Békés Megyei Népújság, 1982. február (37. évfolyam, 27-50. szám)

1982-02-09 / 33. szám

Táborok tisztjelölteknek Az idén is megszervezik a hivatásos ' tiszti és tiszthe­lyettesi pályára irányító tá­borokat — . tájékoztatták a KISZ Központi Bizottságá­nál ‘ az MTI munkatársát. A KISZ KB titkársága a kö­zelmúltban értékelte a tava­lyi táborok tapasztalatait, és •meghatározta a továbbfej­lesztés feladatait. Az elmúlt esztendőben az ötödik alkalommal szervez­ték meg a hivatásos tiszti, tiszthelyettesi pályairányító­táborokat; ezekben mintegy ezer fiatal ismerkedett a ka­tonai. a határőri, és a bel­ügyi szolgálat sajátosságai­val, tudnivalóival. A KISZ vezető testületének értékelé­se szerint a táborok prog­ramjai jól szolgálták e pá­lyák megismertetését, a kul­turális és a szabadidős prog­ramok is megfelelően kap­csolódtak e. sajátos táborok céljaihoz. Hatásukat jól tük­rözi, hogy a résztvevők 55— 60 százaléka jelentkezik a hivatásos tiszti, illetve tiszt- helyettesi pályára képző in­tézményekbe. A táborokba az idén még több fiatalt invitálnak, mint a korábbi években, s vala­mennyi megyei KlSZ-bizott- 'ságot bevonják e nyári prog­ram szervezésébe. A napokban formálódó program szerint Szolnokon és Tatán a katonai-határőri, Csopakon a belügyi hivatás iránt érrdeklődő fiatalok ta­lálkoznak július 1-e és 30-a között. Újdonság, hogy az ál­talános iskolások 6—7—8. osztályosai részére is szer­veznek táborokat Tatán, il­letve Debrecenben. Tervezik, hogy más tábo­rozási formákban — például építőtáborokban. Ifjú Gárda-, úttörőgárda-képzéseken — a szabadidős tevékenységbe is az eddigieknél több, a fegy­veres testületek munkájához kapcsolódó programot iktat­nak be. Képzőművészeti pályázat In memóriám Kodály Zoltán Debrecen megyei jogú Vá­rosi .Tanácsa ..In memóriám Kodály Zoltán" címmel kép­zőművészeti pályázatot hir­det. melynek anyagából a debreceni Kossuth Lajos Tu­dományegyetem díszudvarán megrendezi' a VII.-Debreceni Országos Nyári Tárlatot. A pályázat célja, hogy be­mutassa, hogyan adóznák a kortárs alkotóművészek Ko­dály Zoltán emlékének a képzőművészet eszközeivel. Táblakép, grafika, kisplasz­tika- és érem-műfajban 3—3. mű küldhető be az utóbbi két év anyagából. A tárlat­ra a Magyar Népköztársaság Művészeti • Alapjának, a Ma­gyar Képző- és Iparművé­szek Szövetségének, és a Fia­talok Stúdiójának tagjai küldhetnek műveket június 3-ig. Békéscsabán, a 6^5-ös számú Kulich Gyula Ipari Szakmun­kásképző Intézet tanulói évente többször rendhagyó iroda­lomóra keretében ismerkedhetnek meg a mai magyar iroda­lom irányvonalaival. Legutóbb, február 8-án Szakonyi Ká­roly író tartott érdekes előadást a diákoknak Fotó: Fazekas László Udvariasság, óh! Helyszín: Orosháza, autóbusz-állomás, elővételi pénz­tár. Időpont: 1982. február 6., hat óra 50 perc. A kifüg­gesztett tájékoztató szerint a szombati nyitva tartás 6 óra 30 perckor kezdődik. A pénzár ablaka előtt 5—6 vá­rakozó utas áll, bérletet, illetve menetjegyet szeretnének váltani. Az egyik várakozó háromnegyed 7 után félsze­gen bekopog, mire a bent ülő hölgy ingerülten kiszól: „Ejnye, de idegesek ...” Véleményem szerint nem a vá­rakozó utasok, akiknek pedig minden okuk megvolt.az ingerültségre, hanem az ablak túlsó oldalán helyet fog­laló pénztárosnő méltatlankodott alaptalanul. Tudjuk, szombatonként nem mindenkinek van szabad napja, ám az iskolába, munkába igyekvők ilyenkor is igénylik — sőt, talán még jobban — az udvariasságot. Vagy ta­lán nincs igazam? —ó—s. Szombaton Gyulán, a Komló étteremben tartotta hagyomá­nyos farsangi bálját a Magyarországi Románok Demokratikus Szövetsége. Sokan jöttek el, nemcsak a Békésben, hanem a szomszédos megyében élő román nemzetiségi polgárok is. Megnyitót Martyis György, a szövetség titkára mondott, majd keídetét vette a jó hangulatú vigalom, amely kivilágos vir­radatig tartott. Zenét a vendég temesvári együttes szolgál­tatott Fotó: Béla Ottó Kisvállalkozói ügyfélszolgálat megyénkben Az Elnöki Tanács törvény- erejű rendeletet alkotott a kisüzemi és a szövetkezeti gazdálkodás jogi feltételei­nek továbbfejlesztésére. Az elfogadott jogszabályok le­hetőséget teremtenek a vál­tozó követelményekhez gyor­sabban, rugalmasabban iga­zodó szervezeti formák, az ipari és a szolgáltatási szak­csoportok, a gazdasági mun­kaközösségek létrehozására. Mit várnak ezektől? Min­denekelőtt azt, hogy felsza­baduljanak a kiaknázatlan alkotó energiák. Elsősorban a szolgáltatások- bővítésében, színvonalasabbá ■ tételében lesz nagy szerepük, de hoz­zájárulnak a lakosság élet- körülménveinek javításához, a társadalom és a gazdaság szocialista alapjainak erősí­téséhez. A Pénzügyminiszté­rium Ellenőrzési Főigazgató­sága Békés megyei igazgató­ságán . elmondották. * hogy megyénkben eddig négy gaz­dasági munkaközösség jött létre, viszont egy-két hóna­pon belül 15—20 megalakítá­sára számítanak. Ezeket az új szervezeti formákat ön­állóan, vagy állami gazdál­kodó szervezetekhez kapcsol-, tan lehet létrehozni. A Békés megyei vállalko­zók között van hűtőgép- és villanyszerelő, nikkelező. szállítási munkaközösség. Az 1982. január 1-én életbe lé­pő új jogszabályok azonban még nem közismertek telje­sen. Ezért határozta el a me­gyei tanács és a már említett ellenőrzési igazgatóság, hogy tanácsadó irodát nyit Békés­csabán. Az ügyfélszolgálat február 1. óta minden szer­dán, délután fogadja az ér­deklődőket a volt bevételi hivatal Tanácsköztársaság úti székházában. Szó van ar­ról is, hogy Békésen, a vá­rosi tanácsnál, Mezőkovács- házán, a járási hivatalban ugyancsak felvilágosítást kaphatnak a leendő kisvál­lalkozók. s. S. 0 Magyar Nemzeti Bank tájékoztatéja HIVATALOS DEVIZAÁRFOLYAMOK ÉRVÉNYBEN: 1982. FEBRUAR 9-TÖi Devizanem vételi árf. közép 100 egységre eladási forintban Angol font 6441,06 6447,51 6453,96 Ausztrál dollár 3800,59 3804,39 3808,19 Belga frank 86,74 86,83 86,92 Dán korona 451,13. 451,58 452,03 Francia frank 580,76 5« ,34 581,92 Holland forint 1347,50 1348,85 1350,20 Japán yen (1000) 149,10 149,25 149,40 Kanadai dollár 2880,44 2883,32 2886,20 Kuvaiti dinár 12123,81 12135,95 12148,09 Norvég korona 582,97 583,55 584,13 NSZK márka 1477,31 1478,79 1480,27 Olasz líra (1000) 27,58 27,61 27,64 Osztrák schilling 210,72 210,93 211,14 Portugál escudo 50,92 50,97 51,02 Spanyol peseta 34,75 34,78 34,81 Svájci frank 1850,30 1852,15 1854,00 Svéd korona 605,84 606,45 607,06 Tr. és cl. rubel 2597,40 2600,00 2602,60 USA dollár 3458,23 3461,69 3465,15 Az államközi megállapodásokon alapuló hivatalos árfolya­mok változatlanul az 1981. december 29-i közlésnek megfe lelően vannak érvényben. VALUTA (BANKJEGY ÉS CSEKK) ÁRFOLYAMOK ÉRVÉNYBEN: 1982. FEBRUÁR 9-TÖL Pénznem vásárolható vételi eladási legmagasabb bankjegy­címletek árf. 100 egys. forintban Angol font 50 6254,08 6640,94 Ausztrál dollár 50 3690,26 3918,5? Belga frank 5000 84,23 89,43 Dán korona 1000 438,03 465,13 Finn márka 100 753,87 x 800,51 Francia frank 500 563,90 598,78 Görög drachma 500 53,17 56,45 Holland forint 1000 1308,38 1389,32 Japán yen (1000) 10000 144,77 153,73 Jugoszláv dinár 100 71,70 76,14 Kanadai dollár 100 2796,82 2969,82 Kuvaiti dinár 10 11771,87 12500,03 Norvég korona­1000 566,04 601,06 NSZK márka 1000 1434,43 1523,15 Olasz líra (1000) 50000 26,78 28,44 Osztrák schilling 1000 204,60 217,26 Portugál escudo 5000 49,44 52,50 Spanyol peseta 5000 33,74 35,82 Svájci frank 1000 1796,59 1907,71 Svéd korona 100 588,26 624,64 Török líra 1000 25,25 26,81 USA dollár 100 3357,84 3565,54 MAGYAR NEMZETI BANK ÁLLAMKÖZI MEGÁLLAPODÁSOKON ALAPULÓ HIVATALOS Árfolyamok ÉRVÉNYBEN: 1982. FEBRUÁR 9-TÖL Pénznem Albán lek Bolgár leva Csehszlovák korona KNDK von Kubai peso Lengyel zloty Mongol tugrik NDK márka Román lei Szovjet rubel Vietnami dong vásárolható árfolyam legmagasabb 100 egységre, bankjegy forintban címletek: 156,59 20 < 1676,14 500 170,00 — 910,42 20 1328,80 1000 40,97 100 352,87 100 532,00 100 170,00 10 1700,00 4 v 154,45 Politikai demonstrációk a munkásőrség egységgyülései Borbély Sándor nyilatkozata Az elmúlt hetekben or­szágszerte megemlékeztek a munkásőrség megalakulásá­nak 25. évfordulójáról. A testület munkájának értéke­lése, elismerése mellett, tör­ténelmi számvetés készült a negyedszázaddal ezelőtti korszakról, és az azóta meg­tett útról — erről nyilatko­zott az MTI munkatársának Borbély Sándor, az MSZMP KB tagja, a munkásőrség or­szágos parancsnoka: — A munkásőrség meg­alakulásának körülményei­. ről nem is lehet anélkül szólni, hogy azt össze ne köt­nénk az ellenforradalmat követő konszolidációval, pár­tunk akkor megújult politi­kájának kibontakozásával, és annak negyedszázados ered­ményeivel. A munkásőrség rendezvényein — az egység- gyűléseken — erről a politi­káról beszéltünk. Fontosnak tartom kiemel­ni, hogy mi nem a testületet ünnepeltük, hanem azt a ’politikát méltattuk, amelyet népünk az MSZMP vezeté­sével megvalósított, amely­nek mindvégig aktív része­sei voltak a munkásőrök is. így emlékeztünk meg a 25 évvel ezelőtti történelmi ese­mények sorában a munkás­őrség megalakulásáról. A rendezvények fórumot adtak arra, hogy széles körű társa­dalmi nyilvánosság előtt fel­idézzük az ellenforradalom tanulságait, a párt és az or­szág vezetői nagy tömegek­kel együtt elemezzék áz az­óta megtett utat, szóljanak a jelen feladatairól, a jövő terveiről. Gyűléseinken részt vettek mindazok, akik segítették a munkásőrség megszervezé­sét. az első egységek kikép­zését: a pártszervezők, a társ fegyveres erők és testületek képviselői, a volt karhatal- misták. akik közül sokan munkásőrök és munkásőrpa- rancsnokok lettek. Megem­lékeztünk érdemeikről, meg^ köszöntük szolgálatukat. — Milyen 'társadalmi ér­deklődés kísérte a munkás­őrök egységgyűléséit? — Most már, hogy az egy- séggyűlések befejeződtek, ezt is meg tudjuk ítélni. Egységgyűléseket mondtam, de a résztvevők nagy szá­ma alapján — országszerte több százezren — elmondha­tom. hogy ezek a városok­ban, a falvakban az üze­mekben, politikai nagygyűlé­sek voltak. A párt Közpon­ti Bizottsága, a kormány tag­jai és más közéleti vezetők, nagy számban részt vettek, és széles tömegekhez szóltak időszerű kül-, bel- és gazda­ságpolitikai kérdésekről: az irányító pártbizottságok ve­zetői pedig a helyileg fontos tennivalókról. Tulajdonképpen ma nincs az országnak olyan része, ahol a mai és a jövőbeni feladatokról ne esett volna szó. Talán nem túlzóm el, ha azt mondom, eleme volt ez is a szocialista demokrá­cia kiteljesedésének. • S az emberek százezrei nemcsak tájékozódtak a po­litikában, hanem hitet tettek mellette. kinyilvánították egyetértésüket a szocialista országok közössége és a Szovjetunió békepolitikájá­val, a proletár internaciona­lizmussal. Szó esett a munkásőrség negyedszázados fejlődéséről is. S a társadalom figyelme, megbecsülése most a mun­kásőrök — mint olyan em­berek, akik önzetlenül szol­gálják a nép érdekeit —felé fordult. Zalaegerszegen, Sze­geden, Szolnokon például több ezer ember köszöntötte őket. Ez volt a jellemző az egész országban. A munka­helyeken, a párttaggyűlése­ken, a társadalmi és az if­júsági szervezetekben. a fegyveres erőknél és testü­leteknél is megemlékeztek a munkásőrökről. Az ofszág közvéleménye a sajtó, a rá­dió, a televízió, a filmhíradó jóvoltából figyelemmel kí­sérhette az eseményeket. Az idén a negyedszázaddal- ez­előtti szép hagyományt fel­elevenítve, sok helyen csa­patzászlóval, zeneszóval vo­nultak végig a íYiunkásőrök a települések főútvonalain. Mindenütt a lakosság nagy tetszése kísérte őket. A níurr kásőrök nagy megbecsülés­nek tartják, hogy. az MSZMP Központi Bizottsága nevében Kádár János elvtárs levél­ben köszöntötte a testületet. Az alapító munkásőrök - ne­gyedszázados szolgálatuk el­ismeréseként meghatottan vették át a jubileumi emlék­jelvényt. — A munkásőrszolgálat teljesítése, az önként vállalt hivatás egyfajta társadalmi rangot jelent. Erre utalnak azok az információk, ame­lyek szerint mind nagyobb számban öltik magukra az acélszürke egyenruhát kétke­zi munkások, szellemi dol­gozók és mások. — Szocialista hazánkban valóban társadalmi rangot is jelent munkásőrnek len­ni. A testület létszáma ter­mészetesen kötött, s nem tudunk minden jelentkezőt azonnal felvenni. De a mos­tani egységgyűléseken is több ezren tették esküt. Olyan fiatalok, akik már a felszabadulás, sőt a munkás­őrség megalakulása után nőt­tek fel. A fiatal nemzedék tagjai tettek esküt most ar­ra, hogy megőrzik és gazda­gítják a fdrradalmi hagyo­mányokat. A munkások, pa­rasztok, értelmiségiek leg­jobbjai között vonzó a mun­kásőrszolgálat. S ennek meg­van a magyarázata, A társa­dalom egyre szélesebb tö­megei azonosulnak a szocia­lizmussal. fejlődik és erősö­dik a szocialista nemzeti egység, és*ez a döntő. A munkásőrség közösségei is ezt a célt szolgálják. — Milyen új feladatok áll­nak a testület előtt? — Feladataink azonosak a negyedszázaddal ezelőttivel: védeni és erősíteni a népha­talmat, aktívan részt venni az építőmunkában. Ebben nincs és nem is lesz változás, ezt tesszük ma is. A megem­lékezéseket — mint a mun­kásőrség egyik állomását — befejeztük. Tovább folytat­juk munkánkat. Elsősorban a munkahelyeken, a terme­lésben. Végül is a bányák­ban, a munkapadok, a ter­vezőasztalok mellett lehet és kell a legtöbbet tenni á po­litikáért. A munkásőrök ér­tik ezt. Erre vall, hogy már a napokban több helyen tár­sadalmi műszakokat, murr kaverseny-akciókat kezde­ményeztek. A társadalom to­vábbra is számíthat a mün- kásőrök példamutatására. A testületben is megkez­dődött az 1982-re meghatá­rozott politikai és munkásőr- kiképzési program végrehaj­tása. Az idén is sokrétű ki­képzés. Vár ránk, készülünk harcászati gyakorlatokra, lö- vészetekré, a korszerű hír­adó eszközök megismerésére és alkalmazására stb. Semmi kétség, a munkás­őrök most megújultan fogják megvalósítani, ami rájuk vár ebben az évben és a jö­vőben is.

Next

/
Thumbnails
Contents