Békés Megyei Népújság, 1982. március (37. évfolyam, 51-76. szám)

1982-03-20 / 67. szám

1982. március 20., szombat

o

Budapest kiállítótérem

Üj reprezentatív kiállítóterem nyílt a főváros szívében, az Erzsébet-híd pesti hídfőjénél. A Budapestről elnevezett kiállítóteremben elsősorban fiatal kortárs képzőművészeknek, ipar. és építőművészeknek kívánnak bemutatkozási lehetőséget teremteni. Egyidejűleg a várospolitika időszerű eseményeit, terveit, lehetőségeit is itt mutatják be a lakosságnak. Lehetőséget teremtve a közönségnek véleménynyilvánításra, észrevételezésre.

Az első kiállítást a Fasizmus áldozatai című emlékműpályázat anyagából állították össze. A pályázaton 54 szobrász, illetve szobrász-építész alkotópáros tervei láthatók.

A tervek szerint évente hat kiállításnak ad majd helyet a Budapest kiállitóterem. Bizonyára érdeklődés kíséri a Környezetünk — a tervtől a megvalósulásig című kiállítást, amelyre a II. nemzetközi színdinamikai konferencia alkalmából kerül sor. Kiállítást terveznek a Nemzetközi Kerámia Akadémia budapesti ülése alkalmából. A tervek közt szerepel az elmúlt öt esztendőben készült és felállított szobrok, köztéri képzőművészeti alkotások bemutatása is. (Csak 1982-ben 11 millió forintot áldoz köztéri szobrokra a főváros.) Decemberben a Kodály-centenárium alkalmából a művész személyével és alkotásaival kapcsolatos képzőművészeti alkotásokat láthatja a közönség.

A kiállítóterem 364 négyzetméteres, meglehetősen tágas. Az emeleten előadóteremben a kiállításokhoz kapcsolódó rendezvények, viták, fórumok, művész-közönség találkozók kaphatnak helyet.

Képeink a Fasizmus áldozatai című emlékműpályázat anyagát felölelő első kiállításon készültek.

(Hauer Lajos felvételei — KS)

II szakszervezet

felelősséggel és bátran kezdeményezzen!

Herekasztal-beszélgetés a KPVDSZ megyei bizottságán

A párt XII. kongresszusának határozatai megállapítják, hogy a szakszervezetek eredményesen járulnak hozzá rendszerünk politikai és gazdasági alapjának erősítéséhez, részesei a hatalom gyakorlásának, a politika alakításának és végrehajtásának. Mindez azt jelenti: tár- • sadalmunk a jövőben még fokozottabban igényli, hogy a mozgalom nagy felelősséggel, bátrabban és önállóbban kezdeményezve vegyen részt az országos és a helyi politika, a gazdasági döntések kialakításában, megszervezésében és ellenőrzésében. Napjainkban különösen fontos feladat ez, hiszen megváltoztak társadalmi fejlődésünk körülményei és követelményei, bonyolultabbak lettek az érdekviszonyok. »

Az e kérdéssel összefüggő gyakorlati tapasztalatokat vizsgáltuk a Kereskedelmi, Pénzügyi és Vendéglátóipari Dolgozók Szakszervezetének megyei bizottságán tartott beszélgetésen, amelynek résztvevője volt az Univer- zál Kiskereskedelmi Vállalattól: Aradszki János, a vállalati szakszervezeti bizottság kultúrfelelőse, Jelen Mihály, a szarvasi vasbolt szocialista brigádvezetője; a Sarkad és Vidéke ÁFÉSZ-től: Csizmadia Tiborné eladó, szakszervezeti bizalmi, Bérh Attila szb-titkár és propagandista; az Orosháza és Vidéke ÁFÉSZ-től Zsótérné Tóth Piroska pusztaföldvári boltvezető, a szövetkezet szakszervezeti bizottságának tagja, Bereczki Jánosné főbizalmi. A KPVDSZ megyei bizottságát Rákóczi Ferenc képviselte.

NÉPÚJSÁG: Egyértelmű a cél és a kívánalom: a szak- szervezetek szervezzék, neveljék a dolgozókat társadalmunk politikai, gazdasági erejének erősítésére. Milyen a tájékoztatás, felvilágosítás, és miként reagálnak az emberek a változásokra?

Jelen Mihály: Ügy érzem, hogy az utóbbi években fellendült a politikai, gazdaságpolitikai agitáció. Tartalmi különbségek vannak ugyan, de összességében jók a tapasztalatok. A kereskedelemben óriási jelentősége van ennek, hiszen dolgozóink naponta találkoznak a lakossággal, és egyáltalán nem mindegy: tudnak-e válaszolni a feltett kérdésekre, vagy nem megalapozottan mondanak véleményt, esetlég hallgatnak, mert fogalmuk sincs az egyszerűbb termelési, üzletpolitikai elképzelésekről. Nálunk a szocialista brigádtagok igénylik a tájékoztatást, nincs szükség nógatásra, hogy valaki elmenjen az áruforgalmi bemutatóra. Ez ma már természetes. Kínos és megengedhetetlen: a vevő többet tudjon az új cikk tulajdonságairól, illetve egy-egy hiánycikk további sorsáról, mint az eladó.

Aradszki János: Véleményem szerint, a gazdálkodás intenzív jellegének kibontakoztatása a szakszervezeti munkában is új megközelítéseket, eszközöket, módszereket kíván. Ennek megértetése, elfogadtatása nem könnyű. A termelést, a gazdálkodást segítő mozgalmi tevékenység csak akkor tölti be szerepét, ha megújul. Egyik láncszem például a főbizalmi. Az Univer- zálnál az ő segítségükkel, agitáló- és szervezőkészségükkel sikerült tetemes energiát megtakarítani.

Bereczki Jánosné: Tudomásul kell venni, hogy a fejlődés különbözőképpen mehet végbe. Nem szabad egy kalap alá venni a különböző egységeket, üzleteket. Szövetkezetünk ebben az évben 4,5 százalékos forgalomnövekedést határozott el. A boltok viszont önállóan terveznek. Igaz, a tervosztály esetleg fél százalékkal megváltoztatja az elképzelést, de a lentről jövő kezdeményezés mindenképpen meghatározó és figyelemre méltó.

Jelen Mihály: Persze, itt kételyek, is felmerülhetnek. Kifogásolhatják többek között, hogy a kollektíva lazítani akar, és eleve így szabja meg a feladatokat. Ez felszínes és sommás megállapítás. Ugyanis minden szakszervezeti vezető ismeri a területe előtt álló népgazdasági kívánalmakat, és tudatában van annak, hogy az egyéni és a csoportérdekek is ennek vannak alárendelve. Saját maga ellen pedig senki sem dolgozik. Az idén mi is a legmagasabb áruforgalmi tervet vállaltuk. Sőt, szorgalmazzuk: az áru- beszerzésben minél nagyobb számban vegyenek részt a fiatalok. Törekvésünk egyezik a vállalat elképzeléseivel.

Bérh Attila: Az információs rendszer jó működése nagyban függ a bizalmitól, aki nincs magára hagyva, ha döntéseit és véleményét munkatársaival közösen alakítja ki. Sarkadon a dolgozók 34 százaléka jár valamilyen politikai oktatásra. Ez nem rossz arány, de önmagában aligha elegendő minden gondunk megoldására. A kis közösségeknek van lehetősége befolyásolni az egyes emberek életét, munkáját és magatartását. A szövetkezet üzletpolitikáját bizalmi testületi ülésen véleményezik,. ez előírás. Viszont semmit sem ér az egész, ha a bizalmi későn kapja kézhez az írásos anyagot. Egyszerűen nincs idő arra, hogy a csoport tagjaival megbeszéljék a teendőket, kialakítsák álláspontjukat.

NÉPÚJSÁG: A szakszer. vezet hogyan tudja megértetni mindenkivel: csak akkor juthat több anyagi és erkölcsi megbecsüléshez, ha többet tesz a közösség asztalára?

Jelen Mihály: Nélkülözhetetlen az őszinteség. Nyíltan meg kell mondani: kinek a munkájával vagyunk elégedetlenek, és miben várunk többet, jobbat. Talán az utánpótlás kiválasztásával kezdeném. Sajnos, hozzánk nem azért jönnek a fiatalok, hogy régi álmuk a kereskedelem. A pályaválasztási tanácsadás nem sokat ér, ha mostoha körülmények közé kerül a tanuló. A mi boltunkba alig jelentkezik valaki, mert a vasas szakma nem fényes, elkápráztató. Aki viszont gyökeret ver, azzal megértetjük: a pultnak ezen az oldalán csak egyféleképpen szabad viselkedni. A legjobb módszer a személyes példamutatás. Az is elgondolkoztató, hogy általában a boltvezetők a tanulófelelősök, akiknek alig van idejük erre a fontos munkára.

Csizmadia Tiborné: Azért hadd jegyezzem meg, hogy én mindenképpen kereskedő akartam lenni, ami sikerült. Ma is vannak jó képességű fiatalok, csak fel kell karolni őket.

Bérh Attila: Nálunk már nagyrészt nem az üzletvezető a tanulófelélős. Ügy látjuk'. hogy ez jobb az előző gyakorlatnál. Az is igaz: eljutottunk odáig, hogy 4-es tanulók is jelentkeztek kereskedőnek. Csak szűkös a beiskolázási lehetőség. Ezért szakképzett kultúrcikk- és bútorbolti eladónk sokáig nem lesz.

Zsótérné Tóth Piroska: Én

nem szívesen mondanék le a tanulókról. Két helyettesem

van, jut idő a fiatalokkal való foglalkozásra. Szigorúan neveljük őket, mégsem jut eszükbe elhagyni a pályát.

NÉPÚJSÁG: Nagy vihart kavart a differenciált bérezés bevezetése. Mit tud tenni a szakszervezet a meggyőzésben? •

Bereczki Jánosné: Az emberek különböznek egymástól fizikai erőnlétben, természetben, fegyelemben, hozzáértésben. Ezért a szak- szervezeti munkának lényeges eleme a dolgozókkal kapcsolatos tennivalók egyéni, konkrét megközelítése. Mindenképpen ösztönözni kell a iobb munkára. A lehetőségek adottak, a módszerek különbözőek. Szövetkezetünknél először a jutalék 10—15, majd 20—25 százalékát visszatartják, és ezt az összeget havonta elosztják a legjobb eladók között. Van olyan boltvezető és bizalmi, aki kiáll a beosztottjai elé és megindokolja: eny- nyit érdemeltél. De olyan is akad, aki a központra hárítja a felelősséget.

Bérh Attila: Mi már 1975- ben alkalmaztuk ezt a módszert, de ilyen kevés pénzzel képtelenség megfelelően ösztönözni. Az idén tovább léptünk. Kísérletképpen a ruházati boltban és az ABC- ben a boltvezető és a szak- szervezeti bizalmi osztja el az összes jutalékot, érdem szerint.

Jelen Mihály: Az Univer- zálnál 5—14-ig pontozzák a teljesítményeket, és ezek alapján kap mindenki a jutalékból. Ügy vettem észre, hogy a hátul kullogok a vékonyabb boríték láttán a következő hónapban jobban dolgoznak.

Rákóczi Ferenc: Az a törekvésünk, hogy a vállalatok és a szövetkezetek központi alapot képezzenek a minőségileg kiváló munka díjazására, amelyből természetesen a 8—10, vagy annál több dolgozót foglalkoztató üzletek is részesülnének. Ilyenre már van példa Gyoma- endrődön, Szeghalmon ’ és másutt, de korántsem általános.

NÉPÚJSÁG: A szocialista közösségben, a brigádokban óriási nevelő erő rejlik. Hogyan erősítik azt a szemléletet, hogy a szocialista brigádmozgalom nem egyszerűen csak versenymozgalom?

Bérh Attila: Nálunk 31 szocialista brigád van, de mintha megtorpantak volna, keresik önmagukat. Egyébként nem választom el a szocialista brigádokat a bizalmi csoporttól, ezek szorosan együttműködve dolgoznak. Amiről kevesebbet beszélünk: a brigádmozgalom színes naplóval, beragasztott színházjegyekkel indult, ma pedig a kis kollektívák inkább azzal büszkélkednek, ha valakire jó hatással vannak, ha a brigádtagból igazi közösségi embert faragnak. Brigádjaink 50 ezer forintot adtak a sarkadi általános iskola felépítéséhez, segítik a sarkadkeresztúri öregek otthonát. Teljesen önzetlenül.

Csizmadia Tiborné: Szerintem a szocialista közösség nagy összetartó erő. A mi boltunkban szinte családias a hangulat, ennek az előnyét úgy vélem felesleges ecsetelni. Látni kellett volna karácsony előtt, amikor a „mi kicsinyeink”, a remetei gyermekotthon lakói bejöttek az üzletbe. Még a vevők is meghatódtak.

Bereczki Jánosné: Igen. Felbecsülhetetlen á szocialista brigádmozgalom, még ha megújhodásra szorul is. Az orosházi ÁFÉSZ dolgozóinak' 70 százaléka ilyen közösségben munkálkodik. A Csillag Áruház kollektívája kétszer nyerte el a Szövetkezet Kiváló Brigádja címet. Mit vesz észre ebből a vásárló? Azt,’ hogy rengeteg az áru a polcokon, előzékeny a kiszolgálás. Ugyanakkor jut idejük a kulturális és a mozgalmi munkára, kirándulásra, szórakozásra is.

Rákóczi Ferenc: Örülök, hogy őszintén elmondták tapasztalataikat és gondjaikat. Sok ilyen eszmecserére van szükség, amelyet a jövőben kiszélesítünk. Ugyanis a szakszervezetek politikai nevelő munkája elválaszthatatlan a dolgozók érdekvédelmétől. Ezért biztassuk, bátorítsuk a bizalmiakat, ha tétováznak. Ök vannak a mozgalom reflektorfényében. De ne követeljünk tőlük lehetetlent. Azt viszont igen, hogy ismerjék a csoportjukba tartozók munkáját, életét, szociális körülményeit. így alakulhat ki kedvező légkör, amely ösztönzi a tenniakaró embere- Seres Sándor Fotó: Fazekas László.