Békés Megyei Népújság, 1982. február (37. évfolyam, 27-50. szám)
1982-02-07 / 32. szám
1982. február 7., vasárnap BÉKÉS MEGYEI NÉPÚJSÁG Orosházán O rosháza, a csaknem 36 ezer lakosú város középfokú ellátási központ. Közigazgatási területe, mint a legtöbb alföldi városé, nagy, pontosan 20 ezer 217 hektárra terjed ki. Két déli településszomszédja: Kardoskút 1981. január 1., Pusztaföldvár pedig 1982. január 1. óta Orosháza város- környéki községe. Hatalmas tanyavilága megszűnőben, a tanyás település korszerűbb formái élnek csak tovább, mint a kiscsákói, monori, tatársánci tanyaközpont. A felszabadulás óta nagy átalakulás ment végbe a városban. A gazdasági fejlődés, az iparosodás a lakosság jelentős hányadának életében gyökeres változásokat hozott; a mezőgazdaságban dolgozók közül sokan helyezkedtek el az üveggyárban, az olajiparban, üzemekben, vállalatoknál. A város legnagyobb ipari üzeme, az üveggyár több mint háromezer embert foglalkoztat, s a nagyobbak közé tartozik az olajbányászat, a kőolajipari gépgyár, a baromfifeldolgozó vállalat, a malom, a sütőipari vállalat, a ruhagyár és a három ipari szövetkezet. Mezőgazdasági nagyüzemeink sorába tartozik az állami gazdaság és a négy termelőszövetkezet. A város szülötte, Darvas József így írt az Orosházi változásokban: „A nemrég álmos életű falu zaklatott, felbolydult, gyors életritmusú város lett. Az időnként feltörő társadalmi robbanások energiái most az egészséges fejlődés csatornáin vezetődnek le. Gondok, bajok, nehézségek persze most is vannak; de ezek — félve merem leírni, mert ezzel egyszer már áltattuk magunkat — a fejlődés, a növekedés gondjai.” Lássuk tehát e gyors életritmusú város hétköznapi arcát, lakóit. Eszti néni Zsebre tett kézzel toporog. Vastag, barna kendő van a fején, a meleg kabát elejét nagy, kék kötény borítja. Előtte, a hideg kőasztalon sokféle áru. Kettévágott káposzta, zeller, karalábé, fokhagyma, szárazbab és lófogú borsó. Tóth Pálné fél nyolc óta el sem mozdul innen. — Nem fázik, Eszti néni? — lépek közelebb hozzá. — Felöltöztem — mondja kurtán, miközben megcsör- ren lábánál a kofamérleg. — Hogy megy a bolt? — próbálkozom újra. — Megyeget. Vettek már kelkáposztát, karalábét, babot ... Lassan oldódik, nem a legbeszédesebb. Csodálkozom is, asszonyoknál ez ritkaság. Aztán csak megered a nyelve: — Gyulamezőn, egy tanyán laktunk negyven évig, esztendeje költöztünk be a városba. Az uram sertésgondozóként ment nyugdíjba a tótkomlósi Viharsarok Tsz- ből, ahol az egyik fiam főkertész. A város — Milyen lesz Orosháza — holnap? Erről beszélgettünk Mihály András tanácselnökkel. — Megváltoztatja-e a városrekonstrukció a történelmileg kialakult városszerkezetet? — Nem. Megőrizzük a jelenlegi városszerkezetet, Orosháza jellemző vonásait, ehhez alkalmazva az új épületeket. Itt van például a régi helyén az új szálloda, vagy a Kossuth Lajos utca, a város főutcája, amely megőrzi a jellegét, az üzletsorral. — Hol tartanak jelenleg az építkezésekkel? — Ami a lakásépítést illeti: megkezdődött a Rákóczi út déli oldalának beépítése, és folyamatosan haladunk a Móricz Zsigmond utcától a városközpont felé. Itt mintegy ezer lakás épül összesen. — Mennyi a nyugdíj? — Ketten kapunk 2500 forintot. Ezért jól jön ez a kis mellékes. Micsoda piacok voltak régen! Tótkomlóson mindenki ismert, nem múlt el piac nélkülem, de elmentem Makóra is. öreg fejjel is sokat gürcöltünk. A tanyán 1966 óta fóliáztunk, főleg káposztát, paprikát termesztettünk. — És most? — A ház körül 200 négyszögöl kertünk van. Ott is megterem ez-az. Kijövök ide hetente kétszer. A szenvedély, no meg a pénz miatt. holnap A főutca végleges képe is alakul, a már korábban átadott több szintes épületek után most készül egy hétemeletes, egyedi tervezésű lakóház, amelyben a harminchéttől a nyolcvanhat- négyzetméteresig 16-féle típusú lakás van. Ez a főutca legmagasabb pontja, és körülbelül ennek a belső vonalában halad majd a szanálás, építkezés befelé, úgy, hogy fokozatosan csökken a leendő épületek magassága. A gond az, hogy csak olyan mértékben lehet haladni az építkezéssel, amilyen ütemben az üzletsor is alakul. A jelen tervidőszakban, várhatóan az ' Univerzál-áruházig, illetve a fodrászatig jutnak el. A hétemeletes ház földszintjén egyébként óra-, ékszerüzlet, ÓFOTÉRT, GEL- KA-szerviz, és egy ÁFÉSZ „S” Modell bolt lesz. A váFúrótornyok tanulói Manapság rengeteg szakma közül válogathatnak a tanulni vágyó gyerekek. Csak az orosházi 612. számú Bir- kás Imre Ipari Szakmunkás- képző Intézetben 11-féle szakmát oktatnak. Kerülnek ki innen esztergályosok, nőiruha-készítők, kőművesek, szerkezetlakatosok, de itt lehet elsajátítani egy nagyon érdekes és mostanában divatba jövő szakmát. Mivel az energiahordozók egyre nagyobb szerepet töltenek be mindennapjainkban, évről évre nő a szén- hidrogén-kitermelő szakma jelentősége is. Nem véletlen, hogy 1978-tól épp az Alföldre helyezték át a képzési bázist, hiszen ez a földrajzi terület gazdag különböző lelőhelyekben: A Nagyalföldi Kőolaj- és Földgáztermelő Vállalat szakmunkás-utánpótlását hivatott biztosítani az orosházi iskola, ahová évente mintegy 30 diákot vesznek fel, nem csak a megyéből, de az ország más részeiből is. Mivel hiányszakmáról van szó, számtalan kedvezményt kapnak a diákok. Valamennyien kollégiumi ellátásban s a vállalat révén igen szép ösztöndíjban részesülnek, természetesen a tanulmányi eredménytől függően. Hogy mit kell tudni ehhez a szakmához? Nem is hinnénk, milyen sokféle tantárgyat tanulnak itt. A heti háromnapos elméleti képzés ideje alatt például a közismereti tárgyak mellett géptant, geológiát, fémipari, és gépészeti ismereteket kell elsajátítaniuk. Ugyanakkor heti három alkalommal gyakorlatban ismerkedhetnek leendő szakmájukkal. Az elsőévesek az üveggyári tanműhelyben, az idősebbek a kardoskúti üzemben gyakorolhatnak. Itt épül jelenleg egy tízmillió forintos oktatási bázis, amelynek a tanulmányi épülete már elkészült, s folyik a technikai felszerelése is. A korszerű, laboratóriummal, szerelőműhellyel, szociális helyiségekkel rendelkező létesítményt a következő bányásznapra szeretnék átadni. A korszerű körülmények között még alaposabban elsajátíthatják majd választott szakmájukat a diákok, bár eddig sem volt panasz a tudásukra. Tavaly végzett az első szénhidrogén-kitermelő osztály, s munkahelyükről igen jó vélemények érkeztek az iskolához. Sokan adták a fejüket továbbtanulásra: a nagykanizsai szakközépiskolában három év alatt érettségi, majd technikusi vizsgát tehetnek. II városcímer A városalapítás 225. évfordulójára, 1969-re készült a város címere, amely Gyúró István, orosházi születésű, Budapesten élő grafikus- művész munkája. rosközpont üzlethálózatához tartozik egyébként a Rákóczi úti három tízemeletes ház földszintje is, ahol könyvesbolt, édességbolt, gyógynö- vény-szaküzlet, az autóklub és egy bazár kap helyet. — A távolabbi tervek? — Rendezni szeretnénk a várost átszelő főútvonalakat, elterelve azokat a városközpontból. A megoldásokról most tárgyalunk. A város- rendezési terveket ötévente felülvizsgáljuk, s ha indokolt, természetesen módosítjuk, sőt ésszerű és szükségszerű változtatásokra menet közben is van lehetőség. Az oldal összeállítói: Fazekas László, Gubucz Katalin, Lónyai László, Sass Ervin, Seres Sándor, Tóth Ibolya, Veress Erzsi II szíjgyártó Jöjjön nyugodtan, munka közben is beszélgethetünk. Kiss Lajos vagyok, az egyetlen szíjgyártó kisiparos ebben a városban. De régen történt, amikor 1933-ban beálltam Orbán Ferenchez kifutónak! Jó fejű gyereknek tartottak, tanítóképzőbe javasoltak. Hiába. Szegény édesanyám nem tudta ösz- szeállítani a kis motyót, ami a szegedi kollégiumba kellett volna. Megtetszett a kenyéradóm mestersége, és maradtam. Akkoriban legalább hét szíjgyártó dolgozott Orosházán. Megéltek-e? Minden tanyában tartottak lovat, kellet a parádés és az igásszerszám. Ügy bizony, 1949-ig jártam a vásárokat, a piacokat, minden alkalomkor 10 —15 lószerszámot is eladtam. Ez már a múlté. Megöregedtem, 63 éves vagyok. A nyugdíj mellett dolgozom, működési engedély- ly'el. Munkálkodom, amíg bírom. A lányom gépkocsielőadó Tótkomlóson, az unokám óvónő. Nézegesse csak a szerszámokat, amelyek két emberöltőn át szolgálják a mestereket. Hozzám nőtt mindegyik. A négylábú facsikó, a szabókés, a körvágó, a nagytőr. Vagy itt van ez a szakítókörző, az öltésmeghatározó és a sok ár. A Singer varrógépet is a mesteremtől vettem, úgy bánok vele, mint a hímes tojással. Alkatrészt már nem kapok hozzá, ezért kímélem any- nyira. Az a legnagyobb bánatom, hogy kihal a szakma. Hirdetem én a moziban is, a fiatalok mégsem jönnek szíjgyártónak. Lószerszámot nem csinálok, csak javítok. Az utóbbi években átképeztem magam. Varrók autóponyvát, gépkocsi- és motorkerékvár-üléshuza- tot. Ezenkívül készítek gyógy- öveket, nadráqszíjakat, megjavítom a bőrlabdákat, az aktatáskákat és a kempingszékeket. Láthatja, a modernség betört ebbe az ütött- kopott műhelybe is. Csak az nincs, aki a fáradt. mestert felváltaná ... Kishírek egy nagyüzemből Az Orosházi Üveggyárban az idén sem szünetel a rekonstrukció. Két hutának cserélik ki az elöregedett tetőszerkezetét és közülük egyet át is építenek. A tetőszerkezetek lebontása során derült ki, hogy milyen alapvető tervezési és kivitelezési hibák okozták a tetőszerkezetek megroppanását. Szerencse a szerencsétlenségben, hogy ezek a mulasztások, bár balesetet okoztak, de halálos áldozatot nem követeltek. # * * A rekonstrukcióval párhuzamosan folyamatos az üveggyár gépi fejlesztése is. Az idén mintegy 200 millió forintot fordítanak új gépek, berendezések vásárlására, üzembe helyezésére. Ez év március-áprilisában kezdi meg működését egy új automata sor, mely a hazai konzervipar üvegigényének kielégítésében segít. További gépsorok beszerzéséről is folynak a tárgyalások, és megvásárolják az ezekhez szükséges kiszolgáló rendszereket is. * * * Napjainkban az üveggyár — kényszerűségből — jó néhány olyan tevékenységet is folytat, amely nem tartozik a profiljába. Többek között az általuk gyártott portálüvegekhez a szükséges fém- szerelvényeket is elkészítik. Ezek kivitelezése számos gonddal jár, rengeteg kooperáló partnerrel kénytelenek együttműködni. Ezért örülnek a gyár vezetői azoknak az eredményes tárgyalásoknak, melyeket az El~ zett Művekkel folytattak. Eszerint a szakvállalat átveszi majd a portálszerelvények gyártásának jelentős részét. * * * Lapunkban már sokszor foglalkoztunk a hungaropán hőszigetelő üvegek sorsával. Többször bíráltuk a tervezőket, az illetékes főhatóságokat, mert nem tettek meg mindent az alkalmazás elősegítéséért, és ezzel az energiatakarékosságért. Nos, az új szabvány már kötelezővé teszi ennek az üvegfajtának a beépítését, enélkül ugyanis nem tudnák biztosítani a szükséges hőszigetelést. Az új rendelet hatását máris érzik az üveggyárban: az eddigi 250 ezer négyzetméter helyett jövőre már 500 ezer négyzetmétert, 1985— 86-ban pedig egymillió négyzetmétert gyártanak, és lehet, hogy ez sem lesz elég. Hogy a feszültségeket elkerüljék, új automata gyártósorokat helyeznek üzembe. Hz fllföld Szállótól... OrmháiK Ko*Éöth-iérl réütleí ***** Orosháza főtere 1906-ban. Jobbra az Alföld Szálló A kezembe került egy régi képes levelezőlap, Orosházáról. Rajta az 1875-ben épült Alföld Szálló — melyet évszázadnyi idő után életveszélyesnek nyilvánítva, alig tudtak lebontani —, aztán a régi katolikus templom, melyet 1923—24-ben bontottak le, hogy helyére kerüljön a Kossuth-szobor, és az akkori piactéren — ahol addig a Kossuth-szobor állt — felépülhessen az új katolikus templom ... Nagy építkezések ideje volt ez Orosházán, kialakult a település belső térrendszere, és nem is akárhogyan. Csak egyetlen, csúfos kis épület rontotta a látványt, a régi községháza, ezt már 1913 körül szerették volna eltüntetni onnan, csak éppen pénz nem, volt hozzá ... A régi, 1906 februárjában feladott képeslap fotográfusi nézőpontjából ma széttekíntve, egy egészen új városközpontot láthatunk. A teret — a Kossuth-szobor mellett, melyet egy időben újból áttelepíteni szándékoztak — uralja a Hotel Alföld négyzet- és téglalapokból összeállított modern épülettömbje. Uralja a látványt a változás, az eltelt évszázad. Uralja a látványt a történelem számos változása, eseménye; mely a városok, községek arcának változásait is eredményezi. Jobbra mögöttünk már csak azoknak emlékében él a régi községháza, akik még látták, hiszen elérkezett az idő, amikor a helyén emeletes, üvegfalú, városháza épülhetett; balra mögöttünk, a valamikori Adler-patika — és ha jól emlékszem — egy szerény kis ruházati bolt helyén a Csillag Áruház emeletei magasodnak. Változik, alakul ez a város. Hogy nem mindig töretlenül, az sem csodálni való. De az összkép mégis biztató. Orosháza ma kétségtelenül átmeneti korát éli, de nem is olyan, sok idő után megtalálja majd új arcát, ,és akkor lesz az igazi. ...a Hotel alföldig icr&aßß 1 Orosháza főtere 1982-ben. Jobbra a Hotel Alföld
