Békés Megyei Népújság, 1982. március (37. évfolyam, 51-76. szám)
1982-03-27 / 73. szám
1982. március 27-, szombat o Az első tapasztalatok Február eleje óta üzemel a városellátó tejüzem A munkások közül sokan itt láttak először tejfeldolgozó üzemet. Másoknak több évtizedes tejipari gyakorlata van Fotó: Veress Erzsi Időjós-e a Egy ironikus megjegyzés szerint a mezőgazdaság igényeinek csak a fitotronkam- rákban szabályozott időjárással lehetne eleget tenni. A növénytermesztési „üzem teteje" azonban továbbra is az égbolt, tehát az időjárási tényezők, ha nem is végzetszerűen, de meghatározzák az évi termést. Az emberi beavatkozás lehetőségei ugyancsak korlátozottak: a világ legbékésebb rakétaütegeivel részben elháríthatok a jégesők, kisebb esőzések előidézhetők permetezéssel és szélmotorokkal ki- védhetők a fagyok. A technikai korlátok azonban nem jelentenek tehetetlenséget; az agrometeorológiával az időjárás és a mezőgazdasági termelés közötti biológiai és fizikai jelenségek összefüggései meghatározhatók. Az' így nyert információk alapjául szolgálnak a mezőgazdasági terveknek, az amögött rejlő gazdasági számításoknak. Félreértések elkerülése végett : az agrometeorológia „föltalálása" előtt a felhalmozódott tapasztalatok alapján is tudták a parasztok, hogy a különböző természeti jelenségek, az időjárás-változások hatnak: a mezőgazdaságra. Például, ha enyhe a január vége, bő szőlőtermésre lehet számítani. Az idevágó népi szólás: ha csöpög a Vince (január 22.), teli a pince. Ami a közvetlen jövőre vonatkozó népi előrejelzéseket illeti, az alacsonyan repülő fecskékből, és a naplemente utáni piros égboltból még a városlakók is következtethetnek a másnapi időjárásra. De azt már csak a mezőn dolgozó emberek tudják (tudták), hogy például a reggeli, délelőtti szivárvány rossz, a délutáni jó időt jelez; a fátyolfelhő a meleg előhírnöke, és így tovább. A hozamok növekedésével párhuzamosan azonban a különböző ültetvénykultúrák egyre érzékenyebbé váltak az időjárási tényezőkkel szemben. (Bár a növénytermesztők igyekeznek a fagyra, a csapadékhiányra ellenálló fajtákat kikísérletezni.) Például a cukorrépa cukortarNem a legalapvetőbb gazdasági gondjaink megoldását várjuk a kiteljesedés előtt álló kisvállalkozási formáktól. Mindenesetre a gazdálkodásnak új kereteket adó megoldások — a kisvállalatok, a kisszövetkezetek, a gazdasági munkaközösségek, meg a többi — sokat segíthetnek napjaink hiánycikkeinek felszámolásában, a lakossági szolgáltatások színvonalának emelésében, a különböző háttéripari termékek iránti igények kielégítésében. Érdeklődésünkre a megyei tanács ipari osztályánál elmondták, hogy megyénkben eddig is nagy érdeklődés nyilvánult meg az új vállalkozási formák iránt. Kezdeményező lépésekre leghamarabb a magánvállalkozások terén került sor, így több gazdasági munkaközösség már meg is alakult. Gyulán jött létre a Rajt Szállítási Társaság, de ugyanitt alakult meg a Tengerszem Búvár Gazdasági Munkaközösség, amely mind nevében Bizánci stílusú kaktusz A sok kupolás bizánci stílusú templomokhoz hasonló alakot öltött egy kaktusz, amelyet Németh Ferenc mohácsi nyugdíjas nevel. A közönséges gömb- kaktusz körübelül negyedszázada szakított a normális fejlődéssel. s attól kezdve újabb és újabb félgömb alakú gyűrődéseket hoz létre. Eddig már hufátyolfelhő? talma — bizonyos határok között — a vegetációs idő hosszától függ. Ezért minél előbb vetik el a répamagot, annál biztosabb a magas cukortartalom. A répamagokat azonban csak akkor szabad vetni, ha a hőmérséklet tartósan 7 Celsius-fok fölé emelkedik. Ezt pedig a felhők járásából nem lehet előre kideríteni. Ehhez már agrometeorológiai előrejelzésre van szükség. A döntést megalapozó meteorológiai információknak nem az időjárási és éghajlati viszonyok általános alakulását kell jellemezniük, hanem konkrét meteorológiai problémákra kell választ adniuk. Az agrometeorológiai szolgálat csak akkor tud megfelelni feladatának, ha tevékenységét a kutatástól az információszolgáltatásig a meteorológiai és a mezőgazdasági termelésre vonatkozó párhuzamos megfigyelésekre építi, és azt egységes tájékoztató rendszerbe foglalja. Az agrometeorológia, mint alkalmazott tudomány, bevonult a termelési rendszerekbe is; Magyarországon a konzervipari növények termelési és feldolgozási programozásába. Ha például a legérzékenyebb konzervipari alapanyagot, a zöldborsót a csép- léstől számított 4-5 órán belül nem teszik üvegbe, a termés erjedésnek indul. Fontos tehát a termesztés, a betakarítás és a földolgozás szinte percre pontos szervezése. A Nyíregyházi Konzervgyárban például a borsófeldolgozó kapacitása napi 26 vagon. A termelés programozása előtt viszont napi 30— 35 vagon zöldborsó „zúdult" a gyárra. A gyár, az OMFB és a MÉM anyagi támogatásával, több mezőgazdasági kutatóintézet és az Országos Meteorológiai Szolgálat bevonásával kidolgozott egy zöldborsó-termeltetési modellt. Ennek lényege, hogy a tényleges talajtani, meteorológiai. agrometeorológiai adatok és a különböző korlátozó tényezők (például cséplőkapacitás, fogadókészség), valamint az adott tájkörzet 25 hordja megcélzott tevékenységi körét. Szarvason az Origó Épülettervező-kivitelező és Szervező Gazdasági Munkaközösséget, valamint az AMP- CO Szerszám- és Célgéptervező Gazdasági Munkaközösséget alakították meg a vállalkozókedvő szakemberek. Békéscsabán egy hűtő- és klímatechnikai gazdasági munkaközösséget, egy NC forgácsoló munkaközösséget hoztak létre a vállalkozók. Nem jelenti ez azt, hogy a vállalatoknál és szövetkezeteknél késlekednek az új lehetőségek kiaknázásával. A Sarkadi Építőipari Szövetkezetnél már alakultak szakcsoportok, a Békéscsabai Kötöttárugyárban pedig hetekkel ezelőtt hozzáláttak a vállalati gazdasági munkaközösségek megszervezéséhez, az üzemi termelőeszközök jobb kihasználására, a melléktermékek, hulladékanya- gok hasznosítására. szonnégy kisebb-nagyobb „kupola” nőtt rajta, és a jelek szerint korántsem hagyta még abba az építkezést A szúrós növény. Ritka jelenség ez, mesterséges úton nem is lehet előidézni ilyen különös alakváltozást. Ez a kaktuszfajta akár száz—százötven évig is elélhet, nem tudni tehát, hogy végül is mekkora, és milyen formájú növényalakzattá fejlődik a jövőben. éves klimatológiai átlagai alapján elkészítik a gazdaságok borsóvetési tervét. Ez nem egyszerű dolog, hiszen azt kell meghatározni, hogy a 4-5 éghajlati körzetben, 6-8 talajtípuson gazdálkodó 30 termelő mikor és hová vesse a 8—10 fajta zöldborsót. A vetési forgatókönyveket számítógépes adatfeldolgozás segítségével a vetés előtt 48 órával bocsátják a gazdaságok rendelkezésére. Az ökológiai, agrometeorológiai függvények segítségével úgy szervezik a vetést, hogy a feldolgozókapacitással 'összehangolt betakarítás időszakában a gazdaságok a legjobb minőségű zöldborsót, vagyis a legmagasabb átvételi árat kapják. Mindezek eredményeként a termelési rendszer előtti (1972—1976) és a rendszert alkalmazó (1977—80-as) évek átlaga alapján — miközben a termelési körzetben 800 hektárral csökkent a vetésterület —, a hektáronkénti hozam egy tonnával, az árbevétel pedig 11 millió forinttal nőtt. Ezt a programot a zöldborsón kívül kidolgozzák a zöldbabra, a paradicsomra, a szamócára, az uborkára és a fűszerpaprikára is. A népgazdaságban a termésbecslésnek, a terméselőrejelzésnek van nagy szerepe. Ezek a meglehetősen pontos előrejelzések — tavaly például csaknem kilo- grammnyi pontossággal határozták meg az őszi búza várható hozamát — a meghatározó meteorológiai tényezők ismeretén alapulnak. A reális termésbecsléseket csak a tényleges érés előtt kb egy hónappal lehet elvégezni, de ha bizonytalan az időjárás, akkor ez az idő 1-2 hét. A termésbecslés -— legalábbis elvileg — arra szolgál, hogy a betakarításra, a tárolásra megtegyén a szükséges előkészületeket. Mivel az előrejelzések tulajdonképpen piaci információk is, az exportra, az előnyös üzletkötésekre időben fel lehet készülni. Magyarán: a termés várható mennyiségének pontos ismeretében kedvezőbb az eladó pozíciója. Bonyhádi Péter Agrometeorológiai előrejelzés Folytatódott az évszakhoz képest hidegebb idő. A talaj nedvességtartalma továbbra is igen magas. Az elmúlt hét elején az enyhe, száraz napok- hatására elpárolgott vizet a hét második felében lehullott csapadék pótolta. így a talaj gépekkel nehezen járható. Ennek következtében a tavaszi vetési munkák elhúzódnak. A hűvös idő hatására a vegetáció kezdete is még várat magára. Mivel a legkorábban virágzó gyümölcsfákon sem mutatkoztak a vegetáció megindulásának első jelei, ezért az éjszakai lehűlések jelentős károsodást nem okozhattak. A jövő hét elején általában 0, plusz 5 fokos hajnali hőmérsékletre lehet számítani. A mélyebb fekvésű7 szélvédett helyeken gyenge fagy még előfordulhat. A hét végén számottevő mennyiségű csapadék nem lesz, míg a jövő hét elején már megnövekszik a csapadékhajlam. A talajhőmérséklet alakulásában lényeges változás a hét végén és a jövő hét elején várható. A hőmérséklet ekkor eléri, sőt, meghaladja a zöldborsó vetéséhez szükséges küszöbhőmérsékletet. Célszerű tehát a növény vetését a hónap végére időzíteni. A talaj nedvességtartalma az enyhe ,és száraz napok hatására sem fog a 70 százalékos sárosodási szint alá süllyedni. így a következő napokban a szántóföldi munkákat továbbra is nehezíti majd, hogy a talaj gépekkel nehezen járható. Csaknem két hónap telt» el azóta, hogy a szeghalmi Sárréti Tej Közös Vállalat békéscsabai tejüzemében megkezdődött a termelés. Az első héten 25 ezer, március végén már 50 ezer liter tejet dolgoztak fel naponta. A termelés növekedésével párhuzamosan egyre több üzletben árusították a Békéscsabán feldolgozott tejet, tejfölt, túrót. Hogyan fogadták a vásárlók az üzem termékeit? * * * A kérdésre Márky Albert, a békéscsabai üzem igazgatója válaszolt. — A szeghalmi Sárréti Tej Közös Vállalat már korábban megállapodott a tejipari vállalatai, hogy a megye- székhely és környéke tejtermékkel. tejjel, túróval, tejföllel, sajttal töut^nő ellátása a mi feladatunk lesz. A termelés megkezdésétől számított harmadik héten ennek a vállalásunknak lényegében már eleget tettünk. Csak később kezdtük meg- a szállítást Gyulára, Dobozra, Szarvasra, Budapestre, Szegedre, Szentesre és Csongrádiba. Mindeddig nem voltak értékesítési gondjaink. Az igazsághoz, azonban hozzátartozik — ezt a boltok vezetőitől tudjuk —, hogy a vásárlók egy ideig idegenkedtek az újtól, és a megszokott termékeket keresték. — Mit szóltak a vásárlók a termék minőségéhez? — Eddig minőségi reklamációt nem kaptunk. A boltokkal sikerült megállapodnunk a rendelés módjáról, gondot okoz viszont az állandó kapcsolattartás. Egyetlen telefonvonal áll rendelkezésünkre ahhoz, hogy az esetleges többletrendelésekről, a visszamondásról, reklamációkról — sürgős esetekben — a több száz bolttól információt szerezzünk. — Milyen termékeket készítenek az új üzemben? — Egyelőre csak tejfelt, túrót és habtejszínt gyártunk. Tejfelt naponta 25 ezer pohárral hozunk forgalomba. Túróból 3,2 tonna készül, tejből mintegy 20 ezer litert értékesítünk naponta. * * * A folyamatos, kiegyensúlyozott ellátásban fontos szerep jutott az előkészületeknek, a „munkaerő-toborzásnak". A tejüzemnek száz dolgozója van. — A szükségesnél kevesebb emberrel dolgozunk, és a szakképzettek számával sem lehetünk elégedettek. Tizenegy szakmunkást foglalkoztatunk, és legalább harmincra lenne szükség, ezért még ebben az évben szakmunkásképző tanfolyamot szervezünk, és a nyár folyamán három főiskolai végzettségű fiatalt veszünk fel. Munkaerőgondjaink megoldását a békéscsabai Szabadság Tsz-szel kötött megállapodás segíti. A tsz tizenöt dolgozója vesz részt február eleje óta a feldolgozásban. A közös gazdaság áprilistól visszahívja őket. Ez ugyan tovább nehezíti a helyzetet, de a termelésben, a folyamatos ellátásban nem lesz fennakadás, mert más mezőgazdasági üzemekkel vesszük fel hasonló céllal a kapcsolatot. — Az üzemben korszerű, munkát könnyítő berendezéseket működtetnek. Hogyan vizsgáztak ezek a gépek a feldolgozás első heteiben? — Alapvető gondunk nem volt. Az első napokban kiderült azonban, hogy kevés a tárolóedény, és néhány gépnél kisebb módosításokat kellett végrehajtani. Ugyanakkor két gép még most sem üzemel. A felsorolt hiányosságokat több munkával, nagyobb figyelemmel igyekszünk pótolni. * * * A munkások közül sokan itt láttak először tejfeldolgozó üzemet. Míg mások mögött több évtizedes, tejiparban eltöltött munkaviszony áll, néhányan pedig a szeghalmi Sárréti Tej üzeméből jöttek Békéscsabára. Az üzemben találkoztunk Béres Istvánnal, aki a Gyulai Tejporgyárban dolgozott, és több mint húsz éve tejipari szakmunkás. — Úgy látom, összességében rendben mennek a dolgok. de kevés az ember, kicsik a tárolók, s egykét berendezés működését is finomítani kellene még. Lényegében ugyanezt hallhattuk Takács János művezetőtől is, aki ugyancsak a Gyulai Tejporgyárban dolgozott. — A legsürgetőbb feladatnak azt látom, hogy minden területen képzett szakemberek irányítsák a munkát, működtessék a berendezéseket. A Szabadság Tsz-ből jött asszonyok véleménye megoszlik. Hrobár Mátyásné úgy véli, neki hosszabb távon is megfelelne ez munka. Gondolkodik, mit tegyen. Ha marad. 14 forint 50 filléres órabért kap. A többiek nem vállalják a szombati és vasárnapi munkát. A háztájira is szükség van — mondják —, és április 1-től már újra a termelőszövetkezetben foglalatoskodnak. Munkájuk hiányozni fog, mint ahogy egyelőre nehezíti a feldolgozást az is, hogy kevés a szakmunkás, s egy-két berendezés működésébe is hiba csúszik. Megnyugtató azonban, hogy a Sárréti Tej és az üzem vezetőinek a hiányosság megszüntetésére kész terveik vannak. Kepenyes János A Szellőzőművck 3. számú gyáregységének nagygyantéi üzemében évente 6—700 darab léghevítő készüléket készítenek, melyeket főként a mezőgazdasági üzemekben hasznosítanak. Ezenkívül még szénaszárító ventillátorokat és OTR-kazánokat gyártanak az üzem dolgozói Fotó: Veress Erzsi Rajt - Tengerszem - Origó Kisvállalkozások megyénkben K. E. P.
