Békés Megyei Népújság, 1982. február (37. évfolyam, 27-50. szám)
1982-02-05 / 30. szám
1982. február 5., péntek o fl kísérlet bevált Savanyítják a káposztát Gyulán A csempézett, kétméternyi mély kádakból húsznapos érés után szedik ki a káposztát Gyulán és környékén nagy múltra tekint visz- sza a zöldségtermelés. Ezen a vidéken jól megterem a káposzta is. A Gyula és Vidéke ÁFÉSZ Szakgárdája előzetes számításokkal bebizonyította, hogy a káposztát előnyösebb feldolgozva értékesíteni. Az igazgatóság csakhamar egyetértett azzal, hogy meg kell teremteni a káposztasavanyítás feltételeit. Az 1979—80. évi őszi és téli hónapok a kísérletezés időszakát jelentették. 1980 őszén azonban már ezer mázsa fejes káposztát vásárolt fel a szövetkezet, melyből 1981 márciusáig 650 mázsa kitűnő minőségű savanyított fejes és apró- káposztát állítottak. elő a kis feldolgozó üzemben. A múlt év őszén pedig 125 tonna káposztát tárolt be savanyításra a Gyula és Vidéke ÁFÉSZ. Az ebből nyert savanyú- és édes káposztát a szövetkezet egyrészt saját boltjaiban, vendéglátó egységeiben, másrészt különböző közülieteknél értékesítette. De ami különösen figyelmet érdemel: a savanyítóüzem kialakítása nem igényelt beruházási költséget. Egy régi épületrészben házilagosan teremtették meg a káposztasavanyítás feltételeit. Szöveg és kép: Balkus Imre Mérlegelés után nylonnal „bélelt" fahordókban indul útjára a kitűnő minőségű savanyított káposzta A hatékony foglalkoztatás fontos előfeltétele az új követelményeknek megfelelő átképzés. Mindenki tudja, hogy felnőtt korú embereket (kiknek többnyire iskolás korú gyermekeik vannak), nehéz iskolapadba ültetni. A vállalatok egy része azonban megtalálta azokat az átképzési formákat, (pl. holtszezonban vállalati üdülőben), ahol az érdekeltek adottságaihoz mérten továbbképzésen vagy átképzésen vesznek részt. Az átképzés akkor eredményes, ha ahhoz a dolgozónak is kedve van, ha új munkaterületén biztonságra, legalább a rokkantsági nyugdíj összegével felérő keresetre számíthat. Azonnal kihasználható tat- talékot jelent az orvosi és munkaügyi szervezet közötti együttműködés javítása. Indokolt. hogy hosszabb ideig,, tartó táppénzállomány esetén, még a táppénzes állomány befejezése előtt sor kerüljön rehabilitációs beszélgetésre. Ez akkor indokolt, ha a betegség során világossá válik, hogy a dolgozó már korábbi munkakörében nem foglalkoztatható. E beszélgetésen részt kellene venni a kezelőorvoson kívül a foglalkoztatónak, esetleg a pálya- választást tanácsadáshoz értő pszichológusnak iß. Évente mintegy 6-7 ezer személynek jár le az ideiglenes rokkantsági státusza. Ezek az emberek aktív korban vannak, egészségi álla- pptuk javult, ezért nem kapják tovább az ideiglenes rokkantsági nyugdíjat, tehát dolgozniuk kell. Ilyen esetekben talán nem kerülne túlságosan nagy fáradságba, ha a társadalombiztosítási szervek döntésükről időben értesítenék a munkáltatót, esetleg a területileg illetékes munkaerő-közvetítő hivatalt, vagy tanácsi munkaügyi osztályt. A rokkantságból visszatérők foglalkoztatásához mindenképpen segítséget kell nyújtani, hiszen néhány évvel korábban e dolgozók munkakörét a vál-. lalatok időközben betöltötték. Hitelpályázat 1982-re Az Állami Fejlesztési Bank az '1982. évre is meghirdeti a foglalkoztatás bővítését szolgáló hitelek pályázatának lehetőségét. Érvényben vannak, esetenként növekedtek a csökkent munkaképességűek foglalkoztatásával' összefüggő és a vállalatokat megillető pénzügyi kedvezmények. Több megyében bővítik, fejlesztik a szociális foglalkoztatókat. A csökkent munkaképességű emberek számára a biztonságos életvitel döntő feltétele a megfelelő munka és jövedelem. Ez szükséges ahhoz is, hogy senkiben se merülhessen fel a kiszolgáltatottság érzése. Ügy gondolom, hogy az üzemorvosok, ' a munkaügyi osztályok, a szakszervezeti tisztségviselők összefogásával érdemes minden munkahelyen újra áttekinteni a csökkent munkaképességűek helyzetét, és segíteni racionális foglalkoztatásukat. Ez vállalati és nép- gazdasági érdek is. (Folytatjuk) Dr. Rózsa József, az Állami Bér- és Munkaügyi Hivatal főosztályvezetője Uj lucernafajta A Szarvasi Öntözési Kutató Intézet munkatársai új lucernafajtát nemesítettek ki,s az a kísérleti termesztés tapasztalatai szerint a legtöbb tulajdonságában felülmúlja az eddig termesztett hazai és ^ külföldi fajtákat. A Szarvasi—4 elnevezésű növény a géppel szűkösen ellátott gazdaságok számára különösen előnyös. A hazánkban termesztett fajták viszonylag lassan fejlődnek, és emiatt a betakarítás, ideje túlságosan rövid, márpedig a késedelem nagy hátrányt jelent. A magas fehérjetartalmú növényt ugyanis a lehető legfrissebb állapotban kell lehozni a földekről, ellenkező esetben az értékes tápanyagok átalakulnak, és az állatok sokkal rosszabb ha-’ tásfokkal hasznosítják azokat. A mezőgazdasági nagyüzemek gépparkja a legtöob helyen nem elegendő ahhoz, hog? szinte egy időben levágják és betakarítsák a lucernát. A Szarvasi—4 fajta betakarítási szezonja minőségromlás nélkül lényegesen tovább tarthat, és így aránylag kevés géppel is elvégezhetik a munkát a gazdaságok. , A kutatpintézet tábláin az új lucerna mellett több francia. olasz és más- külföldi fajta is nevelkedett; az ösz- szehasonlító adatok arról tanúskodnak, hogy a magyar kutatóknak ezúttal is sikerült a hazai körülmények között minden lekintetben kiemelkedő képességű növényfajfát adniok. A Szarvasi—4 sok-éven át nagy hozamot ad, s további előnye, hogy vetőmagtermesztésre is felhasználható, így exportnövényként is számításba jöhet. Sarkadi Cukorgyár L ~ • ■ * f 4. » ■imp'll [vi~ I,, ■ A. % Kerek egy esztendő — A jó egy évvel ezelőtt megszűnt Cukoripari Tröszt legfiatalabb gyára a sarkadi volt. Ez ugyan nem számít minősítésnek, annyit azért mindenesetre jelentett, hogy az elodázhatatlan rekonstrukciós folyamat utolsók közt érte el a Sarkadi Cukorgyárat. A nyereséget központilag a „nagykalapba" szívó gyakorlat tehát _ mintegy 10—12 évvel ezelőtt kezdett bőkezűbben bánni ezzel a gyárral. Természetesen a tröszti bábáskodásba az is belefért, hogy a korábban már felosztott összegeket a teendők és feladatok rangsorolásával időről időre átcsoportosították ennek következtében, amikor 1981. elsejétől a cukorfeldolgozók önállóvá váltak, a sarkadiak itt maradtak magukra egy félig kész fejlesztő felújítással, no, meg egy tetemes adóssághányaddal . lói éltek vele Ez az 1 indulás azonban nem szegte kedvét a cukorgyáriaknak. Nem azon töprengtek, búslakodtak, ami ebben-abban többletteendőt hozott a megelőző gyakorlathoz képest. Első pillanattól azon igyekeztek, hogy a régről igényelt nagyobb mozgáslehetőséggel jói: a várakozásoknak megfelelően éljenek. ‘ A termeltetési politikát annak előtte a tröszt, a központi keretszámok „lebontásával" határozta meg, kereteket és határokat szabva tulajdonképpen a kapacitások kihasználásának, s ezen keresztül az önköltséget is csökkentő hatékonyság- és termelékenységnövekedésnek. * Az új feltételek között a gyár vezetése abból indult ki, hogy az önállósítástól szokványosán remélt nagyobb produktum a termelő’ és feldolgozó jó kapcsolatainak függvénye. Hogy ez a szemlélet miképp érvényesült a gyári gyakorlatban, azt jól tükrözi a megelőző esztendő 7 ezer 700 hektárjáról 9 ezer 100 hektárra bővült répatermő-terület. Igaz, a termelők 1981-es teljesítményét a cukorprémium is ösztönözte, ez azonban mit sem von le a szervezők munkájának értékéből. Azt kell mondanunk tudniillik. hogy rekordok születtek 1981-ben Sarkadon. Egyszer, mert ennyi répát — több mint 386 ezer tonnát — nem látott még egy kampány alatt a gyár. Azután, mert ilyen rövid idő alatt — 125 napos munkával — még nem sikerült a. cukrot kivonni soha a termésből. Harmadszor pedig az 1980-ashoz képest 100 ezer tonnával nagyobb termést 13 -ezer tonnával több cukrot előállítva egy számában nem növekvő munkásgárda dolgozta fel. Okkor és most Túl egyoldalú lenne azonban, ha azt állítanánk, hogy ezeket a rekordokat az önállóság szülte, és hamis képet festenénk akkor is, ha elvitatnánk azt a fejlődést, amit a Sarkadi Cukorgyár a tröszti évek alatt ért el. A rekonstrukciót megelőzően ugyanis ez a gyár egy- egy kampányban a jelenlegi dolgozói létszám másfélszeresét mozgatta meg, s így is csak háromötöd részét érte el a mai teljesítményének. A fejlesztő felújítás évtizede felszámolta az egészségre ártalmas munkahelyeket, kiküszöbölte, kiiktatta a gyártás folyamatából a nehéz fizikai munkát. Korábban majd háromszázan rakodták kézi erővel a répát; helyüket napjainkra ötven rakodógép-kezelő vette át. A régi, elavult berendezéséket félautomata és automata gépekkel váltották fel, a kazánházból eltűnt az olaj, szerepét a földgázra osztották. Üj mészkemence is épült. De pontosabb adatokkal is szolgálunk: 1500 ember helyett ezer 3100 tonna répából főzi, centrifugálja ma ki a cukrot a 10 évvel ezelőtt 1800 tonnás napi teljesítménnyel szemben. Más kérdés, hogy a nagy rekonstrukció által megnövekedett lehetőségeket, az önállóságból fakadó előnyöket sem lehetett volna az említett rekordokkal kiaknázni, ha ehhez nincs meg a háttér, amit a termelő üzemek teremtettek még a gyár történetének legmagasabb hektáronkénti cukorrépahozamával. D gyár és a termelők A jól alakuló ösztönzés és a gyümölcsöző partneri kapcsolat hatására ezek a partnerek a szerződésekben kiönállóan egyenlített és biztonságos „nyersanyagellátást” szavatolnak a gyárnak. A kapacitások ésszerű kihasználásához szükséges 400 ezer tonnányi répa megtermeléséhez tavaly már október 31-ig Je- kötötték az üzemek az előirányzott 10 ezer hektárt. Ebben nagy előnyt jelent, hogy a megye két nagy termelési együttműködése — elsősorban az agráripari egyesülés, de a dél-békési téeszek társulása is — a Sarkadon feldolgozásra kerülő répának 75 százalékát állítja elő már 1982-ben. Megint más kérdés, hogy — most már a cukortermelés egészét nézve —t miközben a feldolgozó mind szorosabb együttműködésre törekszik a körzet répatermését meghatározó termelőkkel, a cukorgyártás gazdaságosságát is növelnie kell. Nem kis kérdés ez, mert ebbe a körbe tartozik a rekonstrukció befejezése, amely további kölcsönök és hitelek felvételére szorítja a gyárat, jelentős sa- játerő-összporitosítással egyetemben. (Ehhez azonban tudni kell, hogy a korábbi fejlesztésekre igénybe vett hitelek visszafizetési kötelezettségei is a sarkadi gyárat terhelik a tröszt megszűnésével.) Nos, a gyári gárda bízik saját erejében, abban hogy partnereivel karöltve sikerrel oldja majd meg feladatait, és tovább tud haladni azon az úton, amelyen az üzemi tartalékok mozgósításával növeli a cukorgyártás eredményességét. Utóbbihoz az energiagazdálkodás ésszerűsítése — a hulladékhő- hasznosítás már megoldott rendszere, meg a koksz tervbe vett felváltása földgázzal — ugyanúgy hozzátartozik, mint a répaszelet értékesítését biztonságossá tevő szárító megépítése. összegezve pedig — most a kampány lezárásával — azt állapíthatjuk meg: jól vizsgázott a Sarkadi Cukorgyár, önállósága első évében. Kőváry E. Péter Fotó: Veress Erzsi Előkészületek a tavaszi ültetésekhez A tél utolsó hónapjában járunk, s így lassan megkezdhetjük az előkészületeket a tavaszi ültetésekhez. Mielőtt megkezdenénk a vetőmagok beszerzését, nézzük át gondosan tavalyról megmaradt készleteinket: mi az, amit még felhasználhatunk belőlük, s mi az, ami helyett újat kell vásárolnunk. Ehhez a legfontosabb tudnivaló: hány évig csíraképes a vetőmag. Az uborkamag például átlagosan tíz évig felhasználható. A zeller nyolc, a görögdinnye, a tök és a cékla magja hat, a sárgadinnye, a retek, a káposztafélék és a saláták magja öt, a paradicsom, a paprika és a sárgarépa négy, gyökér és a bab három, a hagyma pedig két évig használható. Hasznos jótanács: ha hosszabb ideig tárolt magot vetünk, úgy előbb ^állapítsuk meg a csíraképességet, s a már nem csírázó magvak pótlására a szokásos mennyiségnél többet vessünk.
