legeredményesebb területe egyrészt a törvény betartásának következetes megkövetelése, másrészt olyan politikai gyakorlat folytatása, amely a párbeszéden és a társadalmi egyetértésen alapul.” A társadalommal való megegyezés, a nemzeti egyetértés szándéka a LEMP IX., rendkívüli kongresszusa óta egyre erősödő törekvése a lengyel vezetésnek. 1981. november-decemberében — a „Szolidaritás” vezetőinek polgárháborúval fenyegető döntései miatt — már-már elveszettnek hihettük ezt az elvet. Ám a LEMP KB mostani ülése megerősítette a kongresszus irányvonalát, a gyakorlatban pedig a nemzeti egyetértést kovácsoló új helyi fórumok, a nemzeti megmentés állampolgári bizottságainak támogatására szólít a párt határozata. A lengyel konszolidáció egy másik kulcskérdése kétségkívül a szükség- állapot törvényével felfüggesztett szakszervezeti mozgalom megújulása. Jaruzelski a plénumon erről így szólt: „A LEMP erős és öntevékeny szakszervezeti mozgalom mellett foglal állást, amely feltétlenül tiszteletben tartja a szocialista társadalmi rend alapelveit, s elismeri a párt vezető szerepét.” A szakszervezetek jövőjéről most a munkahelyeken folyó viták során döntenek a dolgozók. Igen lényeges — talán a legfontosabb — feltétele a konszolidáció folyamatának a párt ideológiai és szervezeti egysége. Az alapszervezetek egy részénél tehát sürgős feladat a belső megosztottság, a frakciózás felszámolása. Ezt szolgálják a tagság körében most folyó egyéni beszélgetések. Végezetül szólni kell arról, ami kétségkívül mindenkit foglalkoztat, ha Lengyelország jövőjére gondol: meddig tart még a szükségállapot? A LEMP KB 7. plénumán világos utalás hangzott el erről: addig tart, amíg az országban nem lesz tökéletes nyugalom, és a legégetőbb gazdasági problémákat fel nem számolták. (Március 1-én a lengyel lapok interjút közöltek a belügyminiszterrel, aki a rendkívüli intézkedések újabb könnyítésének egész sorát jelentette be: bővült a hazai és a nemzetközi telefon-, tel ex-összeköttetés, feloldották a lakhelyelhagyási tilalmat, internáltak újabb csoportjainak szabadon bocsátása várható.) Milyen lesz, hogyan alakul a Lengyel Népköztársaság közeli és távo-' labbi jövője? A kormány szándékai és lépései hihetővé, hitelessé teszik a célt: az ország néhány éven belül könnyíthet mély gazdasági válságán. A megvalósításnak azonban van egy belső és egy külső feltétele: mindenekelőtt a lengyel társadalom egyetértő támogatására, összefogására van szükség. A külső feltétel pedig a Lengyelországot érintő nemzetközi légkör javulása. Lengyelország jövője szempontjából mindenképpen alapvető a moszkvai szovjet—lengyel találkozóról kiadott közlemény megállapítása: „Lengyel- ország szocialista állam volt, az ma és az is marad, olyan állam, amelynek gazdasági és politikai rendje a termelőeszközök társadalmi tulajdonára, a munkásosztály, a dolgozó nép hatalmára, a marxista—leninista Lengyel Egyesült Munkáspárt vezető szerepére épül.” Szilágyi Szabolcs KISZ-esek az atomerőműért A KISZ Központi Bizottsága az elkövetkezőkben is kiemelt figyelmet fordít ' a paksi atomerőmű építésére, a beruházás teljes befejezéséig. A KISZ KB mellett működő paksi KISZ-építkezés szervező bizottsága a napokban meghatározta a főbb feladatokat a VI. ötéves tervidőszakra, illetve az ez évi legfontosabb tennivalókat. A paksi atomerőmű KISZ- építkezésén jelenleg mintegy 2200 KISZ-fiatal dolgozik. Az atomerőmű létesítésében részt vevők a következő években a korábbiakhoz viszonyítva nagyobb, és minőségében is újabb feladatoknak kell megfeleljenek. Az építkezésen dolgozó mintegy 170 vállalat fiatal dolgozói idén minden erővel az I-es blokk átadására összpontosítanak. Továbbra is konkrét feladatok vállalásával és teljesítésével segítik a beruházás megvalósítását. A fiatalok részt vesznek a felső szintű döntések előkészítésében. képviselik a KISZ véleményét a helyszínen és az ipari háttérben dolgozó ifjúmunkásokat érintő kérdésekben. Az üzembe helyezést megelőző időszakban az eddiginél is szorosabban együttműködve segítik elő a zökkenőmentes munkát. A kiemelt nagyberuházáson tevékenykedő KISZ- szervezetek fontos feladata, hogy a munka során a fiatalok ésszerűsítési, anyag- és energiatakarékossági javaslatait összegyűjtsék, s eljuttassák a paksi atomerőmű kormánybizottsághoz, és az érintett vállalatok vezetőihez. Ehhez szorosan kapcsolódik, hogy a fiatal alkotókollektívák elemzik és feldolgozzák az I-es blokk építésének, szerelésének és üzembe helyezésének eddigi tapasztalatait, s ennek segítségével keresik a takarékosabb, a gazdaságosabb megoldásokat, a kivitelezés minőségének és hatékonyságának további javítását szolgáló módszereket. Az I-es blokk átadásáig dolgozik a „Lékai János” KISZ-építőbrigád. Létszámát tervszerűen, az érintett vállalatokkal egyeztetve, több lépcsőben csökkentik. A négy éve megalakult, az ország valamennyi megyéjéből toborzott brigádban átlagosan 200 fiatal dolgozott. Jelenleg 100 tagot számlál. A KISZ az érintett vállalatokkal együttműködve megteremti a lehetőségét annak, hogy a Pakson véglegesen letelepedő fiatalok áthelyezéssel kerüljenek a fogadó vállalatok állományába. A munkáslakások elosztásánál, ezek kivitelezésének gyorsításánál, az olcsóbb formák keresésénél az építkezés KISZ-bizottsága képviseli a fiatalok érdekeit. Az I-es blokk átadását megelőző tennivalókkal párhuzamosan hozzáláttak a II., a III. és a IV. blokk munkálataihoz is. Ehhez kapcsolódik, hogy ebben az évben megrendezik a harmadéves szakmunkástanulók találkozóját Pakson, s elsősorban az idén végző kőműves, hegesztő. vasbetonszerlő, ács és festő szakmunkásfiatalokat várják a nyár elején az atomerőmű városába. Az atomerőművön dolgozó KISZ-szervezetek az idén is megszervezik az immár hagyományossá vált KlSZ-épít- kezési napokat.
