Békés Megyei Népújság, 1982. február (37. évfolyam, 27-50. szám)

1982-02-27 / 49. szám

1982. február 27., szombat 1981. fontosabb eseményei JANUAR I. Görögország hivatalosan az Európai Közösség tizedik tagál­lama lett. 20. Ronald Reagant, az Egye­sült Államok 1980. november 4-én megválasztott negyvenedik elnö­két beiktatták hivatalába. 25. Pekingben véget ért az 1980. december 20-án megkezdő­dött per a négyek bandája és Lin Piao bűntetteiről. FEBRUAR 5. Párizsban tartották meg a 37. francia—nyugatnémet csúcs- találkozót Helmut Schmidt nyu­gatnémet kancellár és Valéry Giscard d’Estaing francia elnök részvételével. 9. A LEMP KB 8. plenáris ülé­se elfogadta Jozef Pinkowski kormányfő lemondását, és Woj- ciech Jaruzelskit javasolta a szejm képviselőinek miniszter- elnöki tisztségére. 11— 12. Megtartotta ülését a lengyel parlament, a szejm. Az új miniszterelnök Wojcieh Jaru­zelski hadseregtábornok, a LEMP pb tagja, nemzetvédelmi miniszter lett. 23. Megkezdődött Moszkvában az SZKP XXVI. kongresszusa. Leonyid Brezsnyev, a KB főtit­kára beszédében több javaslatot tett a béke megvédésére, és le­szerelési kérdésekben. MÁRCIUS 6. Lengyelországban a mező- gazdasági dolgozók önokrmány- zatáról szóló törvény elfogadásá­val befejezte eddigi leghosszabb ülésszakát a szejm. A munkát 1980. szeptember 5-én kezdték meg, II. Életbe lépett a chilei junta új „alkotmánya”, amelyet 1980. szeptember li-én „népszavazá­son” fogadtak el. 30. Merényletet kíséreltek meg Ronald Reagan amerikai elnök ellen. 31. —ápr. 4. Megtartotta XII. kongresszusát a Bolgár Kommu­nista Párt. ÁPRILIS 1. Húsjegyrendszert vezettek be Lengyelországban. 1. Mieczyslaw Jagielski lengyel miniszterelnök-helyettes az Egyesült Államokban a Lengyel- országnak nyújtandó gazdasági segítségről kezdett tárgyaláso­kat. 6—10. Prágában megtartották Csehszlovákia Kommunista Pártjának XVI.' kongresszusát. Április 7-én felszólalt Leonyid* Brezsnyev, az SZKP KB főtit­kára, és megismételte pártjának XXVI. kongresszusán tett lesze­relési javaslatát. 12— 14. Megtette első próbaút- jáfc a Columbia nevű, visszatérő amerikai űrrepülőgép, fedélzetén John Young és Robert Crippen űrhajósokkal. 24. Az amerikai kormányzat bejelentette a Szovjetunió ellen 1980. január 4-én elrendelt ga­bonaembargó feloldását. MÁJUS 10. A francia elnökválasztás második fordulóját rendezték meg. Az V. köztársaság 21. el­nöke Francois Mitterrand, a szo­cialista párt volt első titkára lett. 13. Merényletet kíséreltek meg II. János Pál pápa ellen. 22—24. Helsinkiben tartották meg a Finn Kommunista Párt XIX. kongresszusát. 30. Meggyilkolták Ziaur Rah- mant, Banglades elnökét. JÜNIUS 6. New Yorkban befejezte má­jus 18-án megkezdett munkáját az ENSZ leszerelési bizottsága. 7. Izrael bombatámadást haj­tott végre a francia segítséggel Bagdad mellett épülő Tammuz iraki atomerőmű ellen. 12. Az SZKP KB nyílt levelet küldött a Lengyel Egyesült Mun­káspárt Központi Bizottságához. 22. Khomeini ajatollah, Irán legfőbb vallási vezetője leváltot­ta Abol Hasszán Baniszadr elnö­köt, miután a parlament alkal­matlannak minősítette az állam­fői tisztség ellátására. 23—24. A Szovjetunió Legfel­sőbb Tanácsának nyári üléssza­kán Leonyid Brezsnyev előter­jesztésére a világ parlamentjei­hez intézett békefelhívást fogad­tak el. 29. Abo’l Hasszán Baniszadr, volt iráni elnök titkos úton Franciaországba érkezett, ott menedékojgot kért és kapott. 31. Leonyid Brezsnyev, az SZKP KB főtitkára, a Legfel­sőbb Tanács Elnökségének elnö­ke és Nicolae Ceausescu, az RKP főtitkára , a Román Államta­nács elnöke baráti megbeszélést folytatott a Krímben. JÜLIUS 2— 4. Szófiában megtartották a KGST XXXV. ülésszakát. 3— 5. Andrej Gromsko, az SZKP KB PB tagja, külügyminiszter baráti látogatást tett Lengyelor­szágban. 14—20. Varsóban megtartották a Lengyel Egyesült Munkáspárt IX., rendkívüli kongresszusát. 17. Izrael súlyos agressziót haj­tott végre Libanon ellen. 17—aug. 15. Leonyid Brezsnyev, az SZKP KB főtitkára, a Szov­jetunió Legfelsőbb Tanácsa El­nökségének elnöke a Krímben találkozott Babrak Karmallal, az Afganisztáni Népi Demokratikus Párt KB főtitkárával (július 17.), Gustáv Husákkal a CSKP KB főtitkárával, államfővel (július 22.) 9 Kádár Jánossal, az MSZMP KB első titkárával (július 27.), Nicolae Ceausescuval, az RKP első titkárával, köztársasági el­nökkel (július 31.), Erich Ho- neckerrel, az NSZEP KB főtitká­rával, államfővel (augusztus 3.), Jumzsagijn Cedenballal, a Mon­gol Népi Forradalmi Párt KB főtitkárával, államfővel (augusz­tus 10.), Stanislak Kaniával, a LEMP KB első titkárával és Wojciech Jaruzelski lengyel mi­niszterelnökkel (augusztus Il­ls.). AUGUSZTUS 3. Washingtonban Alexander Haig amerikai külügyminiszter, valamint az egyiptomi és az iz­raeli nagykövet aláírta a július 17-én Londonban megkötött meg­állapodást a Sínai-félszigetet el­lenőrző katonai erők összetételé­ről. 9. Ronald Reagan amerikai el­nök elrendelte a neutronfegyver gyártását. 30. Teheránban pokolgépes me­rényletet követtek el a kormány hivatali épülete ellen? amelynek következtében életét vesztette Mohammed Ali Radzsai elnök és Mohammad Dzsavad Bahonar kormányfő. Szeptember 2-án a parlament jóváhagyta Moham­med Mahdavi-Kari ajatollah ki­nevezését a miniszterelnöki posztra. Az október 29-i elnök- választáson Szajid Ali Khameini hodzsatoleszlamot választották az ország államfőjévé. SZEPTEMBER 5—okt. 7. A Szolidaritás szer­vezet Gdanskban két szakaszban szeptember 5—10., majd szeptem­ber 26— október 7. között tartotta meg az első kongresszusát. Szep­tember 8-án elfogadták az „Üze­net a kelet-európai dolgozókhoz” című provokatív dokumentumot. 21. Függetlenné vált Belize, a volt Brit-Honduras, és szeptem­ber 25-én az ENSZ 156. tagálla­ma lett. v OKTÓBER 2. Ronald Reagan amerikai el­nök a stratégiai fegyverek kor­szerűsítését élőirányzó új fegy­verkezési programot jelentett be. 6. Kairóban az 1973-as arab—iz­raeli háború évfordulója alkal­mából rendezett katonai dísz­szemlén egy négytagú komman­dó Khaled Ahmed El-is Lanbuli főhadnagy vezetésével halálos merényletet követett el Anvar Szadat egyiptomi elnök ellen. Október 13-án népszavazáson vá­lasztották meg az államfő utód­ját, Hoszni Mubarak addigi al- elnök személyében. A merénylet 24 vádlottjának tárgyalását no­vember 21-én kezdte meg a leg­felsőbb katonai bíróság. 10—18. A román államtanács törvényerejű rendeletet adott ki, amelyek szabályozzák a cukor és az étolaj élosztását, a kenyér, a liszt, a száraztészta és a kuko­ricaliszt egy főre jutó átlagfo­gyasztását. A rendeletek szigorú intézkedéseket helyeztek kilátás­ba az üzérkedők, a felhalmozók és a pazarlók ellen. 16—18. A LEMP KB varsói 4. teljes ülésén Stanislak Kania, a KB első titkára lemondott és Wojciech Jaruzelski miniszterel­nököt, a honvédelmi minisztert választották új élső titkárnak. 26. Több hetes vita után a francia nemzetgyűlés elfogadta a kormány szeptember 9-én jóvá­hagyott államosítási törvényter­vezetét, amely öt nagyipari kon­szern, 35 magánbank és két pénz­ügyi csoport államosítását irá­nyozza elő. NOVEMBER 1—7. Az Albán Munkapárt VIII. kongresszusát tartotta Tiraná­ban. * 4. Varsóban megbeszéléseket folytatott Wojciech Jaruzelski, a LEMP KB első titkára, minisz­terelnök, Józef Glemp érsek, Lengyelország prímása és Dech Walesa, a Szolidaritás szervezet országos bizottságának elnöke. Megvitatták a Nemzeti Egyetér­tés Frontja létrehozásának lehe­tőségeit. A Szolidaritás országos bizottságának elnöksége decem­ber elején beszüntette a front létrehozására irányuló további megbeszéléseket. 23—25. Leonyid Brezsnyev szov­jet államfő, az SZKP KB főtit­kára hivatalos látogatást tett az NSZK-ban. November 23-án Bonnban a tiszteletére adott dísz. vacsorán bejelentette, hogy a Szovjetunió kész egyoldalúan csökkenteni európai közép-ható­távolságú hordozóeszközeinek számát, amennyiben az Egyesült Államok és a Szovjetunió között megállapodás születik a közép­hatótávolságú rakéták telepítésé­nek kölcsönös leállításáról. 27—28. A LEMP KB teljesülé­se Varsóban határozatot fogadott el, amely bejelenti: a párt és az állam minden rendelkezésre álló eszközzel fellép a pártszerveze­teknek a munkahelyekről való kiszorítását célzó akciókkal szemben. Szükségesnek tartja^ hogy a kormányt hatalmazzák fel a megfelelő jogkörrel, a szo­cialista állam, annak gazdasága és biztonsága védelmére. DECEMBER 1—4. A Varsói Szerződés tagá- lamai honvédelmi minisztereinek bizottsága Moszkvában tartotta soros ülését. 13. Lengyelországban kihirdet­ték a szükségállapotot. 14. Az izraeli kormány határo­zatot hozott az 1967 óta megszállt Szíriái terület, a Golán-fennsík bekebelezéséről. Propagandatrükk Genfben Amerikai „nulla megoldás” Az amerikai és a szovjet tárgyaló delegáció vezetőjének. Nitzének és Kvicinszkijnek (jobbra) az első kézfogása Genf­ben. A kézfogás azonban nem azonos szándékokat fejez ki... Napjaink egyik legéletbe­vágóbb közös tennivalója a földrészünkön, békeidőben példátlanul magas szintű katonai szembenállás csök­kentése, a rakéta-nukleáris háború kirobbantásának minden erővel való megaka* dályozása Európában és má­sutt a világon. Az utóbbi időben a nemzetközi légkör felettébb megromlott. Ennek oka kizárólag a NATO, min­denekelőtt az Egyesült Álla­mok vezetésének kalandor­politikájában, agresszivitá­sának fokozódásában kere­sendő. A jelenlegi mélypont­hoz olyan fejlemények ve­zettek el, mint például a hadászati fegyvereket és fegyverrendszereket korláto­zó SALT—2-szerződés ame­rikai ratifikálásának elmara­dása, a NATO-tanács 1979. decemberi döntése az úgy­nevezett eucorakéták nyugat­európai telepítéséről, majd a Reagan-kormány minden ed­diginél átfogóbb katonai-fö- lényszerzési programjának meghirdetése, és végül, a „korlátozott”’ európai atom­háború megvívására vonat­kozó washingtoni nézetek hivatalos rangra emelése. SZOVJET KEZDEMÉNYEZÉSEK Ennek az eseménylánco­latnak szerves része mind­az, ami a SALT-folyamattal eddig nem érintett európai 'közepes (1000—4500 kilomé­ter) hatótávolságú rakéta­nukleáris harceszközök tár­gyában történt a szovjet— amerikai genfi tárgyalások múlt év november 30-án tör­tént felújítása előtt és után. Csupán emlékeztetőül: a Szovjetunió már a SALT- megbeszélések időszakában felhívta a figyelmet a prob­léma fontosságára. Az SZKP XXVI. kongresszusán jóvá­hagyott békeprogram egyik pontjában, ugyancsak szóba került a megoldás halasztha­tatlansága. Az előterjesztett javaslat szerint „már 'most moratóriumot kell elrendelni a NATO-országok és a Szov­jetunió közép-hatótávolságú nukleáris rakétáinak euró­pai telepítésére, azaz meny- nyiségileg és minőségileg be kell fagyasztani az ilyen esz­közök meglevő szintjét, be­leértve természetesen az Egyesült Államok ebben a térségben található előretolt telepítésű nukleáris eszkö­zeit. Amikor a múlt év őszén Brezsnyev Bonnban járt. megismételte az indítványt, sőt — a Szovjetunió őszinte megegyezési szándékának jeléül — azt a készségét is kinyilvánította, hogy a mo­ratórium idején Moszkva hajlandó lenne, akár több százzal csökkenteni közepes hatótávolságú rakétáinak számát. (A szovjet fél — jó­akaratát bizonyítandó — ko­rábban már hasonló egy­oldalú lépést tett: 20 ezer katonáját és 1000 harckocsi­ját kivonta az NDK területé­ről.) Azt lehetett volna várni, hogy a nyílt és becsületes gesztust Washington figye­lembe veszi majd genfi ál­láspontjának kialakításánál, . szem előtt tartva az egyenlő­ség elvét, és a másik fél jogos biztonsági érdekeit. De ennek éppen az ellenkezője történt. Reagan elnök négy­pontos javaslat-tervezetének első helyén az az ultimátum- jellegű követelés szerepelt, hogy a Szovjetunió teljesen szerelje le valamennyi SS— 20-as és a régebbi telepítésű SS—4-es, SS—5‘ös rakétáját. (Az „SS” NATÖ-kód jelzés: a „surface-to-surface”, va­gyis a földfelszín—földfelszín rendeltetésű, 1800—4500 ki­lométer hatótávolságú' szov­jet rakétaharceszközöket je­lölik ezzel a rövidítéssel.) REAGAN-FORMULA A másik fél rovására egy­oldalú előnyökre törekvő amerikai elnök még ennél is tovább ment: szerinte a szóban forgó rakétákat nem­csak a Szovjetunió nyugati körzeteiből kellene eltávolí­tani. Moszkvának arra is ga­ranciákat kellene adnia, hogy az SS-eket az Uralon túli te­rületekre sem helyezi át. Ebben az esetben az Egye­sült Államok —• amint ezt az óceánon túl ígérik — lemon­dana a közel 600 darab Pershing—2 tüzérségi rakéta és robotrepülőgép (szárnyas­rakéta) 1983-tól tervezett nyugat-európai elhelyezésé­ről. Ezt a Reagan-féle formu­lát — hangzatosán — „nulla megoldásnak” nevezték el. Olyan benyomást igyekeztek kelteni a nyugati közvéle­ményben, mintha ezzel Wa­shington elfogadható és „ész­szerű” ellenjavaslatot tett volna a szovjet tárgyaló- partnerének. Holott a való­ságban az úgynevezett nul­la megoldás amerikai válto­zatának realitása egyenlő a nullával. Azt tételezné fel, hogy a szovjet fél önkéntes elhatározással tegye védte­lenné magát, s olyan arányú egyoldalú leszerelést hajtson végre, ami. szinte felérne egy háborúban legyőzött állam kapitulációjával A nyugatnémet Der Spie­gel egyik múlt évi számában megjelent Brezsnyev-inter- júban azt mondta a szovjet vezető: „Bizonyos, hogy azok, akik az USA-ban ilyen ja­vaslatokkal állnak elő, egy pillanatig sem tételezik fel, hogy a Szovjetunió egyetért­het velük”. Mégis, Reagan elnök legutóbb is,v amikor kereken visszautasította a szovjet kormánynak a köze­pes-hatótávolságú rakéták 1985-ig, illetve 1990-ig való szakaszos csökkentésére irá­nyuló kezdeményezését, me­gint csak a teljesen irreális „nulla megoldásával” hoza­kodott elő. Jogosan merülhet fel a kérdés: a Szovjetunió számára miért elfogadhatat­lan ez a formula? TÉNYEK, TÉNYEK... Egyszerűen azért, mert súlyosan károsítaná saját és szövetségesei elemi biztonsá­gi érdekeit. Abból kell ki­indulni, bogy a kölcsönös biztonságot továbbra is a hadászati egyensúly, vagy az egyensúly közös és azo­nos alacsonyabb 'szintjesza­vatolhatja. A számok nyel­vére lefordítva: 1975 .végén a Szovjetuniónak és a NA- TO-nak 1020—1020 darab közepes hatótávolságú raké­ta-atomfegyvere volt Euró­pában. Később bizonyos csökkenés következett be, s a paritás megtartásával be­állt a 975:986-os számbeli arány. Ha már most a .Szov­jetunió hozzájárulna ahhoz, hogy az új amerikai „euro- hadászati” fegyverek telepí­téséről történő lemondás fe­jében — mintegy „ellenszol­gáltatásként” — megsemmi­sítse minden SS-ét, s köz­ben teljesen érintetlenek ma­radjanak az Egyesült Álla­mok, illetve a két másik nukleáris hatalom, Anglia és Franciaország atomeszköz­készletei, az előbb említett arány 986:461 lenne a NA­TO javára! Világos, hogy ezt semmi­képpen nem teheti meg, hi­szen' az SS—4-esek, az SS— 5-ösök, majd pedig az eze­ket fokozatosan leváltó kor­szerűbb, • három nukleáris robannófejjel felszerelt SS— 20-asok éppen ezért kerültek a szovjet hadsereg védelmi rendszerébe, hogy kellő ha­tékonysággal lefoghassák a szocialista közösséget fenye­gető, előretolt állomásozta- tású amerikai tömegpusztító eszközöket. Az sem mellé­kes körülmény, hogy amíg az amerikai kezelésben levő, európai elhelyezésű rakéták­kal a ' Szovjetunió területei nagy mélységben elérhetők, addig az SS-ek nem érhetik el az Egyesült Államokat. Ha pedig még azt is számításba vesszük, hogy a nyugat-euró­pai telepítésre szánt Per­shing— 2-k és számyasraké- ták mindössze 5-6 perc alatt csaphatnának le előre kije­lölt célpontjaikra (ez a re­pülési idő az interkontinen­tális rakétáknál mintegy 30 perc), a rendkívüli módon lerövidült előrejelzési idő­tartam miatt nem nehéz felmérni, mennyire megnö­vekednének' a Szovjetunió biztonságát fenyegető veszé­lyek. Ilyen körülmények között — és ez minden józanul, reálisan gondolkodó ember számára kézenfekvő — a Genfben tárgyaló szovjet fél csak olyan nulla megoldást fogadhatna el, amely telje­sen atomfegyvermentessé tenné Európát. Erre azonban sem a NATO, sem a Reagan- kormány nem hajlandó. Sőt, egyre inkább igazolódni lát­szik az a gyanú, hogy az amerikai fél — ax tárgyalási alapként eleve alkalmatlan „javaslatának” beterjeszté­sével az időt húzza, s való­jában az eurorakéták már elhatározott telepítéséhez ké­szíti elő a politikai talajt, miközben a megállapodás meghiúsulásáért a Szovjet­unióra próbálja áthárítani a felelősséget. Serfőző László alezredes Kísérleti kilövés a nyugat-európai telepítésre szánt robotre­pülőgép (szárnyasrakéta) egyik szárazföldi állomásoztatású típusával (Fotó: KS)

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents