Békés Megyei Népújság, 1982. március (37. évfolyam, 51-76. szám)
1982-03-20 / 67. szám
1982. március 20., szombat o llHiWrara--------Ú jító vasutasok (Tudósítónktól) Az újítók és feltalálók V. országos tanácskozására készülve, ennek szellemében összegezték újítási tevékenységüket az elmúlt napokban a MÁV Szegedi Igazgatóságának újítói és újítással foglalkozó szakemberei. Sajtos Péter vasútigazgató-helyettes értékelésében elmondotta: az igazgatóság területén az V. ötéves tervidőszakban emelkedett az újítási kedv. A tervidőszakban összesen 4203 javaslatot adtak be, melyből 2174-et elfogadtak, 2145-öt be is vezettek. A közel 20 millió forint gazdasági eredményt hozó újítások után a kezdeményező vasutasoknak 2 'millió 272 ezer forint díjat fizettek ki. Az újítók kezdeményezőkészségének, a jobb újítási kedvnek a kialakításához nagymértékben hozzájárult a vezetői szemlélet változása, a vállalati érdekeltség fokozása, és nem utolsósorban a szakszervezeti feladatok meghatározása, érdekvédelmi jogkörének létrehozása. Az 1981-es esztendőben az igazgatóság területén időközben bekövetkezett létszámcsökkenés ellenére sem esett vissza az újítómozgalom. Tavaly 770 javaslatot adtak be, ennek 58 százalékát hasznosították. Eemelkedett a munka- és egészségvédelemmel foglalkozó újítások száma. Figyelemre méltó az is, hogy az újítók 64 százaléka a fizikai dolgozók közül került ki, 24 százaléka pedig 30 éven aluli fiatal. Az újítómozgalom eredményeinek fokozása érdekében rendszeresen újítási ötletnapokat tartottak. Az utóbbi három év alatt 2Í alkalommal 1086 ötletet zsűriztek, ennek közel felét díjazták, 310-et pedig újításként bevezettek. A legjobb újítók munkáit a nagyobb vasúti csomópontokon — így például Vésztőn is — kiállításokon mutatták be az érdeklődőknek. Békéscsabán pedig' újítói klubot hoztak létre, ahol lehetőséget .teremtettek a tapasztalatok átadására, az újítók munkájának a segítésére. A szegedi tanácskozásokon az eredmények értékelése, a további feladatok meghatározása után kitüntették, megjutalmazták a legeredményesebb újítókat, kollektívákat. Ez alkalommal a Kiváló Űjító kitüntetés bronz fokozatát kapta meg a vésztői Ladányi József és Soós Sándor. Az 1981—82-es évre a meghirdetett újítási verseny első szakaszában szép Békés megyei siker született. A szakszolgálatok versenyében első lett a vésztői körzeti üzemfőnökség kollektívája. Második helyen végeztek a békéscsabai Villamos Vonalfőnökség, negyediken a békéscsabai Pályafenntartási Főnökség dolgozói. A szocialista brigádok versenyében 11 brigád közül második lett a vésztői Gagarin Szocialista Brigád. A szakvéleményezők versenyét pedig az ugyancsak vésztői Csüllög Bálint nyerte meg, akit a hosszú évek óta kifejtett újítói tevékenységéért ezúttal Kiváló Dolgozó kitüntetéssel is jutalmaztak. Gellért József Megkezdődtek a tavaszi mezőgazdasági munkák A közelgő tavasz csalhatatlan jeleként a mezőgazdasági üzemekben benépesült a határ. Megkezdődtek a kora tavaszi munkák. A hó- és jégtakaró alól „szabadult” őszi vetések erőre kaptak, pedig az elhúzódó tél a megerősödött búzát és őszi árpát alaposan megviselte, egyes fajtáknál részleges pusztulást okozott. A megyei tanács mezőgazdasági osztályán a minap elkészült összevetésből az is kiderül, hogy az üzemekben felismerve a kárt, időben megkezdték ,a fejtrágyázást. Ezt eddig az összes terület mintegy. 90 százalékán végezték el. Kedvező helyzetet teremtett, hogy az ősszel csak 5 ezer hektár maradt szántatlan, és, hogy a mélyszántások minősége meghaladja az elmúlt években végzett munka minőségét. Az év első két hónapjában 17 milliméterrel kevesebb csapadék hullott, mint amennyi a korábbi évek átlaga volt. Kisebb a belvízzel borított terület. A megye déli részén azonban a tavalyinál is rosszabb a helyzet. A következő hetek időjárása nagymértékben befolyásolhatja a belvízhelyzet alakulását. A talajmunkákat . mintegy 520 ezer hektáron kell elvégezni, amely várhatóan 25 napot vesz igénybe. Az üzemek többsége, hogy a talaj nedvességtartalma megmaradjon, ma már a forgatás nélküli művelést választja. A tápanyag-visszapótlást nehezíti, hogy az elmúlt hetekben, hónapokban a nitrogén tartalmú műtrágyák ellátása nem volt folyamatos. Ez év tavaszán az átlagosnál is nagyobb figyelmet igényel á kalászosok ápolása. A mezőgazdasági üzemek az időjárás függvényében a fellazult gyökérzet tömörítését hengerezéssel oldják meg, és további fejtrágyázásra is sor kerül. Az őszi kalászosok ápolását mintegy 145 ezer hektáron végzik el. A kora tavaszi vetésű növények vetőmagellátása biztosított. A cukorrépa vetés- területe 2 ezer hektárral nőtt. A terület 80 százalékán import vetőmagot juttatnak " a földbe. A rendelkezésre álló berendezésekkel a vetést 8— 10 nap alatt fejezik be. A tsz-ek, állami gazdaságok kukoricát 121 ezer hektáron vetnek. A hatalmas * terület miatt a magágy előkészítése és a vetés magasfokú szervezettséget kíván. Ezért a növények vetésénél a legkorszerűbb berendezéseket két műszakban üze^ meltetik. A kukorica és siló- kukorica vetése nyújtott, két műszakos üzemeltetést figyelembe véve (természetesen kedvező időjárás esetén) 14 —15 munkanapot vesz igénybe. A két műszakos üzemeltetés mellett most is elengedhetetlen lesz az üzemek közötti együttműködés, egymás segítése. Az elmúlt évek tapasztalata alapján a „belvizes” mezőgazdasági üzemekben gondolni kell a felszabaduló területek jobb hasznosítására. E gazdaságokban tehát már most indokolt a rövid tenyészidejű kukorica vetőmagjának megrendelése. Egyébként az utóbbi napok csapadékmentes időjárása következtében csökkent a belvízzel borított terület. A mezőgazdasági üzemekben a tavaszi munkák végzésének műszaki feltételei biztosítottak. Szinte valamennyi gazdaságban befejező szakaszához ért a téli gépjavítás, és a betakarítógépek kivételével valameny- nyi berendezés üzemképes. A megrendelt vetőgépek többsége is megérkezett, gondot csak a Becker típusú kukoricavető gép szállítása okoz. A tömegtakarmány-ter- mesztés az elmúlt években nem fejlődött kielégítően, ezért 1982-ben a rétek, legelők ápolására nagyobb figyelmet fordítottak a megyében. Rét, legelő, évelő pillangósok, füvesítések ápolását 80 ezer hektáron oldják meg. A körültekintő felkészülés s a későbbiekben a jó szervezés lehetőséget teremt arra, hogy az 510 ezer hektár talajmunkát, a vetést 220 ezer hektáron a megye mezőgazdasági üzemei optimális időben tudják elvégezni. Kedvező, hogy a kiegyensúlyozott vetőmag-ellátottság, a kielégítő műszaki színvonal mellett az AGROKER Vállalat gyomirtó szerből a korábbiaknál is jobb ellátást ígér. Ugyanakkor a termelőszövetkezetek, állami gazdaságok az elkövetkezendő néhány hétben 20—30 százalékos kedvezménnyel vásárolhatják a nitrogéntartalmú karbamid, valamint kálium műtrágyákat. Az elmúlt napokban a gazdaságok többségében megkezdődtek a talajmunkák, és a száraz, napsütéses idő hatására egyre több helyen állítják munkába a vetogépe- ket is. — nyes A békéscsabai Lenin Termelőszövetkezet területén földbe kerül a tavaszi árpa. A kedvező időjárást kihasználva jó ütemben halad a munka Fotó: Fazekas László Mezöhegyesi Mezőgazdasági Kombinát Erőt sokszorozó együttműködések A Mezöhegyesi Mezőgazdasági Kombinát cukorgyárában a közelmúltban készült el az új elektromos javítóműhely. Képünkön: elektromos berendezések ellenőrzését végzik Fotó: Veress Erzsi Okos ember még virtusból sem kínlódik erejét meghaladó feladatokkal, hanem ideje korán felméri, hogy kiket kell segítségül hívnia, megnyernie egy hosszabb-rö- videbb távú együttműködésre az adott teendő megoldásában. Ami igaz az egyes emberre, az természetesen ez esetben igaz az emberek termelő közösségeire is. Nem valamiféle gazdaság- politikai divatirányzatot kell tehát feltételeznünk a napjainkban gombamód szaporodó társulások és együttműködések születésének hátterében. Ezért nem is kelt talán különösebb • meglepetést, hogy a Mezöhegyesi Mezőgazdasági Kombinát vezérkara ez év első negyedében, csaknem egy időben három fontos együttműködési megállapodási írt alá. o 1982. január 1. szerepel • azon a megállapodáson, amelyet a Dél-Békés megyei Termelőszövetkezetek Gazdasági Társulásával, a DÉ- TE-vel kötött a kombinát. Ezt az együttműködést legegyszerűbb lenne „földrajzilag” megokolni, hiszen azonos tájegységen gazdálkodó mezőgazdasági üzemekről van szó. Ennél azonban messzebb is láttak a szerződő felek, s a tájegységi termőhelyi adottságok hasonlóságára — azonosságára — alapozva a gabona- és húsprogram végrehajtásának térségi felgyorsítására szövetkeztek a tudományos kutatási eredmények elterjesztésének ütemesebbé tételével. Ez a növénytermesztésben egyet jelent a leghatékonyabb. legeredményesebb termelési módszerek, technológiák egymás közti cseréjével, közös meghonosításával, az állattenyésztésben az előbbieken túl, az értékesítés, a melléktermék-hasznosítás, az ésszerű takarmánygazdálkodás megoldásainak együttes kimunkálásával. Különösen figyelemre méltó a megállapodás azon pontja, amelynek értelmében a „felek közösen megvizsgálják annak lehetőségét, hogy a térségben megtermelt mezőgazdasági eredetű alapanyagok és melléktermékek minél magasabb szinten és minél nagyobb hányadban kerüljenek az együttműködésen belül feldolgozásra, hasznosításra, különös tekintettel a cukorgyári melléktermékek humán és takarmányozási célú hasznosítására.” Természetesen a megállapodás legfontosabb passzusai mellett felsorakoznak olyan — önmagukban nem kevésbé fontos témákat taglaló — pontok is, amelyek a tárolókapacitások és egyéb termelőberendezések jobb ki-, használásában, a számviteli információs rendszer korszerűsítésében, a szakmai továbbképzés megszervezésében várnak az eddiginél nagyobb eredményeket az együttműködéstől. o Februári dátum zárja annak az együttműködési megállapodásnak a szövegét, amely a Mezőgazdasági és Élelmiszeripari Tervező Beruházási Vállalat, közismertebb nevén az AGROBER és a mezöhegyesi kombinát lehetséges együttes tevékenységét körvonalazza. Ez az együttműködés alapvetően a sertéshústermelés és marhahizlalás rendszer- szerű fejlesztését hivatott elősegíteni. A felek ugyanis egyfelől a sertéshústermelés átfogó rendszerének közös kialakítására és elterjesztésére vállalkoztak, kezdve az exportra is alkalmas anyag- és energiatakarékos épület- szerkezetek meghonosításától a tenyésztési, tartási és takarmányozási technológiák kidolgozásán át, egészen az ágazatfejlesztés teljes körű tervének elkészítéséig, a rendszer üzemeltetését biztonságossá tevő szolgáltatások megszervezéséig. Másfelől a marhahizlalás fejlesztésére teendő közös lépések és erőfeszítések sorából ebben a szerződésben is kiemelkedik az a kezdeményezés, amely az előbbiekben ismertetett megállapodásnak is figyelmet keltő célja. Jelesen a marhatartás és a cukorgyári mellék- termékek gazdaságos fel- használásának összekapcsolásáról van szó. • Az AGROBER és a korrn binát tudniillik a szerződés szerint azért fogott össze, hogy a mezöhegyesi cukorgyár termelési körzetében olyan marhahizlaló telepet szervezzenek — társulás keretében —. amely terepe lesz a cukorgyári melléktermékekre alapozott takarmányozási technológia közös kidolgozásának. így nyílik majd lehetőség arra, hogy az együttműködők együtt keressék a melasz ipari hasznosításának, a feldolgozó mo- dellüzem kialakításának lehetőségét. Ez egyben alkalom arra, hogy a társak a közös fejlesztési tevékenységben érdekeiket, illetve közös eredményeik hasznosításának módját is összehangolják. o Március elején jelent meg a lapokban az a rövid MTI- hír, miszerint a Mezöhegyesi Mezőgazdasági Kombinát gesztorságával társaság alakult tsz-ék. állami gazdaságok, cukorgyárak, az Állat- tenyésztési Kutató Intézet, az Állatforgalmi Vállalat, a Húsipari Tröszt és a Terim- pex részvételével a húshasznú szarvasmarha-állomány növelésére, a tartás jövedelmezőségének fokozására. A szerződést március 4-én aláíró hatvan társuló alapvetően a marhahús kül- és belföldi keresettségét figyelembe véve szövetkezett a marhahústermelés növelésére, a húshasznú szarvasmarhatartás technológiai színvonalának közös emelésére. A gazdasági társulás felmérése szerint a jelenlegi 75 ezer húsmarhával szemben 1985- ben már 150 ezret tartanak a tagüzemek. * * * Ezek a megállapodások szövegezésükben mindenképpen tükrözik, hogy a Mezöhegyesi Mezőgazdasági Kombinát kollektívája komolyan vette küldetését, amely szerint a nagy múltú termelőgárdának környezetében kisugárzó, szervező szerepet kell betöltenie. Más kérdés, hogy ennek a szerepnek önmagában még az a három, nagy jelentőségű szerződés sem tesz eleget. Az igazi munka csak ezután következik a megállapodások pontjainak valóra váltásával. Ezek a programok viszont olyanok, amelyekért érdemes hosszú távon is — együtt a partnerekkel — „mindent beleadni”. Kőváry E. Péter Mindennap hasznát veszik A Dél-alföldi Tégla- és Cserép- ipari Vállalat szakszervezeti bizottságának a békéscsabai művelődési házukkal együtt szervezett és fél évvel ezelőtt indult bizalmivetélkedője befejeződött. Másodszor rendezték meg ezt a háromfordulós versenyt. Először a szakszervezeti bizalmiak jog- és hatáskör-növekedése alkalmával. most pedig azért, mert a legutóbbi választáskor sok új tisztségviselő kapta meg a tagság bizalmát. Főleg nekik akartak kedvet csinálni játékos formában a komoly tudnivalók elsajátításához. a szárazabb oktatási mód helyett. Így segíteni a mozgalmi élet jelentős kulcsembereit a szakszervezeti munka mélyebb megértésében, a jog- és hatáskör gyakorlásához szükséges ismeretek megszerzésében. A vetélkedő első két szakasza levelező jellegű volt: az írásban kiadott kérdésekre írásbeli feleleteket küldtek a versenyzők — több mint hatvanan —. s a legjobb eredményt elért huszonöt bizalmi került a döntőbe, helybeliek.* vidékiek vegyesen. S közülük került ki a hét díjazott. De a többiek sem mentek üres kézzel haza, hiszen már egyszer — a két forduló után — ők is győztesek voltak, ezért tárgyjutalmat kaptak. A teljes vetélkedő anyaga a Bizalmiak kézikönyve, a Szakszervezeti lexikon és az Építők Szakszervezetének történetét tartalmazd könyv volt. Mindhármat minden egyes versenyző megkapta a felkészüléshez. A négy részből álló döntőt a téglagyári művelődési házban tartották Békéscsabám és a kihúzott kérdésekre sok szép és pontos válasz hangzott el. Volt aki sorolta egymás után. mire jogosít a társadalombiztosítás, vagy azt, hogyan segíti a bizalmi a szocialista brigádok művelődési tevékenységét, más meg a bizalmi feladatát fegyelmi eljárás esetén. De tudták a gyógy- üdülés feltételeit is, a bizalmi jogait, vagy külön a véleményezési és javaslattételi jogot. Szó volt a személyi jövedelmeket kiegészítő juttatásokról, a jogsegélyszolgálatról. a munkavédelemről. a kártérítési felelősségről. És így tovább. Bizonyítva azt, hogy ha van motiváció, ösztönzés, akkor az eredményt hoz, mégpedig olyat, amit a gyakorlati mozgalmi munkában naponta hasznosíthatnak. V. M.
