Békés Megyei Népújság, 1982. február (37. évfolyam, 27-50. szám)
1982-02-12 / 36. szám
1982. február 12., péntek o Stílbútor 100 Kecsesen hajló, gömbölyű szélű, finoman díszített stílbútorok sorakoznak a Békéscsabai Bútoripari Szövetkezet raktárában. Egy 28 darabos garnitúra — a háló, a nappali és az ebédlő berendezése — 114 ezer 400 forintba kerül. Gyors számolás: ha évi 30 millió forintos árbevétel származik a sötét színű bútorok eladásából, akkor körülbelül 260 garnitúrát, vagyis több mint hétezer intarziás bútordarabot gyártanak. A Tiszántúlon egyedül a csabai szövetkezet készíti ezt az élőmunka-igényes bútorkollekciót, méghozzá nem is akárhogyan. Igényesen megmunkált, tetszetős termékeik igen keresettek. Igaz, jobbára a szocialista piacokon. Dollárt elsősorban a tölgyfából készített kisbútorokért kapnak. A tavalyi árbevételük 72—73 millió forint körül Közösen építenek Megyénkben jelenleg 18 mezőgazdasági termelőszövetkezet alkot tsz-párt, azaz: együttműködési szerződés alapján segíti egymás gazdálkodását. A közös gondok megoldásának egyik jó példája az a beruházási megállapodás, amelyet a sarkadi Lenin és a kondorosi Egyesült Tsz kötött. Ennek értelmében egy ezer férőhelyes hízűmarhatelepet építenek, a Sarkadi Cukorgyárral közösen. Az építkezés költségeinek 40-40 százalékát a kél szövetkezet, fennmaradó hányadát a cukorgyár fedezi. A vállalkozás gesztora a Lenin Tsz l^sz. A tervek szerint a telepet a sarkadi gyár szomszédságában építik fel. Ez lehetővé teszi, hogy olcsó, tömegtakarmányokat, cuezerért alakult. Az idén ezt 73 millióra szeretnék növelni. A nagy gond — ami egyébként hosszú évek óta az —, hogy kevés a szakképzett munkáskéz. A szövetkezet közel 60 millió forintos állóeszközállománya jóval, . 150-nel több embernek biztosíthatná a munkafeltételeket, ezzel szemben jelenleg 230 dolgozójuk van. Ezt a létszámot szeretnék is legalább megőrizni, ha már növelni nem tudják. Ennek pedig a legbiztosabb eszköze a bérfejlesztés. Az elmúlt három esztendőben mintegy 28 százalékkal nőtt a szövetkezetben a bérszínvonal, most eléri a 41 ezer 500 forintot. Nem kevés, de békéscsabai viszonylatban nem is sok. Reméljük azonban, egyelőre elég ahhoz, hogy megtartsa munkahelyükön az embereket. * —sz. i.— hízómarhatelepet korgyári melléktermékeket használjanak fel a takarmányozásra. Az idén, 1982-ben elkészül az első ötszáz férőhely, jövőre pedig mind az ezer. Az épületek könnyű, favázas szerkezettel készülnek, az istállók közepén elhelyezett utakon szállítják és adagolják a takarmányt. A beruházás költségeit jelentősen csökkenti a gyár közelsége: nem kell külön kutat fúrni, utat építeni a telephez, hiszen ezek már készen vannak. A hizlalásra szánt borjúkat a két szövetkezet adja a hizlaldába, az olcsó termelés egyik biztosítékát ebben látja a két tsz vezetősége. m. sz. zs. Kóbor áram a csövekben A föld alatti csőrendszerek egyik fő veszélyeztetője, a kóbor áram ellen fogott ösz- sze a Közép-dunántúli Gáz- szolgáltató és -szerelő Vállalat, valamint a veszprémi Nehézvegyipari Kutató Intézet. Megállapodásuk értelmében a kutatók feltérképezik azokat a területeket, ahol újabb vezetéket szándékoznak építeni. Méréseikkel a kóbor áram nyomába erednek, megkeresik a hibaforrásokat, az áramszökésben ludas berendezéseket. Ezek a kóbor áramok ugyanis kiindulva az árramforrás- tól, áthaladva a föld alatti csöveken, berendezéseken, rongálják a vas, acél, s más fémfalak anyagszerkezetét. Lépcsőzetes munkakezdés — döccenökkel sünket azonnal korrigáltuk is ... Február 6-án már lényegében a hétköznapi meGondok a tömegközlekedésben Fotó: Veress Erzsi között, szerencséne a gyors intézkedést mindez nem befolyásolta. Mindenesetre ez a viszonylag kis ügy is arra figyelmeztet, hogy nem árt pontosabban rögzíteni a feladatokat. Reméljük, hogy ez egyedi eset marad, és az idei évre tervezett lépcsőzetes munkakezdés bevezetésénél teljes lesz az összhang. Lónyai László Az ötnapos munkahét széles körű bevezetését megelőzően egy régi téma is napirendre került: a lépcsőzetes munkakezdés. Békéscsabán a csúcsidőkben, ha lehet még zsúfoltabbak a járművek, mint régebben. Mi ennek az oka ? A megyeszékhelyen miért nem „lépcsőztek”? Későn jött rendelet A lépcsőzetes munkakezdés gazdái a tanácsok, az ő joguk, hogy ha kell, kötelezzék a vállalatokat, intézményeket erre. Csaba Márton, a békéscsabai tanács műszaki osztályának vezetője nem sok jóról tud beszámolni. — A reggeli órákban régebben sem volt könnyű a közlekedés, éppen ezért még 1980-ban a Közúti Tudományos Kutató Intézettel elkészíttettük a megyeszékhely lépcsőzetes munkakezdési tervét. Csaknem egymillió forintba került a tervezés, és nem sokkal az ötnapos munkahét bejelentése előtt készült el. így alig hogy megkaptuk a tanulmányt, máris elavult, hiszen az új munkarend mindent megváltoztatott. Tegyük azt is hozzá: közlekedési szempontból hátrányosan. Régebben a hatórás munkakezdés után hétkor, fél nyolckor és nyolckor kezdett a dolgozók többsége. Az ötnapos munkahéttel járó munkaidő-hosszabbodást a vállalatok a munkanap korábbi kezdésével teljesítették. így a régebbi három kezdési időpontból kettő lett: reggel hétkor és fél nyolckor indul a munka a legtöbb helyen. Ez pedig törvényszerűen a zsúfoltság fokozódásával járt. No, de miért nem élt a tanács azzal a jogával, hogy elrendelje a lépcsőzetes munkakezdést? Egyszerűen azért, mert az ezt szabályozó rendelet későn, december 21-én jelent meg. Akkorra már minden eldőlt, késő volt a változásra. A téma azonban nem került le a napirendről. A tapasztalatok elemzése után — még ebben az évben — várható a döntés a megyeszékhely lépcsőzetes munkakezdéséről. Csúcsidőben a fele Mit tett a Volán 8. számú Vállalata, hogyan alkalmazkodtak a megváltozott utazási igényekhez?' A kérdésre Szabó Lajos, a vállalat személyforgalmi főosztályvezetője válaszolt: — Hadd kezdjem a számokkal. Békéscsaba napi utasforgalma 8Q. ezer, ebből 64 ezren utaznak rendszeresen ugyanabban az időben, munkahelyre, iskolába és haza. Ennek a tekintélyes számnak a 83 és fél százaléka reggel öt és nyolc óra között utazik, de ezen belül is csaknem 50 százalék hét és nyolc óra között veszi igénybe a Volán-járatokat. Mi sokat érveltünk, kardoskodtunk a lépcsőzetes munkakezdés mellett. Sajnos, a szűkén vett vállalati érdek legtöbbször győzött a nagyobb közösségi érdek felett. Amikor pedig a tanács döntési jogot kapott, már minden eldőlt. A helyzet tehát nem túl biztató, a reggeli csúcsidőkben a Volán valamennyi autóbusza dolgozik, mégsem bírják az utasáradatot. Több jármű beállítására már nincs lehetőség, de szerintünk a menetrend rugalmasabbá tételére van mód. A reggeli csúcsidőben az autóbuszok gyakran „falkában” közlekednek, néha egyszerre kettő-három is érkezik a megállóba. Talán célszerűbb lenne ilyenkor, há egymás után 3-4 percenként indulnának a páratok, így gyorsabb lenne a fel- és leszállás, és jobban eloszlaná- nak az utasok is. Hiba és kiigazítás Az ötnapos munkahéttel kapcsolatban még egy — azóta már szerencsére megoldódott — gondról kell szót netrend szerint közlekedtek a járatok, délután fél há" romig. Az ellenőrök jelentése szerint a buszokon, ké" nyelmesen lehetett utazni, nem volt zsúfoltság. Azért nem egyeztettünk a tanácscsal, mert ők ránk bízták a döntést. Ügy tűnik, ebben a kérdésben nem volt egyetértés a városi tanács és a Volán ejtenünk: ez pedig a szombati közlekedés. Mivel a legtöbb helyen a plusz sza- badnap szombatra esik, ezért a Volán változtatni akart és változtatott is a szombati menetrenden. Gyakorlatilag a vasárnapi- megszokott ritkasággal közlekedtek a járatok, a megyeszékhely lakosságának legnagyobb bosszúságára. Az újságban megjet' ' Buszra várva Békéscsabán lent hirdetés ellenére, szépen felduzzadt tömeg várta a buszokat, majd végül mo- rogva-zúgolódva gyalog indultak a városközpont felé. Miért történt mindez? Szabó Lajos: — Mi két szombaton keresztül forgalomszámlálást végeztünk, és úgy ítéltük meg, hogy elég lesz a vasárnapi járatsűrűség. Tévedtünk, és tévédéÚj tárolási módszer Eredményes termelőszövetkezeti műszaki-fejlesztési módszert vesz át és terjeszt — közös megegyezéssel és érdekeltséggel — az AGRCBER. A csávolyi Egyesülés Termelőszövetkezet évek óta sikerrel alkalmazott terméktárolási módszerét a jövőben a tervező-beruházó vállalat közreműködésével bárhol bevezethetik. A csávolyi tsz-ben nyolc éve alkalmazzák a „házilag” kifejlesztett terménytárolási eljárást. Jelenleg is több száz vagon búzát, kukoricát, napraforgót, valamint lucernapogácsát tartanak a hatalmas „raktárakban”. Ezek valójában nem valamiféle bonyolult műszaki létesítmények; nagyobb „vermek”, amelyekben különleges fekete fólia alkalmazásával és természetesen a tárolási technológia pontos betartásával minimális veszteséggel lehet tartósítani a gabonaféléket. Egy másik megoldás az úgynevezett földfelszíni siló«: ezek rekeszeit vasbeton palánkok választják el egymástól. Itt is fekete fóliát alkalmaznak a tárolótér kibélelésére, illetve különleges megoldást az óvott anyagok fedésére. A tsz-ben a napokban fogyott el az a kukorica, amelyet még 1980-ban „raktak el”. Az AGROBER, amely az utóbbi időben több helyi módszert vesz át országos elterjesztésre, a csávolyi termelőszövetkezet módszerét azért vette fel saját tervajánlatai közé, mert igen olcsó és jó hatásfokú eljárásról van szó. Különösen jó szolgálatot tesz az ilyen tárolás azokban a mezőgazdasági nagyüzemekben, amelyekben ugrásszerűen nőttek a szántóföldi növények hozamai, ám ezzel — a szűkös beruházási lehetőségek miatt — nem tartott lépést a tárolóterek fejlesztése. Mikroklíma a fóliasátorban A tél. végi, kora tavaszi tájképhez az utóbbi években már szinte elválaszthatatlanul hozzátartoznak a messziről feltűnő, magányos vagy egymás mellett sorakozó fóliasátrak. Különösen a zöld- séghajtatásban és a korai virágtermesztésben érhetők el velük kedvező eredmények. A jóval drágább és sokkal nehezebben kezelhető üvegházak végnapjai akkor érkeztek el, amikor az ipar már nagy tömegben elkezdte gyártani az üvegnél küny- nyebb, rugalmasabb, . mégis jó hőszigetelő anyagot, a műanyag fóliát. Fontos feltétel teljesült, amikor kiderült, hogy az átlátszó 0,1—0,4 milliméter vastagságú műanyag fóliák a növények szármára legfontosabb, 400—700 nanométer hullámhosszúságú fénysugarakat az üveggel majdnem azonos mértékben engedik át, az ibolyántúli sugarakból és a hosszú hullámú hősugarakból pedig még többet is átbocsátanak, mint az üveg. Az igazsághoz hozzátartozik viszont, hogy a fóliák az üvegnél jóval röyi- debb élettartamúak (ezzel szemben nem törékenyek). A fóliaburkolat alatt, a fólián szinte akadálytalanul áthatoló hősugaraktól erősebben felmelegszik a levegő, mint a szabad légtérben. Ennek a hőtöbbletnek egy része éjszakára is megmarad. A magasabb hőmérsékleten gyorsabban fejlődő növények növekedését még az is serkenti, hogy a fólia alatt páradús légtér alakul ki, mivel a tajr- kolat visszatartja a talaj felszínéről és a növényekből elpárolgott vizet. A páratartalom gyakran eléri a telítettség határát, és ekkor megindul a kicsapódás a fóliasátor belső felületére, vízcsep- pek formájában. Ez nem okoz különösebb fény csökkentést, legfeljebb a vízcseppek megtörik a fénysugarakat, ami a növények számára kedvezőbb, szórt fényt eredményez. Egy termálvízzel fűtött, korszerű fóliasátor belsejébe pillanthatunk be, ahol már szedésre érett a retek (KS) Létszámhiány vagy felesleg? Paradox helyzet alakult ki a Békéscsabai Építőipari Szövetkezetnél. A jelenlegi adminisztrációs létszám amelyre egyébként a gördülékeny üzletmenethez szükség van — 20—30 százalékkal magasabb fizikai létszámot is elbírna. Akkor közelítenék meg az optimális üzemnagyságot, kihasználtságot. Ugyanakkor a piacok, a gazdasági élet pangása miatt állandó gond a szövetkezet 200 dolgozóját gazdaságos, elfogadható nyereséget biztosító munkával ellátni. Ha erről az oldalról vizsgáljuk a munkaerőhelyzetet, inkább létszámfelesleget tapasztalhatunk. A jövedelmezőség javítása, a nyereségnövelés érdekében tehát két dolgot tehetnek, vagy csökkentik az üzemnagyságot, vagy intenzívebb piacpolitikával bővítik partneri kapcsolataikat. Az utóbbit választották. A szövetkezet — nevével ellentétben — nem építőipari tevékenységből él, az árbevételének csupán harmadát,te- szi ki. Három esztendeje már csak javító-karbantartó munkálatokat vállalnak régi, hagyományos partnereik részére. A fő profil a bútorkészítés. Hetvennégy asztalos szakmunkásuk tavaly 35 és fél millió forint értékű terméket állított elő. Ebből 17,5 millió forint tőkés export volt. Fenyőből készült kerti ülőbútorokat szállítottak a franciáknak, de ez a? üzlet már leáldozóban van, telítődött a piac. Nem így a svéd és NSZK, ahová natúr, szintén fenyő, de kárpitozott ülőbútorokat szállítanak. A piackutató munka folyamatos, mindig új és új üzletek után kell járni. Nem számíthatnak arra, hogy eléjük teszik a megrendelést, nekik kell új termékekkel, ötletekkel bombázni a piacokat. —sz. i.— 0 lakosság szolgálatában (Tudósítónktól) Csanádapácán a helyi ÁFÉSZ már több éve eredményesen működteti „Hunyadi” szakcsoportját, melynek több mint 100 tagja van. A szövetkezet évente mintegy 9 tonna fóliát biztosít a zöldségtermesztőknek kedvezményes áron. Minimális térítési díjért univerzális kerti traktor is segíti a csanádapácaiak munkáját. Az elmúlt évben a termelők által előállított zöldség- és gyümölcsfélék értéke elérte a 4 és fél millió forintot. Az állattenyésztőkkel is jó kapcsolatot tart fenn az ÁFÉSZ, a község lakóinak tápszükségletét szintén fedezi a helyi táp- és terménybolt. Az üzlet havi forgalma eléri a 400 ezer forintot. A kiste- nyésztők tavaly csaknem 9 tonna nyulat és mintegy 4 tonna vágógalambot értékesítettek. A vágógalamb- és nyúltenyésztés fellendítésére törzsállományt helyeztek ki a szakcsoport tagjaihoz. Fedor Gábor
