Békés Megyei Népújság, 1982. február (37. évfolyam, 27-50. szám)

1982-02-07 / 32. szám

1982. február 7., vasárnap o Harminckét év vezetőként egy üzletben Éneklő Elek — nyolcadszor Bárdos Lajos (balról) az emlékezetes 1979-es díszhangverse­nyen, vendéglátói körében Az idén nyolcadik alka­lommal rendezik meg az „Éneklő Elek” elnevezésű, évente ismétlődő gyermek­kórus-találkozót. Az elsőn, 1975-ben vándorserleget ala­pítottak, melyet ha egy kó­rus háromszor elnyer, vég­képp megtarthatja. Az ele- kieké lett az első, most a nagyszénási általános iskola kórusa •' várományos: ha újból nyer, övéké a máso­dik vándorserleg. Klampeczki Béla, az álta­lános iskola igazgatója és Törzsök Attila kórusvezető már megkezdték az előké­születeket az 1982. május 2- re tervezett nyolcadik „Éneklő Elek” találkozóra. A vándorserlegen kívül külön- díjakat is kapnak a résztve­vők, ezekkel a mozgalmi da­lokat, a népdalfeldolgozáso­kat és a kortárs zeneszerzők műveit legjobban előadó kó­rusokat jutalmazzák. — Az elmúlt hét találkozó emlékezetes sikereket hozott — mondja Klampeczki Béla. — Különösen kiemelkedtek azok az alkalmak, amikor körünkben volt Bárdos La­jos zeneszerző, az Éneklő if­júság mozgalom nagy szer­vezője. A mester 80. szüle­tésnapja alkalmából rende­zett hangverseny 1979-ben felejthetetlen élmény volt a résztvevők számára. Az idei napról elmondot­ták, hogy délelőtt rendezik meg a kórusok hangverse­nyét, este pedig — szintén hagyományosan — anyák napi koncert keretében ez­úttal az eleki általános is­kola 90 tagú énekkara ad hangversenyt a művelődési házban. — A Kodály-év alkalmá­ból szeretnénk több zenei alkalmat szervezni Eleken. A sor április 17-én a Békés megyei pedagógus női kar és az eleki gyermekkórus kö­zös hangversenyével kezdő­dik, április 19-én este 19 óra­kor pedig a művelődési ház kiscsoportjai ünnepük mega Kodály-évfordulót. Ezen az esten a művelődési ház mad­rigálkórusa lesz a vendéglá­tó. Április 30-ára szeretnénk meghívni a megye hét ve­gyes karát — a békéscsaba­it, a gyulait, az orosházit, a Békéscsabai munkásdalkört, a békési gimnázium vegyes karát, a Békés és Vidéke ÁFÉSZ és a városi művelő­dési központ munkáskórusát, vendéglátó az eleki madri­gál. A május 2-i „Éneklő Elek”-találkozóra nyolc, rendszeresen vendégszerep­lő kórus és 15 olyan gyer­mekkórus kap meghívást, akik még nem voltak Elek nagyközség vendégei. Az ese­ménysort a május 15-i hang­verseny zárja, melyen a Gyulai szimfonikus zenekar és az eleki gyermekkórus lép fel. Ez egyben az eleki zenebarátok körének negye­dik hangversenye lesz ebben az évadban. A gazdag programhoz tar­tozik, hogy az eleki gyer­mekkórus meghívást kapott a májusi solymári zenei he­tekre is, ahol kétévenként szerepelnek, mint az ottani gyermekkórus testvéregyüt­tese. • (sass e.) A négy polgári elvégzése után — 1936-ban — Illik István úgy határozott, hogy kereskedő szakmát' választ. El is ment az egyik legjobb hírű gyulai textilüzlet tulaj­donosához, Dióssy Józsefhez inasnak. Hogy miért ezt a szakmát választotta? Szere­tett emberek között lenni, is­meretségeket kötni, talán ép­pen ezért is vonzódott a ke­reskedőszakmához. Ami azt illeti, Illik István sok isme­retséget kötött az azóta el­telt időszak alatt. Túlzás nél­kül állíthatjuk: fél Gyula is­meri. 1942-ig dolgozott, se­gédként, aztán jött a hábo­rú, és majd csak öt év után került haza, újra vissza a Dióssy-féle üzletbe. Az ál­lamosításkor ezt az üzletet is átvették a tulajdonostól, és Illik István lett a vezető­je. A kulcsokat maga a fő­nök adta át neki. Ez volt a megyében az első állami tex­tiles bolt. Illik István azóta is eb­ben a boltban tevékenyke­dik, mint vezető. Igaz a kö­zelmúltban nyugdíjba vo­nult, de nem búcsúzott el a bolti kollektívától. Amikor hívják — szükség is van rá —, továbbra is minden reg­gel pontosan érkezik ke­rékpárján az üzletbe. A több mint három évtized alatt nagy változáson ment ke­resztül ez a bolt is. A kez­deti 7—800 ezer forintos készlettel szemben, ma már 3 millió forintnál tartanak. Keze alatt 132 szakember ta­nult. Háromszor érdemelte a „Kiváló Dolgozó” kitünte­tést, nemrégiben pedig meg­kapta a „Belkereskedelem Kiváló Dolgozója” kitünte­tést. De nemcsak ő maga, a bolt is számtalanszor nyert valamilyen elismerést, di­csérő oklevelet a három év­tized alatt. Most nyugdíjas­ként több ideje marad a ház körüli munkákhoz, több időt tölthet kedvenc lugasában a szőlőtőkék között. Búcsúztatáskor Kassai Bé­la, az Univerzál Kiskereske­delmi Vállalat igazgatója a legnagyobb dicséret és elis­merés hangján emlékezett meg Illik Istvánról, aki a megyében egyetlen olyan boltvezető, aki ilyen hosszú ideig dolgozott egy helyen. B. O. Sok szó esik manapság a feltáratlan tartalékokról. Hogy miért feltáratlanok még mindig? Nehéz lenne megmondani, megkeresni. Hiszen minden üzemnek megvan a maga kialakult termelési módja. Lehet, hogy rossz, de megszokott. Ez utóbbi jelző nagyon fontos. Megszokott, tehát hibái, tar­talékai is nehezen észreve­hetők. Aligha hibáztatható, aki régóta együtt él, dolgo­zik velük, bennük, s így nem fedezi fel őket. Pedig, mint sok példa mu­tatja, lehet a munkamódsze­reken, bevált technológiákon is javítani. Gondoljunk ar­ra, milyen gyakran hallani, hogy magyar vállalatok kül­földi munkamódszereket vá­sároltak nyugati cégektől. Hogy néhány addig megszo­kott eszközt mással cserél­nek fel, és szemmel látha­tóan megjavulnak a haté­konysági mutatók. Kevesebb ráfordítással nagyobb ered­ményhez jut a termelő. Van azonban ennek egy kis szép­séghibája. Mert eszébe jut az embernek, vajon mi, magya­rok, nem tudnánk-e hasonló dolgokat kitalálni? A kér­désben benne van a válasz: igen, mi is tudunk. Van­nak szervező vállalataink, mégis, mintha nem ismer­nénk őket, nem bíznánk bennük. * * * Az egyik ilyen, viszonylag fiatal szervező az OKISZ Szervezési és Számítástech­nikai Vállalata 1978-tól mű­ködik. Megyénkben is van egy kirendeltsége Békés­csabán. Feladatuk a fentiek­ben ismertetett munkahelyi tartalékok feltárása, üzem- és munkaszervezés, közgaz­dasági segítség új termék bevezetésénél, magyarán: ér­tékelemzés. Továbbá, az ügyvitel-gépesítés megszer­vezése, a számítástechnika bevezetése. Egyik legkézzel­foghatóbb munkájuk az energiafelhasználást célzó, ésszerűsítő megoldások ter­jesztése. A békéscsabai kis csoport hét dolgozót foglalkoztat, mérnököket és technikuso­kat. Tegyük hozzá: többsé­gük leginkább a gépészetben jártas. Feltétlenül kedvező ez, hiszen nincs olyan üzem, ahol ne lennének gépek. És egy másik tény. A megye 40 ipari szövetkezetében 94 diplomás szakember dolgo­zik, köztük kevés a gépész- mérnök. Nem róható a más képzettségű vezetőknek fel, hogy nem hatékonyan hasz­nálják gépeiket, vagy a vil­lamos energiát. De az már elgondolkodtató, miért nem vesznek ehhez igénybe kül­ső segítséget? Annál is in­kább. mert az OKISZ SZSZV helyi irodája min­denkinek rendelkezésére áll. * * * Szó sincs reklámról. Erre nem is szorul rá a csoport. Tavaly hat ipari szövetkezet vette igénybe szolgáltatásai­kat, ezzel egymilliós árbevé­telt és tisztes nyereséget ér­tek el. Pedig olcsón dol­goznak és szolgáltatásaik hamar megtérülnek. Érde­mes példát említeni. Az egyik ipari szövetke­zet egymillió forintos vil­lanyszámlát fizetett évente. Vezetői felkérték a kiren­deltséget, tegye ésszerűbbé a mind nagyobb terhet jelentő enrgiafelhasználásukat. El­készült a terv, ennek javas­latai között szerepel egy au­tomata fázisjavító berende­zés beszerzése. A szövetke­zet egyszer fizet az elemzé­sért, a javaslatért, megveszi a fázisjavítót. Viszonylag csekély összeget fizet, amely 6—8 hónap alatt megtérül. Ugyanis ezentúl csak hétszáz­ezer forintos a villanyszám­la. És nemcsak egyszer, ha­nem minden évben. Lehetne sorolni a példá­kat, szerencsére mind több akad. De nem elég — vallja Snell Pál kirendeltség vezető. Amikor ezt mondja, nem a munkájukat kevesli. Meg­élhetésükhöz, eredményes működésükhöz eleget dolgoz­nak. De jóval kevesebbet a lehetőségeknél. Hiszen — Snell Pál szerint — nircs olyan üzem, ahol ne lehetne tartalékot feltárni. Ez hosz- szú távon munkát ad a ki- rendeltség dolgozóinak. De sajnos, ők is tapasztalják, hogy csak a legjobünV for­dulnak hozzájuk b!,n1 'ri­mái. Azok, akiknél igazán so­Most a MOST-módszerről Kevesebb ember — nagyobb termelés Azt a tényt, hogy a tech­nika önmagában még kevés a sikerhez, a saját példáju­kon tapasztalhatták a Békés­csabai Baromfifeldolgozó Vállalatnál. Új gépek beál­lításával tetemesen megnö­velték a feldolgozókapacitást, de a növekedésnek akadt egy gátja: a csomagoló. Ez az a bizonyos szűk keresztmetszet, ahol a legtöbb kézi munkát kell csinálni, főleg olyano­kat, amelyek gépesítésére nemigen lesz lehetőség a jö­vőben sem. Erre az akadályra számí­tottak a gyár vezetői, és volt idejük eldönteni, hogy a két lehetséges megoldás közül melyiket válasszák: növeljék meg a csomagoló lészátmot, vagy inkább üzem- és mun­kaszervezési módszerekkel tegyék intenzívebbé a mun­kát. Sok választanivaló per­sze nem volt, a mai munka­erőhelyzet egyértelművé tet­te, hogy csak a második meg­oldás mellett dönthetnek. Oz angol szisztéma Választási lehetőség azért maradt, és ez. nem kis fej­törést okozott. El kellett dön­teni, hogy kire bízzák a szer­vezést. Ezzel a munkával ma már szinte számtalan ki- sebb-nagyobb cég foglalko­zik, itthon és külföldön. Ha­zai vállalat nem akadt, amely ilyen speciális élelmiszeripa­ri tevékenység szervezésével foglalkozott volna, ezért kül­földről kértek ajánlatokat. Végül a világ egyik legna­gyobb szervezésre specializá­lódott vállalatával, az angol Maynard and Barry céggel kötöttek szerződést. A szer­ződésben az angolok vállal­ták, hogy nemcsak a szerve­zési feladatokat végzik el a kijelölt munkaterületen, ha­nem megtanítják az általuk kidolgozott,. úgynevezett MOST-módszer alkalmazásá­ra és bevezetésére a gyár ál­tal kijelölt csoportot. Sőt, ahhoz is hozzájárultak, hogy ezt a módszert a jövőben a Békéscsabai Baromfifeldol­gozó Vállalat terjessze a társ- vállalatoknál. kát tudnának segíteni, nem lelkesednek a külső szerve­zőért. * * * A békéscsabai kirendelt­ség nemcsak az üzemszerve­zést, ügyvitelt, számvitelt szeretné magasabb szintre emelni a jövőben. Mind kö­zelebb állnak a számítás- technika bevezetéséhez. A közeljövőben forgalomba ke­rülnek az első VT—20-as mikroszámítógépek. Egysze­rű kis masinák, kezelésük nyolc óra alatt megtanulha­tó. A hozzátartozó üzemelte­tési programokkal a kis’ gép ára kétmillió forint körül lesz. Használatba vétele nemcsak az adatnyilvántar­tást, -szolgáltatást könnyíti meg. Sor a kerülhet a sé- pek rendszerré kapcsolására. Erre az OKISZ-központ már megteremtette az alapot, egy kibővített kiépítettségű R—22-es nagy számítógép üzembe állításával. A rend­szer kialakítása pedig egye­nes út a kooperációs kap­csolatok fejlesztéséhez, ja­vításához. A jövő másik útja, hogy a kirendeltség a már megvaló­sított szervezési javaslatok haszna után kapja a térítést. Merész terv, mert függ a felhasználó, megvalósító készségétől is. Mégsem fél­nek tőle, úgy érzik, ez is egy mód saját munkájuk ösz­tönzésére. Nem tartozik szorosan a tárgyhoz, de érdemes meg­említeni: a megyei kiren­deltség hét dolgozójából egy adminisztrál, de ha kell, be­segít egyéb munkákba is. Ez is egy példa a munkaszer­vezésre. M. Szabó Zsuzsa Kapóra jött az is, hogy eb­ben az időben hirdetett a MÉM egy pályázatot külföl­di szervezési módszerek ha­zai alkalmazására. Ezt el­nyerve jelentős támogatást kaptak a minisztériumtól, és hozzájárult a költségekhez az OMFB is. Részt vett a mun­kában a budapesti Ipargaz­dasági és Üzemszervezési In­tézet is. Meg kell hagyni, az ango­lok semmit sem bíztak a vé­letlenre. Még jóval a szer­ződéskötés előtt többször Bé­késcsabára látogattak, meg­ismerkedtek a körülmények­kel. Hasonló gondossággal jártak el a kiképzendő team tagjainak kiválasztásánál is. Előbb egy teszttel mérték fel a gyár által javasoltak ké­pességeit, s eldöntötték, hogy alkalmasak-e az új ismeretek elsajátítására. De még ez­után sem kezdődött az okta­tás, előbb egy tanfolyamon vettek részt, hogy megszerez­zék az alapismereteket a Maynard-művelet, angol rö­vidítéssel a MOST-eljárás el­sajátításához, valamint az ehhez kapcsolódó rendszerek megértéséhez. Egyszerű megoldás A Maynard cég módszere még egy dologban eltér a hazai gyakorlattól, abban, hogy a tényleges szervezést a gyári emberek végzik rendszeresen konzultálva az angol partnerrel. így a gya­korlatban is alaposan megis­merik a teendőket, és nem jönnek zavarba, ha már a konzultáns nélkül kell meg­csinálniuk valamit. A vállalat igazgatója, Ul­bert István és főkönyvelője, Bocsor László érthetően elé­gedettek az eredménnyel, hi­szen a munkaterületen, á csomagolóban elérték a 20 százalék termelékenységnö­vekedést. — Nem történtek világ­rengető dolgok, nem kellett átalakítani a technológián­kat, tulajdonképpen roppant egyszerű eszközökkel sike­rült elérni az eredményt. Megszűntek a felesleges utak, mozdulatok, jó néhány mun­kaműveletről is kiderült, hogy elhagyható, vagy össze­vonható. Végeredményben lényegesebb beruházás nél­kül értük el ezt a teljesít­ménynövekedést — jegyzi meg az igazgató. A főkönyvelő még hozzá­teszi : — Az intézkedések legtöbbje olyan egyszerű és magától érthetődő, hogy az ember szinte csodálkozik, hogy miért nem jutott neki, magának hamarabb eszébe. Ez már csak azért is jó lecke volt a számunkra, mert rá­jöttünk, hogy kis dolgokkal is lehet nagy eredményeket elérni. Hasonlóan vélekedett a MOST-módszerről Bándi Barnabás termelési osztály­vezető, aki a kiképzett team. egyik tagja volt. — Én nem is az elért 20 százalék termelékenységnö­vekedést tartom a legna­gyobb eredménynek, hanem azt, hogy van a .gyárunkban egy olyan csoport, amelynek tagjai már mindent más szemmel néznek. Eddig az volt a cél, hogy menjen a termelés, bármi áron, most pedig arra figyelünk, hogy milyen áron, vagyis, miként lehetne többet, jobban, ol­csóbban és egyszerűbben csi­nálni. Ez a megváltozott szemléletmód óriási tőkét je­lent, hiszen a szervezésnek még csak az első lépcsőjénél tartunk, a neheze csak ez­után jön. II szervezés folytatóink Érthető, hogy a vezetők elégedettek az eredménnyel, de mit szólnak mindehhez a dolgozók, akik a 20 százalék termelékenységnövekedést a gyakorlatban produkálják. Az ő véleményüket Rácz Miklósné, a csomagoló szak- szervezeti bizalmija foglalta össze. — Megmondom őszintén, a kezdetben legtöbbünknek nem tetszett, hogy filmezik, stopperrel mérik munkáját, és jegyezték minden mozdu­latát. A többség nem tudta konkrétan, hogy mi készül itt. és amikor elmagyaráz­ták, akkor sem értették egé­szen. Mi annyit érzünk eb­ből. hogy néhány könnyű munkahely megszűnt, egyes műveleteket összevontak. Az viszont jó dolog, hogy ilyen esetekben nőtt a dolgozók Dénze is. Most várjuk, hogy mi lesz, ha bevezetik az ígért 20 százalékos intenzi­tásnövekedést. — Ebből a véleményből jól látszik, hogy eredményes volt a szervezés.'A dolgozók nem vették észre, hogy a pá­lya már gyorsabban jár, mint régebben, és kevesebb csirke megy Újkígyósra to­vábbi bontásra. Lényegesen nőtt tehát minden műszak teljesítménye. csökkent a létszám és a dolgozók nem fáradnak el jobban, mint máskor. Ez volt a cél, hiszen mi nem a munkások erejét akarjuk a végsőkig kifacsar­ni — mondotta Bándi Bar­nabás. A munka nagyja még csak ezután jön. A szervezés má­sodik lépcsőjeként még eb­ben az évben bevezetik a számítógépes termelésirányí­tást. Már elkészült a számí­tóközpont épülete, a szakem­berek a tanfolyamokat vég­zik, és az év közepétől a komputer állítja össze a ter­melési programot, adja meg a döntésekhez, ha kell órán­ként, a szükséges informá­ciókat. A rekonstrukció elő­rehaladtával pedig újabb és újabb munkaterületeken ve­zetik be a MOST-módszert. Lónyai László Felgyorsult a munka a csomagolóban a szervezési intézkedé­sek nyomán

Next

/
Thumbnails
Contents