Békés Megyei Népújság, 1982. február (37. évfolyam, 27-50. szám)

1982-02-05 / 30. szám

1982. február 5., péntek Energiatakarékos trolibusz Sziklai Sándor nevét vették fei Közgyűlés az üveggyári MHSZ-klubban Trolibuszokhoz korszerű gé­pészeti egységet, energiata­karékos aggregátot fejlesztet­tek ki a Ganz Villamossági Művekben. Az új aggregét, amely a troli villamos beren­dezése, tirisztoros, azaz elekt­ronikus vezérlésű. Ehhez ha­sonló terméket még nem ké­szítettek a gyárban. A Ganz Villamossági Művek az Ika­rus felkérésére tervezte meg és rövid idő alatt kifejlesz­tette az új aggregátot, ame­lyet a közelmúltban kipró­báltak néhány magyar tro­libuszon. A Magyarországon futó tro­likban jelenleg még hagyo­mányos, elektromos vezérlé­sű import, aggregátok van­nak.-Legutóbb'néhány csuk­lós járműbe kísérletképpen beszereltek — ugyancsak kül­földről. drágán vásárolt — elektronikus szabályozású aggregátokat, s a tesztered­mények alapján javasolta a' hazai autóbuszgyár a Ganz­nak, hogy próbáljon hasonló műszaki megoldást találni, amellyel nagy értékű energia takarítható meg. Az űj Ganz- aggregáttal próbaúton járt trolik 2Ö—30 százalékkal ke­vesebb áramot fogyasztottak, mint • elődeik. Figyelemre­méltó az is, hogy a fékezés­nél keletkező energia vissza­táplálható a hálózatba, vagy­is az eddig veszendőbe ment fékenergia újra hasznosul. Egyúttal a trolibusz fűtése is jobban szabályozható, és lé­nyegesen takarékosabb. A Ganz Villamossági Mű­vek felkészült az új aggregát sorozatgyártására, az Ikarus pedig az ilyen egységekkel felszerelt csuklós járművek szállítására. A Budapesti Közlekedési Vállalat azon­ban még nem döntött végle­gesen. Mivel a trolik típus­váltását tervbe vették, meg­fontolt, megalapozott döntést készítenek elő. A BKV rövi­desen megkezdi az új ma­gyar trolik tesztelését, de más, hasonlóan -új megoldású külföldi, például csehszlovák trolibuszokat is kipróbál, megvizsgál a következő né­hány hónapban. Még az idén mindenképpen eldöntik, me­lyik trolibusztípussal kíván­ják korszerűsíteni a hazai járműparkot. Egyébként a hazai közlekedési vállalaton kívül NDK-beli és bolgár cé­gek érdeklődését is felkeltet­ték a Ganz-aggregáttal ellá­tott Ikarus-trolibuszok. (Tudósítónktól) Az orosházi Fegyveres Erők Klubjában tartotta köz­gyűlését január 29-én az Orosházi Üveggyár Sziklai Sándor MHSZ-klubja. Mér száros József klubtitkár be­számolt a múlt évi tevé­kenységről. Megállapította, hogy a tervezett munkaprog­ramot teljesítették, a szak­osztályok megerősödtek, a vezetői tevékenység javult. A tagság létszáma stabilizáló­dott, erősen növekedett a pártoló tag szocialista brigá­dok száma. A tartalmi mun­kában nagy figyelmet for- ’ dítottak a fiatalság hazafias, internacionalista nevelésére, honvédelmi felkészítésére. Mi mindent^ takar ez a fenti tömör értékelés? Élő és mindennapos kapcsolatot a 4. szí általános iskolával, a 612. számú Ipari Szakmun­kásképző Intézettel, a Nagy­alföldi Kőolaj- és Földgáz- -rtermelő Vállalat kardoskúti MHSZ-lövészldubjával, a vá­rosi tartalékos klubbal. A lövészversenyek lebonyolítá­sa mellett az oktatás vezeté­sét, az ahhoz szükséges tech­nikai eszközöket is biztosí­totta a klub. Hajtevés a termelésirányító Gondok a TRVVV gyulai igazgatóságánál Érthetően nincs rózsás kedvében Pántye Péter, a Tiszamenti Regionális Víz­mű és Vízgazdálkodási Vál­lalat gyulai üzemigazgatója. — Hogyne, hiszen fennál­lásunk több mint egy évti­zedes ideje alatt az elmúlt év volt a leggyengébb. Mint­egy tíz százalékkal marad­tunk el a tervektől. Igaz, eb­ben közrejátszott a megren­delés • hiánya, gépeink éppen ezért sokat álltak, és ami talán még szomorúbb: rend­kívül kevés nálunk a jól képzett termelésirányító szakember. A vállalat alaptevékenysé­ge közül a mezőgazdasági túl, ami azt jelenti: bár ke­vesebb területre juttattak el vizet, de többet a tervezett­nél. A halastavakkal együtt mintegy 12 ezer hektár víz­ellátását biztosították. Még mindig nincs' teljesen rend­ben az öntözés. Ugyanis a mezőgazdasági üzemek — bár december 15-ig kellett volna — még nem jelentet­ték az idei vízigényüket. Építőrészlegük tavaly Bé­késcsabán tovább folytatta az Univerzál raktárépítését, amelynek készültségi foka 80 százalékos. Ezenkívül dolgoz­tak a Sarkadi Cukorgyár­ban, a vaspti yágány alap­deltetésének. Műhelyeikben hiánycikkeket is gyártanak a Kömyei Mezőgazdasági Kombinátnak, a Szolnok me­gyei MEZÖGÉP-nek. Az idei évre valamivel kedvezőbbek a kilátások, kü­lönösen, ha sikerül időben megoldani a szakemberhi­ányt. Mintegy 12 százalék­kal kell teljesítményüket növelni ahhoz, hogy elérjék a tervezett 121 millió forin­tos termelési értéket. Min­denekelőtt az építési ágaza­tot kívánják erősíteni. Ügy tűnik, az idén a földmun­kagépek nem fognak any- nyit állni, mint az elmúlt évben. Kondoroson megkez­Mészaros József honvédelmi klubtitkár elismerést nyújt át Halász Károlynak, a lövészszakosztály kiemelkedő ered­ményt elért tagjának Fotó: Pacsika János Az üveggyári társadalmi szervezetekkel közös progra­mokat dolgoztak ki. A tö­megsportbizottság, a KISZ- bizottság sokai vállalt a ■ gyári sportnapok, az össze­tett honvédelmi verseny szervezésében és lebonyolí­tásában. A szocialista brigá­dok lövészversenyén 35 bri­gád 640 tagja vett részt. A városi Október 6. Kupában csapatuk a II. helyen vég­zett, egyéni összetettben Fe­kete Gyula első lett. Jó eredményt bizonyít az If­jú Gárda felkészítésében az országos versenyen az üveggyári gárdisták tizenket­tedik helye. Tömegversenye­ken a honvédelmi lövész­kupa versenysorozaton több mint 3 ezer, az összetett honvédelmi versenyen mint­egy 600 gyári dolgozó vett részt. Az MHSZ-klub tagjait ott találhattuk az építők me­gyei versenyén, s az Üveg­ipari Művek országos sport­napján. Ezek az eredmények nem lebecsülendők. Mészáros József klubtitkár köszönetét fejezte ki a gyár párt., és gazdasági vezetésé­nek azért az erkölcsi és anyagi támogatásért, mely­ben a gyári MHSZ-klubot az év során részesítették. Befe­jezésül köszöntötte azokat a klubtagokat, akik becsület-, tel teljesítették a honvédel­mi nevelő és felkészítő mun­kában a rájuk eső feladato­kat. Könyvutalványt kaptak: Béni Pálné, Dézsi Erika,, Kis Ágota, ősz János, Halász Károly, Nagy Lajos, Asztalos István. Ezután a közgyűlés elfogadta az 1982. évi prog­ramtervet, mely igencsak bő­velkedik tervezett és elvég­zendő feladatokban. A közgyűlés hangulata ün­nepélyessé vált, amikor Da­rabos Gyula, az MHSZ ve­zetőségének tagja bejelentet­te, hogy az MHSZ főtitkára a hazafias és internaciona­lista nevelésben folytatott eredményes tevékenységének elismeréseként engedélyezte, hogy az Orosházi Üveggyár honvédelmi klubja Sziklai Sándor nevét felvegye. Az Orosházi Üveggyár a megye jelentős nagyüzeme. Amikor termelési-gazdasági eredményeit emlegetjük, mö­götte—mindig megtaláljuk a párt- és a tömegszervezetek' embernevelő politikai mun­káját. Egy közöttük a Szik­lai Sándor nevét öntudato­san viselő honvédelmi klub is. Pribék Sándor II foglalkozási rehabilitáciú tartalékai Miről ír a Fáklya ? Februári első számában sok ér­dekes, informatív és szép fotók­kal illusztrált időszerű írást kö- zöl a lap. A szovjet békepolitika propa­gandáját szolgáló cikk mellett a szakszervezetek szerepének he­lyes értelmezéséről, jogaikról és lehetőségeikről olvashatunk, megismerjük, milyen nagy sze­repet játszanak a szovjet köz­életben. a törvényhozásban, az emberek, mindennapi életét érin­tő kérdésekben. Beszámol a lap egy igen érde­kes kísérletről, melyet a Fekete­tengeren végeztek a vizet szeny- nvező olaj folt eltávolításának jó hatásfokkal kecsegtető módsze­réről. Színes riport mutatja be a Tretyakov képtár gyönyörű festményét, és színes meseoldal készült a gyerekeknek. Gazdag képes hír rovatában úszó hőerőműről, a vadász­sas idomításáról, a BAM-menti zöldségtermelésről, a gyermekek esztétikai neveléséről, a kancsal­ság operációs sebészi gyógyítá­sáról és a dadogás korrekciójá­ról szóló hírek szerepelnek. Edvard Radzinszkijt. a neves színműírót terjedelmes színházi riport mutatja be. A müveiből vett színpadképekkel illusztrált írás Magyarországon még isme­retlen darabjaival foglalkozik. Nyelvlecke. Fáklya-fotó. rejt­vény.' könyvismertető, mozirovat és házprogram-ismertető egészí­ti ki a" február 7-éru megjelenő számot. Vízimalmot újítanak fel Felújítanak egy vízimalmot Pé­csett. az utolsót a Mecsek lábá­nál hajdan működő vízimalmok közül. A népi ipartörténeti em­léknek számító kisüzemet a vá­rosi tanács megvásárolta, ne­hogy a többiek sorsára jusson. A XVIII. században épült, de középkori alapokra, s ma is mű­ködőképes. Hatalmas lapátoske­rekét az utolsó vízimolnár, Mu- szung Vince maga ácsolta sze- lídgesztenyefából, a kerék tenge­lye pedig olyan szomorúfüzből készült, amelyet egy hétig olaj­ban főztek. A Práró patak vizé­vel hajtott malom Pécs űj ki­rándulóközpontjának területén áll, és így része lesz a malom­völgyi pihenőhelynek. Műemlé­ki helyreállítása után megnyit­ják a látogatók előtt, a hozzá tartozó lakóépületet pedig ker­tes vendéglővé alakítják át. O Mit tehetnek a vállalatok? vízellátásban még rosszabb az arány, hiszen mindössze 80 százalékra sikerült telje­síteni a tervét. Ezzel viszont százszázalékosan eleget tud­tak tenni az igényeknek. Az öntözhető terület 63 százalé­kára juttattak öntözővizét, több mint 200 millió köbmé­tert. Vízértékesítési tervüket 18 százalékkal teljesítették építményének kivitelezésé­ben, közreműködtek a szennyvízelvezetés megoldá­sában, valamint a kémény­alap elkészítésében. Ez mint­egy 25 millió forint értékű munka volt. Ugyancsak munkacsarnokot építenek a Békés megyei Üdítőital-ipari Vállalatnak, amelyet várha­tóan az idén adnak át ren­dődik egy „AC” öntözőtelep építése 2 ezer hektáron. En­nek befejezésére három évet szánnak, értéke 120 millió forint. Raktárt építenek a Gyulai Népművészeti és Há­ziipari Szövetkezetnek Sar­kadon, Gyulán pedig üzem­csarnokot és szociális léte­sítményt. Kép, szöveg: Béla Ottó A foglalkoztatási rehabili­táció racionális megoldása különös figyelmet igényel a munkaképes korú dolgozók esetében. Számukat mintegy félmillióra lehet becsülni, akik tehát munkaképes kor­ban vannak, viszont munka- képességük egy részét el­vesztették. A munkaviszony­ban álló csökkent munkaké­pességű dolgozók létszámát országosan mintegy 200 ezer­re becsüljük. A rokkantsági nyugdíjasok közül a III. cso­portbeli (legenyhébb) rok­kantak közül a fiatalabb kor­osztályokat számolva közel 100 ezer fő lenne foglalkoz­tatható. . Az üzemek egy részében igyekeznek megválni a fo­gyatékos emberektől, a dol­gozók egy része is inkább rokkantsági nyugdíjra törek­szik. A rokkantsági nyugdíj1 ban levők nem egy esetben olyan munkát vállalnak, amelyért kapott fizetésük nyugdíjukat ugyan kiegészí­ti, de egészségi állapotukra nézve káros. Sokan kapcsolatba hozzák a foglalkozási rehabilitációt a mindenkori munkaerőhely­zettel. Megítélésem szerint ez a kapcsolat nem tekinthető szorosan összefüggőnek. A "ZO-es években kialakult in­tenzív munkaerőhiány á fog­lalkozási rehabilitáció ügyét nem vitte előre. Sokan úgy I gondolják, hogy a megválto­zott munkaerőhelyzetben a '80-as évek gazdálkodása nem is igényli a foglalkozási re­habilitáció megoldásával nyerhető munkaerő-tartalé­kok felszínre hozását. Erkölcsi kötelesség is A rehabilitáció azonban nemcsak gazdasági, hanem társadalmi-szociális kérdés is. Egyes vállalatoknál így gondolkodnak: amíg egészsé­ges. emberekből is van ele­gendő munkaerő, miért baj­lódjunk a csökkent munka­képességűekkel? Ez a felfo­gás' azonban csak részben helytálló. A vállalatnak er­kölcsi kötelessége, hogy a nála csökkent munkaképessé­gűvé vált dolgozó számára próbáljon egészségi állapotá­nak megfelelő munkát és életlehetőséget adni. Ez az igyekezet találkozik az egész­séges dolgozók helyeslésével is. Megtalálhatók azok a munkák és munkahelyek, ahol a csökkent munkaké­pességű dolgozók megmaradt képességüket kamatoztatni tudják, és így foglalkoztatá­suk szigorúan gazdasági szemmel nézve is több ha­szonnal jár, mint a foglal­koztatás feltételeinek költsé­ge. Mit tehetnek ma a válla­latok a foglalkozási rehabi­litáció tartalékainak feltárá­sáért? Mindenekelőtt fel kell újí­tani a csökkent munkaképes­ségűekkel foglalkozó vállala­ti bizottságok tevékenységét. E bizottságokat 1967-ben kel­lett megalakítani; mindenhol megalakultak, de néhány év alatt tevékenységük formá­lissá, vált, a bizottságokban dolgozó személyek gyakori váltakozása miatt a tevé­kenység nem volt folytonos, elsekélyesedett. Ma már az üzemorvosoktól igényelhető, hogy a betegállomány lezá­rása előtt nem általában könnyebb munkakörű foglal­koztatásra tegyenek javasla­tot a munkáltatónak. E he­lyett konkrétan megjelölhe­tik (a dolgozó megmaradt munkaképessége és ráter­mettsége alapján) az általa hatékonyan ellátható munka­kört, beosztásokat. Kialakult szokás, hogy meghatározott munkaköröket (pl. őrök, por­tások) csökkent munkaképes­ségű dolgozókkal töltenek be. Átképzés az új munkakörbe . Ez önmagában helyes, azon­ban nagyon leszűkíti a fog­lalkoztatást, hiszen ha az is­kolai végzettség lehetővé te­szi, akkor a csökkent mun­kaképességű kvalifikált, eset­leg szellemi munkaterületen is foglalkoztatható. A vállalat műhelyeiben hiánycikkeket gyártanak cs gépeket javítanak

Next

/
Thumbnails
Contents