Békés Megyei Népújság, 1982. február (37. évfolyam, 27-50. szám)
1982-02-06 / 31. szám
NÉPÚJSÁG A KSH jelentése a népgazdaság 1981. évi fejlődéséről Kongresszusra készül a Magyar Vöröskereszt A Magyar Vöröskereszt októberben tartja VI. kongresszusát, melyre az ország 13 ezer alapszervezetében több mint 1 millió tag készül. A többségében nőket, s mind nagyobb számban fiatalokat tömörítő vöröskeresztes alapszervezetekben megkezdődtek — és április 15- ig tartanak — a vezetőség- és küldöttválasztó taggyűlések. Ezeken a fórumokon a tagság a vezetőség beszámolója alapján megtárgyalja az elmúlt évek mozgalmi eredményeit, tapasztalatait: véleményt mond a Vöröskereszt felsőbb szerveinek munkájáról; végül megválasztja az alapszervezeti vezetőségeket, s azokat, akik az alapszervezetet a felsőbb szintű küldöttértekezleteken képviselik. Az alapszervezeti taggyűléseket követően márciusban és áprilisban tartják meg a lakó- és munkahelyi vezetőség-, illetne küldöttválasztó értekezleteket. Ezeket követi majd a városi, a járási, a budapesti kerületi, illetve a megyei, budapesti vezetőség- és küldöttválasztó értekezletek. Ülést tartott a SZOT elnöksége Szakszervezeti bizalmi akadémia létrehozásáról határozott tegnapi ülésén a SZOT elnöksége. Olyan magas szintű oktatási formát vezetnek be. ahol a bizalmiak, főbizalmiak elsajátíthatják a szakszervezeti munkához szükséges ismereteket, egyben rendszeres időközönként központi tájékoztatást kapnak társadalompolitikai, kül- és belpolitikai kérdésekről, valamint a szakszervezeti mozgalom időszerű feladatairól. Az akadémia kétéves tanfolyamán évente nyolc alkalommal tartanak előadásokat magasan képzett párt-, állami és szak- szervezeti vezetők. A résztvevők látogatási könyvet és az akadémia elvégzéséről — amely a szakszervezeti mozgalomban speciális továbbképzésnek, állami területen pedig vezető-továbbképzésnek felel meg — igazoló oklevelet kapnak. Az első szakszervezeti bizalmi akadémia megnyitását Budapesten ez év szeptemberére tervezik, később hasonlókat hoznak létre vidéken is. Az előadások1 nemcsak a résztvevőknek, hanem valamennyi szakszervezeti bizalminak szólnak, ezért azok szövegét — a SZOT költségén — háromszázezer példányban kiadják. Az elnökség további napirendi pontként megvitatta a környezetvédelemmel kapcsolatos szakszervezeti feladatokat, összegezte továbbá a munkavédelemről 1979-ben hozott minisztertanácsi rendelet , végrehajtásának tapasztalatait és jóváhagyta a szakszervezetek és a SZOT idei költségvetését. A költségvetéssel kapcsolatban az elnökség rámutatott, hogy a szakszervezeteknek az. eddigieknél is tervszerűbben kell takarékoskodniuk, a lehetőségek szerint csökkentve az ügyviteli, adminisztratív és technikai kiadásokat. Ugyanakkor nagyobb összegeket biztosítanak szociális és kulturális célokra. IKR-vetélkedő Pusztaföldváron A pusztaföldvári Lenin Tsz csapata egy villámkérdésen töri a fejét Fotó: Fazekas László Most negyedik alkalommal hirdette meg a fiatal szakembereknek a bábolnai Iparszerű Kukoricatermesztési Rendszer és a Magyar Agrártudományi Egyesület azt a szakmai-politikai vetélkedőt, melynek körzeti döntői február 5-én, tegnap voltak. A 4000-es termelés- szervezési egységhez tartozó Békés jés Csongrád megyei taggazdaságok versenyét Pusztaföldváron, a kultúr- házban rendezte meg a helyi Lenin Tsz. A körzethez tartozó 27 taggazdaságból 28 csapat vett részt a vetélkedőn, melynek zsürielnöki tisztét Orbán Mihály, a MAE megyei elnökhelyettese, a Dél-békési Termelőszövetkezetek Gazdasági Együttműködése igazgató- helyettese töltötte be. Az első fordulóban szellemi totót töltöttek ki a csapatok, s a legtöbb pontot szerzett tíz csapat versenyzett tovább. A fiatal szakemberek agrokémiai, agronómiái, műszaki és gazdaságpolitikai témakörökben mérték össze elméleti és gyakorlati tudásukat. r. A zsűri értékelése szerint a versenyzők széles körű tájékozottságról adtak számot, az üzemi kérdések alapos ismerői, s az'eves és a középtávú terveknek nemcsak előkészítői, hanem szakmai végrehajtói is. Jó módszernek ítélték a csapatok ösz- szeállítását — a szakmunkások és mérnökök együtt vetélkedtek. A verseny első hat helyezettjét díjazták, s a győztes csapat: a hódmezővásárhelyi Vörös Csillag Tsz 2-es számú csapata képviseli majd a 4000-es termelésszervezési egység taggazdaságait Bábolnán, az országos IKR-vetélkedőn. Megyénkből a házigazda pusztaföldvári Lenin Tsz csapata a második, a csanádapá- cai Széchenyi Tsz csapata a negyedik, a kardoskúti Rákóczi Tsz csapata pedig az ötödik lett. T. I. (Folytatás az 1. oldalról) Az ország szántóföldjein 1981-ben megtermett gabona 8,6 százalékkal kevesebb az előző évben betakarítottnál. Búzából a korábbinál kisebb területen az előző évinél 24 százalékkal kevesebb termett. A hektáronkénti hozam 16 százalékkal alacsonyabb a kiemelkedő 1980. évinél. A szántóföldi kukoricatermés 4,4 százalékkal ' több, mint az előző évben. Az eddigi legmagasabb, 5860 kg-os hektáronkénti hozam 10 százalékkal haladta meg az 1980. évit. Napraforgóból 37, cukorrépából 19 százalékkal nőtt a termés. A növekedés az előző évinél nagyobb vetésterület és a termésátlagok növekedésének együttes eredményé. A burgonyatermés 14 százalékos emelkedése a hozamok növekedéséből adódott. A rizstermés 45 százalékkal haladta meg az 1980. évit. A zöldségtermés kismértékben csökkent, a gyümölcs- termés lényegében azonos volt az 1980. évivel. Szőlőből 30 százalékkal kevesebb termett az 1980. évinél, de a bor minősége sokkal jobb. Az év végén a szarvasmarha-állomány 1 945 000 volt, 1,4 százalékkal több, mint egy évvel korábban. A 8,3 milliós sertésállomány lényegében megegyezett az 1980. év végivel, az anyakocák száma viszont lényegesen meghaladta az utóbbi évekét. A nagyüzemek juhállománya 2 százalékkal csökkent, és az év. végén 2,4 milliót tett ki. A vágóállattermelés 1 százalékos növekedésén belül a vágósertéstermelés lényegében az előző évi szinten maradt, a vágóbaromfi- és a vágójuhterme- lés nőtt, a vágómarháé csökkent. Az állati termékek közül a tejtermelés 4 százalékkal, a gyapjútermelés 2 százalékkal meghaladta az előző évit, a tojástermelés 2 százalékkal elmaradt attól. A mezőgazdasági nagyüzemek nem mezőgazdasági (ipari, építőipari, szolgáltató stb.) tevékenysége számottevően bővült. Az állami mezőgazdaságban és a szövetkezetek közös gazdaságaiban együttesen a foglalkoztatottak átlagos állományi létszáma 22 ezer fővel, 2,8 százalékkal több volt az 1980 évinél. Elsősorban a termelőszövetkezetek nem mező- gazdasági munkát végző dolgozóinak száma nőtt. A mezőgazdaság műtrágyaellátása az 1980. évihez képest valamelyest javult, egy hektár mezőgazdasági területre számítva 216 kg-ot tett ki. Az év folyamán a mezőgazdasági üzemek többek között 3600 traktort, 850 arató-cséplőgépet, 5000 tehergépkocsit szereztek be. Az erdőgazdálkodás fakitermelése 1981-ben 7,7 millió köbméter volt, némileg meghaladta az előző évit. Az erdőtelepítés és az erdőfelújítási tevékenység összességében több mint 10 százalékkal bővült 1980-hoz képest. VÍZGAZDÁLKODÁS A vízagzdálkodás 1981. évi fő céljai teljesültek. A közüzemi víztermelő kapacitás mintegy 2 százalékkal, napi 90 ezer köbméterrel nőtt. A közműves vízellátásban részesülők száma 160 ezer fővel növekedett, s ezzel az ország lakosságának 77 százaléka tekinthető ellátottnak. A szennyvíztisztító kapacitás 13 százalékkal bővült. A tervezett vízügyi beruházások többségét befejezték és üzembe helyezték. Elkészült a kiskörei vízlépcső II. üteme. Tovább erősítették az ár- vízvédelmi fővédvonalakat. Az év végén a védvonalak 61 százaléka felélt meg" az előírt maximális követelményeknek. A belvízelvezetés átlagos időszükséglete Valamelyest csökkent. SZÁLLÍTÁS ÉS HÍRKÖZLÉS A közlekedési vállalatok áruszállítási teljesítménye 0,7 százalékkal nőtt, ezen belül a közúti szállításban 2,5 százalékkal, a vízi szállításban 7,1 százalékkal emelkedett, a vasúti szállításban lényegében nem változott. A távolsági személy- szállításban az utasok száma 8,1 százalékkal csökkent, az átlagos utazási távolság azonban nőtt. A helyi tömegközlekedésben az előző évinél 3,0 százalékkal többen utaztak. A villamosok kevesebb, a metró és az autóbuszok több utast szállítottak, mint 1980-ban. A vasút az év folyamán 46 villamos és Diesel-mozdonyt, • 105 személy- és 824 teherkocsit vásárolt. 66 km vasúti pályát villamosítottak, 268 km-t korszerűsítettek és 63 km vonalat szereltek fel önműködő vonalbiztosító berendezéssel. A közúti szállításban közel 19 ezer új tehergépkocsit, a tömegközlekedésben 1029 új autóbuszt, 50 metrókocsit állítottak forgalomba. Az év végén megindult a forgalom a metró észak—déli vonalának Deák tér—Él- munkás tér közötti szakaszán. Az év folyamán 100 ezer új személygépkocsit értékesítettek, és az állomány meghaladta az 1,1 milliót, amelyből több mint 1 millió a. lakosság tulajdonában volt. A .bekapcsolt távbeszélő fő- és mellékállomások száma 35 ezerrel, ezen belül a lakásokon felszerelteké közel 14 ezerrel bővült. A szállításban és hírközlésben foglalkoztatottak száma 1,1 százalékkal, mintegy 4300 fővel kevesebb, volt az előző évinél. KÜLKERESKEDELEM A külkereskedelmi forgalom a kedvezőtlen világgazdasági helyzetben is növekedett. Az áruforgalom behozatali többlete kisebb volt az 1980. évinél. A behozatal volumene az előző évit valamelyest meghaladta. Ezen belül csökkent az energiahordozók, valamint a beruházási célú gépek'importja, míg a termeléshez szükséges anyagoké és a lakosság ellátását szolgáló termékeké nőtt. A kivitel mennyisége mintegy 3 százalékkal több volt az 1980. évinél: Ezen belül a mezőgazdasági-élelmiszeripari termékekből kedvező árakon jelentősen nőtt az export. Fokozódott — bár lényegesen kisebb mértékben — az ipari késztermékek külpiaci értékesítése is, az anyagok, félkésztermékek és alkatrészek kivitele viszont mérséklődött. A külkereskedelmi forgalom 55 százalékát a szocialista országokkal bonyolították le. A KGST-országokkal a kölcsönös előnyök alapján folytatódott az összehangolt együttműködés. A rubelelszámolású behozatal folyó áron — az erőteljes áremelkedés miatt — 5,3 százalékkal, a kivitel 8,9 százalékkal növekedett. A behozatali többlet kisebb volt, mint 1980-ban. Nem rubelelszámolásokban a behozatal és a kivitel értéke nagyjából hasonló mértékben bővült. Az egyenlegre kedvezően hatott, hogy a kiviteli árak a behozatali áraknál jobban emelkedtek, így a cserearány valamelyest javult. BERUHÁZÁSOK A beruházások volumene mintegy 7 százalékkal csökkent. A szocialista szervek 'beruházásainak összege folyó áron 183,5 milliárd forint volt, 6,2 milliárd forinttal kevesebb az előző évinél. A csökkenés az állami döntési körbe tartozó beruházásoknál következett be. Ezekre 9 százalékkal kevesebbet folyósítottak. 1981- ben három új nagyberuházást kezdtek meg, és hármat fejeztek be, egy továbbit részlegesen üzembe helyeztek. A vállalati és a szövetkezeti beruházások összege az előző évinél nagyobb vállalati saját források és a szigorúbb követelmények alapján odaítélt hitelek révén, valamelyest nőtt. A fejlesztések jelentős része közvetlenül vagy közvetve az exportárualapok bővítését szolgálta. A beruházási ráfordítások mérséklődése nem volt általános. Egyes ágazatokban, pl. a vegyiparban, a mező- gazdaságban, a belkereskedelemben, valamint az oktatás és az egészségügy területén nőttek a beruházási kifizetések. NÉPESSÉG, NÉPMOZGALOM, FOGLALKOZTATOTTSÁG A népesség számának az utóbbi években tapasztalt lassuló növekedési ütemét 1981-ben csökkenés váltotta fel. 1982. január 1-én az ország népessége 10 711 000 fő volt, 2 ezerrel kevesebb, mint egy évvel korábban. 1981. folyamán 143 ezer gyermek született. 5800-zal kevesebb, mint 1980-ban. A csökkenés oka elsősorban a szülőképes nők számának mérséklődése. 1981-ben 145 ezren haltak meg, annyian, mint az előző évben. A csecsemőhalandóság tovább mérséklődött, ezer élve szülöttre 20,6 egy éven aluli haláleset jutott, az 1980. évi 23,2-del szemben. 1982. január 1-én a népesség 46,6 százaléka, 4995 000 fő volt áktív kereső. Számuk az elmúlt évben 20 ezer fővel, 0,4 százalékkal csökkent, Ennek oka, hogy a nyugdíjazásból és a halálozásból adódó kiesés meghaladta az első ízben munkába - lépett fiatalok és a gyermekgondozási segélyről visszatértek számát. A létszám ágazatok közötti átrendeződése a korábbiakhoz hasonlóan folytatódott: az anyagi ágakban csökkent, a nem anyagi ágakban nőtt az aktív keresők száma. Az anyagi ágakon belül az iparban, az építőiparban és a szállítás-hírközlésben mérséklődött, a kereskedelemben némileg, a mezőgazdaságban jelentősebben emelkedett az aktív keresők száma. 1981. július 1-vei megkezdődött az ötnapos munkahétre való áttérés a folyamatosan és a három vagy több műszakban termelő üzemekben. Az év végén mintegy 900 ezren dolgoztak ötnapos munkarendben, és megtörténtek az előkészületek az 1982. év eleji általános áttérésre. A LAKOSSÁG JÖVEDELME ÉS FOGYASZTÁSA A munkások és alkalmazottak egy keresőre jutó havi átlagkeresete a bérkiegészítésekkel együtt 4720 forint volt, nominálértékben több mint 6 százalékkal magasabb az 1980. évinél. A mezőgazdasági szövetkezetekben dolgozók közös gazdaságból származó nomináli átlagkeresete — ugyancsak a bérkiegészítéssel együtt — nem egészen 8 százalékkal emelkedett, és havi 4230 forintot tett ki. A pénzbeni társadalmi juttatások összege több mint 8 százalékkal nőtt, és meghaladta a 94 milliárd forintot. Emelkedett a természetbeni — egészségügyi, oktatási, kulturális — juttatások ösz- szege is. Nyugdíjakra 61 milliárd forintot fizettek ki, ami 9 százalékkal több, mint 1980- ban. A növekedésben szerepe volt annak, - hogy egy év alatt 49 ezerrel, 2 millió 131 ezerre nőtt a nyugdíjasok száma, s hogy az új nyugdíjasoknak magasabb a nyugdíja. Hozzájárult- továbbá az emelkedéshez, hogy 1981 júniusától a nyugdíjak évi rendszeres, minimális emelése havi 100 forint lett, az addigi 70 forint helyett. Egyidejűleg a házastársi pótlék összege 100 forinttal emelkedett. 1981-ben az egy nyugdíjasra jutó nyugdíj átlagos havi összege 2415 forint volt. Családi pótlékra 1981-ben az állam 14,6 milliárd forintot fizetett ki, ami 8 százalékos növekedést jelent. Gyermekgondozási segélyre 3,7 milliárd forintot folyósítottak, valamivel kevesebbét, mint 1980-ban. 1981. végén 241 ezer anya vette igénybe a gyermekgondozási segélyt, 13 ezerrel kevesebb, mint 1980 decemberében. A munkajövedelmeket és a társadalmi juttatásokat együttesen tartalmazó összes jövedelem növekedése, valamint a fogyasztói árszínvonal 4,6 százalékos emelkedése alapján az egy lakosra jutó reáljövedelem növekedése országos átlagban 2,2 százalék volt. A lakosság összes fogyasztása 2,4 százalékkal emelkedett. Á többlet döntő része a kereskedelmi forgalomban jelentkezett. A belkereskedelem a beszerzések fokozásával, készleteinek növelésével javította a kínálatot. A takarékbetétállomány az év folyamán 14,8 milliárd forinttal emelkedett, és december 31-én 160,1 milliárd forintot tett ki. EGÉSZSÉGÜGY, OKTATÁS Az egészségügyi ellátás személyi és intézményi feltételei 1981-ben tovább javultak. A 10 ezer lakosra jutó orvosok száma 29 fölé emelkedett. A kórházi ágyak száma 1200-al nőtt. 68 új általános és gyermekorvosi körzet létesült. Csökkent a. betöltetlen körzeti orvosi állások aránya. A bölcsődei helyek száma 3300-zal bővült. 1981. végén 68 ezer bölcsődei hely állt rendelkezésre. Az óvodai helyek száma 15 800-zal növekedett, és az év végén 401 ezer volt. Óvodába járt a megfelelő korú gyermekek 82,8 százaléka. Az 1981—82-es tanévben 51 ezerrel nőtt az általános iskolák nappali tagozatán tanulók száma. Az általános iskola 8. osztályát befejezettek 93 százaléka tanul tovább, megközelítően fele-fele arányban középiskolában, illetve szakmunkásképző iskolákban. Az előző tanévhez képest valamelyest emelkedett a szakmunkástanulók és a középiskolák nappali tagozatán tanulók száma. A múlt évben 68 ezer diák tett eredményes érettségi vizsgát, ebből 42 ezer nappali tagozaton. Az esti és a levelező tagozaton érettségizettek száma 2600-zal kevesebb volt, mint 1980-ban. A felsőfokú oktatási intézményekbe 102 600 hallgató jár, 1400-zal több, mint egy' évvel korábban. Az ország különböző felsőoktatási intézményeiben 25 200 hallgató kapott oklevelet, ebből 14 700 a nappali tagozaton. Az általános iskolák osztálytermeinek száma 1700- zal haladja meg az előző évit. Az alsófokú oktatásban a tanerők száma 2600 fővel 78 ezerre emelkedett. A középiskolákban 16 ezer pedagógus tanít, 500-zal több, mint az előző tanévben. Javult a diákok szociáhs ellátottsága. Az általános iskolai tanulók 39,9 százaléka részesül napközi otthonos ellátásban, az 1980. évi .38,2 százalékkal szemben. A diákotthonban vagy kollégiumban lakó szakmunkástanulók, ill. egyetemi-főiskolai hallgatók aránya emelkedett, a középiskolásoké némileg csökkent. IDEGENFORGALOM 1981-ben 14,8 millió külföldi érkezett az országba, 850 ezerrel, 6 százalékkal több, mint 1980-ban, közülük 10,5 millió volt a turista, 11 százalékkal több az előző évinél. A turisták átlagosan 7 napot töltöttek hazánkban. Az év folyamán magyar állampolgárok 5,5 millió esetben utaztak külföldre, ez 7 százalékkal volt több, mint 1980- ban. Az idegenforgalomból származó bevételek és kiadások aktív egyenlege 1981- ben nagyobb volt az előző évinél. 1981-ben a szállodák befogadóképessége mintegy ezerrel, az egyéb kereskedelmi szálláshelyeké — turistaszállások, nyaralóházak, kempingek, fizetővendég-látás — 19 000-rel bővült. Budapest, 1982. február 5. Központi Statisztikai Hivatal (MTI)
