Békés Megyei Népújság, 1982. február (37. évfolyam, 27-50. szám)

1982-02-02 / 27. szám

1982. február 2., kedd Az autóipar a rokkantakért Száz banán egy fürtben Képünkön: a japán gyár új rokkantkocsiján a kormány és a kapcsolók elhelyezése látható (MTI Külföldi Képszolgálat — KS) Szegeden, a József Attila Tudományegyetem botanikus kertjében az utóbbi évtized leggazdagabb termését hozta a banánfa. A párás levegő­jű üvegházban. otthonosan fejlődik a terjedelmes lom­bozató délszaki növény. Raj­ta egyetlen óriási fürtben legalább száz termés érik. Az egyébként Délkelet­Ázsiában honos törpebanán- fa — csak ilyen fér el a ha­zai üvegházakban — csupán egyszer terem. Utána elpusz­tul, de tövénél. több erős sarjat hajt. Ezeket az utó­dokat, friss hajtásokat ülte­tik majd el, amelyek há­rom-négy év múltán fává fejlődnek, s beérlelik édes gyümölcseiket. Téli almaexport Még ezer vagon almát ex­portál az idei télen a Hun- garofruct Zöldség-Gyümölcs Szövetkezeti Külkereskedel­mi Vállalat nagykanizsai ki- rendeltsége. A Baki Tangaz­daság gutorföldi, a Zalaeger­szegi Á. G. egervári, és a Nagykanizsai A. G. hűtőházá­ban tárolt gyümölcs szállítása március végéig tart. A zalai alma folyamatosan kerül a csehszlovákiai, lengyel, NDK- beli és a szovjet piacokra. Tavaly tizenkétféle gyü­mölcsből, illetve tizenegyfé­le zöldségből összesen ötven­nyolcezer tonnát értékesí­tettek külföldön. Az idei szerződéseket már megkötötték a termelőkkel. Ezek szerint a tavalyinak megfelelő mennyiség szere­pel az exporttervekben. Eb­ben az évben először értéke­sítik majd a tüske nélküli fekete szedret, ami a Zala­egerszeg környéki kisterme­lők kertjeiből kerül majd a külföldre induló vagonok­ba, kamionokba. Betiltntt iparművészeti cikkek A múlt évi nagy kampány, amelyet az Egészségügyi Vi­lágszervezet hirdetett meg a rokkantak és mozgássérültek érdekében, remélhetően nem ér véget. A hírügynökségi jelentések hétről hétre adnak hírt arról, hogy hol, ki és mit tett a mozgássérültek életének a könnyítéséért. Az egyik legfőbb gondjuk a mozgássérülteknek a közle­kedés. Eddig sem a jószán­dék hiánya volt az oka, hogy nehézkesen oldódik meg a mozgássérültek közlekedése, hanem az a sok . összetett probléma, amely ezzel jár. Az átlagos autóikat termé­szetesen átlagos termetű emberek számára tervezik, testi fogyatékosság viszont rendkívül sokféle van. és ezek mind eltérő konstruk­ciós feladatot jelentenek. Az egyedi feladat megoldása drágítja az amúgy sem ol­csó szerkezeteket, és ez sok rászorulót kizár a különle­ges autók megvásárlói kö­zül. A kézi kapcsolású sebes­ségváltóval felszerelt autók vezetésében mind a négy végtagra szükség van, ha viszont automata tengely- kapcsolót alkalmaznak, az egyik láb munkája felszaba­dul. Lényegében ezt „tudja” az NDK gyártmányú Hyco- mat Trabant, sőt kézi gáz- szabályozóval és fékkarral ki­egészítve ezek csak kézzel is vezethetők. Haromatic el­nevezéssel. önműködő ten­gelykapcsolóval felszerelt Skodák is futnak, ezek a szí­vócső depresszióját felhasz­náló membránnal működ­nek. Akkor old ki a ten­gelykapcsoló, ha a gázpedált felengedik, és megérintik az elektromos érintkezővel ellá­tott váltókart. H Megkezdődött Győr-Sopron megyében a jég alatti halá­szat. A győri Előre Halászati Szövetkezet szakemberei el­sők között a nagybajcsi ha­lastó jégpáncélján vágtak lé­ket. Az első napon több mint ötven mázsa halat fogtak (MTI-fotó: Matusz Károly felvétele — KS) A kis Polski-Fiatban is többféle rendszert dolgoztak ki a rokkant vezetők számá­ra. Az egyik lehetőség, hogy a kormány mellett elhelye­zett kombinált karra bízzák a pedálok funkcióját: a kar lefelé fordítására, a tengely- kapcsoló benyomására gázt lehet adni. A másik lehe­tőség azoknak a használatá­ra készült, akiknek mindkét lábuk alkalmas a vezetésre, de az egyik kezük vagy kar­juk nem. A volánra forgató­gombot szereltek, és a kap­csolókat az egyik oldalon he­lyezték el. A nagy tőkés cégeket is foglalkoztatja a mozgássérül­tek autóvezetése. A Toyota gyár Japánban két típust, a Corollát és a Sprintért ala­kítottak át mozgássérült ve­zetők számára. A vezető a kormány melletti karral gyorsít vagy lassít. Egyes tí­pusoknál a bal lábhoz is szerelnek gázpedált. öreg fát gyökerestől ki­tépni és más talajba ültetni azzal a veszéllyel jár, hogy az új helyen nem tud meg­kapaszkodni, és elpusztul. Átvitt értelemben így van ez az emberrel is. Aki életé­nek nagyobbik részét egy helyen töltötte, ragaszkodik a megszokotthoz, régi kör­nyezetéhez. Ott vannak is­merősei, jó barátai, szom­szédai. Ha kilép háza, laká­sa ajtaján, őt üdvözlik, is­meri a postás, a körzeti or­vos, a bolti eladó. Nehezen válik meg hát ettől a kör­nyezettől, mégis — ha meg­öregszik — sokszor kénysze­rül arra, hogy elhagyja ott­honát, mert nincs aki törőd­jön vele, nincs aki gondos­kodjon róla. Ütja ilyenkor a szociális otthon felé vezet. Ha pedig a gyermekeivel a családban marad, sokszor érzi a magányt, mert a töb­biek dolgoznak, a mai roha­nó életritmusban soha nincs idejük, még annak ellenére sem, hogy ma már megnőtt a szabad idejük. Számtalan példa a bizonyság erre. Kü­lönösen a városokra jellem­ző ez. AZ ÉLETKOR KITOLÓDÁSA ÖRÖM ÉS GOND IS Napjainkban egyre több szó esik az idős emberek magányosságáról. Nem vélet­lenül. Az életkor kitolódása örvendetes tény, ugyanakkor gond is. A szociális otthoni elhelyezés nem mindig a legjobb megoldás. Sokszor éveket kell várni egy-egy helyre, nem szólva arról, hogy a ma és a holnap nyugdíjasainak, öregjeinek már mások az igényei, mert a szó mostani értelmében nem szorulnak szociális gon­doskodásra. Van jövedelmük, Az Iparművészeti Vállalat termékeinek, egy része nem felel meg az egészségügyi követelményeknek, a termé­kek mázából kioldódó mér­gező fémek mennyisége az állami szabvány szerint megengedett határértéket kisebb-nagyobb mértékben meghaladta, ezért a termé­kek további árusítását a KERMI megtiltotta. Egyúttal felhívja a lakosság figyel­mét, hogy az alábbi kerá­mia edények tulajdonosait az Iparművészeti Vállalat üz­letei kötelesek kártalanítani: A 130 099, 133 917, 127 549 és a 128 404 zsüriszámmal el­látott korsók; a 128 405 és a 128 403-as zsüriszámmal ellá­tott söröskupák; a 127 553, 139 874, 139 875, és a 133 874 zsüriszámmal ellátott bög- rak; a 135 725 és a 135 726 zsüriszámmal ellátott bög­rék; a 140 429 zsüriszámmal ellátott feketekávés-csésze; a 134079, 134 078, 141 076 és a 139 861 zsüriszámmal ellátott nyugdíjuk, amiből megélhet­nek, és van saját otthonuk1 is. Nem is a megélhetés gondja vár tehát megoldás­ra, hanem a magány felol­dása, kulturális igényeik ki­elégítése, az emberi kapcso­latok kialakítása, vagy, ha betegek, az ápolásuk meg­szervezése. Ilyen, és ehhez hasonló kérdések - gyakran kerülnek napirendre egyes fórumokon, legtöbbször a tv Életet az éveknek című mű­sorában. És van megoldás is, ilyen a nyugdíjasok háza létrehozása. Sok szép példa van már erre Budapesten, Szegeden, Tatabányán, Szombathelyen, Debrecenben és másutt. Békéscsabán még nincs, bár szó volt már erről, és távlati elképzelések is vannak', jó Volna azonban, ha nemcsak a tervekben szerepelne, hanem mielőbb meg is valósulna. Annál in­kább sürgető ez, mert az el­ső lakótelep felépítése óta csaknem húsz év telt el, az­óta felnőtt egy új nemze­dék, s a régi lakótelepen elöregedés tapasztalható. A gyerekek felnőttek, kirepül­tek a családi fészekből, új otthont teremtettek, az öre­gek pedig ott maradtak a- régiben — egyedül. . . Nem tudom, készült-e va­lamilyen felmérés arról, hogy mennyi idős ember él egyedül, vagy másodmagá­val Békéscsabán a Kulich- lakótelepen, de bizonyára sok. Ha közvélemény-kuta­tást tartanánk, a legtöbben biztosan szívesen elcseréluék a nagyobb lakást kisebbre, elmennének egy olyan gar­zonházba, ahol minden együtt van: az orvos, az ápolónő, az étkezési és kulturálódási lehetőség, ahol gondoskod­nak róluk, nincsenek egye­dül, biztonságban érezhetik kiöntők; a 139 859 zsüriszám­mal ellátott sütő; a 135 364, 135 300 és a 131145 zsüri­számmal ellátott serpenyők; a 132 953 zsüriszámmal ellá­tott teáskanna; a 127 551, 134 403 és a 141 075 zsüri­számmal ellátott cukortar­tók; a 134 093 és a 136 644 zsüriszámmal ellátott fűszer­tartók; a 134 382, a 128 559, 138 161 és a 138 160 zsüri­számmal ellátott pohárkész­letek; a 128 382 és a 137 511 zsüriszámmal ellátott boros­készletek; a 139 159, 138 187, 129 881, 133 559, 138 190 és a 138 191 zsüriszámmal ellátott kávéskészletek; a 113 822 zsüriszámmal ellátott teás­készletek; a 124 310, a 128 558 és a 137 510 zsüriszámmal ellátott ivókészletek; a 230 903 zsüriszámmal ellá­tott kompótoskészlet; a 124 256 zsüriszámmal ellátott süteményeskészlet és a 139 884 zsüriszámmal ellátott étkészlet. magukat. Ezt a célt szolgál­ják a nyugdíjasok házai, s mint számos példa bizonyít­ja: nem kevés sikerrel. A GYÖKEREK NEM SZAKADNAK EL TELJESEN Szegeden volt alkalmam megismerni az idős emberek életét egy ilyen házban, s hogy mennyire bevált, azt bizonyítja, hogy már épül a második is. Hogyan élnek itt a nyugdíjasok? Nem szükséges részletez­ni, mennyi fejtörés, terve­zés és vita előzte meg az építkezést. Mivel nem volt még hasonló példa, vagyis teljesen újat akartak1 az il­letékesek, bizony sok gon­dot okozott, milyen is le­gyen. Sikerült. Az épület úgynevezett garzonház, a felsővárosi lakótelepen, . s célcsoportos beruházásban készült. Három szekcióból áll: fiatalok, középkorúak és nyugdíjasok, vagyis öregek háza. A cél az volt, hogy a pályakezdőket, fiatal házaso­kat átmenetileg lakáshoz jut­tassák, a középkorú magá­nyos embereknél és az idő­seknél pedig a -nagyobb la­kások felszabadítása. Az egyes szekciókat lépcsőház választja el, egy szekcióban 70 lakás van, emeletenként tíz-tíz. A földszinten van a korszerű, minden igényt ki­elégítő öregek napközi ott­hona. Az idős embereknek ki sem kell tehát lépni az utcára, liften érhetik el. A nyugdíjasok házába való be­jutásnak több feltétele is van: elsősorban, hogy az idős ember rendelkezzen olyan nagyobb lakással, amit a tanácsnak leadhat, le­gyen nyugdíja vagy olyan jövedelme, amiből a lakás bérét és az egyéb ellátást fe­Rajtunk múlik a napfényes naplemente Szabvány Nyilván a sok „megráz­kódtatástól”, amit a ház előtt dübörgő, kisebb földrengés­sel is' felérő buszjáratok okoztak, meglazult az éjjeli lámpa konnektora, majd kis „beerősíteni” akaró gyö- möszölés után egyszerűen ki­esett a falból. A gyerekek számára veszélyessé vált, ezért sürgős cseréjére volt szükség. Az ingatlankezelő­nél, Békéscsabán, fel is vet­ték a panaszt, s ahogy ígér­ték, meg is jelent egy fiatal villanyszerelő. Félóra sem telt el, meg­csinálta a cserét. Szépen zöl­dellő keretű konnektorágyat szerelt a falba, de kipróbál­ni, hogy most már ég-e a villany — nem lehetett. A kon­nektorágy az érintésvédelmi szabályoknak megfelelő, új szabványok alapján készült, s eszerint került a falba. Mélyedésébe azonban nem fért be a régi szabványok alapján készült lámpazsinór- villa. Az új szabvány, amely elő­írja a termék anyagát, alak­ját, méreteit, s egyéb jellem­ző tulajdonságait a cserél­hetőség, a minőségi osztály­ba sorolás, a biztonság és egyértelműség érdekében, önmagában úgy látszik, nem ösztönözte annyira a gyártó vállalatokat, hogy az új pa­ramétereknek megfelelő csat­lakozó eszközöket is kellő mennyiségben készítsenek, ha már egy rossz konnektor- ágy miatt le kell cserélni az egész miskulanciát. A fiatal villanyszerelő ugyanis, hogy segítsen a bajon, hiába próbálta be­erőszakolni a nemrég vásá­rolt csatlakozódugót, az új konnektorágy mélyedésébe —. sehogysem sikerült. Nem esett kétségbe — nyilván máshol is talált erre példát. Elővett egy vasfűrészlapot, és gondosan lefűrészelte ve­le a csatlakozódugő két szélét. Megoldódott a problé­ma, kigyúlt a villany. A hálás panasztevő, hogy honorálja a fiatal villany- szerelő kötelezettségén - túli tevékenységét, egy bankót igyekezett annak zsebébe csúsztatni. A fiatalember azonban öntudatosan, és vé­gül már erélyesen is vissza­utasította a „hálapénzt”. Mint kiderült, szocialista brigádtag. Ö is új szabvány szerint cselekedett. V. D. Kilenc település lakosságát szolgálja a Kétegyházi Takarék- szövetkezet. E nagy működési terület betét- és kölcsönforgal- mát, s az egyéb üzletági tevékenységeket már csak gépi köny­veléssel lehet naprakészen követni. Ezért hozták létre a ta­karékszövetkezetnél a külön géptermet. Képünkön: Korobán Jánosné, Argyel'án Györgyné és Avramucz Péterné munka közben Fotó: Balkus Imre dezni tudja, ne szoruljon na­gyobb gondozásra, csak olyanra, amit egy képzett házi betegápoló el tud látni. A tanács a lakásokért használatbavételi díjat fize­tett a leadáskor, de ezt az összeget nem kellett ide be­fizetni, így a beköltözőnek maradt pénze. A nyugdíja­sok házában minimális lák- bért kell fizetni, melyben benne foglaltatik a fűtés, vi­lágítás, melegvíz-használat, beépített bútor, lift és köz­ponti tv-antenna használata. Lényeges dolog, hogy az idős emberek a régi otthon­ból magukkal hozhatták sa­ját bútoraikat, mivel a la­kást üresen kapták, így sa­ját ízlésüknek megfelelően rendezhették be. A költözkö­désben a tanács és a szo­ciális otthon segített, ugyan­is ez utóbbi a felügyeleti szerv, illetve a tulajdonos, s gondoskodik az öregek nap­közi otthonában az étkezte­tésről is. A lakások karban­tartása is hozzátartozik, a nagyobb takarítást szocialis­ta brigádok végzik társadal­mi munkában. Amikor ott jártam, a la­kók bemutatták kis otthonai­kat. Mondhatom, rendkívül ízlésesek, jó elrendezésűek, s meglepett a nagy tisztaság, amit mindenütt tapasztal­tam. A lakásokhoz egy er- kélyes nagy szoba, főzőfül­ke — egy-egy vacsora vagy reggeli elkészítéséhez igen alkalmas —, fürdőszoba és előszoba, valamint beépített konyha- és gardróbszekrény tartozik. Egyébként az öregek nap­közi otthonában tetszés sze­rinti időre be lehet fizetni, a térítés differenciált, ezért napi kétszeri étkezést kap­nak. Hangulatosak a napközi étkezőhelyiségei. összenyit­ható — előadóteremmé ala­kítható — ebédlőblokkokat alakítottak ki, más-más bú­torokkal. A térítők az idősek kezemunkáját dicsérik. Van társalgó, kártya- és dohány­zószoba, pihenő, fodrász- és kozmetikai szalon is, mely­ben a helyi fodrászszövetke­zet fiataljai dolgoznak heti két alkalommal társadalmi munkában. ELÉGEDETT EMBEREK Több év távlatából bátran állíthatjuk, hogy a kísérlet bevált. Csak elégedett, bol­dog emberekkel találkoztam itt, akik hálával gondolnak azokra, akik ezt a kényelmet megteremtették számukra. Meleg emberi kapcsolatok alakultak ki a közös rendez­vények' — irodalmi délutá­nok, kézimunkázások, ki­rándulások stb. .— során. Még csereüdültetéseket is szerveznek. Ha pedig .vala­ki nem kíván ezeken részt venni, visszavonulhat a kis lakásba, saját otthonába. A lakók egészségére négy tár­sadalmi és egy hivatásos ápolónő vigyáz,, akik napon­ta meglátogatják őket, ha betegek, gondoskodnak ápo­lásukról, a gyógyszer és egyéb szükséges holmik be­vásárlásáról. Az orvos heti egy alkalommal itt rendel, de ha valaki ragaszkodik a volt körzeti orvosához, erre is megvan a lehetősége. Mindez együttvéve adja a nyugalmat, biztonságot, s a meleg emberi gondoskodás visszaadja az életkedvet még azoknak is, akik korábban elkeseredtek. Nagyon fontos tény, hogy nem szakadnak el a családtól sem, a gyere­kek látogathatják őket ott­honukban, vendégeket fogad­hatnak, ugyanakkor nem érezhetik, hogy valakinek is a terhére volnának. A példa követendő, ezt a nyugodt, derűs öregséget Bé­késcsabán is meg lehetne te­remteni egy hasonló ház fel­építésével. Kasnyik Judit

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents