Békés Megyei Népújság, 1982. március (37. évfolyam, 51-76. szám)

1982-03-06 / 55. szám

Hárman az Országos Béketanácsban Az Országos Béketanács, amely hazánk békemozgal­mának legfelsőbb választott irányító szerve, 1978. de­cember 1. és 3. között a Parlamentben tartotta meg IX. kongresszusát, s azon mintegy 800 küldött és meghívott vett részt. Az országos jelentőségű fórum évente két- három alkalommal rendez tanácskozást, s ezen mint OBT-tagok, összesen öten képviselik Békés megyét: Gyulavári Pál és dr. Fábián Ágnes, a megyei tanács el­nöke, illetve főelőadója; Dányi Lászlóné tanár; Knall György, a csabai Kner Nyomda gépmestere; valamint Bajer Jánosné, a kondorosi Egyesült Tsz dolgozója, akit egyúttal beválasztottak az OBT elnökségébe is. Közülük három fiatalt kértünk fel arra, hogy beszéljenek hivatá­sukról, a közéleti tevékenységükkel kapcsolatos élmé- ' nyeikről, tapasztalataikról és a jövőre vonatkozó terve­ikről. A HNF megyei bizottságán tartott összejövetelen részt vett Bálint Tibor, a testület politikai munkatársa is. 1982. március 6., szombat • " 1 Dr. Fábián Ágnes: — Fel­sőfokú tanulmányaimat a JATE Állam, és Jogtudomá­nyi Karán fejeztem be Sze­geden. Főként azért válasz­tottam magamnak a jogi pályát, mert úgy éreztem, - hogy így közelebb kerülhe­tek az emberekhez, és sokol­dalú kapcsolatokat alakítha­tok ki velük. Irányító-szer­vező funkciót töltöttem be az egyetemi KISZ-szervezet kulturális munkájában, öt évvel ezelőtt kerültem a megyei tanácsra, ahol jelen­leg főelőadóként dolgozom. Egyébként gyulai vagyok, és a szülőhelyemhez való kötő­désem, vonzalmam egyik bi­zonyítéka az, hogy továbbra is tagja maradtam az Erkel kórusnak. Békéscsabán pe­dig a KISZ városi bizottsá­gában tevékenykedem. Ha visszagondolok az OBT- kongresszus időszakára, em­lékszem, nagyon örültem és lelkesedtem, amikor a fia­talok képviseletét rám bíz­ták. Dányi Lászlóné: — Én Lö- kösházán születtem és ott is lakom, de a Békéscsabai 3-as számú Általános Isko­lában tanítok. Mély meg­győződéssel vallom, hogy aki a pedagógusi hivatást választja, nem szabad elsza­kadnia az ifjúsági mozga­lomtól. Különben a főisko­lán három éven át KISZ- alapszervezeti titkár voltam, és 1978-ban lettem tagja a felsőfokú intézmény párt- alapszervezetének. Engemet is felkértek, hogy az OBT kongresszusán a Csongrád megyei fiatalokat képvisel­jem. Igen váratlanul ért az a hír, amely szerint én is szót kapok az országos érte­kezleten. Akkor, mint leen­dő pedagógus, elsősorban ar­ra a kérdésre próbáltam vá­laszolni: mit jelent nekünk, fiataloknak a béke? Igyekez­tem véleményemet, elképze­léseimet úgy megfogalmazni, hogy inkább a tényeken ala­puló belső érzéseimre, sem­mint a sablonos, elcsépelt szólamokra koncentráljak hozzászólásomban. Lehet, nem minden úgy sikerült, ahogy szerettem volna ... Knall György: — Mari szerénykedik. Annak ellené­re, hogy azon a napon ő volt a 27. felszólaló, igazi sikert aratott őszinte és friss gondolatokat sugalló eszme- futtatásával. Engemet egyéb­ként hozzászólásra akkor kértek föl, amikor Budapest­re megérkeztünk, és már rögtön második nap kaptam szót. Az ifjúságnak a béke ügyével, a szolidaritási ren­dezvények tartalmával kap­csolatos nézeteit próbáltam tolmácsolni a kongresszuson. A békéscsabai Kner Nyom­dában dolgozom, ahol a nyomdaipari szakközépisko­la elvégzése után 1970-ben álltam munkába. Emlék­szem, három évvel később, amikor Chilében ellenforra­dalmi puccsal megdöntötték a Népi Egység kormány ha­talmát, a mi brigádunk fel­vette Salvador Allende ne­vét. öt évre rá, 1978 őszén olyan szolidaritási nagygyű­lést tartottunk, amely aztán városi szintű rendezvénnyé szélesedett ki. Valószínű, az előkészítéssel és szervezéssel összefüggő feladatok válla­lása, a tiltakozó akciók szer­vezése, aláírások gyűjtése, és így tovább, no és a lelkes hozzáállás is közrejátszha­tott abban, hogy a nyomda fiataljainak, illetve a város ifjúságának képviseletében vehettem részt az OBT- kongresszus munkájában. Dr. Fábián Ágnes: — Na­gyon zsúfolt programunk volt, ugyanis reggel 9-től este 7-ig hallgattunk előadá­sokat. Itthon néhány hóna­pon keresztül élménybeszá­molókat tartottam, és csak azután kristályosodott ki bennem: mit tudok tenni a lehetőség határain belül a békemozgalom eredményes folytatásáért? Éreztem, hogy a fiatalokat elsősorban a KISZ keretében célszerű be­vonni a munkába. Mind­nyájan arra törekedtünk, hogy valamennyi fiatal 'a saját helyzetében érezze át a béke súlyát, amelynek fon­tossága mellett azután maga is felemelheti szavát, akár munkahelyén, akár a máshol tartott kisebb-nagyobb ren­dezvényeken. Ez nem köny- nyű feladat, hiszen egész életünkben „nagy szavakat” hallottunk. Ezek helyett in­kább arra kellene felhívni embertársaink figyelmét, hogy a munkában és a ma­gánéletben tanúsítandó be­csületes helytállással szol­gálhatják legjobban a béke ügvét. Dányi Lászlóné: — Mi­után az OBT kongresszusá­ról visszatértem a kollégi­umba, a szegedi főiskola igazgatója személyesen is felkeresett és gratulált fel­szólalásomhoz. Csak akkor kezdtem érezni igazán: töb­bet kellene tennem azért, hogy a kapott bizalomra rá­szolgáljak. De azután jött az államvizsga, majd az elhe­lyezkedés. Később is foglal­koztatott a dolog. Azt mind­nyájan tudjuk, hogy számos tudós, író, színész köny- nyebb helyzetben van, mert hivatásuk, foglalkozásuk gyakran a békemunkához kötődik. Nekünk fiataloknak viszont a meggyőzésre és a közvetlenségre kell alapoz­nunk saját környezetünk­ben. Knall György: — Igaz, én elég sok segítséget kapok közvetlen kerületi vezetőnk­től, de az is biztos, hogy a népfront támogatása nélkül nehezen tudnék előre lépni ebben a kérdésben. Dr. Fábián Ágnes: — Én szintén azt tapasztalom, hogy az emberek tudatára, érzelemvilágára gyakorolt hatás sok mindennél többet ér. Ennek ellenére olykor el­bizonytalanodunk, mert nem minden esetben tudjuk fel­mérni munkánk eredmé­nyeit. Dányi Lászlóné: — Vagy úgy is mondhatnánk: hiány­zik a visszacsatolás. Knall György: — Aztán az is gondot okoz, amikor aktuális nemzetközi témák­ról esik szó. A sajtóban, a különböző brosúrákban meg. jelenő, illetve a tévében, rádióban elhangzó informá­cióknál, kommentároknál többet mi sem tudunk. Eze­ket meg kár lenne ismétel­getni, hiszen a fiatalok több­sége is elolvassa, vagy meg­hallgatja a híreket. Dr. Fábián Ágnes Dányi Lászlóné Knall György Fotó: Martin Gábor Dányi Lászlóné: — Beval­lom, ezért sem vállalko­zunk szívesen az olyan esz­mecserékre, amelyeken fő­ként külpolitikai kérdések kerülnek előtérbe. Az előre­lépés egyik módját a terü­leti üléseken adódó lehető­ségekben látom. Ezeken ugyanis nagyobb alkalom nyílik arra, hogy jobbnál jobb ötleteket, bevált mód­szereket kapjunk a béke­munka sikeres folytatásá­hoz. Ilyenre már volt példa, éspedig Szolnokon, ahol az OBT egy rétegtalálkozón te­rületi ülést tartott. Dr. Fábián Ágnes: — Hadd tegyem hozzá, különösen a tanulóifjúság körében mu­tatkozik igény a csoportos beszélgetésekre. Ezeken fel lehet kelteni az érdeklődést. Olykor tapasztalom, hogy sokan vannak azok, akik semmit, vagy csak nagyon keveset tudnak a magyaror­szági békemozgalomról. Ahol viszont nem kérik segítsé­günket, ott felvilágosító-tá- jékoztató munkára magunk ajánlkozunk. Knall György: — Szerin­tem is ez a helyes, ugyanis nem helyezkedhetünk vára­kozó álláspontra. Szeretnénk még hatékonyabban kivenni részünket a béke-barátsági és szolidaritási munkával kapcsolatos teendők ellátá­sából. Bálint Tibor: — Végig­hallgatván ezt a beszélgetést, az a vélemény alakult ki bennem is, hogy különösen most, ebben a sok-sok fe­szültséggel teli nemzetközi helyzetben, egyre nagyobb szükség van a párbeszédek­re. A népfront béke-barát­sági és szolidaritási munka- bizottságai erre az évre is konkrét programokat dol­goztak ki. Az évfordulókkal, a tavaszi békehónappal és az őszi szolidaritási akciók­kal kapcsolatos • nagygyűlé­sek, rétegtalálkozók és egyéb összejövetelek, rendezvények eddig is betöltötték funkció­jukat, s jól szolgálják majd a békemozgalom céljait a jövőben. Bukovinszky István Alsó-, kötött- és sportruházati cikkek Márciustól új egységes méretrendszer Mondják, hogy a mai em­ber testalkata megváltozott. A fiatalok magasabbra nő­nek, az idősebb korosztály teltebb. Ennek szellemében kellett megállapítani, elké­szíteni az új mérettáblázato­kat, amelyekhez vásárlása­ink során igazodhatunk. Az egységes konfekcióméret- rendszer 1976-ban lépett élet­be, ezt követte a csecsemő­ruházat, március 1-től pedig már kaphatók az új mére­tezésű alsó és felső kötött­holmik, fehérneműk, sport­ruhák. A korszerűsítés prog­ramját az Ipari és a Bel­kereskedelmi Minisztérium javaslatára a Magyar Divat- intézet dolgozta ki. A mé­retválaszték, .lehetőségeit feb­ruár végén ismertették a szakemberekkel. A rrtegyei tanács kereske­delmi osztályán elmondot­ták, hogy az új méretrend­szer valamennyi alsóruhá­zatra, úszó- és fürdőruhára, sport- és tornanadrágra, sportmezre és -blúzra, tré­ningruhákra, pulóverekre, kardigánokra és mellényre érvényes. Nőknél és leányok­nál tudni kell a testmagas­ságot, a mell- és a csípő­kerületet centiméterben. A férfiak és a fiúk vásárlás­kor jó, ha tisztában vannak a testmagassággal, a mell-, a nyak-, illetve a derékke­rülettel. Az egységes méret­táblázat előnye, hogy női pu­lóverekből például a koráb­bi öt helyett 11 félét ren­delhet a kereskedelem. A férfiingeknél 14 méret volt, most 22 fajtát kínálnak, s a megfelelő gallérbőséghez többféle testmagasság járul. Ez azt is jelenti: a jövőben remélhetőleg kevesebb lesz a túl hosszú, vagy a túl rövid ing. Az ipar állítólag felké­szült, hiszen januártól már így készítik termékeiket. Most már a kereskedelmen a sor. A vevők elvárják ugyan­is, hogy a boltvezetők meg­rendeléseikben az eddigiek­nél jobban törekedjenek a szélesebb választék kialakí­tására. S. S. Orosháza Kitüntetések, elismerések a határőrizet segítéséért----------------CHZÜEJ3 D r. Csentes Mihály ezredes, az orosházi határőrkerület pa­rancsnoka emléktárgyat nyújtott át Deák László önkéntes határőrnek Fotó: Somogy vári Zoltán A közelmúltban tanácsko­zást tartottak az orosházi határőrkerületnél, s ezen azok az állampolgárok vet­tek részt, akik önként vállal­ták határaink őrzésével járó teendők ellátását. Dr. Csen­tes Mihály, ezredes az elért eredményekről szólva el­mondotta, hogy tavaly fe­szült nemzetközi helyzetben kellett felkészülni a 18 hó­napos katonai szolgálatra, a hivatásos állomány nemze­dékváltására, valamint az öt­napos munkahét bevezetésé­vel kapcsolatos változtatá­sokra. Abban, hogy ezeket a megnövekedett feladatokat sikerült megoldani, nem kis szerepük volt az önkéntes határőrcsoportoknak. Ugyan­is az elmúlt évben emelke­dett a határsértök száma, és közülük sokan egyre kifino­multabb módszereket alkal­maztak. Főként a lakott te­rületektől távol eső útvona­laikat választották. A kerület parancsnoka ez­után nagy megelégedéssel beszélt az önkéntes határ­őrök tevékenységéről, akik összesen több mint 10 ezer óra szolgálatot teljesítettek. Majd arra kérte őket, hogy megfelelő propagandamun­kával tovább erősítsék a la­kossággal fenntartott kapcso­lataikat, fokozzák éberségü­ket, és növeljék gyorsaságu­kat egy-egy határesemény al­kalmával. Ezen túlmenően kísérjék figyelemmel a lesze­relt katonák, határőrök mun­káját, s vonják be őket az önkéntes határőrmozgalom­ba. A hozzászólások elhangzá­sa után az ELZETT Művek berettyóújfalui gyára által adományozott vándorzászlót a lökösházi MÁV forgalmi önkéntes határőrcsoport ve­hette át, s jó eredményt ér­tek el a kübekházi, valamint a geszti önkéntes segítők is. Többen kaptak kiváló határ­őr jelvényt, és egyéb elisme­réseket. Ezt követően az ér­tekezlet résztvevői megtekin­tették a kerület csapatmú­zeumát. Nász Mihály Házi Jogtanácsadó februári száma „Az írás megmarad” — tartja a mondás, s valóban igaz, hogy a fontosabbnak vélt megállapo­dásokat, szerződéseket ajánlatos írásban is rögzíteni. Korántsem ilyen egyértelmű annak eldönté­se, hogy ki készítse el ezeket. Forduljunk minden ügves-bajos dolgunkkal ügyvédhez? Vagy elegendő, ha: csinálunk róla egy papírt két tanúval aláíratva? Egyre általánosabb, hogy az egyszerűbb, gyakrabban előfor­duló ügyekben az állampolgárok — minden jogi képzettség nél­kül — maguk is készítenek kü­lönféle iratokat. Ezért elsősor­ban a leggyakoribb „mindenna­pi” szerződésfajtákat gyűjtötte csokorba. Fejezetcímek: Adásvétel és csere. Vállalkozási szerződés. Bérlet és haszonbérlet. Letét és megbízás. Kölcsön, Ajándéko­zás, Tartás, A szerződés biztosí­tékai. A februári szám „Család és jog” rovatát egyaránt ajánljuk a munkaadók és a munkaválla­lók figyelmébe. Országosan sok ezerre tehető azoknak a száma, akiket „határozott időre szóló munkaviszony”-ban foglalkoz­tatnak. A tapasztalat szerint a velük- kötött munkaszerződések sokszor nem felelnek meg a kí­vánalmaknak, s sok a félreér­tés a szerződések meghosszabbí­tása körül is. A „Termelőszövetkezeteknek” c. összeállításban részletesen is­mertetjük az állatkísérőlap meg­szűnéséről kiadott jogszabályt, valamint az állattartó kisterme­lők részére adott állami támo­gatás igénybevételének módját. a biztosítós brigád aranyérme Megyénkben 260-an dol­goznak az Állami Biztosító­nál, ebből 198-an 15 szocia­lista brigád egyikében. Pe­dig a szocialista brigádmoz­galom csak 1976-ban bonta­kozott ki a biztosítónál. A brigádmozgalommal a jobb eredmények elérése és a munkaverseny fejlesztése volt az elsődleges cél. A brigá­dok ügyviteli dolgozókat, vagy üzletkötőket tömöríte­nék, de vannak olyanok is, ahol mind a két terület kép­viselteti magát. A 15 brigád közül az Achim L. András Szocialis­ta Brigád kapta meg elsőnek az Arany Brigád Érem mi­nősítést a napokban. Ez a közösség a megyei központ pénzügyi osztályának dolgo­zóit fogja össze. Zoltán Ta­más osztályvezető a kitün­tetésről a következőket mond­ja: — Az Achim L. András brigád az elsők között ala­kult. Tagjai évről évre tel­jesítették a különböző foko­zatokat, így érték el 1982- ben az Arany Brigád Érmet. A fejlődés meglátszik az osz­tály munkájának javulásán, ami többek között a kollek­tíva összetartásának eredmé­nye. Szalai Tamásnét, aki 1979- ig brigádvezető volt, arról kérdeztük, miért és hogyan alakult meg a brigád? — Amikor 1976-ban az or­szágos központban határozat született arról, hogy a me­gyei igazgatóságok ösztönöz­zék a munkabrigádok meg­alakítását, az osztály dolgo­zói szívesen csatlakoztak a mozgalomhoz — mondja. — Nálunk korábban is jó volt a kollektív szellem, tehát volt mire építeni. Az, hogy a pénzügyi osztály vala­mennyi dolgozója tagja lett az Achim L. András bri­gádnak, talán azért van, mert mindenki megértette: jobban tudjuk egymás mun­káját segíteni és a különbö­ző rendezvényeken — ese­tenként a családtagokkal együtt — természetesebben alakulhatnak az emberi kap­csolatok, közelebb kerülhe­tünk munkatársainkhoz. Mihucz Tivadar brigádve­zető a brigád elmúlt évi munkáját értékeli: — Legjobban annak örül­tünk, hogy valamennyi 1981- es vállalásunkat teljesítettük — mondja, közben a bri­gádnaplót lapozva feleleve­níti az elmúlt év eseménye­it. — Többek között folya­matosan elvégeztük a gye­sen levők munkáját; vállal­tuk, hogy lakossági biztosí­tásokat kötünk; a határidős adatszolgáltatásokat a kitű- zöttnél korábban elkészítet­tük; minden brigádtag egy­két napot abban a közös in­tézményben dolgozott, ahol legnagyobb szükség volt er­re; ezenkívül szerveztünk ki­rándulásokat, kulturális és ismeretterjesztő rendezvé­nyeket. Helyhiány miatt nincs mód arra, hogy a brigád vala­mennyi vállalását felsorol­juk. De néhány érdekességet érdemes kiemelni: a brigád tagjai tavaly pt-öt kommu­nista műszakot teljesítettek — mezőgazdasági munkát vé­gezve —, melyek bevételét a nemzetközi gyermekév alkal­mából különböző gyermekin­tézményeknek ajánlották fel. Rendszeres kapcsolatot tar­tanak a salgótarjáni igazga­tóság Zrínyi Ilona brigádjá­val, akik az ottani pénzügyi osztály dolgozói. Búcsúzóul az idei felada­tokról esik szó. A brigádve­zető, Mihucz Tivadar el­mondja, hogy folytatják azt, amit elkezdtek, és az eddi­gieken kívül újabb feladato­kat vállalnak. Céljuk, hogy munkájukkal rászolgáljanak a még magasabb fokú minő­sítésre. Lovász Sándor

Next

/
Thumbnails
Contents