Békés Megyei Népújság, 1982. március (37. évfolyam, 51-76. szám)

1982-03-06 / 55. szám

1982. március 6., szombat

o

EHESS

A Kereskedelmi, Pénzügyi cs Vendéglátóipari Dolgozók Szakszervezetének Békés megyei Elnöksége tegnap, pénteken a nőnap alkalmából szervezett ünnepségen köszöntötte társadalmi aktíváit. Az eredményes munka elismeréseként 30- an kaptak tárgyjutalmat Fotó: Fazekas László

Az ötnapos munkahét tapasztalatai

Az ötnapos munkahét tapasztalatait vitatta meg sok szakember részvételével tegnap, pénteken délelőtt a megyei tanács vb-termében az ötnapos munkahétre való áttérést egyeztető ideiglenes bizottság.

Első napirendi pontként a szállításban és a közlekedésben bekövetkezett változásokról szólt Medovarszki János, a megyei, tanács ÉKV-osztályának vezetőhelyettese. Mint elmondta, a megyében közlekedő 16 gyors- és 228 személyvonat kielégíti a lakossági igényeket. A MÁV intézkedései az ötnapos munkahét bevezetése kapcsán hozott menetrend-módosítások ellen nem érkezett panasz. Ugyanez nem mondható el azonban a Volánról. Naponta 40 ezer dolgozó, diák utazik a járatokon, és — mint a jelenlevők hozzászólásaiból kiderült — ők közel sem elégedettek. Javíthatna a helyzeten — elsősorban Békéscsabán — a lépcsőzetes munkakezdés kialakítása és a vállalati buszok bekapcsolása a forgalomba valamilyen formában. Ez utóbbi igen nagy tartalékokat mozgósíthatna.

Kedvezőek a tapasztalatok a kereskedelem ötnapos munkahetét illetően. Az alapos, gondos előkészítő munkának is köszönhető, hogy az ellátás mindenütt zavartalan. Csupán az áruszállítás és a hétvégi igény prognosztizálása jelent némi gondot a kereskedőknél. No, és a szombati pénzfeladás ügye. Mint a téma előadója — Kri- zsán . Miklós, a megyei tanács kereskedelmi osztályának vezetője — elmondta, ebben feltétlenül számítanak a posta megértő, rugalmas segítőkészségére. Egyébként a posta ötnapos munkahetével kapcsolatban több kifogás is felmerült, főként a telefonszolgáltatásra vonatkozóan. A felvetett problémákra dr. Hajász Bertalan, a Szegedi Postaigazgatóság képviselője próbált válaszolni.

Ezután az egészségügyi intézmények ötnapos munkahetének tapasztalatairól szólt dr. Horváth Éva, a megyei tanács egészségügyi osztályának vezetője. Elmondta, hogy egyelőre a régi ügyeleti rendszer működik, és nem is kerül bevezetésre addig a központi ügyeleti rendszer, míg nem lesz minden feltétele (URH, terepjárók stb.) adott.

Végezetül Csordás Istvánná dr., a megyei tanács művelődési osztályának helyettes vezetője az óvodák és iskolák ötnapos munkarendjének többnyire jó tapasztalatairól beszélt. Az ülést Aradszki Jánosnak, a megyei tanács elnökhelyettesének összefoglaló szavai zárták.

Sz. I.

Én elmentem a vásárba...

Országos állat- és kirakodó- vásárok :

Csongrád, Kaposvár. Lajosmizse. Medgyesegyháza, Pásztó, Pécs, Sülysáp, Szarvas.

Autóvásárok:

Balassagyarmat, Cegléd, Debrecen, Eger, Gyöngyös. Győr. Gyula, Jászberény, Kiskunfélegyháza. Kiskunhalas, Lenti. Miskolc. Nyíregyháza, Oroszlány, Pápa, Szeged, Szentes, Székesfehérvár, Tiszakécske, Tö- rökszentmiklós.

.....osszátok szét!”

A

zt hiszem, minden nőtársam szomorú felháborodással szemlélte szerdán délután Békéscsabán, az István király téri fodrászüzletben a rögtönzött „nőnapi ünnepséget”. Nem sokkal müszakváltás után szőke bajuszos fiatalember jelent meg a hölgyekkel zsúfolt helyiségben, és a következő szavak kíséretében egy csomagot tett az asztalra:

— Na, itt van lányok a nőnapi ajándék. Osszátok szét, de össze ne vesszetek rajta.

Majd illedelmesen elköszönt, és távozott. Ezek után gondolom teljesen érthető, hogy némi keserűséggel tekintettek a fodrászok és. kozmetikusok az őket megillető két zsebkendőre, és a Nők Évkönyvére, örömről természetesen szó sem lehetett. Pedig nem került volna nagy fáradságába a megyei szolgáltató és termelő vállalatnak, hogy néhány kedves szót mondjon — ami egyébként sokkal többet ér az ajándéknál — dolgozóinak.7 De ha már ezt nem tudták megtenni, akkor okosabb lett volna egy szót se szólni . . . __szj_

Országos vásárok, március 6-án, szombaton:

Országos állatvásár:

Abony.

Országos áNat- és kirakodóvásárok:

Békéscsaba, Nyíregyháza. Szerencs, Üj szász.

Autóvásár:

Keszthely.

Országos vásárok március 7-én, vasárnap:

Országos állatvásárok:

Jászapáti, Jászfényszaru.

Illést tartott a SZOT elnöksége

(Folytatás az 1. oldalról)

A továbbiakban az energiagazdálkodás korszerűsítésével kapcsolatos szakszervezeti feladatok végrehajtásának menetét vizsgálta meg az elnökség. E fontos program társadalmi ügy. ezért a szakszervezetek kezdettől támogatják sikeres végrehajtását. A szocialista munkaversenynek, a szocialista brigádok kezdeményezéseinek, az újítómozgalomnak fontos eleme az energiatakarékosság, s részük van a már elért eredményekben. Jó néhány vállalatnál komplex brigádokat, értékelemző csoportokat hoztak létre az energiagazdálkodás javítására. A kiugrói pazarlások általában megszűntek, illetve lényegesen mérséklődtek, a korszerűsítésben rejlő lehetőségeket azonban még mesz- sze nem használták ki. Gyakran a megfelelő anyagi érdekeltség hiányzik a gyorsabb előrehaladáshoz. Az energiagazdálkodás tervszerűsége általában javult, a tervek azonban gyakran elmaradnak a reális lehetőségektől. s így azokat nem ritkán többszörösen is túlteljesítik a vállalatok.

A SZOT elnöksége összességében kedvezőnek tartja a kibontakozó folyamatokat, az eredmények azonban lényegesen tovább javíthatók, ezért most ismét felhívta a szakszervezeti szerveket az energiaracionalizálás támogatására, egyebek között arra, hogy fokozottan ösztönözzék a takarékosságot szolgáló munkamozgalmakat, a kevesebb energiát igénylő termékek és technológiák bevezetését, szervezzenek tapasztalatcseréket a jó módszerek tömeges elterjesztésére.

Ezután a X. szakszervezeti világkongresszusról szóló jelentést hallgatta meg az elnökség. A kongresszus jelentőségét a résztvevők nagy száma is kifejezi; 136 ország 356 szervezetének 804 küldötte volt jelen 269 millió szervezett dolgozó képviseletében. Sokféle álláspont ütközött, hiszen az ott képviselt szervezeteknek alig több mint 20 százaléka tagja az SZVSZ-nek, a többi más szakszervezeti világszervezethez tartozik. A küldöttek a nyolcvanas évek szakszervezeti mozgalmának szinte valamennyi fontos kérdését megvitatták, más és más alapállásból, de a viták az egységtörekvések és nem a konfrontáció jegyében zajlottak le. A kongresszus határozottan bizonyította, hogy a nemzetközi szakszervezeti mozgalom aktívan részt vállal a világpolitika alakításából.

Az elnökség, a kongresszuson részt vett küldöttség tevékenységét jóváhagyólag tudomásul vette.

A továbbiakban a SZOT elnöksége határozatot hozott a szakszervezeti napok rendszeresítéséről.

Az elnökség javasolja, hogy a szakszervezeti alapszervezetek legalább évente szervezzenek szakszervezeti napot, amikor minden formalitás nélkül találkozik a tagság a szakszervezeti vezetőkkel, véleményt cserélnek, tájékoztatást kapnak az eredményekről, a gondokról, a teendőkről, minden olyan kérdésről, amely a tagságot érdekli. A szakszervezeti napok a tagság fórumaként épülnek be a szakszervezetek életébe, és nem érintik, nem zavarhatják a szakszervezeti taggyűlések rendszerét. Végül a SZOT elnöksége jelentést vitatott meg a szakszervezeti káderutánpótlás, a káderképzés és -továbbképzés tervezésének tapasztalatairól és a további tennivalókról.

tegnap, a békési Jantyik Mátyás Múzeumban a Szegedi Kis István Gimnázium kamarakórusának színvonalas műsorával kezdődött meg a Corini Margit 42 olajfestményét, bemutató kiállítás ünnepi megnyitója. A vendégeket a múzeum igazgatója, Nemes Dénes köszöntötte, majd Jenei Bálint, Gyomaendrőd tanácselnöke mondott megnyitó beszédet, utalva a festőművész életpályájára, s arra az együttműködésre, amely lehetővé tette, hc*gy a gyomai Corini Margit munkáit bemutató állandó kiállítás darabjai a békési közönség elé kerülhessenek. Az ünnepélyes megnyitó Szabó Gerzson Corini-film- jének vetítésével ért véget, (bse) Fotó: Fazekas László

A gyulai Erkel Ferenc Művelődési Központ izgalmas, érdekes stílust képviselő festőművésznek adott önálló bemutatkozási lehetőséget a leninvárosi alkotó, Papp György Zoltán személyében. A tegnap délután megnyílt kiállításon Kormos Ferenc, az encsi művelődési központ népművelője mondott megnyitó beszédet. A fejlett szín- és formakultúrával jelentkező alkotó munkáiról szólva megállapította: — A célszerű és tiszta formák, az egyszerű törvények vizsgálatára törekszik. Képein a környezetünkben végbemenő átmeneteket próbálja megragadni. A tehetséges, újfajta stílust képviselő művész munkáit március köcepéig láthatják az érdeklődők, (bse)

Fotó: Fazekas László

Próbatétel

ishington az előző figyelmeztetések után — a lengyel rendkívüli állapot bevezetésére hivatkozva — az elmúlt hónapokban súlyos lépésekre szánta el magát. Szovjet- és lengyelellenes szankciókat jelentett be: többek között kiviteli tilalom alá vonta azokat az amerikai olaj- és gázfelszereléseket, berendezéseket, amelyek szükségesek a Szibériát Nyugat-Eu- rópával összekötő több ezer kilométeres földgázvezetékhez. A Szovjetunió ugyanis nyugati cégeket bízott meg a nagy teljesítményű csőfektető gépek és turbinák szállításával.

Joggal kérdezhetik: hogy kerül ide, egy gazdasági publicisztika élére a külpolitika? Ügy, hogy a külkereskedelmi miniszter parlamenti sajtó- tájékoztatóján hangsúlyozta: a hidegháborús hangulatkeltés gyengíti egyes tőkés országok üzleti és pénzügyi köreinek a gazdasági pangás miatt amúgy is elbizonytalanodott érdeklődését a szocialista államok, köztük hazánk iránt. Azzal a nem titkolt szándékkal tette ezt, hogy az elmúlt esztendőben a vártnál is lényegesen mostohább világpiaci körülmények ellenére, kedvezően alakult Magyarország külkereskedelmi forgalma.

Az egyes termelő ágazatok javuló teljesítményt nyújtottak, jobb lett a gazdaság- szervező és irányító munka, kézzel fogható eredményeket értünk el a takarékosságban, kiszélesedett a vállalati együttműködés. A szocialista országok integrációja kiállta a nehezebb idők próbáját. Nagy szerepe van ebben annak, hogy a magyar gazdaság komolyabb megrázkódtatás nélkül viselte el a világgazdaság és a nemzetközi politika hátrányos fejleményeit.

Jól tudom, bárki tamás- kodhat: hogyan lehet ezt bizonyítani. Például azzal, hogy a teljes kivitelünk tavaly (határparitáson számolva) folyó árakon 6,8 százalékkal; a behozatal 4,8 százalékkal volt nagyobb az előző évinél. Örvendetes, hogy rubelelszámolású forgalmunkat sikerült az államközi egyezményeknek megfelelően teljesíteni. A kivitel értéke 8,9, a behozatalé 5,3 százalékkal múlta felül az 1980-as szintet. Legjelentősebb partnerünkkel, a Szovjetunióval értük el külkereskedelmi üzletünk csaknem egyharma- dát. Ugyanakkor a nem rubelelszámolású árucserénk is kedvező. Külön említést érdemel: a 70-es évtized első éve óta — 1973 kivételével —, ez volt a legkedvezőbb esztendő a külkereskedelmi mérleg egyensúlya szempontjából. Minek köszönhető ez? Elsősorban annak, hogy több mint 2 százalékkal emelkedtek a nem rubelelszámolású forgalmunk cserearányai, és a fejlődő országokba irányuló exportunk is számottevően nőtt. Az egyensúly megteremtésében a mezőgazdaság és az élelmiszeripar játszotta a főszerepet, de minőségi változás következett be a fejlődő országokhoz fűződő kereskedelmünkben is.

De maradjunk a szocialista közösségnél. Kétségtelen, a világgazdaság állapota, a már említett nemzetközi politikai helyzet befolyásolja a szocialista országok külgazdasági kapcsolatát. Mégis, az 1982-re szóló állam- csere-forgalmi jegyzőkönyvet — egy- kivételével — aláírtuk. A KGST-államok nagy erőfeszítéseket tesznek az együttműködés javítására, a nehézségek leküzdésére- Mindezt az elmúlt évi eredmények is mutatják. Az export 8,9 százalékkal volt nagyobb, valamennyi áru- főcsoport kivitele emelkedett, kivéve a gépeket, amely az 1980-as szinten maradt. Több kohászati és vegyipari anyagot vittünk ki, élénkült a fogyasztási piracikkek és az élelmiszer-gazdasági termékek exportja. Az utóbbi

áruk összes kivitelének 28 százalékát rubelért értékesítettük. De friss és feldolgozott zöldségből, gyümölcsből és borból ez az arány még nagyobb volt.

Sajátosan alakult a rubelért behozott áruskála. A szocialista országokból importált termékek értéke 5,3 százalékkal nőtt ugyan, de figyelemmel a jelentős árnövekedésre, a termékek meny- nyisége — 1976 óta először — csökkent. A visszafogott hazai beruházások miatt kevesebb gépet, beruházási javakat vásároltunk. Az energiahordozók behozatala szintén csökkent, viszont bővült a cukor, a sör importja. A miniszter kifejtette: szocialista partnereink többsége a gazdasági növekedésnek hozzánk hasonló szakaszában van. Ennek jellemzője az intenzív fejlesztésre való áttérés. Aggályoskodhatunk: mi ennek a következménye? Mindenekelőtt az, hogy exportalapjaink szinten maradnak, helyenként pedig csökkenhetnek. Nekünk ez elsősorban az anyag- és enrgiajellegű termékek beszerzésében jelent gondot.

Ami a nem rubelelszámolású exportot illeti: nincs okunk ünnepelni, de keseregni sem. Kivitelünk a tőkés és fejlődő országokban tavaly 4,7 százalékkal nőtt, amely hasonló az előző évihez, viszont a tervezettől elmaradt. A fontosabb termékek közül az élelmiszer-gazdasági cikkek exportjának növekedése volt a leggyorsabb; az anyagok és a félkésztermékek, alkatrészek kivitele visszaesett. így az export szerkezete is változott. Az előirányzottnál kevesebb kohászati és könnyűipari terméket tudtunk szállítani. Kedvezően alakult a vegyipari és a gépipari cikkek exportja. Csökkent a kereslet a közlekedési eszközök és egyes tartós fogyasztási áruk iránt. Sajnálatos, hogy 1981-ben elmaradt a várakozástól a könnyűipar teljesítménye: kevesebb lábbelit, kötött-szövött árut és konfekció ruhát adtunk el. Érzékenyen érintette gazdaságunkat az is, hogy visz- szaesett a kohászati cikkek, az alumínium, a gépjármű' futóművek, a mosógépek,' a hűtőszekrények piaca.

Ebből adódnak feladataink

is. Okkal kérdezhetjük: hogyan tovább? Még tegyük hozzá: mi fékezi az előrehaladást? Veress Péter, a már említett tájékoztatón fejtette ki: „Számos exportra termelő vállalat, szövetkezet ma sem elég rugalmas ahhoz, hogy alkalmazkodjon az új kívánalmakhoz. Az egyébként sokat fejlődött piacikülkereskedelmi szervezet és tevékenység gyakran lépés- hátrányba kerül. A feladatok megoldása az eddiginél céltudatosabb irányító-szervező munkát, fegyelmezett együttműködést kíván a termelőktől és a külkereskedőktől."

Lám, a tartalékok kiapad- hatatlanok. Csak ezek feltárásával oldhatjuk meg gondjainkat. A legfőbb teendő ugyanis változatlan: az

egyenleg további javítása. A kilátások, a külpiaci feltételek nem kedvezőek, noha ez év második felében némi javulás várható a világpiacon. A szocialista országok szerepe külkereskedelmünkben változatlanul meghatározó.! Kívánatos az import szinten tartása, az exportot viszont 8 százalékai bővítjük. A tőkés és a fejlődő országoknál főleg az ipari termékek (gépipari és könnyűipari cikkek) kivitelét szükséges gyorsan bővíteni.

célok sikeres teljesíté- tésének nem elhanyagolható feltétele, hogy az áruforgalom lebonyolításánál a külkereskedelmi vállalatok közvetítsék a termelőknek a külső piaci hatásokat, mert csak így járulhatnak hozzá a korszerű exportszerkezet kialakításához.

Seres Sándor