Békés Megyei Népújság, 1982. február (37. évfolyam, 27-50. szám)
1982-02-06 / 31. szám
1982. február 6., szombat o Hulladékfeldolgozás, termelésbővítés, eredménynövelés Orosházán, a vas-, mű- anyagipari szövetkezet termelési szerkezetéből adódik, hogy meglehetősen nagy mennyiségű hulladék keletkezik a gyártás során. A különféle műanyag csomagolóeszközök, a tégelyek, tálcák, poharak vastag fóliából készülnek, és ennek a fóliánák 30—50 százaléka hulladékként kerül ki a gyártó gépekből. Ha ezt eldobnák, átlagosan 20 millió forinttal többe kerülne a felhasznált műanyag évenként. Erről természetesen szó sincs, mert az 1200 tonna új anyag mellett 500 tonnányi hulladékot is újrahasznosítanak. Csak mintegy 1,5—2 százalék a veszteség, így igazán elmondható, hogy hulladékmentes, környezetkímélő technológiát alkalmaz a szövetkezet. Ma az a helyzet, hogy csak a saját műanyag hulladékukat tudják újrahasznosítani, de most tárgyalnak egy NSZK-céggel, egy olyan gép vásárlásáról, mely a már használt műanyag poharakat is feldolgozná. E gép beszerzése, ha műszakilag megfelelő, csak pénzkérdés, de a hulladékbegyűjtés megszervezése már több ennél. Jelenleg nem is nagyon látható, miként tudnák megoldani, hogy legalább a nagy felhasználóktól visszakerüljön hozzájuk újrahasznosításra a használt és elobott csomagolóanyag. • Pedig ennek megoldása nemcsak takarékossági okokból lenne fontos, hanem a szinte soha el nem bomló műanyag erősen szennyezi a környezetet is. A szövetkezetnél nemcsak a saját hulladékot hasznosítják, hanem vásárolnak is. Főleg ötvözött és magásam ötvözött acélhulladékot, precíziós öntödéjük részére. Ezek az anyagok nagyon értékesek, de hulladékként viszonylag olcsón beszerezhetők. Ebből megfelelő feldolgozás után teljes értékű öntvény készíthető. Ahol ilyen körültekintően figyelnek oda a különféle anyagok újrahasznosítására, ott természetes, hogy az öntőforma-készítéshez használt viasz is többször részt vesz á termelési körforgásban. A takarékos, hatékony gazdálkodásnak megfelelő nyereség az eredménye, a jó termékeknek pedig az egyre növekvő kereslet. Nem is tud minden igényt kielégíteni az Orosházi Vas-, Műanyagipari Szövetkezet, ezért fejleszti tevékenységét. Huszonnégy millió forintot fordítanak gépekre az idén, ebből bővítik a pohárgyártó és a fóliakészítő kapacitást. Alapfóliát nemcsak saját részükre, hanem a tejiparnak, az Egyesült Izzónak és több más nagyvállalatnak is gyártanak. A vevők igényeinek megfelelően bővítik a termékválasztékot is. Az új gépeken három és öt deciliteres poharak készülnek majd. Fejlődik a gépgyártás is, az idén már sorozatban készülnek a licenc alapján gyártott csomagológépek, és az ehhez szükséges kiszolgáló berendezések. Nem vész el a pohárgyártá.s során keletkező nagy mennyiségű hulladék Kép. szöveg: Kónyái I,ászló sebb kórban, nem éri el a nem fogyatékos munkatársaik teljesítményét és keresetét. Ezért a társadalombiztosítási ellátások körét ki kellene bővíteni az életkortól és a. munkaképesség-csökkenés mértékétől függő, a munkára ösztönző keresetkiegészítéssel, amely a munkabér mellett a szociális biztonságot is garantálja. Csak így várható el igazán, hogy a csökkent munkaképességű dolgozó saját személyes érdekének tekintse a rehabilitációt, erre törekedjék inkább, és ne a rokkantsági nyugdíj megállapítására. Ügy gondolom, a központi intézkedések közé tartozna az is, hogy az 1967-ben kialakított és ez évben korszerűsítésre kerülő rehabilitációs rendszert kiterjesszük a mezőgazdaságra és esetleg az úgynevezett második gazdaságra is. Idővél változtatni kell majd néhány ide kapcsolódó társadalombiztosítási rendelkezésen, többek között felül kell vizsgálni a táppénz- és nyugdíjjogosultság mai feltételeit. Ma a dolgozó táppénzre jogosult (1, illetve 2 évig), ha betegsége miatt munkáját ellátni nem tudja. Ha a betegség állapotváltozást jelent, és ez az új állapot véglegesnek tekinthető, akkor a rehabilitáció keretében a dolgozó új munkaterületre kerül, és ezzel nem indokolt kivárni az egy évet, illetve két évet. Kik döntsék el? A rokkantsági feltételeken annyiban lenne indokolt majd változtatni, hogy rokkantsági nyugdíj megállapítására csak olyan esetben kerüljön sor, ha a dolgozó nem rehabilitálható. A rokkantság elbírálásában a rehabi- litálhatóság felülvizsgálatában az orvosokon kívül részt kell vegyenek társadalombiztosítási és munkaügyi szakemberek is. A fentiekben vázolt elgondolásokról illetékes szakemberek között már több vita volt. Valószínű, hogy ez év végéig a viták eredményeként a konkrét elgondolások is megvalósulnak. Szeretném befejezésül hangsúlyozni, hogy a rehabilitációs tartalékok jelentős része már ma. minden központi intézkedés nélkül, feltárható a munkáltatóknál. Ezt a folyamatot csak felerősíthetik a központi intézkedések, amennyiben azok a tervidőszak közepén, vagy második felében életbe lépnek, (Vége) Dr. Rózsa József, az Állami Bér- és Munkaügyi Hivatal főosztályvezetője állategészségügyi rendelet Zárszámadásokról jelentjük A Magyar | Közlönyben megjelent a mezőgazdasági és élelmezésügyi miniszter rendelete a szarvasmarhaállomány gümőkór és brucellózis elleni mentesítésének állami támogatásáról. A rendelet az állategészségügy további fontos teendőiről intézkedik. Az állatok magas színvonalú termelését, sőt, az eredmények növelését a maga eszközeivel biztosító állategészségügy hosz- szú távú programok megvalósításán dolgozik. Az állategészségügyi hatóságok, a területi és az üzemi állategészségügyiek komoly sikerét jelentette a szarvasmarha-állomány gümőkórrrien- tességének elérése, amely évtizedeken át tartó, folyamatos fáradozás eredménye volt. A rendelet figyelembe veszi, hogy a gümőkór alapjában véve már nem okoz gondot, ám lehetőséget hagy arra az esetre, ha a betegség felütné a fejét valahol. Ilyenkor a korábbihoz hasonló anyagi segítség illeti meg a szükséges intézkedések megtételéhez az állattartókat. A rendelet a már szintén visszavonulóban levő, ám a gyakorlatban több helyen még mindig nem jelentkező másik betegség, a brucellózis felszámolására csoportosította át azokat a kedvezményeket, amelyek korábban a gümőkór megszüntetésén dolgozókat illeték meg. A rendelet részletesen meghatározza a mentesítés további, befejező szakaszában szükséges teendőket, feladatokat, és kitér azokra a tennivalókra is, amelyek a már mentesített üzemek, telepek, állat- állományok további védelmére indokoltak. A jogszabály intézkedik arról: a szarvasmarha-állomány állami támogatással történő mentesítését úgy kell elvégezni, hogy a már elért komoly eredmény, a gümő- kórmentesség megóvható le- . gyen, és hogy egyre nagyobb összefüggő területeken váljon lehetővé a brucellózissal nem fertőzött egészséges állomány kialakítása. Szabályozták egyebek közt azt is, hogy a hatóságilag brucellózismentesnek elismert állományokban csak ugyanilyen környezetből származó állatokat vihetnek be. Tegnap is több közös gazdaság tartotta zárszámadó közgyűlését. Néhány szövetkezet eredményeiről számolunk be tudósítóink segítségével. A KUNÁGOTAI BERCSÉNYI TERMELŐSZÖVETKEZET zárszámadó és tervtárgyaló részközgyűlését két helyen, a községi művelődési házban és a szövetkezet szociális épületében tartotta. A meghívott vendégek között többek között ott volt Szabó István, a mezőkovácsházi járási pártbizottság első titkára is. Az 5 ezer 362 hektár szántóterületen gazdálkodó termelőszövetkezet tagsága, kedvezőtlen előjelekkel kezdte meg az 1981-es esztendőt. Az előző évről áthúzódott 600 hektár szántatlan terület, az ősszel részben szórták ki a műtrágyát, valamint a belvíz miatt kipusztult 306 hektár őszi vetés. Tavasszal is 230 hektárt borított belvíz, ami a kukorica vetésterületének csökkenését vonta maga után. A kezdeti nehézségek ellenére a terméseredmények igen szépen alakultak. A főbb növények közül, melyek az összes szántó há* rcfmnegyed részét foglalták el, a búza, a kukorica, a cukorrépa jó hozammal fizetett. Nagyban hozzájárult a növénytermesztési főágazat tervének teljesítményéhez a cukorrépa terméseredményével, hiszen 15,2 százalékos átlagos cukortartalmával és 22 ezer 505 forintos hektáronkénti nyereségével került feldolgozásra a termés. Kiemelkedő eredményt ért el a sertéságazat 18,4 százalékos nyereségszintjével, az 1706 tonna hízósertés értékesítésével. A közös gazdaság árbevétele 287 millió, nyeresége pedig 20,2 millió forint. Növekedett ugyan az árbevétel az előző évekhez képest, de nagyobb arányban növekedtek a költségek. Helyesen vonta le a tsz vezetősége és tagsága azt a következtetést — ezt megerősítette Szabó István is felszólalásában —, hogy a költségek csökkentése elsődleges cél a tsz gazdálkodásában. A tsz vezetőségének az 1982-es évre előterjesztett terve a tagság egyöntetű véleményével találkozott, mely elsősorban az előző esztendő terméseredményeinek a szinten tartásával, a költségek csökkentését tűzte ki célul. A GYOMAENDRÖDI VIHARSAROK HALÁSZATI TSZ a Katona József Művelődési Házban rendezte meg zárszámadó közgyűlését, melyen a meghívottak között ott volt dr. Dobrai Lajos, a MÉM halászati osztályának vezetője. Csorna Antal, a szövetkezet elnöke szép eredményekről adhatott számot a tagság előtt. A főágazat, a halászat — két részből áll: A gyomai halászati tsz-ben exportra kerül a busa Fotó: Szekeres András természetes vízi halászat és 'tógazdasági haltermelés —• tavaly több mint ezer tonna halat termelt, kereken 20 százalékkal többet, mint egy esztendővel korábban. Az elmúlt évben az egy hektárra jutó haltermelés megközelített az 1510 kilogramm halat. A szövetkezet halfeldolgozójának kelendő termékeit évekkel ezelőtt sürgették a korszerű halfeldolgozó üzem építését, amit 1981 októberében üzembe is helyeztek. Az új üzem termelésével, a szövetkezet halfeldolgozásból 70 millió forintos árbevételt ért el: á saját és a vásárolt hallal együtt feldolgoztak 1445 tonna halat, gyártottak 230 ezer doboz körösi halászlét, exportra — csaknem teljes egészében a tőkés országokba — értékesítettek 1170 tonna fagyasztott busát, a 'hazai üzletekbe szállítottak 64 tonna halszeletet, konyhakész keszeget és egyéb halterméket. A htsz gombüzeme, mint melléküzemág 1,5 millió forinttal több nyereséget ért el tavaly, mint egy esztendővel korábban. Összességében a Viharsarok Htsz 1981-ben Megjelent — fényszedéssel — a Szövetkezeti Élet Akik kézbe veszik a Békés megyei Szövetkezeti Élet februári számát, azok első pillantásra talán semmi változást nem fedeznek fel rajta. Alaposabb, figyelmesebb átvizsgálás után feltűnik, hogy a szövegkép egyenletesebb, t isztábbak, világosabbak a címek. Mindez egy új nyomdatechnikai eljárásnak, a számítógépes fényszedésnek köszönhető. A Kner Nyomda nemrég vásárolt egy ilyen berendezést, és ezen elsőként a Szövetkezeti Életet készítette el. Egyébként ez az első lap az országban, mely ilyen módon készült. Az újság tartalma a megszokott módon érdekes, változatos. Szó esik benne a mezőgazdasági és az ipari aktívaülés tapasztalatairól, a Békéscsabai Építőipari Szövetkezet gondjairól, a békéscsabai Lenin Tsz ifjúsági parlamentjéről, a Mező- berényi Faipari Szövetkezetről, a szarvasi Dózsa Tsz számítástechnikai koncepciójáról, a tsz-párokról és a Cooptourist tevékenységéről. De mindezek csak kiragadott példák a Békés megyei Szövetkezeti Élet februári számából. A már elkészült fényszedcs korrektúráját szedik Fotó: Lónyai László 127,8 millió forintos árbevételt produkált, s 15,8 millió forintos nyereséget ért el. A MEZÖKO VÄCSHAZI ÜJ ALKOTMÁNY TSZ tegnap délelőtt tartotta zárszámadó közgyűlését. Az 5 ezer 192 hektár szántóterülettel rendelkező közös gazdaság eredményeiről Kru- zsicz Pál tsz-elnök számolt be, aki a közös gazdaság eredményeit foglalta össze. Elmondta: a növénytermesztésben a gabonaágazat termésátlaga az előző évekhez viszonyítva jelentősen emelkedett. Az állattenyésztésen belül a szarvasmarha-tenyésztés intenzív tejelő állományra való átkeresztelésének eredménye, hogy tehenenként 4 ezer 897 literre nőtt a tejhozam. Gazdálkodásukat a pénzügyi stabilitás jellemezte, így a közös gazdaság a beszámolási évet a fennállása óta legnagyobb — 29,7 millió forint — nyereséggel zárta. Az 1981-es év krónikájá-. hoz tartozik még, hogy az év elején üzembe helyezték az üzemi konyhát és éttermet, az év végére pedig felépült a termelőszövetkezet székháza is. Végezetül az 1982-es tervek ismertetésére került sor, melyek az alaptevékenységben mértéktartóan szerények és reálisak. A háztáji üzemágban bővíteni kívánják a különböző tevékenységi köröket, a kézi munkát igénylő növények termesztésében. A melléküzemági tevékenységben az alkatrész-felújítás és -gyártás, valamint a háztáji gazdaságokban használatos kisgépek gyártása kerül előtérbe. A TÓTKOMLÓSI VIHARSAROK TSZ pénteken délelőtt tartotta zárszámadó közgyűlését a Tajovszky Művelődési Központban. Lachata Pál, a szövetkezet elnöke jó gazdasági évről számolhatott be: az eddigi legmagasabb nyereségüket 1981-ben érték el, ami 26 millió forint volt. A szövetkezet összes árbevétele közel 284 millió forint, mely 19 százalékkal nagyobb a tervezettnél: Ezt a kétszázalékos költségmegtakarítással érték el. Á növénytermesztés meghatározó jellegű a szövetkezetnél, termelési színvonala folyamatosan fejlődik. Jó a szakember- és munkaerő-ellátottság. Az 1700 hektáron termesztett kukoricából a tervezettnél többet, hektáronként 83 mázsát takarítottak be. A búza is jól fizetett. A cukorrépa vetésterületét a kedvező árintézkedések során a tervezethez képest jelentősen növelni tudták. Az állattenyésztési főágazat árbevétele az előző évinél 21 százalékkal magasabb. Igaz, a szarvasmarha-ágazaton belül a tejhozam 3 ezer 550 literről 3 ezer 200 literre csökkent. A juhászat eredményessége is növekedett. Jövedelmezőnek mutatkozik a lúd-, illetve a húscsirkenevelés. Az önálló ágazatok közül az állattenyésztés és a növénytermesztés szempontjából a legjelntősebb a háztáji ágazat. A jó eredményekhez jelentősen hozzájárult a szövetkezethez tartozó SER- KÖV, s a tojástermelő szövetkezeti közös vállalat nyereségessége is. Kedvezően alakul a tagság életkori ösz- szetétele, a dolgozóknak fele 35 év alatti. Az idei kiemelt feladatok közé tartozik a búza, a kukorica, a cukorrépa hozamának növelése, a melioráció folytatása, a tejtermelés fokozása, broyl eres irke nevelése, az anyag- és alkatrészgázdálkodás szigorítása. Az összeállítást készítette: Gál Sándor Szekeres András Bulik Pál Szuszekár István
