Békés Megyei Népújság, 1982. február (37. évfolyam, 27-50. szám)
1982-02-02 / 27. szám
1982. február 2., kedd Magas kitüntetést kapott az orosházi munkásőregypég Az önállóság nem ajándék Miről ír % a Szovjet Irodalom? Februári számában a tavaly, 71 éves korában elhunyt azerbajdzsáni költő, Raszul Rza verseiből közöl válogatást a lap. A Próbára tevő egyszerűség című bevezetőjében Rab Zsuzsa így jellemzi a költőt: verseit az ősi hagyomány és a modern hangvétel teszi egyetemessé. Próza rovatában a folyóirat Anatolij Kim lírai elbeszéléseit közli. E számban olvashatók Csingiz Ajtmatov az Évszázadnál hosszabb ez a nap című új regényének befejező fejezetei. A szovjet írók közül Konsztantyin Fegyinre, a magyar írók közül Darvas Józsefre emlékezik a lap. A közös dolgaink rovatban folytatódik a vita a magyar russzisztik'a helyzetéről. Anatolij Bocsarov. tanulmánya a hetvenes évek szovjet prózájának műfaji és stiláris törekvéseiről ád áttekintést. A Művészet című rovatban a neves balett-táncosnak, Maris Liepának a nyilatkozata olvasható. Küzdelem a téllel A Mátraaljai Szénbányák Tho- rez bányaüzemének több mint egy évtizedes • fennállása óta most küzdöttek meg a legkeménveDb téllel az ott dolgozók. Az ország legnagyobb külfejtéses szénbányájában több héten át nulla fok alatti, gyakran mínusz 15— 20 fokos hidegben folyamatosan termeltek, és zavartalanul kielégítették a szomszédos Gagarin Hőerőmű fűtőanyagigényeit. Ráadásul a mínusz 10 fok alatti hideget az acélszerkezetek nehezén viselték el, így az üzemeltetésre fokozottabb figyelmet kellett fordítani. Harmincéves találkozó A budapesti Bérc utcai újságíróiskola 1951—1952 között volt hallgatói február 18-án, csütörtökön 16 órakor találkozót rendeznek a MUOSZ Rózsa Ferenc-ter- mében (Budapest VI., Nép- köztársaság útja 101.). A 30 éves találkozóra minden ré: gi hallgatót szeretettel vár a szervező bizottság. (Folytatás az 1. oldalról) Az MSZMP Központi Bizottsága által írt, és a munkásőrségnek szóló levél ismertetése után dr. Gonda József, a városi pártbizottság első titkára mondott ünnepi beszédet. Ebben, az 1956-os eseményekre utalva kifejtette, hogy a párt felhívásának eleget téve munkások, parasztok, értelmiségiek és a társadalom különböző rétegeinek képviselői fogtak fegyvert szerte az országban, így Orosházán és a járás többi településén is a néphatalom védelmében. Nemsokára ezrek, tízezrek öltöztek be acélszürke egyenruhába, és büszkén viselték a' vörös csillagos Lenin-sap- kát... Az első titkár megemlítette a személyi kultusz, a jobboldali árulás, az ellenforradalmárok szította nacionalizmus és szovjetelle- nesség káros következményeit, majd méltatta a politikai, társadalmi és gazdasági konszolidációban nem kis szerepet vállaló munkásőrök bátor helytállását s felelősségteljes tévékenységét. Külön is köszönetét mondott azoknak a feleségeknek és édesanyáknak, akik nagy áldozatot hoztak és hoznak azért, hogy férjük, fiaik minél eredményesebben tegyenek eleget a munkából, a fegyveres kiképzésből és szolgálatból adódó kötelezettségeiknek. — Az elmúlt 25 év időszakából — mint mondotta — sok példát lehetne felsorolni a teljesített feladatokról, sok élményt, ami nehéz próbatétel volt, de megszépítette az emlékezés. Mégis szólni kell az árvíz belvíz ideién tanúsított hősi helytállásról. a iól végrehajtott, nehéz harcászati gyakorlatokról és a közrendvédelem ellátásáról. Dr. Gonda József végül gratulált a kiváló eredményt elért egységeknek, s a városi és járási párt végrehajtó bizottsága nevében megköszönte* a leszerelő, tartalékállományba -vonuló munkásőröknek is lelkiismeretes tevékenységüket. Ezt követően Púja Frigyes, az MSZMP Központi Bizottságának tagja, külügyminiszter lépett a szónoki emelvényre. Beszéde eleién azokkal a sorsdöntő változásokkal foglalkozott, amelyek az ellenforradalmi erők leverése Púja Frigyes külügyminiszter tolmácsolta a Központi Bizottság üdvözletét a Jamb- rik József városi-járási zászlóaljnak kollektív kitüntetése alkalmából és a szocializmus vívmányainak megvédése céljából negyedszázaddal ezelőtt szükségessé tették a munkásőrség njegszervezését, majd hangsúlyozta: — Tiszteletünket és nagyrabecsülésünket fejezzük ki az alapító munkásőröknek, akik igen nehéz helyzetben a munkásosztály, a párt, a nép iránti rendíthetetlen hűségről tettek tanúbizonyságot. Mondanivalójának további részében hazánk iparának, mezőgazdaságának negyedszázados fejlődéséről; lakosságunk életszínvonalának javulásáról szólt, és utalt azokra a nehézségekre * is, amelyek részint a külső, részint a belső körülmények kedvezőtlen alakulása miatt keletkeztek. Többek között kiemelte: — Pártunk és kormányunk elhatározta, hogy helyreállítja a népgazdaság egyensúlyát, és kemény munkával biztosítja a további dinamikus előrehaladás feltételeit. Ehhez arra van . szükség, hogy végigvigyük az ipar szerkezeti átalakítását, gazdaságos cikkeket gyártsunk, amelyeknek a minősége is állja a versenyt akár a kapitalista piacon is. Tovább kell növelni a mezőgazdaság termelését is, emelni kell a kereskedelem és a szolgáltatások színvonalát. Biztató, hogy e célkitűzé- • sek valóra váltásában már mutatkoznak kezdeti eredmények. Ezekben a jövő ígérete rejlik. Ha magunk mögött tudjuk a munkásosztály, a parasztság és más dolgozó rétegek támogatását, ebben a munkában a siker nem maradhat el. A külügyminiszter ezután részletesen foglalkozott a nemzetközi helyzet kiéleződésének főbb okaival, így az egyes imperialista körök feszültséget szító, a fegyverkezés fokozására irányuló törekvéseivel is. Pártunk és kormányunk iránymutatásával összefüggésben megjegyezte: — Országunk sokat tett az európai béke és biztonság megszilárdításáért... A Magyar Népköztársaság a jövőben is az első sorokban 'lesz, amikor a békéről és a biztonságról lesz szó. Annál is inkább így lesz ez, mert a közös szocialista célkitűzésekkel elválaszthatatlanul összefonódik népünk nemzeti érdekeinek még teljesebb érvényesítése. Púja Frigyes ezután méltatta az orosházi „Jambrik József” városi-járási zászlóalj eddigi tevékenységét, és bejelentette, hogy a munkásőrség országos parancsnoka az orosházi egységnek a Haza Szolgálatáért Érdemérem arany fokozata kollektív kitüntetést adományozta. Ezután Tóth Pál ezredes, a munkásőrség megyei parancsnoka gratulált a zászlóaljnak, amely 25 év alatt egyébként négyszer kapta meg a megyei parancsnokság Legjobb önálló Egysége kitüntető címet. A fegyveres erők és testületek nevében dr. Csentes Mihály határőr ezredes szólalt fel, majd az úttörők köszöntője után a kitüntetések, oklevelek és más elismerések átadása következett. A Haza Szolgálatáért Érdemérem arany fokozatát kapta: Malya Jenő egység- parancsnok és Busa László munkásőr, míg ezüst fokozatot Szűk Dániel zászlóaljpa- rancsnok-helyettes és a bronz fokozatot Szokolai János munkásőr vehette át. Ezenkívül több jubileumi emlék- 'jelvényt, valamint 25, 20, 15, illetve 10 éves Szolgálati Érdemérmet, továbbá kollektív és egyéni kitüntetést, s oklevelet is átnyújtottak a szocialista versenyben, a munkában, közéletben és a fegyveres szolgálatban elért eredményekért. Az alapítók és a kitüntetettek nevében Dobi Imre munkásőr szólalt fel, s köszönte meg az elismeréseket. Az új munkásőrök eskütételét és az elnöki zárszót követően az Internacionálé hangjaival ért véget az állománygyűlés. Ezután a BM Duna Művészegyüttese adott nagy sikerű műsort. A szervezeti változások korát éljük. Vállalatok válnak szét gyárakra, kutatóintézetek szerveződnek1 újjá, minisztériumok fonódnak az egységes iparirányítás elve alapján ös.sze. Jelentős szervezeti változás volt az egy esztendővel ezelőtti: 1981. január elsején tizenegy gépipari és könnyűipari gyár kezdett — önálló vállalatként — új életet. Egy év után érdemes mérleget vonni: miként alakultak az új élet termelési, pénzügyi, személyi feltételei, és milyen további lehetőség van az önállóságra. Az önálló lépésekhez segítséget (vagy visszahúzó erőt) i jelentett, hogy milyen anyagi háttérrel, vagyonnal és mekkora adósságteherrel kezdte életét az újdonsült vállalat. Jóllehet, a vagyonmegosztási mérlegek1 többségét idejében aláírták, rendezetlen, vitás pénzügyi gond több cégnél előfordult, huzamosabb ideig is. Különösen a négy részre szakadt Lampart egységeinél, valamint a Minőségi Cipőgyárról leválasztott Szigetvári Cipőgyár között akadtak ilyen jellegű gondok.' Általában a hiteltörlesztési kötelezettségek megosztása adott okot a disputára, ami szerencsére nem gátolta a vállalatok önálló működését, gazdálkodási tevékenységét. A tapasztalatok szerint a vagyon (épületek, gépek, be- . rendezések, üdülők) és a kötelezettségek (hitelek) megosztása reális volt. Előfordult azonban, hogy egyikmásik önálló cég nem jutott érdekeltségi alaphoz, no, nem a központ „haragszom rád” jellegű vagy mostoha viselkedése miatt, inkább azért, mert az anyavállalat sem rendelkezett ilyen alapokkal. A törlesztés — a gazdálkodási törvényekből fakadóan — az olyan új cégek vállát nyomja, ahol korábban a korszerűsítés, fejlesztés, beruházás megvalósult. Ez elvileg természetes és igazságos, ám gyakorlatilag néhány gazdálkodó számára akkora terhet jelent, ami pár esztendeig nem ad lehetőséget a pénzügyi nehézségekből való kilábaláshoz. Az önállóság megteremtéséhez szükség volt megfelelő beszerzési és értékesítési formák, a kooperációs kapcsolatok, a bankkontaktusok' kialakítására. E tekintetben az átszervezés közben és után nem következett be törés az ifjú vállalatok életében. Annál differenciáltabb a kép a vállalatok' belföldi és külföldi értékesítési, piaci pozícióit tekintve. A gödöllői Ganz Árammérőgyár, az akkumulátorgyár, a Bonyhádi Zománcárugyár, valamint a Híradástechnikai Gépgyár jó értékesítési lehetőségekkel, és hosszabb távon is kedvező termelési struktúrával rendelkezik1. Másutt — például a Kispesti Textilgyárban és a pécsi Sopiana Gépgyárban — profilgondokkal küzdenek, ugyancsak mások jóval nagyobb termelésre lennének képesek, mint amennyire a piac igényt tart. Efféle gondokkal kell megbirkóznia például a Kecskeméti Kádgyámak és a Lampart Vegyipari Gépgyárnak. Az önállósult vállalatok vezetőinél, dolgozóinál általánosnak mondható az a törekvés, amely a termékszerkezet átalakítására, korszerűsítésére, a technológia fejlesztésére, a vállalati termelési karakter kialakítására irányul. Ugyanakkor a létszámhelyzet némelyik cégnél — például a Sopianában és a Kistextnél — hátráltatja a korszerűsítések, kezdeményezések végrehajtását. Mindazonáltal — jóllehet akadnak betöltetlen vezetői posztok — az irányítást, a különböző tervezési, ár- és pénzügyi munkák elvégzését alapvetően nem gátolta a szakemberhiány. Az átszervezéseket követően az új vállalatok' közvetlenül, tröszti, nagyvállalati áttételek nélkül érzékelik a szabályozókat. Ennek megfelelően megváltoztak ár- és jövedelmi viszonyaik, lehetőségeik, pénzügyi körülményeik is. Mindent egybevetve a cégek nyereséghelyzete az önállóság első esztendejében az előző évhez és a tervhez képest egyaránt jobb volt. Kivétel a Lampart, ahol az anyavállalat a korábbi gazdálkodó szervezet pénzügyi adatainak, mérlegeinek összeállításáról, és egyéb, átmenetileg le nem adható feladatokról mintegy fél évig gondoskodott — itt csökkent a nyereség. Az 1980-ban veszteséges gyárak egyike-másika 1981-ben nyereséget produkált, ahol viszont veszteség volt, a pasz- szívum jóval kisebb a korábbinál. Az új vállalatok közti nyereségkülönbségek tükröződnek a személyi jövedelmek növekedésében is. Általában 9 százalék körüli volt a béremelés, a Lampartnál és a Kistextnél ennél kevesebb, valamivel 6 százalék alatt. A z új vállalatvezetők1 értékeléséből és a különböző írásos elemzésekből kitűnik: az önállóság nem ajándék, hanem kötelezettségekkel és kiaknázandó lehetőségekkel járó új gazdálkodási forma a korábbi gyárak számára. A nem elhanyagolható mértékű gondok mellett valamennyi vállalatnál tapasztalható, hogy erőfeszítéseket tettek termékszerkezetük javítására, piaci pozíciójuk erősítésére, elemzéseket végeztek' új piacok megnyerésére, a szűk keresztmetszetek feloldására. Pozitívum az is, hogy általában rugalmasabban, gyorsabban reagáltak a változásokra, és az igények módosulására, mint korábban. n Magyar Nemzeti Bank tájékoztatója HIVATALOS DEVIZAÁRFOLYAMOK ÉRVÉNYBEN: 1982. FEBRUÁR 2-TÖL Devizanem vételi közép eladási árf. 100 egységre forintban Angol font 6441,06 6447,51 6453,96 Ausztrál dollár 3800,59 3804,39 3808,19 Belga frank 87,75 87,84 87,93 Dán korona 453,77 454,22 454,67 Francia frank 584,36 584,94 585,52 Holland forint 1356,81 1358,17 1359,53 Japán yen (1000) 150,34 150,49 150,64 Kanadai dollár 2880,44 2883,32 2886,20 Kuvaiti dinár 12123,81 12135,95 12148,09 Norvég korona 582,97 583,55 584,13 NSZK márka 1494,14 1495,64 1497,14 Olasz líra (1000) 27,76 27,79 27,82 Osztrák schilling 213,15 213,36 213,57 Portugál escudo 51,55 51,60 51,65 Spanyol peseta 34,75 34,78 34,81 Svájci frank 1850,30 1852,15 1854,00 Svéd korona 610,34 610,95 611,56 Tr. és cl. rubel 2597,'40 2600,00 2602,Q0 USA dollár 3439,53 3442,97 3446,41 Az államközi megállapodásokon alapuló hivatalos árfolyamok változatlanul az 1981. december 29-i közlésnek megfelelően vannak érvényben. VALUTA (BANKJEGY ÉS CSEKK) ÁRFOLYAMOK ÉRVÉNYBEN: 1982. FEBRUÁR 2-TÖL Pénznem vásárolható vételi eladási legmagasabb árt. 100 egys. bankjegyforintban címletek Angol font 50 6254,08 6640,94 Ausztrál dollár 50 3690,26 3918,52 Belga frank 5000 85,20 90,48 Dán korona 1000 440,59 467,85 Finn márka 100 753,87 800,51 Francia frank * 500 567,39 602,49 Görög drachma 500 53,17 56,45 Holland forint 1000 1317,42 1398,92 Japán yen (1000) 10000 145,98 155,00 Jugoszláv dinár 100 71,70 76,14 Kanadai dollár 100 2796,82 2969,82 Kuvaiti dinár 10 11771,87 12500,03 Norvég korona 1000 566,04 601,06 NSZK márka 1000 1450,77 1540,51 Olasz líra (1000) 50000 ' 26,96 28,62 Osztrák schilling 1000 206,96 219,76 Portugál escudo 5000 50,05 53,15 Spanyol peseta 5000 33,74 35,82 Svájci frank 1000 1796,59 1907,71 Svéd korona 100 592,62 62f,2* Török líra 1000 25,25 26,81 USA dollár 100 3339,68 3546,26 Bukovinszky István A munkásőregység zászlajára felkerült a Haza Szolgálatáért Érdemérem arany fokozata kitüntetés Fotó: Veress Erzsi Molnár Patrícia Bizalmi küldöttek tanácskozása ' Gazdaságosan exportálható és importot is helyettesítő áruféleségekből csaknem fél- milliárd forinttal növeli termelési értékét ebben az esztendőben hazánk egyik legnagyobb vegyi gyára, a Fűzfői Nitrok'émia. A tervekről és az azzal kapcsolatos feladatokról hétfőn 5000 dolgozó képviseletében tanácskozott a vállalati bizalmi küldöttek testületé. Harsányi Imre vezérigazgató ismertette az idei terveket, amelyek elsősorban a saját hatóanyagból készült növényvédő szerek és- az importpótló vegyi anyagok termelésének növelését írják' elő. Ez a törekvés egyébként a gyár egész VI. ötéves tervére jellemző. 1985-ig a Fűzfői Nitroké- mia 30 százalékkal csökkenti az importanyag felhasználását. Ennek érdekében az idén tovább növelik az ace- toklór nevű hatóanyag előállítását. Ebből az anyagból egyébként kizárólag a Nit- rokémia állít elő gyomirtó szert, s ezzel a termékével jelentős importot helyettesít. Növelik a termelést a többi hazai hatóanyagú szerből is, s tovább fokozzák _az olajadalékok gyártását és a ragasztószerek' előállítását. A feladatok között a Nit- rokémiánái is kiemelt helyen szerepel az energiagazdálkodás, ésszerűsítésekkel, kiegészítő berendezésekkel ebben az esztendőben több mint 6 millió forint értékű energia megtakarítását tervezik.
