Békés Megyei Népújság, 1982. március (37. évfolyam, 51-76. szám)
1982-03-20 / 67. szám
I zugiját} 1982. március 20., szombat o Tegnap délután, Békéscsabán, a MÁV-kultúr- otthonban tartotta kihelyezett klubnapját az MSZBT- tagcsoportokból álló Penza Klub. Ez alkalommal három generáció emlékezett meg a felszabadulás évfordulójáról, ugyanis a veteránokat is meghívták a rendezvényre. A vendégek és a tagok köszöntése után Nosza József, a MÁV Vasúti Csomópont pártbizottságának titkára tekintett vissza az elmúlt évtizedekre. Ezt követte a VOf-ÁN 8-as számú Vállalat, valamint a Rózsa Ferenc Gimnázium és Nyomdaipari Szakközépiskola közös irodalmi színpadának előadásában: Borisz Va- sziljev művének, A hajnalok itt csendesek színpadi változatának bemutatása. A program a MÁV szimfonikus zenekar műsorával ért véget. Képünkön a diákok és a Volán dolgozói mutatják be a művet. Sz. J. Fotó: Fazekas László Társadalmi koordináciis értekezlet Gyulán Gyulán, a városi tanács nagytermében március 19-én, tegnap társadalmi koordinációs értekezletet tartottak. Ezen a városi tanács társadalmi, gazdasági szerveinek vezetői, valamint a társadalmi aktívák jelentek meg. A résztvevőket dr. Marsi Gyula, az MSZMP városi bizottságának első titkára köszöntötte. Sarkadi Gábor, a városi tanács városfejlesztési irodájának vezetője értékelte az 1981. évi társadalmi mun ka verseny eredményeit, amelyekben 109 vállalat és intézmény, 70 tanácstagi körzet és több mint negyven alkalmi társulás vett részt, összesen 22,5 millió forint értékű társadalmi munkát végeztek, amiből az egy lakosra jutó érték 649 forint. A beszámolót követően dr. Takács Lőrinc, a városi tanács elnöke az idei társadalmi munkafeladatok végrehajtásáról beszélt. Kiemelten foglalkozott a csapadék- és belvízelvezetéssel. Elmondta, hogy 1976-ban a városi tanács végrehájtó bizottsága elfogadta a tervet, amelynek megvalósítása lehetővé tenné a város belvízmentességét. A terv megvalósítása mintegy kétszázmillió forintot igényelne. A ta- •nács anyagi eszközei ehhez nem elegendőek, szükség lenne a lakosság társadalmi munkájára is. ' A tanácskozás befejező részében dr. Takács Lőrinc okleveleket és különböző díjakat adott át azpknak a vállalatoknak, intézményeknek, tanácstagi választókerületek képviselőinek, iskoláknak, akik a munkaversenyben kiemelkedő eredményeket ér- ' tek el. l. S. Veszély a sínek között Békéscsaba MAV-pályaudvara forgalmas csomópont, így azt senki sem vitatja, hogy nehéz feladatot kell ellátni azok- nak, akik ezt irányítják. Mégis . . . Némi figyelemmel, az időpontok még jobb összehangolásával meg lehetne szüntetni a veszélyes helyzetet, amit naponta megrökönyödve tapasztalnak az utasok. Ki-ki vérmérséklete szerint el is mondja a véleményét ott helyben. A délutáni órákban, a legnagyobb forgalom idején általában 6-7 vonat is érkezik, illetve indul. Sok tehát az utas, akik másképp nem tudják megközelíteni a vonatokat, csakis a síneken át. Ilyenkor kezdődik a vitustánc a 4. vágány közelében. Megérkezik a lökösházi személy, a mozdonyát lekapcsolják, és tovább viszik, ugyanakkor — mostanában igencsak pontosan, 16.40-kor — befut a pesti gyors a 6-ra. A mozdony a négyesen meg vissza. A gyorsról leszálló utasok vagy megállnak, vagy gyorsan átslisszolnak előtte, ha szerencséjük van, sikerül is. De meddig lesz szerencséjük? A vasút dolgozói és a hangszóró ugyan figyelmeztetnek erre, de amikor éppen a csomaggal, a gyerekkel van valaki elfoglalva, talán nem is hallja. Sokszor csak pillanatokon múlik, hogy nem kerül a mozdony kerekei alá. És ez így ismétlődik nap, mint nap. Ha súlyos baleset történne, esetleg életet követelne a figyelmetlenség, vajon kit terhelne a felelősség? Pedig ez ilyen körülmények között bármikor előfordulhat. A veszélyes körülményeket emberek teremtették, s emberek is szüntetik meg. Vagy úgy, hogy a mozdonyt pár perccel hamarább kapcsolják le, és tolatják, mielőtt a gyors befut, vagy úgy, hogy később, miután az utasok elhagyták a síneket. Jó lenne azonban minél előbb változtatni a jelenlegi gyakorlaton . . . K. J. Tanácsülésről jelentjük Orosháza Orosháza város Tanácsa Mihály András elnökletével március 19-én, tegnap délután ülést tartott. A napirenden szerepelt egyebek között a városi tanács múlt évi költségvetése és fejlesztési alapjának zárszámadása, valamint az 1981-ben végzett társadalmi munka értékelése. Ä témát Balázs János, a pénzügyi, terv- és munkaügyi osztály vezetője terjesztette elő. A tanácsi költség- vetés múlt évi bevétele 213 millió 16 ezer forint, kiadása 199 millió 70 ezer forint volt, a pénzmaradvány csaknem 14 millió forint. A fejlesztési alap bevétele csaknem 76 millió, kiadása 50 millió 662 ezer forint. Itt 25 millió 334 etzer forint a maradvány, amely az áthúzódó beruházások pénzügyi fedezete, valamint az idei évre többletként tervezett néhány fejlesztés forrása. A társadalmi munka értéke tavaly a városban 16 millió 890 ezer forint volt. A beszámolót a testület elfogadta. A napirendnek megfelelő^ en tájékoztatót tartott a tanácsülésen Pusztaföldvár város környéki község helyzetéről Vári József, a pusztaföldvári "Községi Tanács elnöke. A község lakóinak száma az utóbbi időben nem csökkent, sőt, növekedett, hiszen 1980-ban 2242-en, 1981. december 31-i adat szerint pedig 2370-en lakták, illetve lakják. Az itt élők fele a helyi Lenin Tsz-ben talált munkát, a lakosság 10 százaléka a község egyéb munkahelyein, 40 százaléka pedig Orosházára jár be dolgozni. (T. I.) Termékeik 60 százalékát exportálják A Csaba Szőnyegszövő és Háziipari Szövetkezet tegnap, pénteken tartotta az elmúlt év munkáját értékelő, a következő év terveit tárgyaló részközgyűlését. A szövetkezet tizenegy részlege közül a március 19-i, békéscsabai részközgyűlésen részt vettek a gyulai, a sza- badkígyósi, az újkígyósi telep dolgozói, valamint az okányi, és a bucsai bedolgozók. A Csaba Szőnyegszövő gazdálkodását az elmúlt évben ellentmondásos fejlődés jellemezte. Miközben csökkent a termelés, csaknem egymillió forinttal lett nagyobb a nyereség, és hárommillióforinttal nőtt az export A termelés csökkenésének oka, hogy a szövetkezet üzemeiben tavaly kevesebb csomózott szőnyeget készítettek. Ezt a terméket csak minimális nyereséggel, vagy éppen veszteséggel tudták és tudják előállítani. Ezek a tények késztették arra a szövetkezet vezetőit, hogy a rendelkezésükre álló eszközök segítségével módosítsák, gazdaságosabbá tegyék a termelés szerkezetét. E törekvések jegyében belső munka-átcsoportosításra is sor került, 26 százalékkal csökkentették a létszámot a csomózott szőnyeget előállító részlegben. Az itt feleslegessé vált munkaerőt a szövő részlegben foglalkoztatják. Ez az intézkedés nem a véletlen műve volt, hiszen az átcsoportosítást gondos piackutatás előzte meg. Az idén megrendezett frankfurti vásáron is bizonyítást nyert, hogy a Csabán gyártott szőnyegek keresettek, az exportot és a belföldi igényeket, legalábbis egyelőre nem tudják kielégíteni. A kereslet elsősorban a zsűrizett, iparművészek által tervezett Szőnyegek iránt nőtt. Az elkövetkezendő időszakban a szövetkezetben minden lehetőséget megragadnak, hogy növeljék a szövött szőnyegek gyártását. Ezért tovább szélesítik a bedolgozói rendszert. Kedvező változást jelenthet 1983-tól az is, hogy elkészül a Csaba Szőnyegszövő új üzeme a Kétegyházi úton. — nyes A T0T főtitkára Békéscsabán Tegnap, március 19-én délelőtt a Magyar Közgazdasági Társaság Békés megyei Szervezetének meghívására Békéscsabára látogatott dr. Eleki János, a Termelőszövetkezetek Országos Tanácsának főtitkára. Ez alkalomból a társaság rendezésében megtartott konzultáción dr. Eleki János a termelőszövetkezetek negyedik országos kongresszusáról tartott előadást, s válaszolt a jelenlevők kérdéseire, (kép) Békéscsabán, a József Attila Általános Iskolában népszerűek az iskolagaléria sorozat kiállításai. Ezeken a kiállításokon egy-egy művészeti ággal, alkotóval ismerkedhetnek meg az iskola tanulói. Tegnap, pénteken Tóth Ernő békéscsabai festőművész munkáiból nyílt kiállítás. A tárlaton nemcsak a festményekkel ismerkedhettek meg, hanem az alkotóról is sokat tudhattak meg a diákok Fotó; Fazekas László Zászlóbontás: 1957 elentős esemény színhelye volt 1957. március 24-én Békéscsabán a régi úttörőház. Itt bontott ünnepélyesen zászlót a KISZ Békés megyében. A zászlóbontás egy történelmi örökség melletti kiállást, a haladó ifjúsági mozgalom legszebb hagyományainak tudatos vállalását, forradalmi harcának folytatását jelentette. Gonda József elvtárs, a KISZ"t szervező bizottság vezetője (ma az orosházi, városi párt- bizottság első titkára) az alakuló ülésen ezt így fogalmazta meg: „Olyan ifjúsági szövetséget alakítunk, mely a pártot követi, kész áldozatosan harcolni célkitűzéseiért, és ha kell, egy emberként fog fegyvert a proletárdiktatúra megvédéséért. Olyan ifjúságot nevelünk, mely kész harcolni az ellenséggel szemben, amely tűd küzdeni • hazánkért, népünkért, amely a marxizmus—leninizmus talaján áll és a munkáshatalom szilárd védelmezőjévé válik.” A párt irányításával, se- _ gítségével egyre erőteljesebI ben, határozottabban körvonalazódott a megújult kommunista ifjúsági mozgalom. Fél év alatt közel 5000-es taglétszámot ért el. Ebben nagy része volt annak, hogy a fiatalok jelentős része vonzódott a korábbi ifjúsági szervezetekhez, a MADISZ, EPOSZ, SZÍT és a DISZ törekvéseihez, a szocializmushoz, így az ifjúság egy részének gondolataiban, érzelmeiben már mélyen gyökerezett egy haladó ifjúsági szervezethez való tartozás. S voltak már a kommunista párt által nevelt, tapasztalt ifjúsági vezetők, akiknek volt bátorságuk, képességük újra megindítani a szervező munkát, kiállni agitálni a kommunista eszmék mellett. Ez sehol sem volt köny- nyű feladat, esetenként igényelte a Tanácsköztársaság, a KIMSZ példamutató ifjú hőseinek bátorságát. Büszkén mondhatjuk, sok ilyen fiatal volt Békés megyében. Az éles osztályütközések embert formáló tapasztalataival, személyes élményeivel a zászlóbontók nemzedéke itt él közöttünk. Ezeknek a tapasztalatoknak, élményeknek egy része felfedezetlen kincs, melynek feltárása, birtokbavétele a ma ifjúságának érdeke és kötelessége. Ezt azért is szükséges megemlíteni, mert a több mint 60 éves kommunista ifjúsági mozgalom fontos tapasztalata, hogy a marxizmus—leninizmus, és az ifjúság végI érvényesen egymásra talált. Az eszmét könyvből tanulni is lehet, de vele érzelmileg is mélyen azonosulni élmények, történelmi tapasztalatok nélkül nem. Ezért a fiatal nemzedék világnézetének aktív formálásához szükség van azokra, akik 25 I évvel ezelőtt aktív harcosai, vezetői voltak Békés megyében a kommunista ifjúságnak. Az ellenforradalom által keltett zűrzavar leküzdése, az ellenséges propagandától megzavart ifjúság megnyeréL—mmmmm—mmmmm se sokrétű, változatos harci feladatot jelentett. Ennek a küzdelemnek — mint ez a dokumentumokból is kitűnik — volt egy sajátos Vonzása. Nevezetesen, hogy mennyire összeforrott a párt és a Kommunista Ifjúsági Szövetség küzdelme. Ennek elsősorban az volt az oka, hogy a kommunista párt világos, a fiatalok legjobbjai törekvéseinek megfelelő programot vázolt. Ezért a párt irányító, a kibontakozást körvonalazó terveit az ifjúság belső meggyőződéssel vállalta. Erre a hitre, bizalomra a mai építőmunkában is nagy szükség van. Az MSZMP negyedszázados gyakorlata ehhez a bizalmi tőkét megteremtette, s folyton gyarapította. Ezért is küzd a párt mai és távlati céljaiért őszinte hittel, meggyőződéssel sok tízezer Békés megyei fiatal. , A KISZ-szervezetek, ifjúkommunisták tevékenysége később is méltó volt a zászlóbontáskor tett fogadalomhoz. Nagy feladatot vállaltak a hároméves terv megvalósításában, a takarékossági, fásítási, védnökségi feladatok megoldásában, az ifjúság eszmei-politikai és testi nevelésében. Egyre többen az ifjúsági mozgalomban váltak kommunistákká, lettek a párt tagjai. Ezek a tettek is bizonyítják, hogy a KISZ napjainkban is forradalmi tisztelője, őrzője és folytatója a szocializmusért harcoló elődök hagyományainak. Természetesen a KISZ tevékenysége sem volt hiba nélküli, és jelenleg sem az. A változó körülmények új meg új feladat elé állítják az ifjúsági mozgalmat is, s nem mindig és mindenben tud ezeknek azonnal megfelelni. JVIai továbbfejlesztéséről szenvedélyes viták után a KISZ X. kongresszusa fogadott el programot. Legjelentősebb feladat továbbra is a KISZ-tagok, fiatalok mozgósítása a társadalom előtt álló, annak fejlesztését szolgáló feladatok megoldására. Ez megköveteli mindenekelőtt a termelőmunkában, tanulásban, a haza védelmében való helytállást. Továbbra is fontos teendője a KISZ-tagok, fiatalok marxista—leninista szellemű nevelése, a ''fiatalok érdekeinek képviselete és védelme, a párt utánpótlásának nevelése. Mindezt úgy, hogy eközben a KlSZ-szer- vezetek az ifjúság által elfogadott, számára vonzó szervezetei, a társadalmi élet nélkülözhetetlen tényezői legyenek. Csak akkor tudnak megfelelni ezeknek a követelményeknek, ha még vonzóbb programot biztosítanak, növekvő öntevékenységgel és rugalmasabb munkastílussal tevékenykednek. ekés megye közel 30 ezres KISZ-tagsága tetteivel bizonyította: kész és képes a haladó ifjúsági mozgalom útján járni, s a 25 évvel ezelőtt fegyverrel védett forradalmi eszmét, a pártot, az ifjúságot a jövőben is szolgálni. Pataki István, a KISZ Békés megyei bizottságának első titkára Alföldi diákok a Az Expressz Ifjúsági és Diákutazási Iroda már tavaly ősztől szervezte az idei tavaszra a programokat. Minthogy az alföldi diákok szívesen mennek kirándulni a hegyekbe, az idén is többnyire a dunántúli programok közül választhattak. Ezek közül is a legkedveltebbek: Pécs és környéke, Veszprém és Sopron. A tavaszi szünetben, április 8-án,’ 9-én egy-egy ötszáz-ötszáz résztvevős különvonattal mennek — jobbára Mezőkovácsháza járásból — Budapestre, a Parlamentbe és a Fővárosi Nagycirkuszba. A fiatal családosoknak egyhetes üdülést kínál Egerben és környékén az iroda. hegyekben Már-már hagyományos rendezvény a felszabadulási évfordulóra indítandó különvonat. Kijevbe általános iskolások utaznak, Penzába középiskolások. Április 4-én kerül sor Békéscsabán, a Jókai és Petőfi utcán a nemzetközi gyalogló versenyre, amelynek egyik rendezője az Expressz. Nagy túrára készülnek a pusztaföldvári általános iskolások: április 2— 6-ig a Magas-Tátrában töltik napjaikat. Egyhetes berlini úton vesznek részt áprilisban a gyulai szakmunkás- képző intézetből harmincötén, s az NDK-ba utaznak ugyancsak harmincötén a BEKÖT KISZ-esei közül. — számadó —
