Békés Megyei Népújság, 1982. február (37. évfolyam, 27-50. szám)
1982-02-06 / 31. szám
1982. február 6., szombat Ifjúsági parlamentek Három ágazat, a mezőgazdaság, a tanácsi építőipar és a fogyasztási szövetkezetekben dolgozó fiatalok tartották kö-m zépszintű ifjhsági parlamentjüket tegnap, február 5-én Békéscsabán. Rövid összefoglalóinkban az elhangzott beszámolókat, vitákat ismertetjük. RANGOT. JELENT TSZ-TAGNAK LENNI Az ifjúsági és úttörőházban 130 mezőgazdaságban, élelmiszeriparban és kutatásban dolgozó fiatal kapta kézhez Murányi Miklósnak, a megyei tanács mezőgazda- sági osztályvezetőjének írásbeli beszámolóját. Ebből az derül ki, hogy az élelmiszer- gazdaság dinamikus fejlődésével együtt nőtt a termelésben a 'fiatalok súlya, a nemzedék szerepe az elért eredményekben. A megye mező- gazdasági dolgozóinak több mint 31 százaléka 30 év alatti, az élelmiszeriparban meghaladja ez a szám a 43 százalékot, az intézményekben 22 százalék. Képzettségük szintje sokat javult, de akadnak. akik még nem végezték el a 8 általánost sem. Gondot okoz a fiatal szakmunkások továbbképzése, bár a megyei vezetés sokat tesz a szakmunkásképző intézetek fejlesztéséért. Murányi Miklós szóbeli kiegészítése után Molnár La- josné levezető elnök, a megyei tanács csoportvezetője ismertette a szekciók összetételét, ezután a küldöttek három csoportban vitatták meg az írásos beszámolót és az intézkedési tervet, összesen harmincegy küldött jelentkezett felszólalásra. Felszólalt többek között Misi Sándor, a MÉM főosztályvezetője és Kiss Sándor, a megyei pártbizottság osztályvezetője. A kérdésekre Murányi Miklós válaszolt és megígérte, hogy az elhangzott javaslatokat, észrevételeket beleveszik az országos ágazati parlamentre készülő beszámolóba. A küldöttek egyhangúlag elfogadták a beszámolót és intézkedési tervet, majd megválasztották az április 14-i országos, ágazati parlament megyei delegációját. Név szerint: Zengő Tünde, a füzesgyarmati Vörös Csillag Tsz ágazatvezetője, Hegedűs Tibor esztergályos, a sarkadi Lenin Tsz-ből, Harmados Mihály, a Békés megyei Üdítőitalipari Vállalat gépkocsivezetője, Karkus György, a tót- komlósi Viharsarok Tsz fő- ágazatvezető-helyettese és Szpisják Judit, a kondorosi Egyesült Tsz adminisztrátora képviseli megyénket. m. sz. zs. MA SEM KÖNNYŰ A FIATALOKNAK A tanácsi iparban dolgozó fiatalok középszintű ifjúsági parlamentjüket a megyei tanács klubhelyiségében tartották meg. A mintegy 600 fiatalt képviselő küldöttet és a meghívott vendégeket Koppány Ottó főelőadó, a tanácskozás levezető elnöke üdvözölte. A napirendi Döntök elfogadása után dr. Tóth János, a megyei tanács ioari osztályának • vezetője fűzött szóbeli kiegészítést a beszámolóhoz. Ebben röviden szólt a tavalyi eredményekről és a gondokról, majd az 1982. év legfontosabb tennivalóit ismertette. Az írásos anyaghoz és az elhangzottakhoz elsőként Farkas Tiborné, az Orosházi Faipari Vállalat képviselője szólt hozzá. Elmondta, hogy a 'tervek teljesítésében, a munkafeltételek és szociális körülmények , javításában, valamint a gyermekintézmények patronálásában nem kis részt vállaltak a fiatalok, akiknek nevelését, közéleti tevékenységét az ifjúsági parlamentek is nagyban elősegítik. Koncz Mária, a Gyulai Kötőipari Vállalat szállítási előadója főként a fiatalokat érintő gondokkal foglalkozott. Hangsúlyozta, hogy jó néhány véleménnyel ellentétben ma sem könnyű fiatalnak lenni. Ezután Szabó János és Medveczki Géza, a Békés megyei Vegyesipari Vállalat csabai, illetve gyomaendrő- di egységében dolgozó fiatalok nevében mondták el véleményüket a beszámoló anyagáról. Kiss János, a vállalat igazgatója hozzászólásában utalt arra, hogy az energiaracionalizálási program valóra váltásában főként a fiatal mérnökök, technikusok és más szakemberek tudására, aktív közreműködésére kívánnak támaszkodni. A további véleményekre, javaslatokra és kérdésekre dr. Tóth János osztályvezető válaszolt. A beszámoló és az intézkedési terv elfogadása után a résztvevők megválasztották azt a három küldöttet, akik a márciusi országos ifjúsági parlamenten képviselik majd megyénk tanácsi iparában dolgozó fiatalokat. _y_n T IZENNÉGY KÜLDÖTT SZÓLALT FEL A MÉSZÖV ifjúsági parlamentjén Békéscsabán, a Szakszervezetek Békés megyei Tanácsának nagytermében Papp Margit, a MÉSZÖV ifjúsági bizottságának elnöke köszöntötte a 70 küldöttet és az elnökségben helyet foglaló Mézes Jánosáét, a megyei pártbizottság munkatársát, . Gyarmati Irént, a KISZ megyei bizottságának titkárát. Nagy Józsefnét, a SZÖVOSZ elnökségének tagját, Balázs Imrénét, a KPVDSZ országos elnökségének tagját. Frőhner Bélát, a megyei tanács osztályvezetőhelyettesét, majd Sarkadi István, a MÉSZÖV elnöke tartotta meg vitaindító beszédét. A megyei szövetség elnöke bevezetőként hangsúlyozta: ez esetben már önállóan kerülhet sor a MÉSZÖV ifjúsági parlamentjének megtartására, és választhatnak küldötteket az országos ágazati tanácskozásra. Ezután az ÁFÉSZ-ek, a ZÖLDÉRT Vállalat, a takarékszövetkezetek s a Békéscsabai Lakásszövetkezet munkahelyi, illetve összevont parlamentjeinek tapasztalatait összegezte. Sarkadi István kedvezően értékelte, hogy mind több fiatal vesz részt a szövetkezetek vezetésében, irányításában. Ugyanakkor szólt a fiatalok egy részénél tapasztalható társadalmi munka, illetve közéleti tevékenység aránytalan elosztásáról. Külön is kiemelte beszédében a családalapítás lényegét jelentő fiatalok lakásgondját, az e területen jelentkező pozitív és negatív tapasztalatokat. Ezután a -16 ÁFÉSZ, a 10 takarékszövetkezet, a ZÖLDÉRT Vállalat, a Békéscsabai Lakásszövetkezet mintegy 3 ezer 500 harminc éven aluli fiataljának megbízásából tizennégy küldött mondta el véleményét, javaslatát. Szót kért a tanácskozáson Gyarmati Irén, a KISZ megyei bizottságának titkára és Balázs Imréné, a KPVDSZ országos elnökségének tagja, ifjúsági bizottsági elnök is. Á vitában elhangzottakra Sarkadi István válaszolt, majd a parlament nyílt szavazással egyetértett a beszámolóval, s az öt évre szóló megyei intézkedési tervvel. A MÉSZÖV ifjúsági parlamentje az országos ágazati tanácskozás küldötteinek megválasztásával fejezte be munkáját. Békés megye fogyasztási szövetkezeteinek fiataljait az országos ágazati parlamentben kilenc fiatal — Máté Lenke, Madai Piroska, Schreyer József, Martos László, Gonda Erika. Baku- lya Margit, Kovács Béla, Kovács Mihály, Holodnyák János — képviseli. B. I. TÜZÉP-árubáz Békéscsabán Egy jó kezdeményezés háttere Korszerű termékek bemutatója Űj szelek fújdogálnak az építőanyag-kereskedelemben. Már az elmúlt évben mintegy 31 ezer családi és több ezer társasház felépítéséhez szükséges építőanyagot értékesítettek. Hosszú idő után többet gyártottak vasbeton termékekből, fokozták a termelést a könnyűszerkezetes fejgerendákból. Bővült a választék különböző azbesztcement csövekből, nyílászárókból, parkettából és falazóanyagok’ból. Mindez alapot teremtett arra, hogy a kereskedelem igényesebb legyen a termelőkkel. Néhány vállalat, telep meg is ragadta az alkalmat. Szigorították a minőségi átvételt, különösen az ajtóknál, ablakoknál. Sőt, olyan is előfordult, hogy tetőfedő palából csak akkor vásároltak, ha megfelelő formájút és színűt gyártottak. A jó mellett, sajnos sok még a hiba, amelyet a népi ellenőri vizsgálatok is alátámasztanak. A hazai ipar és a külkereskedelem is hadilábon áll a szállítási .határidőkkel, nem folyamatos az üzemek termelése. A vasút olykor ódzkodik a kisebb építőanyag-telepek kiszolgálásától, csúcsidőben még a nagyobbakét sem szívesen vállalja. Az is igaz, az országban legalább 850 telepen árulnak építőanyagot, a teljes választékra törekedve. Csoda-e, hogy ez nem mindig sikerül? A jövő útja mindenképpen a bázistele- pek kialakítása. Ilyenek már vannak Észak-Magyarorszá- gon,. a Dunántúlon, és épülőfélben van a szolnoki. Kétségtelen, sokat javult az építőanyag-ipar piaci munkája. Sok termelési és szervezési intézkedést tettek a tégla- és cserép-, valamint a íinomkerámia-iparban Végre rájöttek arra, hogy kisebb sorozatok gyártásával növelhetik a választékot. A piaci nyitás, a rugalmasabb gazdálkodás révén újszerű szogáltatások bevezetésével a kereskedelem is felzárkózott. De ennek a folyamatnak még csak a kezdetén vagyunk. A kibontakozás legnagyobb gátja az építőanyag-kereskedelem elavult rendszere és szervezete. A telepek 80 százaléka alkalmatlan arra, hogy fogadni tudja az immár korszerű csomagolásban érkező árukat, képtelen megoldani a rugalmas elosztást. Ebből egyenesen az következik, hogy romlik a választék, nincs alap a szolgáltatások bővítésére. Egyetlen megoldásnak látszik a rozoga te-. Komplett fürdőszoba-berendezés Fotó: Martin Gábor lepek bezárása vagy korszerűsítése. Csakhogy ez mil- liárdokba kerül, és a VI. ötéves tervben lényeges változás nem várható ezen a területen. Tagadhatatlan, feladták a leckét a kereskedelemnek. Ugyanis az a furcsa helyzet állt elő, hogy miközben több építőanyag közül válogathattunk, csökkent a kereslet. Egyszerűen nincs más választás, mint a szervezésben rejlő tartalékok kihasználása. Ezt "ismerte fel még idejében az Alföldi TÜZÉP Vállalat. Az elmúlt évben Szegeden és Baján létesített épí- tőanyag-áruházat, február 8-án pedig Békéscsabán nyitnak hasonlót. A Tanácsköztársaság útján levő lakberendezési üzletet átalakították, amelynek áruutánpótlásáról az erzsébefhelyi TÜ- ZÉP-teleo gondoskodik. Mindez követésre méltó példája annak: hogyan lehet pénz nélkül beruházni, a kor követelményeinek is megfelelő üzletet létrehozni. Ennek alapja a minta szerinti értékesítés. Az áruházban az építkezéshez szükséges szinte valamennyi terméket kulturált körülmények között mutatják be. Itt választhatják ki a vásárlók az ajtókat, ablakokat, a burkolóanyagokat, a parkettát, a fürdőkádat, a tapétát, a csaptelepeket. A kiválasztott és megrendelt anyagokat — cementet, meszet, falazóanyagot — a megadott címre, az úgynevezett háttérraktárból házhoz szállítják. Az utóbbi években eléggé általános tapasztalat, hogy évről évre indokolatlanul gyorsan nőtt a rokkantsági nyugdíjasok száma. (Számuk ma megközelíti a 400 ezret.) Ha összehasonlítást teszünk a velünk azonos fejlettségű országokkal, nálunk ez a szám aránytalanul magas. Azzal az általános magatartással magyarázható, hogy a munkáltatók és a dolgozók egyaránt jobb megoldásnak tartják a rokkantsági nyugdíjba helyezést a foglalkoztatási rehabilitációnál. Legalábbis a cselekedetek mögötti gondolatokban és indítékokban felismerhető ez a motiváció. A munkáltatóknál ez arra utal, hogy egyfelől valóban jelentősek a munkaerő-tartalékaik, hiszen nem szorulnak rá a rehabilitáció útján nyerhető munkaerőforrásra. A dolgozóknál pedig az tapasztalható, hogy a foglalkozási rehabilitáció bizonytalan útja helyett szívesebben választják a rokkantsági nyugdíjazást. Ez a helyzet semmiképpen nem' jó sem az egyénnek, sem a társadalomnak. Változnia kell az emberek és a munkáltatók szemléletének, de Természetesen lesznek monopolcikkek is, amelyeket csak az Alföldi TÜZÉP Vállalat áruházaiban lehet beszerezni. Ilyen a hungaro- pán üvegezésű ablak és erkélyajtó, az ÉPFA belsőtéri ajtói, az Orosházi Üveggyárban készített különleges üvegajtó. Újdonságnak számít a vállalatnál először alkalmazott szezonális ár, amikor az építési holtszezonban engedménnyel forgalmaznak különféle termékeket. Az évente 100 millió forintot árusító üzlet meglepetés a város és a megye lakosságának. Nagy szükség van rá, hiszen szűkebb hazánk'ban a felépítendő lakások csaknem négyötöde magánerőből valósul meg, amelynek egy része családi ház. Az új módszerek kereséséről, alkalmazásáról azonban továbbra sem mondhatunk le. A Belkereskedelmi Minisztérium és az ÉVM legújabb irányelve kimondja, hogy az építőanyagot gyártók a TÜZÉP közvetítése nélkül, közvetlenül telephelyükön szolgálhatják ki a kislakásépítőket, í^y lerövidül az áru útja, gyorsabban és rugalmasabban lehet a vásárlói igényeket kielégíteni. Megspórolhatok a szállítási és a raktározási költségek. Megyénkben is van erre lehetőség, csak élni kell vele. A kialakult verseny rövid távon is javíthatja az építőanyagkereskedelmet — milliárdok ezen túlmenően szükség van bizonyos központi intézkedésekre is. Az alábbiakban ezek közül sorolunk fel néhányat. Központi intézkedések Mindenekelőtt szükséges fokozatosan kiépíteni a rehabilitáció központi és területi szervezetét. A felsőszintű munkaügyi igazgatás 1981. évi átszervezésével a rehabi- litáció első számú központi felelőse az egészségügyi hálózat lett. Ez jó lehetőséget teremt a rehabilitációs folyamat komplex kezelésére, az egészségügyi és foglalkozási rehabilitáció szerves összekapcsolására. Ezen intézkedés kapcsán várhatóan kialakul valamilyen központi módszertani-metodikai centrum, és talán megerősödik a helyi szervezet is. Ebben szerepet kell vállalnia a tanácsok egészségügyi és munkaügyi, valamint oktatási részlegeinek. A mai világban, amikor a szervezetek, az igazgatás és az ügyintézés egyszerűsítésére, költségeinek Kiemelkedő eredmények a gyulai horgászoknál A Gyulai Dolgozók Horgászegyesülete a minap Gyulán, a Jókai Kultúrház klubtermében tartotta beszámoló vezetőségi ülését. Ezen az egyesület elnöke, Varga István adott tájékoztatást az elmúlt évi munkáról, valamint az egyesület gazdasági helyzetéről. Megállapította többek között, hogy az elmúlt évben tovább nőtt az egyesület tagjainak száma, és jelenleg 666 felnőtt és 72 ifjúsági tagjuk van. Gyermekeknek csaknem kétszáz horgászjegyet váltottak. Ezzel a taglétszámmal a megye egyik legnagyobb egyesülete a gyulai. Tavaly három versenyt rendeztek, amelyből a leglátogatottabb a májusi volt. ezen több mint százan vettek részt. Nagyon jól alakult a horgász célú halgazdálkodás. különösen jó eredményeket értek el a téglagyári tavakon, ahol a halfogás megközelítette a 30 mázsát, örvendetes az is. hogy a pontyon kívül 210 kilogramm csukát és 76 kilogramm balint fogtak. Az elmúlt öt évben csaknem tíz mázsa halat telepítettek vizeikbe. Beruházást is folytattak, mégpedig egy 300 négyzetméteres leállósávot a téglagyári tavakhoz. Az egyesület tagsága az elmúlt évben csaknem 100 mázsa halat fogott, ami a legjobb ered-, mény az egyesület történetében. A felnőtteknél id. Domokos István, aki csaknem 3 mázsa halat fogott, az ifiknél pedig ifj. Oláh István 99 kilogrammal. js. o. Környezetvédelmi fotópályázat Környezeti ártalmak, környezetvédelem címmel országos fotópályázatot hirdet az Országos Környezet- és Természetvédelmi Hivatal, Szolnok megye Tanácsa és a Szolnok megyei Művelődési és Ifjúsági Központ. A pályázat célja, hogy a fotóművészet eszközeivel szemléletesen és gondolatébresztő módon bemutassák az ember és a természet kapcsolatát, a környezetet romboló ártalmakat, valamint a környezetvédelem érdekében tett erőfeszítéseket és eredményeket. A fotósok fekete-fehér képekkel és színes diákkal nevezhetnek, mindkét kategóriában öt egyedi fotóval, vagy öt képből álló sorozattal. A pályamunkákat 1982. április 30-ig kell beküldeni Szolnokra, a megyei művelődési és ifjúsági központba. A beérkezett alkotásokat május elején nyilvánosan zsűrizik, majd a legjobb munkákból május 22- én kiállítás nyílik. csökkentésére törekszünk, nem valószínű új szervezetek létrehozása. Ügy gondolom azonban, hogy a meglevő szervezeteken belül is erősíthető ez a funkció, találhatók olyan szakmunkás- képző iskolák, ahol szervezhetők majd rehabilitációs átképző-továbbképző tanfolyamok. Mindenki tudja, hogy jobb lenne az ilyen fajta képzést speciális intézményekkel, speciális feltételekkel lebonyolítani. Amikor azonban ilyenek nincsenek, a meglevő lehetőségeinket kell jobban kihasználni. Sznciális biztonság Gondoskodni kell a foglalkozási rehabilitáción túljutott dolgozók szociális biztonságáról. Ennek egyik feltétele, hogy olyan szakmát tanuljanak, melyben lakóhelyükhöz viszonylag közel, tartósan és jó anyagi kondíciókkal tudnak dolgozni. Számolni kell azzal is, hogy teljesítményük egy meghatározott ideig, különösen időnélkül! Seres Sándor 0 foglalkozási rehabilitáció tartalékai Rokkantság helyett: aktív munka
