Békés Megyei Népújság, 1982. február (37. évfolyam, 27-50. szám)

1982-02-27 / 49. szám

1982. február 27., szombat o Sikeres év az ipari szövetkezetekben „Egy napot Mezőhegyes sportjáén!” Egy és még egy negyed Szerény és megbízható az ezüstkoszorús brigád Fotó: Veress Erzsi Bár a múlt év elején sok volt a bizonytalanság, és még fél évkor is több sző" vetkezet nehéz helyzetben volt, év végére rendeződtek a dolgok: összességében jó évet zártak megyénk ipari szövetkezetei. Dr. Sümeghy Csaba, a KISZÖV elnöke el­mondta, hogy a szövetke­zet termelési értéke 4 ezer 36 millió forint volt tavaly, 9 százalékkal több, mint a megelőző évben, és két szá­zalékkal meghaladták a ter­vezett szintet. A szövetkezet árbevétele a 4,2 milliárd fo­rintot is túlhaladta és 480 millió forintnyi nyereséget könyvelhettek el. Ez 20 szá­zalékkal több a bázisidő­szakénál. Ezek a számok azt jelzik, hogy a szövetkezeti ipar gyorsabban fejlődött, mint a megyei ipari átlag, rugalma­sabban alkalmazkodtak a megváltozott piaci körülmé­nyekhez. Sajnos, amit a ha­zai piacokon sikerült elérni, az nem mindig vált be az exportban. Bár az összes ex­port a bázishoz képest nőtt, de a tervtől már elmaradt két százalékkal az egymil- liárd 47 millió forintos tel­jesítés. Különösen jelentős a lemaradás a tőkés exportnál, a 437,5 millió forintos telje­sítés nemcsak a tervnél, ha­nem a bázisnál is kevesebb. Ennek a lemaradásnak több oka Van, néhány ezek közül nem írható a szövetke­zet számlájára. Ilyen például az árfolyamok változása, mely csökkentette a fő fel­vevőpiac, az NSZK pénzének az értékét a dollárhoz ké­pest. Ezt a veszteséget csak kevés szövetkezet tudta ár­emelésekkel legalább részben kompenzálni, és emiatt jó néhány régebben még gaz­daságos exportcikk a múlt évben veszteségessé vált. Ezek eladását beszüntették a szövetkezetek, de nem tud­tak helyette gyorsan megfe­lelő termékkel jelentkezni a tőkés piacokon. Gondot okozott — különö­sen a textiliparral foglalko­zó szövetkezeteknél — a tő­kés országokban tapasztalha­tó recesszió, mely alaposan csökkentette a ruházati cik­kek keresletét. Ez rendelés­visszamondásokat, a bér­munkánál pedig szállítási el­maradásokat okozott. Ilyen körülmények között külön is elismerésre méltó a szarvasi Szirén Ruházati Szö­vetkezet teljesítménye, ahol nemcsak hogy 10 százalékkal növelték az export volume­nét, hanem még több, mint ötszázalékos áremelést is sikerült elérni. A gépipari ágazathoz tar- _ tozó szövetkezetek egy ré­szénél csökkent, másoknál nőtt az export mennyisége, attól függően, hogy milyen termékcsoportokkal vettek részt a külpiaci versenyben. A szövetkezetek fontos fel­adatköre a lakossági szolgál­tatás, ez a tervet meghaladó­an fejlődött. Fájó pont vi­szont, hogy a lakásépítés elmaradt a várakozástól. A tervezett 182 lakás helyett mindössze 124-et épített fel a szövetkezeti szektor. Az elmaradás magyarázatára számos okot lehetne találni, de ettől még nem lesz több lakás. A KISZÖV megvizs­gálja, hogy milyen ténye­zők" okozták a lemaradást, és mindent megtesznek, hogy az idén ne következhessen be hasonló eset. A múlt év értékeléséhez tartozik még az a tény is, hogy oly sok felhívás, ta­nácskozás nyomán végre ki­mozdult a holtpontról a szövetkezetek közötti koope­ráció. Egy év alatt négy és félszeresére nőtt a tevé­kenység, 10 millió forintról 45 millióra. Különösen ör­vendetes, hogy e tevékeny­ség egyre inkább tudatos­sá válik, nem akkor kezde­nek partner után futkosni a szövetkezetek, amikor már baj van, hanem jó előre, már a tervezés stádiumában bevonják az együttműködés­be a jövendő társakat. Jól alakult a kapcsolat a ter­melőszövetkezetekkel is, több mint 80 millió forint értékű munkát végeztek az ipari szövetkezetek megbízásából különböző melléküzemágak­ban. Az állami ipar 180 mil­lió forint értékben vett részt közös tevékenységben a szövetkezetekkel. Javult a szövetkezetben a vezetés színvonala, és kiszé­lesedett az üzemi demokrá­cia. A gyártmányfejlesztés eredményei kezdtek beérni, több új terméket gyártottak tavaly a szövetkezetek, mint a megelőző években. Az idei évet megalapozot­tan, jól kezdték a szövetke­zetek, általános vélemény, hogy jobban sikerült az in­dulás, mint tavaly. A sza­bályozók várhatóan kevésbé csökkentik a nyereséget, mint az elmúlt években, és ezt a csökkentést a tarta­lékok feltárásával kompen­zálni lehet majd. A KISZÖV felmérte az egyes szövetke­zetek helyzetét, és az idén elvi irányítás helyett konk­rét segítséget ad a gyengéb­beknek. A fő cél, hogy a nyereséget hozó, modern technológiát alkalmazó ága­zatok fejlődjenek, azok, amelyek minden piacon ér­tékesíthető termékeket gyár­tanak. Az erre irányuló fej­lesztéseket a KISZÖV anya­gilag is támogatja. így kí­vánják elérni, hogy a múlt évi nehézségek után az idén ismét visszaszerezzék az el­vesztett exportpozíciókat. Nehezen indul a beszélge­tés. A Mezőhegyesi Vas-, Fa-, Fém- és Gépipari Szö­vetkezet Kulich Gyula Szo­cialista Brigádjának hét tag­ja keresi a választ a kér­désre: mennyiben jelentett kampányt munkájukban a múlt esztendő? Tettek-e kü­lön felajánlásokat az OKISZ VIII. és a KISZ X. kong­resszusának tiszteletére, lesz-e erejük a további megújulásra? Rizsányi Lajos brigádtag, a lakatosüzem vezetője: — Mind lakatosok va­gyunk, több éve dolgozunk együtt. Legfontosabb, hogy a szövetkezet tervét teljesít­sük. A mi részlegünk erő­sen beleszól ebbe, hiszen a kész alkatrészek, végtermé­kek nagy részét mi szereljük össze. Sokban függ az itteni munkától, hogy tudunk-e időben szállítani. — öt éve felhívással for­dultunk a nagyközség bri­gádjaihoz — veszi át a szót Kinyó Sándor brigádtag —, hogy egy műszak keresetét ajánlják fel a helyi nevelé­si központ építésére. Másfél millió forint gyűlt össze a számlára. Közben apránként kiderül néhány dolog az ezüstkoszo­rús brigádról. Hogy a 15 tagból négyen munkásőrök, ketten önkéntes tűzoltók, ketten pártvezetőségi tagok, egyikük tanácstag. — És van közöttünk két horgász is — jegyzi meg egyikük tréfá­san. Ketten pedig a szövet­kezeti bizottságban is dol­goznak. Többen munka mellett tanulnak, részt vesz­nek a megyei közművelődési vetélkedőkben, KRESZ-ve- télkedőkben, kirándulnak, segítenek egymásnak házat építeni. És természetesen kiveszik részüket a szövet­kezet anyag- és energiata­karékossági programjából. — Ezt a múlt évben kezd­tük — mondja Kinyó Sán­dor lakatos — egyszerűen csak annyit csináltunk, hogy ha nem volt szükség világí­tásra, vagy nem használtuk a géneket, kikapcsoltuk. Ha jól tudom, ez látszik a ktsz energiamérlegén'. — Bizony látszik! — mondja a körünkben tar­tózkodó szövetkezeti elnök, Kovács József: — Tavaly nyolc százalékkal kevesebb kilowattórát használtunk fel, mint egy évvel koráb­ban, ugyanakkor a termelé­si értékünk 6,7 millió fo­rinttal nőtt. Itt a községben, ahol szin­te mindenkinek van egy kis háztájija, amit munka után gondozni kell, ráadásul a brigád teljesítményben dol­gozik, nehéz még munkaidőn túl bármit is megszervezni. Többen állítják, hogy ez nem így van. Kinyó Sándor eb­ben legfontosabbnak a jó szervezést tartja. Döme György szerint: — Készítettünk az óvodának játékokat, hintát, mászóká- kat. És volt egy csodálatos kirándulásunk. Motorral in­dultunk neki Észak-Magyar- országnak. Aggtelekig, Szil­vásváradig jutottunk el. Sá­torban laktunk, és én vol­tam a szakács. Valaki hátul tréfásan meg­jegyzi: — Konzervet ettünk egész idő alatt! Ennél komolyabb ese­ményt, az OKISZ kongresz- szusát boncolgatjuk. A bri­gád tagjai nagy figyelem­mel követték az ott elhang­zottakat — vallják. Különö­sen az a javaslat tetszett ne­kik, hogy a szövetkezeti iparban dolgozókra is vo­natkozzon a munkáslakás­építés kedvezményes formá­ja. Majd ismét a helyi dol­gokra tereljük a szót. — Éppen ma volt egy megbeszélés — emlékszik Döme József —, ott hallot­tam a szövetkezeti bizottság vezetőjétől, hogy jól dolgo­zott brigádunk a múlt év­ben. Sokat tettünk a szövet­kezetért és a községért. Én is így látom. Mert ha egy dolgot kér tőjünk a vezető­ség mi azt általában meg- toldjuk még egy negyeddel. Szinte mindig többet te­szünk le az asztalra. Remé­lem, továbbra is így együtt maradunk. A brigádélet jellemzője kell hogy legyen a megúju­lás képessége. Balázs József brigádvezető mutatja a lis­tát, amely az idei vállaláso­kat tartalmazza, önmagában egy felsorolás, de ahogy részletezik, meggyőznek: színes, mozgalmas év előtt áll a brigád. Rizsányi József a mezőhe­gyesi sportegyesület elnök­ségének tagja: . — Az elnökségen belül a tömegsport a fő szakterüle­tem. A rendezvények meg­szervezéséhez nagyon kellett egy helyiség, ahol át tudnak öltözni az emberek. Vett is az egyesület egy faházat. De arra már nem jutott pénz, hogy fel is állítsuk. Ezért egy brigádgyűlésen bedob­tam a fiúknak, mi lenne, ha felhívással fordulnánk az összes mezőhegyesi brigád­hoz? így született meg az ötlet: „Egy napot Mezőhe­gyes sportlétesítményeinek fejlesztéséért!” címmel ak­ciót indítunk. Rövidesen minden üzembe elküldjük a körlevelet, reméljük, nem marad eredmény nélkül. A szépen vezetett brigád­naplóról a vállalások, a munka értékelése jut az eszembe. A brigádmozgalom e sarkalatos pontja nagyot változott a múlt évben — tájékoztat Katona Mátyás, a szövetkezeti bizottság elnö­ke: — Korábban pontrendszer volt nálunk, de rájöttünk, hogy alkalmas valótlan tel­jesítmények kimutatására is. Tavaly először elhagytuk a pontozást. A vállalásoknál azt tartjuk lényegesnek, hogy legalább a már meg­levő szinten maradjanak a szocialista brigádok, ha azon túl adnak, az növeli a mun­kájuk értékét. Ügy érzem, helvesebb ez a módszer. így minden brigád állandóan szem előtt van a munkájá­val : a folyamatos, megbíz­ható tevékenység a legfőbb érték, nem pedig a ponthaj - hászás. Hogy mennyiben jelentett kampányt a múlt év, és je­lent kampányt a brigád munkájában az idei eszten­dő, arra még mindig nehe­zen találjuk a választ. Meg­egyezünk, hogy eddigi fel­hívásaikkal nem a népsze­rűségre törekedtek, inkább állandó jó munkával pró­báltak tenni szövetkezetü­kért, községükért. Búcsúzóban Kovács Jó­zsef elnök megjegyzi: — Hét szocialista brigá­dunk van, az öt legjobb kö­zött találjuk a Kulich Gyu­la brigádot. Egyiküknek sincsenek kiugró eredmé­nyeik, de biztos, hogy rájuk mindig számíthat a szövet­kezet vezetése. Én ezt tar­tom a legfontosabbnak, hi­szen nagyrészt nekik köszön­hető, hogy a szövetkezet ha­tékonysága a múlt évben húsz százalékkal nőtt, és a korábbinál is megbízhatóbbá vált a termékeik minősége. M. Szabó Zsuzsa Lónyai László Tavaly helyezték üzembe a szar vasi Plastolus Ipari Szövetkezetben az olasz labdagyártó gépsort Fotó: Lónyai László Bgrometerológiai előrejelzés hét elején a száraz, fényben gazdag időszak­vége szakadt, s csapadé- abb lett az időjárás. Az :ág nagy részén azonban ntős mennyiségű csapa­nem hullott, csupán a lántúl egyes területein tek 10 milliméter feletti két. Az északi területe- esetenként hó hullott, a déli megyékben ha­eső, hódara. összefüggő akaró csak a magasabb yeken és a Tiszántúl es vidékein található. . jövő hét elején a felhő­átmeneti felszakadozásá- lehet számítani, és or- ’szerte néhány fokot úkedik a hőmérséklet. Az he időjárás miatt a még ;levő hótakaró tovább ol- . A mezőgazdasági mun- megkezdhetők, mivel a jók nedvességtartalma ’felelően alakult, tavaszi liánnyal nem kell szá­rú. A vegyszerezésre, ke- álásra is alkalmas az idő, várható esőzések megfe- >en bemossák majd a Ibe a vegyi anyagokat. Szőlészeti térkép, hibrid szőlő Elkészült az első országos sző­lészeti térkép, amely a történel­mi borvidékekről, szőlészeti ter­mőhelyekről ad részletes átte­kintést. A térkép feltünteti a talajadottságokat, az időjárási viszonyokat, a fagyveszély való­színűségét, a napfényes órák át­lagát és más^ az ágazat gazda­ságosságát befolyásoló tényező­ket. A térképiét hároméves mun­kával a Kertészeti Egyetem Sző­lészeti Kutató Intézete állította össze, s hamarosan megküldik a megyei tanácsoknak, a mezőgaz­dasági üzemeknek, hogy a tele­pítéseknél támpontul használ­hassák. A térképre azért van szükség, mert az elmúlt években jelentő­sen megváltozott a termőhelyek arculata, sok helyen csökkent a terület, több régi szőlővidéken kivágták a töveket, máshol a ré­gi szőlőket újakkal pótolták ugyan, de nem az eredeti he­lyen. A szőlőterületeknek ez a ,,mozgása” nem mindig szolgálta a gazdaságosságot. Nem egy helyen maguk a természeti, gaz­dasági adottságok is módosul­tak. E változásokat is feltünteti a térkép. Kitűnik belőle a többi között hogy Tokaj északi lejtőinek bi­zonyos körzetében, a meredek lejtőkön a nagyüzemi termesz­tés kevésbé gazdaságos. Am még­sem célszerű felszámolni itt a szőlőt, kisüzemi körülmények között ugyanis még kifizetődő lehet a művelés. Máshol — Ba­dacsonyban és Csopakon — vi­szont esetenként azért kevésbé gazdaságos a szőlőtermesztés, mert műtrágyából, növényvédő szerből környezetvédelmi okok­ból csak korlátozott mennyiséget adagolhatnak, ezért szerényebb hozamokkal kell megelégedniük. Ugyanakkor a Balatonfelvidéken még ' számtalan kihasználatlan hely kínálkozik nagyobb hoza­mokkal kecsegtető szőlőtermesz­téshez, és Somogy megye több vidékén is indokolt lenne szőlőt telepíteni. Tízezer új hibrid közül keresik a jövő borszőlőfajtáit Kecskemét határában, a Kertészeti Egyetem Szőlészeti és Borászati Kutató Intézet miklóstelepi állomásán. Az elmúlt évtizedekben a magról nevelt különböző keresztezésű fajták gyors szelektálásához most szuperintenzív szaporítási módot alkalmaznak. Festék műemlékekre Megkezdte a szilikonos hómlokzatfesték nagyüzemi gyártását a KEMIKAL Épí­tőanyagipari Vállalat. Ez az új termék elsősorban a mű­emlékek restaurálásánál hasznosítható előnyösen. A régi épületek vastag falai ugyanis — az elmaradt szi­getelések okán is — ma­gukba szívják a talaj ned­vességét, azért fontos köve­telmény, hogy a homlokzat­festék ne tömje el a vako­lat pórusait, tehát lélegez­hessen, kiszáradhasson a fal. Az új homlokzatfesték azt is lehetővé teszi, hogy a be­porosodott homlokzatot né­hány év után vízzel könnyen lemoshassák, megújítsák. A számítások szerint legalább tíz évig nincs gond azzal a homlokzattal, amelyet az új­fajta szilikonos festékkel vontak be. A több mint 20 féle színben és színárnyalat­ban előállított festékből az idén mintegy 100 tonnányit gyártanak, amellyel 200 ezer négyzetméter falfelületet le­het befesteni.

Next

/
Thumbnails
Contents