Békés Megyei Népújság, 1982. március (37. évfolyam, 51-76. szám)

1982-03-21 / 68. szám

NÉPÚJSÁG

1982. március 21., vasárnap

Földművelési erűnk mérlege

Az idén, februárban volt a huszonötödik mezőgazda- sági könyvhónap. Negyedszázada tehát, hogy az év egyik téli hónapján különös-figyelemmel igyekszünk azon, hogy a mezőgazdasági szakkönyvek, az új eredmények eljussa- - nak azokhoz, akik hasznosítani tudják ezt a tudományt. Adatokí bizonyítják, hogy milyen ugrásszerűen növekszik a februári könyvhónapok forgalma, hogy — például — 1976-ban 11 millió forint értékű kiadványt vásároltak az állami gazdaságok, termelőszövetkezetek, kiskertgazdák, állat- és növénybarátok. És tavaly, a huszonnegyedik könyvhónapon? Kétszer annyit, 20 millió forintért!

Igaz, ezek országos számok. Az is igaz viszont, hogy ez a békési táj az ország egyik éléskamrája, nyilván, itt sem közömbös a mezőgazdaság vezető és nem vezető szakembereinek, hogy merre tart a szaktudomány, mi újat meríthetnek a nagy példányszámban megjelenő könyvekből? Tehát joggal mondhatjuk: erre, mifelénk is kitűnően sikerülnek a mezőgazdasági könyvhónapok, itt is nagy a figyelem, az összefogás, ha a valóban „munkaeszköz" könyv terjesztéséről, propagálásáról van szó.

Nem lenne'Valóságos azonban a kép, ha csak ezt állí- j tanánk. Igen, hozhatunk hírt jól sikerült könyvvásárok- I ról, szakíró-olvasó találkozókról, arról is, hogy X vagy ] Y szövetkezet, gazdaság nagy összegű könyveket vásá- j rolt. A kérdés csupán annyi: eljutnak-e azok a könyvek olvasóikhoz? Még közelebbről: lesznek-e olvasóik? To- j vábbiakban: rendeztek-e mindenütt könyvvásárt, kiemel- ten, a figyelmet ezekre összpontosítva? És volt-e annyi és olyan találkozó, klubest, összejövetel, ahányat és amilyent az emberek valóban igényéltek?

Mert a célok nem kicsinyek. A mezőgazdaság tennivalói — erre, a mi vidékünkön is — nem csekélyek. És ezt a „nem csekély” feladatot — ne kerteljünk — világszinten ellátni nem sétagalopp. Hogyan is írta Széchenyi István Hitel című könyvében közelesen másfél évszázada? „A gazdák kisebb vagy mélyebb tudománya mérlege az ország földművelési erejének." Akárha most is mondhatná: a mezőgazdaságban dolgozók „kisebb vagy mélyebb tudománya” az ország mezőgazdaságát j tükrözi, határozza meg.

A kör azzal zárul, hogy a mezőgazdasági könyvhónap nem valami reprezentatív „könyvfelvonulás'’, a szakírók-írók reflektorfénybe állítása, hanem a gyarapodás, a tudóselmélyítés jeles alkalma. De csak akkor, ha azzá teszik, azzá emelik.

A baj ott kezdődik, ha nem mindenütt emelik azzá.

Ha szürke, „legyünk-túl-rajta” feladattá degradálják, ha ímmel-ámmal előkészítve, ötlettelenül lebonyolítva jó néhány könyvvásár, találkozó' célját el sem éri, nem hoz a konyhára semmit. Feltehető, nem lenne üdvös, ha most ideírnánk egyik Körös-parti városunk nevét, ,ahol a megadott időben, a mezőgazdasági köynvhónap fontos alkalmán nem is tudtak arról, ami pedig a város műsorfüzetében szerepéit; vagy azt a könyvesboltot említeni, ahol senki sem vette észre, hogy benne járnak a februárban, és az mezőgazdasági könyvhónap is közben. Sok ilyen és hasonló esetet lehetne dísztelen csokorba kötni, de most már — a közmondás szerint is — eső után köpönyeg.

Mi lenne jó, mégis? Hogyan lehetne kilábalni a megszokott formák állóvizéből, hogyan lehetne felcsigázni az érdeklődést, hiszen a mezőgazdasági szakkönyv tényleg munkaeszköz a szó legpontosabb értelmében. Közművelődési szakemberek mondják: jobb együttműködéssel a szakterülettel, gazdaságokkal, tanácsi és járási' hivatali osztályokkal, netán a tsz-szövetséggel is. A közművelődés intézményei, a művelődési házak, könyvtárak készek erre, de csak egymaguk nem rendelkezhetnek olyan igényismerettel, mint az adott hely, vidék mezőgazdaságát közvetlenül ismerők.

Végül amit mindenki rendre elfelejt: milyen jó alkalmak lennének ezek a februáriusok arra, hogy a gazdaság- és tsz-történetek írói is találkozzanak olvasóikkal. Netán éppen azokkal, akikről könyvet írtak. Tóth Lajos, Filadelfi Mihály, Kővári E. Péter, Beck Zoltán és számosán mások biztos, hogy megtiszteltetésnek vennék az invitálást, és közös hasznukra, örömmel vállalnák az eszmecserét az elmúlt évtizedek eseményeiről, a ma helyzeté- " ről és egyebekről.

Ez is csak egy ötlet a megvalósíthatók közül, akik viszont ezekben otthonosabbak, akik élik azt, hogy mi ma a mezőgazdaság, számos ötlettel gazdagíthatnák még ezt a könyvhónapot. Már jövőre is. g3SS Ervjn

Expressz-kedvezmények

Az Expressz Ifjúsági és Diák Utazási Iroda az idén számos új. jelentős kedvezményt vezetett be az ifjúsági turizmus támogatása érdekében.

A tényleges költség felét fizetik csak például a barátság kü- lönvonatokon, illetve a testvér- városi programokon résztvevő fiatalok; ez évben hat különvo- nattal mintegy 4500 fiatal utazik a Szovjetunióba, s más szocialista országba.

Az iroda külön figyelmet fordít a diákok pénztárcájához szabott üdültetési, utazási programok szervezésére. Az idén először a tavaszi és téli szünet idejére az általános és középiskolák, valamint a felsőfokú oktatási intézmények nappali tagozatos tanulóinak valamennyi meghirdetett programhoz 10 százalékos árkedvezményt adnak. Ugyancsak újdonság ez évben, hogv az elő. és utószezonban a tengerparti programokhoz az ártól függően 100—350 forint kedvezményt nyújtanak.

Szintén^ először élvezhetik az Expressz-szel az európai szocialista országokba utazók, nyaralók a családos kedvezményt, amelyet a 12 éven aluli gyermekek után kapnak, 5—15 százalékos mértékben. Személvenként 100—350 forintot takaríthatnak meg a fiatal világjárók, ha csoportosan — például KlSZ-szerve- zettel. ifjúsági brigáddal együtt — utaznak.

Hasonló kedvezményt élveznek azok az Expressz-szel utazók, akik március 31-ig befizetik részvételi'díjukat. Ugyancsak új kedvezményt vezet be az iroda a visszatérő utasoknak: a résztvevők ez évtől kezdődően igazolványt kapnak. Ennek felmutatásával 1983-ban 5 százalékos visszatérítést kapnak, ha újból az

Expressz-szel indulnak idegen tájakra. A tervek szerint 1984-ben és az azt követő években orog- resszívebben nő majd az engedmény mértéke.

Egy napig élő kedvezményt is lehetővé tesz az Expressz; aki március 22-én, a Néprajzi Múzeumban rendezett ..Utazás ’82"- kiállításon. az ifjúsági turizmus napján az iroda kirendeltségén fizet be valamely szocialista pr- szágbeli útra. 10 százalékos, belföldi programra pedig 5 százalékos kedvezményt élvezhet.

A külföldi turizmus támogatása mellett jelentős engedményeket adnak a hazai nyaralásokhoz, utazási programokhoz is. A diákigazolvánnyal- rendelkezők mintegy 500 étteremben és kempingben kaphatnak kedvezményes diákmenüt. illetve 20—50 százalékos szálláskedvezményt. Külön igény szerint az utazási iroda ezekbe a kempingekbe, illetve éttermekbe szervezi a kívánt programot. Az iroda- saját üdülőtelepein és szállodáiban is egész évben 25—30 százalékos kedvezményt ad a diákigazolvánnyal rendelkezőknek.

Az Állami Ifjúsági Bizottság támogatásával az idén is megszervezik a tanulófiatalok, illetve a pályakezdő fiatal munkások egyhetes kedvezményes üdültetését. jelentős. 50 százalékos engedménnyel.

A hazai ifjúsági létesítményekben is érvényesek a különböző nemzetközi kedvezményeket- biztosító igazolványok ez évtől. így a Nemzetközi Ifjúsági Házak (IYHF) : a Nemzetközi Diákszövetség (NDSZ) és a Nemzetközi Diák Turisztikai Konferencia (ISTC) igazolványára is a magyar diákigazolványra adott engedményeket élvezhetik a fiatalok.

Járhatnak-e külön utakon?

Szakszervezet a termelőszövetkezetben

Aki figyelemmel kísérte a szovjet szakszervezetek XVII. kongresszusának előkészületeit, felfigyelhetett arra; az utóbbi években a kolhozokban dolgozók közül mind többen léptek be a mezőgazdasági szakszervezetekbe. Annyiban ez nem újdonság, hogy a Mezőgazdasági, Erdészeti és Vízügyi-Dolgozók Szakszervezetének, a ME- DOSZ-nak 1976-ban nálunk is megalakultak az alapszervezetei a termelőszövetkezetekben.

Mibe szólhatnak bele?

A termelőszövetkezeti ME- DOSZ-alapszervezetek a mai napig a közös gazdaságok alkalmazottait tömörítik, illetve az utóbbi időben ebben is figyelemre méltó változások történtek, legalábbis az orosházi Üj Élet Tsz-ben, ahogy azt Sárközi Sándor, szb-titkár is előadta:

— Hét évvel ezelőtt, 1976 .júniusában 220 taggal alakult meg nálunk a szakszervezet, jelenleg 176 tagja van az, orosházi Új Élet Tsz-ben a MEDOSZ-nak, tudniillik, a természetes munkaerőmozgás mellett, itt azt is figyelembe kell venni, hogy az alkalmazottak közül időközben . nagyon sokat rendes tagnak vesz fel a tsz. Hozzáteszem, hogy utóbb egyre többen vannak olyanok, akik nem válnak meg a szakszervezettől akkor sem, amikor felvételüket kérik a szövetkezeti tagok sorába, legtöbben jogfenntartók maradnak.

így volt vele), többek között Horváth Mihályné szak- szervezeti bizalmi, a keltetőüzem gépkezelője is, ' aki 1979-ben lett a tsz tagja:

— Itt, a keltetőben majd mindenki tsz-tag már, de nem lett hűtlen a szakszervezethez sem. Torna , Ger- gelynével együtt, aki szintén gépkezelő, mindig is 20—25 szakszervezeti tag ügyes-bajos dolgait intéztük, de itt dolgozik közöttünk Kocsis Sándorné, műszakvezető is, aki az szb-nek a tagja.

S, hogy milyen ügyekbe szólhat bele a szakszervezeti bizalmi a termelőszövetkezetekben, ahol a végső döntés azért mégiscsak a termelőszövetkezeti demokrácia fórumaira van bízva? Nos, éppen ott, a munkahelyi közösségek ülésein nyílik alkalma arra, hogy a bérezés kérdéseiben például szót emeljen a szakszervezeti tagok érdekében, ha a szükség úgy hozza.

MEDOSZlövészcsapat

Dőreség lenne természetesen azt feltételezni (elkívánni), hogy egy 170 tagot számláló szakszervezeti alapszervezet meghatározója lehet egy több mint ezer embert foglalkoztató termelő kollektíva „belpolitikai életének”. Ebben a helyzetben ennek a mozgalomnak valóban csak akkora tekintélye lehet, amekkorát kivív magának az idők folyamán. Ezt-'az orosházi Új Élet, Tsz MEDOSZ- tagsága, élén Sárközi Sándor, szb-titkárral — aki egyben a tsz energetikusa és újítási felelőse is — a kezdettől úgy alapozta meg, hogy a tsz párt- és KISZ- vezetőivel, a vezetőség és a közgyűlés különböző bizottságaival a legszorosabb; együttműködésben kereste az előre vivő utat.

— Ha a kezdet kezdetén támadtak is súrlódások az együttműködés megfelelő formáinak kialakításában, ma már elmondhatjuk, hogy szakszervezetünk képviselteti magát minden lényeges döntés meghozatalánál. A tsz-ben ugyan a szociális és kulturális bizottság határoz a jóléti és kulturális alap felosztásáról, de abban már benne van a mi véleményünk is. Ugyanígy nem képzelhető el a munkaver- seny-mozgalom, az - újítómozgalom szervezése, a szak- szervezet közreműködése, sok esetben irányító szerepe nélkül. Abban, hogy ma 19 szocialista brigád, verseng itt, 200 brigádtagot mozgósítva, s hogy az újítások tavaly 353 ezer forint hasznot hajtottak, nem kis része van a szak- szervezetnek —. bizonyította az szb-fitkár.

Hasonló a helyzet a közös gazdaság szellemi és sportéletében is. A politikai vitaköröket jobbára a párt- és a KISZ-szervezet élteti, de a szocialista brigádvezetők kétéves tanfolyamát már az szb szervezte meg. A sportbizottságban a KISZ-es fiatalok a „hangadók” ugyan, ám a lövészcsapat elnevezésében is viseli a MEDOSZ megjelölést, a megyei vérsenyen pedig örök dobogós.

Nincs köztűk különbség

— Hogy mi okoz legtöbb gondot nekünk? -r- kérdezte vissza Bartus Iván, munka- védelmi vezető, aki szintén bizalmi — akár hiszi, akár nem, az üdülőjegyek elosztása. A jogaink gyakorlására különösebb panasz nem lehet. Most alkotjuk újjá a szövetkezet belső életét meghatározó szabályzatokat, közöttük a munkavédelmit is. Ebből a munkából kitűnik, hogy a vezetés valódi partnernek tekinti a szakszervezetet. Az üdültetés viszont mindig föladja a leckét nekünk: a beutalók soha nerh arra az időszakra szólnak, amikor a mezőgazdaságban dolgozók a legszívesebben pihennének.

Ez sem jelenti persze azt, hogy nem üdülnek a tsz dolgozói. Horváth Mihályné is beutalóval töltött két hetet Balatonkenesén, 1980-ban, azóta is szívesen emlegeti, idén Vacsi Andrásné kislánya megy a Bakonyba a szakszervezeti tagok gyerekei közül. Ezenkívül még 12 beutaló talál majd gazdára, arról nem is beszélve, hogy mága a tsz is három helyen bérel három—három szobát az IBUSZ-tól, a tagok és alkalmazottak üdültetésére.

Az utóbbi mondatnak azért van jelentősége, mert az orosházi Üj Élet Tsz-ben nagyon kevés már a különbség a tagok és alkalmazottak között. Részben ez is a szak- szervezet kezdeményezéseinek eredménye. Itt hároméves munkaviszony után az alkalmazott is ugyanúgy háztájizhat a neki juttatott illetményföldön, mint akármelyik tag. Mint ahogy tagok és alkalmazottak egyaránt bérelhetnek — szintén a szakszervezet kezdeményezésére — azokból a hobbikertekből, amelyet a tsz nagyüzemileg nem művelhető, parcelláin mértek ki.

Ezeket látva, ismerve, nem véletlenül fogalmaz úgy az orosházi szb-titkár, hogy a szakszervezet a termelőszövetkezetekben is felnőtt már a jelenleginél is szélesebb körű feladatok ellátására.

Kőváry E. Péter

A MEZŐGÉP és a KGST

„Szorosabbá kell fűzni a szocialista integráció szálait. Hatékonyabbá kell tenni a KGST-országok közötti

együttműködést. Egyre gyakrabban hallani ilyen, és ehhez hasonló kijelentéseket. A gazdasági fejlődés intenzív szakaszába lépő, záruló nyugati • piacokat ostromló szocialista országok részéről egyre sürgetőbb szükségszerűség az egymás felé fordulás, mindenekelőtt a dollár- import érdekében. Érződik-e ebből valami a jelentős szocialista exportot lebonyolító MEZŐGÉP békéscsabai gyárában ?

* * *

— Termelésünknek csaknem egyharmada — mintegy 300 millió forint értékű termék — a szocialista országok piacain talál gazdára — mondja Kovács Mátyás, kereskedelmi igazgató-helyettes. De ennél többet is szívesebben vásárolnának a különböző betakarító adaptereinkből,-ha a kontingesek nem szabályoznák szigorúan a cserét. A csehek például a jelenlegi forgalmat egyből megdupláznák, ha tehetnék. Arriennyiben hosszú távon nem tudják igényeiket kielégíteni, kénytelenek a konkurenciától vásárolni, gyakran dollárért, vagy ami ennél rosszabb) maguk kifejleszteni a hiányzó vertikumot, mint ahogy ez már több szocialista országban meg is történt.

A MEZŐGÉP adapterei „kemény" cikkek. így'’ csak „keményre” cserélhetők. Ha a partnerország nem tud ilyet kínálni, nem . jön létre a csere, ami itt valóban pusztán cserét jelent, kiiktatva a kereskedelmi aktusból a pénzt. A szocialista gazdasági közösség transzferábilis rubele — mint tudjuk — nem tölti be a pénz funkcióit. Csak, mint értékmérő

használatos, de a forgalmi eszköz, kincsképző, fizetési eszköz és világpénz szerepére már nem alkalmas. Ilyen feltételek mellett a kereskedelem nehézkes, merev §s gyümlöcsözőnek semmiképpen nem nevezhető. A rugalmasságnak, a hatékonyságnak sokkal nagyobb teret kell adni a KGST rendszerében, és tagjainak gazdálkodásában. Ügyanúgy a marketing- szemléletnek is.

— Gyakori panasz, hogy a szocialista importból származó gépek zöme alkatrész- hiány miatt áll ...

— Mi különösen nagy gondot fordítunk arra, hogy vevőinket kellő mennyiségben alkatrészekkel is ellássuk — magyarázza Kovács Mátyás. Ez hosszú távú piacpolitika, hisz saját pozícióinkat ásnánk alá,' ha nem ezt tennénk. Talán ennek is része van abban a magas minőségi, műszaki színvonal mellett, hogy gyártmányainkat szívesen veszik és. vennék nagyobb menhyiségben is.

* * *

Kedvezőbben hatnak a KGST-mechanizmusok a műszaki fejlesztési együttműködések terén.

— A mezőgazdasági gépgyártás területén Magyarország vállalta, hogy gabona- és szálastakarmány-betakarí- tó adapterek készítésére szakosodik — tájékoztat Liker Mátyás műszaki főosztályvezető. A gabonabetakarítás alapgépeit a KGST keretein bélül' a Szovjetunió, az NDK, Lengyelország, és Románia készíti. Silókombájnokat rajtuk kívül még Csehszlovákia és Bulgária is gyárt. Mi úgy fejlesztettük ki a különféle adaptereket, hogy azok valamennyi típusú alapgépre illeszthetők legyenek. Ez természetesen igen szoros, mély kapcsolatok kiépítését követeli meg.

Ha a Szovjetunió hatalmas belső piacától eltekintünk, á MEZŐGÉP képes lenne az egész szocialista tábort ellátni adapterekkel. És nem is akármilyenekkel, hisz a tőkés piac is elismeri, megfizeti termékeiket.

— Kézzel fogható eredménye a műszaki fejlesztési együttműködésnek — folytatja a főosztályvezető — a román partnerünkkel folyó tárgyalás. Közösen fogunk harmadik (tőkés) piacra exportálni, ők az alapgépeket, mi az adaptereket, természetesen megosztva a devizabevételt.

* * *

Jó példa ez arra, hogysza- kosodjunk. Gazdaságos sorozatnagyságot, jövedelmező gazdálkodást csak így valósíthatnak meg a kis európai szocialista országok. Különösen ha szabadabb piaci mechanizmusok tennék lehetővé az előnyök jobb kiaknázását.

Szatmári Ilona