Békés Megyei Népújság, 1982. február (37. évfolyam, 27-50. szám)
1982-02-12 / 36. szám
1982. február 12., péntek Demokratizmus: csak konkrétan liatalok vélekedését hallgattam a közel- _____1 múltban demokráciáról, közéleti aktivitásról, a hozzászólás bátorságáról' és erejéről. Dúlt a vita. Többen úgy látták, hogy deignk- ratikus fórumainkat nem használjuk ki eléggé. Sajátos a kép — mondták —, elhangzik a beszámoló vagy a tájékoztató, szófT két-három résztvevő, a többiek pedig mély hallgatásba burkolóznak. Végül mindenki elfogadja az előterjesztést, és nagy látszategyetértésben távoznak. Mások tiltakoztak az általánosítás ellen, és saját tapasztalatukból mondták az ellenpéldákat. A jelenség, mint egyedi jelenség, mégis foglalkoztatta a közösséget. Az okokat keresték. Volt, aki az előterjesztésekben látta a hibát, mondván, hogy azok nem vitaindítók, hiányzik belőlük a mozgósító, a vitára ingerlő gondolat. Mások a résztvevőket hibáztatták, életkori sajátosságokra, az idősebbem egy részének kisebb szókincsére és iskolázottságára, a fiatalabbak bátortalanságára vezették visz- sza a passzivitást. A minden addigi nézetet elsöprő, de fergeteges vitát kiváltó „bombát” egy nagy- szénási fiatalember szolgáltatta. Szerinte az emberek azért hallgatnak, mert egyetértő, elismerő szó elmondására minek álljanak fel, a bírálat kimondásától pedig félnek. Tartja magát a középszer régi jó közmondása, „ne szólj szám, nem fáj fejem”. Egyszerűen attól tartanak — úgymond —, hogy a kritikus szavakért később „beverik” a fejüket. Amikor példákat, konkrét eseteket kértek a többiek, elkezdődött a köntörfalazás. Egyetlen helyi példa sem akadt, sőt, csakhamar kiderült, máshonnan sem tudott a fiatalember odaillő történettel szolgálni. Egyre csak azt hangoztatta, hogy a jelenség általános. Konkrét esetek nélkül is mindenki tudja — vallotta —, hogy az emberek tudatába beleivódott a visszavágástól való félelem. Aztán, hogy még nagyobb nyomatékot adjon szavainak, elmondta, hogy szerinte az újságokban megírt esetek is ezt a magatartást sugallják az emberekben. A többség természetesen nem adott igazat a nagyszénási fiatalembernek. Győzött tehát az igazság, s ezzel az ügy akár feledésbe is merülhetne, hacsak a demokrácia és az elkötelezett, kritikus sajtó jól tettenérhető arculcsapása nem lenne tanulságos. Márpedig az, mert nem először találkozni az egyedi általánosításával, a demokratikus jogok gyakorlásának utólagos és kívülállóként való magyarázásával. Nem vitatom, találni még példát arra, amit a nagyszénási fiatalember mondott, azt azonban tagadom, hogy fórumainkon a helyi vezetőktől megfélemlítettek tömegei ülnének. Személyes tapasztalatokból, pezsgő hangulatú párttaggyűlésekről, választási jelölő gyűlésekről, tanácstagi beszámoló gyűlésekről, szakszervezeti és KISZ-taggyűlésekről, ifjúsági parlamentekről hozhatnám a jó példákat. Aligha hiszem azonban, hogy megyénkben — ahol a termelésben túlsúlyban van a szövetkezeti szektor — a szövetkezeti demokrácia érvényesülésénél döntőbb érvet lehet találni. Tízezrek gyakorolják mind teljesebben demokratikus jogaikat, élve a hozzászólás és a vezetőség megválasztásának lehetőségével is. Fórumaink munkáján nyilván van még javítani való. Még nyíltabbá kell tenni a légkört, tovább erősíteni az emberekben a bizalmat és a felelősséget, szűkíteni a javaslatok megválaszolásáig, és a felelősök cselekvéséig terjedő időt, visszaverni az alaptalan, rágalmazó véleményeket, emelni a segítő szándékú hozzászólások rangját, és tudatosítani mindenkiben a jog és kötelesség egységét. Ebben közös a felelősségünk! Párttagoknak és pártonkívülieknek egyaránt. A szocialista demokrácia érvényesülése feletti őrködésre ma, nehezebb gazdasági viszonyaink között különösen nagy szükség van. Legfőbb pártfórumainkon is elhangzott, hogy a gazdasági nehézségek nem járhatnak együtt a demokratikus jogok' visszaszorításával, ellenkezőleg, fórumaink nyíltsága, a felelősséggel kritikus hang, az alkotó vita segítheti előrehaladásunkat. Erre utalt Kádár János is a KISZ legutóbbi kongresszusán: „szívesen veszünk minden olyan bírálatot, vitát, amely előbbre viszi ügyünket”. A rossz gyakorlat, a téves szemlélet ellen természetesen fel kell lépnünk. De van ennek a fellépésnek egy törvénye: ott és akkor történjen, ahol a torzulás jelentkezett, tehát nem általában, nem másutt és máskor, mert úgy üres frázis, pusztába kiáltott szó marad. A leleplezésben fontos, társadalmilag elvárt szerepe van a sajtónak. Dőreség lenne ezek után az újságra ráaggatni azt a vádat, hogy a hibák feltárásával példát ad. Nálunk a sajtó legalapvetőbb feladata, hogy szolgálja a dolgozó nép, a munkásosztály érdekeit, eközben a jó felmutatásával példát adjon, a rossz, a helytelen megírásával pedig figyelmeztessen. Túlzásokkal itt egyaránt lehet találkozni. Vannak, akik keveslik a kritikus írások számát. Mások soknak tartják, és hovatovább a rendszert féltik minden bíráló szó olvastán. közelmúltban a televízióban egy kiváló újságíró többek között arról beszélt, hogy nálunk Magyarországon a sajtónak más országokban nem tapasztalt, különleges szerepe van. Ha valakit megbírál, arra az a közvélemény természetes reakciója, hogy az illetőt váltsák le. Van ebben valami jó, de sajnos, rossz is. Jó az, hogy itt a sajtó történelmileg kialakult tekintélye nyilvánul meg, rossz viszont az, hogy ezt a tekintélyt közvéleményünk egy része mindenható eszköznek is látja. Hányszor találkozunk a „megírom a Népszabadságnak”, a „majd a megyei Népújság” és hasonló címkéjű fenyegetésekkel? A megbíráltak „fejvesztésének” követelése mögött is ez a vélt mindenhatóság húzódik meg. Közben elsikkad a lényeg, annak felfedezése, hogy a konkrét esetből mi a tanulság, a helyi gyakorlattal ütköztethető következtetés. Mint ahogy ezúttal sem az volt a cél, hogy egy nagyszénási fiatalemberen, őszintén kibuggyanó szavai okán elverjem a port. Árpási Zoltán Ajánlott tervek építkezőknek Az építési engedélyezési eljárás egyszerűbb, gyorsabb, a ma- gánépíttetőknek ajánlott tervek gazdaságosan kivitelezhetek, szépek. korszerűek, bizonyos építési módosításokra is lehetőséget nyújtanak. Egyebek között ezek a kedvező mutatók, tulajdonságok jellemzik az Építésügyi Tájékoztatási Központ családiház-, nyaraló- és társasház-építési terveit, az ajánlott tervek katalógusait. A családi házakat bemutató katalógus első kötete 41, a második 94 építési tervet ismertet, 53 hétvégi ház terve látható a nyaralókat bemutató katalógusban, a társasházakat Ismertető pedig nyolcfajta négylakásos tervet tartalmaz. A tájékoztatási központ fővárosi és hat megyeszékhelyen — Győrött, Kaposvárott, Pécsett, Szegeden, Debrecenben, Miskolcon — levő irodáiban megvásárolhatók a katalógusok, valamint a katalógusokból kiválasztott építési tervek. Beszélgetés Völgyi Istvánnal, az Expressz Utazási Iroda igazgatójával A közelmúltban megyénkben, Békéscsabán és Szarvason tartott országos értekezletet az Expressz Ifjúsági és Diák Utazási Iroda. A megyeszékhelyen kértük rövid beszélgetésre Völgyi Istvánt, az Expressz igazgatóját. — Az idegenforgalom hazai szervezetében hol a helye és mi a szerepe az Ifjúsági és Diák Utazási Irodának? — Az utazási irodák közül mi alakultunk az országban másodikként,, ezelőtt 25 évvel, 1956 decemberében. Szintén másodikként mi építettük ki úgy az apparátusunkat, hogy minden megyében működik kirendeltségünk, és tájegységi igazgatóságokat is hoztunk létre. Forgalmunk is a második az utazási irodák között, százezer fiatalt utaztattunk külföldre, 120 ezret fogadtunk, a hazai turizmus keretében szervezett belföldi programjainkba pedig 700 ezer fiatal kapcsolódott be tavaly. Mindez együtt csaknem egymilliós létszámot jelent. Ez megszabja helyünket a magyar idegenforgalomban, számolnak velünk, a múlt évben több határozat is született az ifjúsági turizmusról. Itt mondom még el, hogy 4-5 nemzetközi ifjúsági szervezet tagjai vagyunk. Ezekkel partnerkapcsolatban állunk, s ezek rendelkeznek olyan kedvezményekkel, amelyeket mi is igénybe vehetünk a magyar fiatalok számára. — Milyen a kapcsolata az utazási irodának a KISZ- szel? — A KISZ vállalata vagyunk, terveinket közösen alakítjuk ki. Természetesen ugyanakkor nem vagyunk függetlenek a magyar idegenforgalomtól, de sajátos helyzetünkből adódóan az ifjúsági szervezettel szoros a kapcsolatunk. Számunkra követelmény — s ha úgy tetszik, irodánk előnye is —, hogy olcsó utakat igyekszünk szervezni, és ehhez a KISZ olyan hátteret jelent, ami nagy segítség. Programjaink egy része például beépül a KISZ-akcióprogramba, illetve lehetőséget nyújtunk útjainkon, programjainkon keresztül, hogy a mozgalom egyes követelményeit teljesíthessék a fiatalok. Az Állami Ifjúsági Bizottság ugyanis támogatást is ad egyes belföldi akciókhoz, utakhoz, így ezeken 50 százalékos kedvezménnyel vehet részt az ifjúság. Egyéb kedvezményeket is élvezhetnek; itt van például a diákigazolvány. Korábban csak a diákcsoportok kaphattak kedvezményt, most ezen igazolvány alapján viszont egyéni utazók is. A harmadik terület a KISZ-szel való kapcsolatunkban: az ifjúsági szövetség is segít a szervező munkában, például úgy, hogy komplett utakat vesznek. — Ez az utazási iroda a fiataloké, akik kispénzűek. Ráadásul az árak emelkednek, ugyanakkor — joggal — egyre színvonalasabb szolgáltatásokra van igény. Hogyan tudják mindezt megoldani? — Az árváltozásokat nem tudjuk minden területen színvonal-növekedéssel társítani, vagyis a több pénzért is ugyanazt tudjuk nyújtani sok esetben. A növekvő árak miatt ma már az a helyzet, hogy míg régen 30—40 százalékkal is olcsóbbak voltunk, mint más utazási iroda, most esetleg 10 százalékkal, vagy annyival sem. Kompenzálás? Saját munkánk jobb szervezése mellett — például a pontos informálás — a másik dolog: megköveteljük minden szolgáltatótól, akivel kapcsolatban állunk, hogy a szerződést tartsák be. S még valami, ami lényeges: élni azokkal a kedvezményekkel, amelyekről már szóltam. Ilyen a diákigazolvány, aztán pedig a nemzetközi kapcsolatban rejlő lehetőségek. Itt van például az Ifjúsági házak nemzetközi szövetsége. Ezekben az ifjúsági házakban Európában összesen 250 ezer szálláshely van. Itthon váltható, mindössze 35 forintért egy igazolvány, melynek segítségével ezek a szállások igénybe vehetők, a szállodai árakhoz képest csekély összegért. Egy-egy ilyen ifjúsági ház persze nem Hilton, de rendes, kulturált szálláshely. Így el tudjuk érni, hogy esetenként csökken, vagy legalábbis nem emelkedik az utak ára. Jelentős kedvezmények vehetők igénybe a diák utazási igazolvánnyal is. A nemzetközi hálózatba természetesen bekapcsolódnak a mi bázisaink. Nyaranta igénybe vehetjük a kollégiumokat, KISZ-iskolákat, ami nagy segítséget jelent. — Az iroda tevékenységi körébe tartozik a kül- és belföldi utazások mellett a tömegsport, a turisztika is. Mit terveznek e téren, és milyen lehetőségeket kínálnak most, hogy a szabad szombattal megnövekedett a fiatalok szabad ideje? — A KISZ joggal várja el tőlünk, hogy olyan programokat szervezzünk, amelyek vonzóak, tartalmasak, amelyeken szívesen vesznek részt a fiatalok. Sportturizmussal is foglalkoztunk, hadd említsem például az „Aranyjelvényesek az olimpiára” mozgalmat. A sort folytatni szeretnénk, és a KISZ-szel együtt már hozzáfogtunk a program kidolgozásához. Tervezzük például a Négy évszak — négy túrát. Szintén túrákat szervezünk a munkásmozgalmi emlékhelyekre, illetve különböző évfordulók alkalmából. A másik terület a kultúra. Az ifjúsági bizottság határozatának megfelelően, létre kell hozni az ifjúsági rendezőirodát, amelynek feladata lesz nagy ifjúsági sport-, politikai, kulturális rendezvények szervezése, lebonyolítása. Az iroda körülbelül márciusban kezdi működését, és a megyei ki- rendeltségeken is beállítunk egy-egy embert erre. — S végül, milyenek az iroda működési feltételei, és milyen helye, szerepe van az utazási irodán belül Békés megyének? — Ami a tárgyi feltételeket illeti; van körülbelül 5 ezer ágy. 1982-ben Kőszegen új szállónk készül el, amely 200 személyes, egycsillagos kategóriájú, majd jövőre belép a velencei kirándulóközpont is. Balatonföldváron 960 személyes, szintén egycsillagos szálloda épül. A kollégiumi, KISZ-iskolai kapacitásokra a jövőben is számítunk. A tárgyi feltételekhez tartozik még, hogy van 45 saját autóbuszunk. Békés megyére — természeti adottságaiból adódóan — elsősorban országjáró csoportoknál számítunk, egy-két napos tartózkodással, és a kiutazásoknál, hiszen itt van a gyulai határátkelőhely. Amit igen jónak tartok: a megyéből kifelé irányuló egy-két napos programok szervezése — mondta befejezésül az Expressz igazgatója. Tóth Ibolya Fotó: Fazekas László Balesetvédelem a konzervgyárban Az 1981. január 1-én életbe lépett új jogszabály bővítette az üzemi balesetek körét. Nem csupán a munkahelyen bekövetkezett baleseteket tekintik üzemi balesetnek, hanem azokat is, melyek munkába, illetve onnan hazafelé menet közben történnek. Érthető tehát, hogy a baleseti statisztikák a legtöbb vállalatnál növekedést tükröznek. Így van ez a Békéscsabai Konzervgyár esetében is, ahol Varga 1st- ván, a munkavédelmi csoport vezetője tájékoztatott erről. — Az elmúlt esztendőben harminchat három napon túl gyógyuló üzemi baleset történt a munkahelyen, nyolc pedig útközben. A munkahelyen történt balesetek száma az előző három év átlagánál több mint 31 százalékkal magasabb. Elenyésző azoknak az eseteknek a száma, melyek kizárólag a dolgozók hibájából történtek. Ezernél több a kiesett munkanap, ezen a téren is számottevő a növekedés. — Mennyibe került ez a vállalatnak? — Pontos adatot nem tudok mondani, de milliós nagyságrendű volt. Előfordult például, hogy egy csonkulásos balesetnél 70 ezer forintot kellett térítenünk az SZTKmak. És persze a termeléskiesés. — Minek tulajdonítja az emelkedést? — Arra, hogy a balesetek száma növekedett, nem sikerült magyarázatot találni. A tárgyi feltételek nem változtak negatív irányba, sőt állítom, hogy javultak. Tavaly körülbelül hatmillió forintot költöttünk munka- védelemre. Korszerűbb, biztonságosabb gépeket állítottunk munkába, kevesebb a nehéz fizikai munkát végző dolgozó. S hogy növekedett a kiesett munkanapok száma?... Tovább vannak az emberek táppénzen. Nyaranta hat-hét turnusban, mintegy 1200 diák dolgozik a konzervgyárban. Számukra nem tudunk megfelelő szociális körülményeket biztosítani. Több helyen csupán kézmosásra van lehetőség. Ezen szeretnénk a jövőben változtatni, de anyagi eszközeink szűkösek. Ezért nem szétszórtan, hanem csak egy-két üzemegységben foglalkoztatjuk majd a tanulókat, s itt igyekszünk jobb feltételeket kialakítani. Még többen dolgoznak majd a konzervgyár pósteleki üzemében, ahol jelenleg is jók a szociális feltételek. A diákok közül az elmúlt esztendőben senki sem szenvedett három napon túl gyógyuló üzemi balesetet. — Mit tesznek a balesetek megelőzéséért? — Minden munkába lépő, új dolgozónk balesetvédelmi oktatásban vesz részt. Most folyik annak a tanteremnek a berendezése, amelyben az oktatásokat tartjuk majd. Diaképek, magnófelvételek is segítik munkánkat. Dolgozóink havonta -egy alkalommal vesznek részt balesetvédelmi oktatásban. A jövőben szeretnénk az oktatást differenciáltabbá, a dolgozók felkészültségéhez jobban igazodóvá tenni. El akarjuk kerülni a „túlok- tatást”, a felesleges ismétléseket. Kéthetenként jelentkező vállalati hangos híradónk új rovattal, a munkavédelmi kislexikonnal bővült. — Néhány helyen sajnos, csak papíron létezik a balesetvédelmi oktatás. Hogy van ez a konzervgyárban? — Nálunk megszűnőben van az oktatás formális jellege. Mind az oktatók, mind pedig a dolgözók egyre komolyabban veszik. Felismerték, hogy mindez az ő érdekükben történik. Lipták Judit Még ebben az évben új, fűthető védőruhát kapnak a targoncavezetők Fotó: Martin Gábor
