Békés Megyei Népújság, 1982. február (37. évfolyam, 27-50. szám)

1982-02-10 / 34. szám

1982, február 10., szerda o Gyomaendröd a televízióban A Magyar Televízió szegedi körzeti stúdiója legköze­lebbi Várospódium műsorának helyszíne Gyomaendröd lesz. A televízió II. műsorában február 25-én 20 órakor képernyőre kerülő 40 perces élő adásban ez alkalommal az 1982. január 1-én egyesült nagyközség, Gyomaendröd gondjairól, örömeiről, jelenéről és jövőjéről lesz szó. S hogy a sorozat keretében ez alkalommal nem város kerül bemutatásra, azt tekintsük most megelőlegezett bizalom­nak. Szerkesszen velünk! Kérjük, írja meg, milyen, töb­beket is foglalkoztató kérdést tenne fel a nagyközség vezetőinek, milyen nevezetességeket mutatna be Gyoma- endrődből. ön kérdez, a nagyközség vezetői válaszolnak. Kéré­süket. javaslataikat várja — Magyar Televízió körzeti stúdiója, 6701 Szeged, Pf. 431. — a műsor szerkesztő-ri­portere,' Olajos Csongor. Aki a levélírás helyett a tele­fonálást választja, az adás napján, délelőtt 10 órától hívhatja a Gyomaendröd 1, illetve 2-es telefonszámot, egészen az adás befejezéséig. Ugyancsak az adás napján, a volt endrődi tanácsháza előtti téren várakozó CB rá­dión keresztül is fogadjuk 13 órától a kérdéseket. Tegnap, kedden délután, a megyei tanácsnál Gyulavári Pál, a megyei tanács elnöke Életmentő Emlékérem kitüntetést nyújtott át Rapcza Béla békéscsabai lakosnak, a Dél-alföldi Tégla- és Cserépipari Vállalat dolgozójának. Ez év január (i-án, a megyeszékhelyen egy kétéves kislányt mentett ki egy 270 centiméter mély aknából, melyben 130 centiméteres víz volt. Rapcza Béla az aknába ugrott, a vízben elmerült, esz­méletlen kislányt kimentette. Az erősen lehűlt gyerek meg­felelő orvosi kezelés után a balesetet követően gyógyultan távozott a kórházból Fotó: Szekeres András Pályaválasztóknak A Honvédelmi Minisztéri­um jelentkezésre hívja fel az általános iskolák nyolca­dik osztályos fiútanulóit, akik vonzódnak a katonai életpálya, a tiszthelyettesi hivatás és a gépjárműtech­nikai szerelő szakma iránt, és szüleikkel egyetemben erkölcsi és anyagi kötele­zettséget vállalnak arra, hogy tanulmányaik befeje­zése után a magyar néphad­sereg tiszthelyetteseiként tel­jesítenek szolgálatot. m Az iskola Szabadszállás községben működik, és négy­éves időtartamú. A képzés időtartama alatt a növendé­kek gépjárműtechnikai sze­relő (autószerelő) szakmun­kásképzésben, és ezzel pár­huzamosan gépjárműtechni­kai vagy páncélostechnikai szakos tiszthelyettesi kép­zésben részesülnek. A ne­gyedik év végén tesznek szakmunkás-, illetve tiszt- helyettesi kibocsátó vizsgát, majd azt követően kezdik meg csapatszolgálatukat. A képzés során a tanulók térí­tésmentesen hivatásos gép- járművezetői jogosítványt is szereznek. Az iskolán a növendékek teljes és ingyenes ellátás­ban. továbbá a tanulmányi eredményeiktől függően ösz­töndíjban, a negyedik évben tiszthelyettes iskolai hallga­tói illetményben részesül­nek. A jelentkezés feltételei: magyar állampolgárság, hi­vatásos katonai szolgálatra való alkalmasság, az előírt tantárgyakból (magyar, tör­ténelem, számtan, fizika és kémia) legalább jó (négyes) tanulmányi eredmény. Az érdeklődők jelentke­zési lapot és részletes infor­mációt a megyei hadkiegé­szítési és területvédelmi (Budapesten a fővárosi had­kiegészítőn) parancsnoksá­gon, illetve az általános is­kola igazgatójától szerezhet­nek be. Pályázatig határidő: február 20. Szociális segélyek Gyulán Gyulán az elmúlt években jelentősen növekedett a szo­ciális segélyekre kifizetett összeg. A legnagyobb mér­tékben a rendszeres segé­lyek összege emelkedett. Míg 1980-ban egymillió-száz- nyolcvanezret fizettek ki ilyen címen, az elmúlt esz­tendőben már csaknem két­milliót. Rendszeres segélyt azok részére folyósítanak, akiknek jövedelme egyálta­lán nincs, vagy nem éri el a havi 1560 forintot. Az alsó határ 1980-ban száz forint­tal kevesebb, tehát 1460 fo­rint volt, innen ered a nö­vekedés. Tavaly 72-en része­sültek rendszeres szociális segélyben, számuk az idén sem növekedett. A városi ta­nács egészségügyi osztályá­nak szociálpolitikával fog­lalkozó munkatársai, vala­mint a házi gondozónők rendszeresen látogatják a segélyben részesülőket, fi­gyelemmel kísérik problé­máikat. Két év alatt csaknem száz százalékkal növekedett a rendkívüli segélyként fi­zetett összeg is; az elmúlt évben már meghaladta a hétszázezret. Több mint hét- százan kaptak rendkívüli se­gélyt különböző célokra, pél­dául ruhavásárlásra, tüzelő­beszerzésre. l j Már, még és társai Vasárnap délután elhatároztuk a barátaimmal, hogy átmegyünk Gyulára, a Várfürdőbe. Kell-e jobb ötlet eb­ben a hidegben, mint jókat úszni a fedettben, és kinézni az ablakon a hideg tájra?... Ezt tettük, és mondhatom, a kellemes délutánhoz az is hozzájárult, hogy a fürdő büféjében, a hajszárítórészlegben és mindenütt udvaria­sak, jó szavúak voltak az alkalmazottak. A kellemes idő­töltés közben támadt az ötletünk: megvacsorázunk vala­hol. öt-tíz perc híján este hat óra volt. A vasúti resti­ben — melyet sokan ajánlottak már figyelmünké —, ud­variasan azt mondták: sajnos, már nincs bent a sza­kács. Nem szegte túlságosan kedvünket a dolog, közel van a Budrió étterem. Amikor beléptünk, hat óra körül, vágni lehetett a füstöt, de á-jiincér valahonnan előkerült. Ezúttal minden ceremónia nélkül közölte: még nincs bent a szakács... Kezdtünk elkcnődni, mondván: télen nem idegenforgalmi hely ez a város? Hiszen a fürdőben annyiféle idegen szót hallani... Végül a „Hordóban” kötöttünk ki, ahol jó vacsorát kaptunk, de szellőztetni ott sem szeretnek. Mit mondjak? A kellemes fürdőélmény estig alapo­san megkopott. Kis ügy — mondhatnák —, de kis ügyek­ből lesznek a nagyok. Azt se felejtsük el. (sass e.) Nyolcvanezren a TIT rendezvényein Tegnap, kedden délután ülést tartott Békéscsabán a TIT városi elnöksége. Az ülésen megvitatták a szerve­zet utóbbi öt évben végzett ismeretterjesztő munkáját, és megjelölték a további fel­adatokat. A szervezet arra törekszik, hogy Békéscsabán és a vá­ros környéki községekben a tudományos ismeretterjesz­tés lépést tartson az állan­dóan változó és növekvő tár­sadalmi igényekkel, munká­juk jól nyomon követhető a számszerű eredményekben. A tavalyi évben összesen 1741 rendezvényt tartottak a megyeszékhelyen, melyeken csaknem 800 ezren vettek részt. Az elmúlt időszakhoz képest nőtt a fizikai dolgo­zók részvétele az ismeret- terjesztésben^ s emelkedett az ezer lakosra jutó óraszám. A város környéki községek­ben csaknem minden terüle­ten, de elsősorban a résztve­vők számában tapasztalható növekedés. A városban első­sorban a pedagógiai, pszi­chológiai és művészeti, il­letve a földtudományi, me­zőgazdasági. műszaki és egészségügyi témák iránt ta­pasztalható változatlan ér­deklődés. A beszámoló hiá­nyosságaként említi a ter­mészettudományi rendezvé­nyek alacsonyabb számát, a külterületi lakosság kisebb arányú bevonását az isme­retterjesztésbe. a városkör­nyéken tartott fizikai és ma­tematikai előadások kis szá­mát, s a nem egyenletes tanfolyami tevékenységet. E hiányosságok kiküszöbö­lésén túl feladatul tűzte ki a városi elnökség többek kö­zött a nyugdíjasok és az if­júság igényeinek fokozott fi­gyelemmel kísérését, újabb üzemi csoportok létrehozá­sát. és a szabad szombatok hasznos eltöltésére a többi közművelődési intézménnyel való együttműködés meg­szervezését. q k Közgyűlés a békési horgászoknál Hazánkban hatszáz egye­sületben, 250 ezer horgászt tartanak nyilván. Megyénk 34 egyesületében, több mint tízezren űzik ezt a nemes, társadalmi hasznot hozó szenvedélyt. A békési hor­gászegyesület közgyűlésén csaknem kilencszáz tag mun­káját értékelték a napokban. Az egyre növekvő halárak miatt, évente jelentősen nő az engedélyek ára is. A megyei intéző bizottság nagy gondot fordít az igé­nyek kielégítésére. Tavaly hektáranként 300 kilogramm halat telepített a horgászke- zelésű vizekbe, többek kö­zött a bodzás-zúgi holtágba, amelyet a békésiek gondoz­nak. Az elmúlt évi telepíté­sekre mintegy kétmillió 200 ezer forintot fordított a bi­zottság. A beszámolóban el­hangzott az is: „Javítani kell a horgászfegyelmet, ha­tékonyabban kell fellépni az orvhorgászokkal, és orvhalá­szokkal szemben.” Ennek ér­dekében az idén létrehozzák a városi rendőrkapitányság­gal az önkéntes rendőri-hal- őri vízi ra jt. A Körösök vidé­ke természetvédelmi terület, környezetének védelme va­lamennyiünk feladata, so­kat tehetnek megóvásáért a horgászok is. A felelőtlen vízszennyezőkkel szemben hatékonyabb fellépést sürge­tett a békési egyesület. Jól sikerültek a tavalyi év rendezvényei is, a gyermek ifjúsági- és felnőtt ügyessé­gi és halfogó versenyek. Az idősekkel is törődnek a bé­késiek, megrendezték az idős horgászok vacsoráját. Ezt a programot idén egész naposra kívánják bővíteni. Létrehoztak nyolc üzemi csoportot is. csaknem 250 taggal. Az elmúlt évben há­rom békési horgász kapott az intéző bizottságtól jutal­mat. Az egyesület elkészítet­te középtávú fejlesztési ter­vét, amelyben egy horgász­tanya építése is szerepel. A tanya építése mintegy fél­millió forintba kerül, s he­lyet kapna benne egy klub­terem, könyvtár, konyha és büfé, valamint több, a hor­gászok pihenésére szolgáló szoba. A horgásztanyán más vidéki horgászok csereüdül­tetését is tervezik. Elképzeléseik megvalósí­tásához azonban nem ren­delkeznek elegendő pénzzel, ezért számítanak a horgász­társak és minden természet­szerető ember támogatására, társadalmi munkájára is. (v. j.) Gépkocsiátvételi sorszámok: 1982. FEBRUAR 8-AN: Trab Hyc. Lim. (Bo.) 11 879 Trabant Lim. (Budapest) 7205 Trabant Lim. (Győr) 6004 Trabant Lim. (Debrecen) 3631 Trabant Lim. Special (Bd.) 6929 Trab. Lim. Special (Győr) 6335 Trab. Lim. Spec. (Debr.) 3273 Trabant Combi (Bp.) 3266 Trabant Combi (Győr) 3067 Wartburg Lim. (Budapest) 6637 Wartburg: Lim. (Győr) 3462 Wartburg de Luxe (Bp.) 7335 Wartburg: de Luxe (Győr) 3645 Wartb? de Luxe tolt. (Bp.) 1214 Wartb. Lim. tolt. (Bp.) 966 Wartburg: Tourist _fBp.) 2244 Wartburg: Tourist (Győr) 1612 Skoda 105 (Budapest) 5273 Skoda 105 (Győr) 4230 Skoda 105 (Debrecene) 4057 Skoda 120 (Budapest) 6787 Skoda 120 (Győr) 4803 Skoda 120 (Debrecen) 3812 Lada 1200 (Budapest) 15508 Lada 1200 (Debrecen) 9730 Lada 1200 (Gvőr) 1584 Lada 1300 (Budapest) 6498 Lada 1300 (Debrecen) 4660 Lada 1300 (Győr) 1280 Lada 1500 (Budapest) 7058 Lada 1500 (Debrecen) 5468 Lada 1500 (Győr) 1874 Lada Combi (Budapest) 3891 Lada Combi (Debrecen) 1552 Lada 1600 (Budapest) 2727 Lada 1600 (Debrecen) 1370 Moszkvics (Budapest) 11 302 Polski Fiat 126 (Budapest) 11 487 Polski Fiat 126 (Győr) 4121 Polski Fiat 126 (Debrecen) 1042 Polski Fiat 1500 (Budapest) 2581 Dácia (Budapest) 4865 Dácia (Debrecen) 4311 Zaporozsec (Budapest) 33 081 Gazdálkodjunk a lakásokkal Q ezer főre jutó „lakástermelésben” változatlanul a nemzetközi élmezőnybe tartozunk. Előttünk Finnor­szág, Spanyolország, Csehszlovákia és Franciaország, s r i\ al mögöttünk Ausztria, Anglia és az NSZK'áll. A het­venes évek elején az aurópai rangsor 12. helyét foglaltuk el, az évtized közepétől pedig egyetlen évben sem kerültünk hát­rább a 7. helynél. • Az újonnan épített lakások átlagos nagyságát tekintve vi­szont a nemzetközi középmezőnyhöz tartozunk. (Belgium: 156, Svédország: 115, Ausztria: 89, Csehszlovákia: 70 és Magyar- ország: 65 négyzetméter.) Lakáselosztási, illetve lakásgazdálkodási rendszerünk pedig alighanem egyedülállóan elavult a nálunk fejlettebb, vagy a hozzánk hasonló fejlettségű országok között. És nemcsak el­avult, de bonyolult és áttekinthetetlen is. E három tényt egymás mellé téve, és együttesen vizsgálva, valamivel közelebb juthatunk egy sokakat izgató kérdés meg­válaszolásához, amit így lehetne összefoglalni: Minden erő­feszítés, és minden ismétlődő nagy elhatározás ellenére, mi­ért nem szűnik meg a lakáshiány, miért nem enyhülnek az ezzel kapcsolatos társadalmi gondok? Több lakást építeni — elsősorban pénzkérdés. Magyaror­szág, az ezzel kapcsolatos teljesítőképességének felső határát valószínűleg 1960. és 1975. között érte el, amikor a tervezett egymillió helyett, annál néhány tízezerrel több lakást épített fel. Ez volt a „minden mennyiségi igényt kielégítünk” jelszó­val indított első 15 éves építési program. Ami a tervezett mennyiséget illeti, a célt elértük, a lakáshiány pedig még na­gyobb lett. Következett a második 15 éves építési program, ez már 1,2 millió lakás felépítésével számol, s e program idő­arányos részét ugyancsak jócskán túlteljesítette az építőipar: az elmúlt öt esztendőben, a tervezett 400 ezer helyett 45.') ezer új lakás készült el. A laikus is beláthatja: ennél többre már valóban nem futja. A mainál nagyobb alapterületű lakásokat építeni — szin­tén többnyire pénzkérdés. Az imént jelzett 65 négyzetméteres átlag, három-, esetleg négytagú család számára kezdetben és viszonylag rövid ideig elegendőnek tűnő lakástér. Ám e 65 négyzetméter előbb-utóbb szűknek bizonyul. Mert vagy jön a következő gyerek, vagy a különnemű gyerekek felnőnek, esetleg az egyetlen gyerek családot alapít, és jobb híján két család kényszerül a lakásba, vagy a nagyszülőket kell elhe­lyezni ; de nem sorolom az egyéni és családi okok számtalan variációját. Mindegy: kényszerű helyzetek, kényszerű komp­romisszumokkal. Gyökeres változtatás csakis tengernyi pénz árán képzelhető el. Kiszámították: a lakások átlagos alapte­rületének egyetlen négyzetméterrel való növelése annyiba kerülne, hogy abból az összegből évente több mint tízezer új lakás épülhet. Ügy tűnik tehát: nem sokkal többet, sem sokkal nagyob­bat nem tudunk építeni. Ám ez az állítás megkérdőjelezhető. Mert például: korszerűvé varázsolt építőiparunk csakis töké­letesen letarolt területeken képes a tömeges „lakástermelés­re”. A harmadik ötéves tervidőszak alatt 59 ezer lakás épült például a fővárosban, és ezzel szemben 5150 lakás bontottak le. A következő tervidőszakban már 78 ezret építettek ugyan­itt. és lebontottak 16 ezret. A mostani tervidőszakban pedig 24 ezer lakás lebontása ellenében áll 86 ezer új lakás építése. Vagyis: az elmúlt öt év tényleges lakásgyarapodása jóval ki­sebb, mint amit a korábbi tervidőszakokban regisztrálhat­tunk. És 1990-ig — 300 ezer lakás építése mellett — további 110 ezer lebontását tervezik. Nem vitathatom az arányokat, mert nem vagyok építési, városrendezési szakember,- Csak azt tudom, hogy a laikus szamára ezek az egyre torzabb arányok manapság már a szakembereket, sőt a politikai intézményeket is foglalkoztatják, mondván: nem lehet normális dolog, hogy gyorsabb ütemben rombolunk, mint amilyen ütemben épít­hetünk. De még ennél is nagyobb gond az egész lakásépítési és leg­főképpen a lakásgazdálkodási rendszer. A legszélsőségesebb — és ma már csak nehezen érthető — aránytalanságok a kü­lönböző társadalmi csoportok lakáshoz jutás esélyeit illetően tapasztalhatók. Sőt: egyes foglalkozási csoportok között is óriási különbségek vannak. Például: kedvezőtlenebb feltéte­lekkel kaphat alacsonyabb összegű anyagi támogatást az, aki a szövetkezeti szektorban dolgozik, mint az, aki az állami vál­lalat alkalmazottja. Egyébként, hogy mennyire tisztázatlanok a lakáshoz jutási esélyek, s általában az egész építési rend­szer, azt mi sem mutatja jobban, mint az idevágó rendeletek szinte állandó — átlagban másfél-két évenkénti — módosí­tása. Ezekkel semmi lényeges változást nem sikerült elérni, már csak azért sem, mert a lakásgazdálkodást mindig is be­folyásolták a légkülönbözőbb társadalmi szociálpolitikai, gaz­dasági, s egyéb szempontok. A meglevő lakásokkal való gazdálkodásról pedig ennyi jó sem mondható. Magyarországon gyakorlatilag nincs lakás- gazdálkodás. Eltekintve a teljesen szabadjára engedett csere­piac valamiféle — és újabb keletű — számítógépes módsze­rekkel történő áttekintésétől. A cserepiac központilag már csak azért is befolyásolhatatlan, mert az azonos kategóriájú lakások a legkülönbözőbb anyagi terheket jelentik a lakóik­nak. Van, aki a két és fél szobás panel-lakásért nem túl ma­gas bért fizet; van aki ugyanennek a bérnek a többszörösét fizeti az OTP-nek, ha lakása szövetkezeti öröklakásként sze­repel, s van aki még ennél is többet törleszt, ha ugyanez a panellakás OTP-öröklakásként talált gazdára. Egymás között aligha cserélnek, inkább valamilyen olcsóbb, tágasabb, ré­gebben — tehát jobban megépített — lakásokba kívánkoznak. Ezek a régebbiek javarésze viszont szintén olcsó bérű „taná­csi lakás, bérlőik persze, hogy nem hagyják el, sőt ők azok, akik kijelentik, hogy „lakótelepi nem érdekel”. Az egyenlőt­len teherviselés.tehát önmagában is fékezi a cserepiac kívá­natos mozgását. Illetve: amennyiben mozog e piac, az több­nyire együttjár a nem jelentéktelen haszonszerzéssel. Megannyi gond a lakások építésével, és méginkább a laká­sokkal való gazdálkodással kapcsolatban. S e gondok mind­egyike jelzésszerűen fölfedezhető a Központi Bizottság leg­utóbbi üléséről kiadott közleményben is. Ebben -irányelvekről van szó, amelyek szakmai és társadalmi viták kereszttüzében kristályosodnak majd konkrét javaslatokká. E vitákra nincs túlzottan sok idő, már csak azért sem, mert mihamarabb meg kell teremteni a lakásépítés, -gazdálkodás, -elosztás és -fenn­tartás eddiginél egységesebb és főleg racionálisabb rendszerét. O Központi Bizottság üléséről kiadott közlemény ide­vágó része vitathatatlanul bizonyítja, hogy mindaz, ami eddig volt, sokáig már nem tartható. Az eddigi lakáspolitikával és lakásgazdálkodási gyakorlattal nem ér­hetjük utói magunkat. * Vértes Csaba I

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents