Békés Megyei Népújság, 1982. február (37. évfolyam, 27-50. szám)

1982-02-26 / 48. szám

1982. február 26.. péntek Hogyan tovább? II kisipar nagy kérdései Fotó: Martin Gábor Jövedelem, adó, lehetősé­gek. Szinte mágikus erejű kulcsszavak ezek, ha a kis­iparosokról van szó. Innen indul ki minden jó és rossz, aminek csak köze van tár­sadalmi megítélésükhöz, munkakedvükhöz és érde­keltségükhöz. Elhibázott és jó intézkedések egyaránt születtek. Ezek ma is jelen vannak, hatnak tudatunk­ban. A Hazafias Népfront Országos Titkárságának egyik dokumentuma is utal erre. Megállapítja: politikai köz­véleményünk eltérő módon ítéli meg a kisiparosokat. Vannak, akik egyszerűen kétségbe vonják hasznossá­gukat, az állami vállalatok­ra és a szövetkezetekre tes­tálnák az összes ilyen mun­kát. Mások szükséges rossz­nak, gyorsan gazdagodó em­bereknek tartják őket. Az igazság az: a kisipar léte összhangban van társada­lompolitikai céljainkkal. Idős mesterek Induljunk ki abból, hogy a lakossági szolgáltatások iránti igényeket jelenleg az állami, a szövetkezeti szek­tor és a kisipar együttesen sem képes teljésen kielégí­teni. Sürgető feladat tehát, hogy megtaláljuk azokat az eszközöket, ösztönzőket, amelyek elősegítik a szín­vonal emelkedését. Sokszor szóvá tették: hiányoznak a gazdasági ösztönzők, kicsi az egyéni érdekeltség a műhe­lyek, gépek korszerűsítésé­ben. Az elkészült jogszabá­lyok, szabályozók célja vi­lágos: a jövőben a szolgál­tatóipar rugalmasabban elé­gítse ki a mindenkori kívá­nalmakat, minél többen váltsanak ipart, segítsék a kezdő kisiparosokat, oldják meg szociális gondjaikat. Megyénkben a lakossági szolgáitatások értékének 57 százalékát, amely évente 350 millió forint, a kisipar adja. A 4967 kisiparosból csak­nem 1300-an munkaviszony mellett gyakorolják mester­ségüket, a nyugdíjas, de mű­ködési engedéllyel dolgozók száma is eléri a 600-at. A legújabb társadalombiztosí­tási rendelet miatt azonban mintegy százan visszaadták az ipart. Richter Miklós 69 éves ké­ses és köszörűs: — Megöregedtem — for­gatja kezében a metszőollót. — Nem bírok többet dolgoz­ni. Ez'er—kétezer forint jön össze havonta, a nyugdíjam 1710 forint. Eddig 80 forint társadalombiztosítást fizet­tem havonta, most 250-et kellene. Ha adózó lennék, visszaadnám az ipart. — Nézze, menni is alig tudok, ki van a szívem, a •lábam, 90 százalékos rok­kant vagyok — fogad Kram- mer István bádogos. — öt­venkét évet húztam le a szakmában, most már csak apró javításokat vállalok. Lábast, lavórt foltozok. — Kifizette a társadalom- biztosítási díjat? — Nem. December köze­pén hoztak egy papírt, hogy Munkában a köszörűs kérjem az elengedését. Az­óta csönd van. Filipinyi Ferenc férfisza­bó, nyugdíja 1700 forint. De nem ül tétlenül, ma is dol­gozik. — Miért? — Mert élni kell valami­ből. Most a nyakamba varr­ták a 250 forintot. Minek fi­zessem, amikor nekem már nem jár táppénz, esetleg baleseti járulék. A rezsim 600—700 forint havonta. Drága az olaj, a villany .. . Nem szólt nekem senki, mégis elküldtem a kérelmet az SZTK-ba, remélem, mél­tányolják. Szociális gondoskodás A KIOSZ megyei szerve­zete az elmúlt év őszén ösz- szehívta a megye kisiparo­sait, ahol ismertették az új rendelkezéseket, és a helyi­csoportok is tartottak tájé­koztatót. Csakhogy ezekre nem ment el mindenki, így nincsenek tisztában több le­hetőséggel, tennivalóval. — A kisiparosok régi vá­gya teljesült, amikor január 1-től a bérből és fizetésből élőkkel szinte azonos társa­dalombiztosítási jogok és kötelességek illetik meg őket — érvel Krizsán János, a KIOSZ megyei titkára. — így az eddigi juttatásokon kívül kapnak táppénzt, gyermekgondozási segélyt, családi pótlékot. Megválto­zott a segítő családtagok sze­repe is. A feleség vagy a férj például, ha naponta leg­kevesebb négy órát dolgozik, nyugdíjra jogosult, ugyan­akkor 3 ezer forintot elszá­molhatnak havonta kiadás­ként. A házastárs társada­lombiztosítási díja egy hó­napra 510, az egyéb csa­ládtagoké pedig 870 forint. — Ha jól meggondoljuk, nem kis összegekről van szó, hiszen eddig a legalacso­nyabb társadalombiztosítási járulék 80, a legmagasabb 820 forint volt. — Valóban. Most ez az összeg 250-től 2720 forintig terjed. Azt viszont látni kell, hogy az állam térítés nélkül újabb terheket nem vállal­hat. A kisiparos sajátos helyzetben van: munkaadó és munkavállaló egy sze­mélyben, ezért a társada- dalombiztosítási és a nyug­díjjárulék fizetése őt terhe­li. Az előbbi összege még így is 2—3 százalékkal ala­csonyabb, mint a vállalati dolgozóké. — Mégis sokan visszaad­ták az ipart, de még jobban aggaszt a nyugdíjasok sorsa. — Véleményem szerint jó néhányan újból jelentkeznek nálunk. Az építőipari szak­mákban most holt szezon van, úgy gondolják, ha nem dolgoznak, minek fizessék a társadalombiztosítást. Ami a nyugdíj és a munka mellett dolgozókat illeti: indokolt esetben felmentik a társa­dalombiztosítási járulék fi­zetése alól. Egyébként az idősek vagy csökkent mun­kaképességűek, a vándor­kisiparosok a legalacsonyabb kategóriába tartoznak. Elis­merem, némelyiknek a 250 forint is sok. Körültekintő­en kell eljárni a mentesíté­si kérelmek elbírálásánál. Egységes árképzés — Milyen változások van­nak az árképzésben? — Csak néhány szempont: bevezették az egységes ár­képzést, a kisiparos is vál­lalhat átalánydíjas szolgál­tatást. A hiánycikkek gyár­tásának ösztönzésére 200 fo­rint értékig nem kell kal­kulációt készíteni, és a be­tegbiztosítás költségeinek fedezésére a munkabér 24 százalékát el lehet számolni. Az sem mellékes: egyforma feltétellel kaphat kölcsönt az új terméket előállító és a ja­vító kisiparos. — Milyen célra vehetnek fel kölcsönt? — Gépek, berendezések, teherautó, anyagok vásárlá­sára. De kaphatnak pénzt műhelyépítésre, korszerűsí­tésre egyénileg és műhely­építő szövetkezeti tagként. — Gyakran panaszkodtak a kisiparosok, hogy külföld­ről nehezen és drágán tud­nak anyagot, gépet, szerszá­mot beszerezni. — Az új rendelet lehető­vé teszi, hogy az eddigi 60 helyett 40 százalékos vám- kedvezménnyel hozhassanak be ilyen termékeket. Figye­lemre méltó az is: más or­szágból ajándékként érkező, az ipar gyakorlásához szük­séges készülékek és műsze­rek után 60 ezer forint bel­földi értékig nem kell vá­mot fizetni. Ez a kedvez­mény ötévenként vehető igénybe. — Ügy tudom, a rendele­tek ösztönzik a családi tár­sulásokat, összefogásokat. — Igen. A kisiparos há­rom alkalmazottat, hat se­gítő családtagot, tanulót és bedolgozót is foglalkoztat­hat. Az utóbbit az alkalma­zotti létszám terhére. Az el­vállalt munka 50 százalékát kiadhatja állami vállalat­nak, szövetkezetnek is. Lé­nyeges az is, hogy csak ak­kor kell a munka mellett ipart váltó kisiparosnak en­gedélyt kérni vállalatától, ha az a főállás munkaidejét érinti, egyébként csak előze­tes bejelentésre van szük­ség. Feloldottak egy sor megkötöttséget. Például a nyugdíjas cipész a javításon kívül új lábbelit is készít­het. Ugyanakkor mód van gazdasági munkaközösségek alakítására, amelyet két, de legfeljebb harminc személy hozhat létre. Tagjai lehet­nek kisiparosok, vállalati dolgozók és szövetkezeti ta­gok. Az elmondottakból is kivi­láglik: új utakon indult el, megújhodik a kisipar. A rendeletek, a jogszabályok dzsungele előbb-utóbb rit­kul, tisztább lesz. Ezt a fo­lyamatot segíthetik a taná­csok, az iparhatóságpk, az érdekvédelmi szervezetek. Mindez garantálja a kisipa­rosság munkakedvét, előre­lépését és biztonságérzetét. Seres Sándor Használatba adható építési telkek Az állami tulajdonban le­vő beépítetlen lakó- és üdü­lőtelkeket, építési telkeket az építkezni kívánó lakásszövet­kezetek, üdülőépítő szövet­kezetek, építőközösségek és állampolgárok részére tartós használatba adhatják az il­letékes tanácsi szervek. A ta­nácsi szervek a tartós hasz­nálatba adás lebonyolításá­val megbízhatják az építés­ügyi feladatot ellátó szak- igazgatási szervet, az Orszá­gos Takarékpénztárt és az ingatlankezelő vállalatokat. A használatba adható építé­si telkeket a fővárosi1 kerü­leti, megyei városi, városi, il­letőleg községi tanács végre­hajtó bizottsága jelöli ki — közli az építkezésekkel kap­csolatos jogi tanácsai között az Építésügyi Tájékoztatási Központ. A használatba adható épí­tési telkek kijelölése során meg kell határozni a haszná­lóként kiválasztott szövet­kezetei vagy személyeket, a telkek beépítésére vonatkozó hatósági előírásokat, vala­mint a használatba vételi díj megállapításánál figyelembe vehető kedvezményeket, köz­tük az út-, járda- és közmű- ellátottságot. Az építési kö­telezettség teljesítésére há­rom évnél, üdülőteleknél két évnél rövidebb határidőt nem állapíthat meg a használatba adó szerv. Használóként csak az vá­lasztható ki, aki áz állam­polgárok telek-, lakás- és üdülőtulajdonáról szóló jog­szabályok értelmében nem esik tulajdonszerzési korlá­tozás alá, illetve a korláto­zás alól felmentést kapott, akinek beépítetlen lakó-, üdülőtelek nincsen tartós használatában, továbbá, aki vállalja a beépítésre vonat­kozó előírások teljesítését és a díj megfizetését. A szerző­dést írásba kell foglalni, és csak akkor köthető meg, ha a használó a díjfizetési kö­telezettségét az előírt feltéte­lek szerint teljesítette. A használati jognak az ingat­lan-nyilvántartásba, telek­könyvbe történő bejegyezte­téséről a használatba adókö­teles gondoskodni. Bőrátültetés Emberi bőr kitenyésztése sike­rült az egyesült államokbeli Mas­sachusetts Technológiai Intézet­nek. Ebből a célból az orvosok vettek egy betegtől néhány bőr- sejtet amelyeket egy speciálisan kifejlesztett tápoldatba helyeztek. Itt á sejtek elkezdtek osztódni úgy, hogy egy hónapon belül egy 30x30 négyzetcentiméteres bőrfelület keletkezett. Mint mondják, ez a bőr teljesen azo­nos a természetes bőrrel, és tel­jesen szőrtelenv Az amerikai szakemberek vé­leménye szerint ily módon lehe­tőség nyílna nagyobb bőrfelüle­tek pótlására is. A laboratóri­umban tenyésztett bőr veszi át a bőr funkcióját addig, amíg a laboratóriumban a természetes bőr, amely elégséges az átülte­téshez ,.utána nem nőtt”. Ha ez pillanatnyilag még a jövő zenéjének tűnik is, megva­lósításával belátható időn belül számolni lehet. II vásárhelyi pusztától a vezetői kinevezésig „A vásárhelyi pusztán születtem, pontosabban Fecs- késparton. Innen a pusztáról, a fehér tanyák világából in* dúltam el pályámra. Erre az indíttatásra még ma sem tu- dók meghatottság nélkül visszaemlékezni. Boldog va­gyok, hogy megélhettem azt az életet — ott és úgy —, hiszen a pusztán töltött 13 év emléke, a hozott élmény­anyag segít az emberek meg­ismerésében és- megértésé­ben.” így fogalmazta meg élete kezdetét Zacharidesz János­áé MÁV-tanácsos, aki a MÁV békéscsabai körzeti üzemfőnökségén kapott kine­vezést a személyzeti, káder- és oktatási munka vezetésére. Hatásköre az üzemfőnökség egész területére kiterjed: Szajoltól Lökösházáig, Bé­késcsabától Orosházáig. Vas­úti szolgálatát — akkor még Knapecz Piroska néven — Szegvár állomáson kezdte, ahol az állomásfőnök és mun­katársai mindent megtettek, hogy az akkori „pályakez­dő” megismerje és megsze­resse a vasutat. Ezek az el­ső benyomások nem múltak el nyomtalanul, mert a je­lenlegi munkakörében leg­fontosabb teendői közé so­rolja a fiatalokkal való tö­rődést. A közel 20 éves vas­úti szolgálata alatt szerzett gyakorlati tapasztalatait, is­mereteit iskolai és szakmai tanulással bővítette. Kitartó szorgalmára jellemző, hogy a munka mellett tanári dip­lomát is szerzett. Szereti munkakörét, mert ahogy említette: „Az embe­rek megismerésével, nevelé­sével függ össze és a vasút­üzemi, majd tágabb érte­lemben a társadalmi célok megvalósítására irányul.” Tovább ( folytatva gondola­tát : „Mindennapi tapaszta­lat, hogy ahány ember, any- nyi egyéniség, és minden emberhez meg kell találni a legcélravezetőbb utat a jobb­ra, a nemesebbre törekvés érdekében”. Új gyógyüdülők és Gyulán Az idén, a tavalyi lehető­ségekkel azonosan, mintegy 390 ezer szakszervezeti tag, illetve családtag részesülhet SZOT-beutalásban, az or­szág különböző tájain — hegyvidéken, vízpart mellett — levő üdülőinkben. Mindenekelőtt a családok üdültetését helyezzük előtér­be: összesen 129 ezer sze­mély igényét elégíthetjük ki, ebből főszezonban 69 ezer 6zülőt gyermekeikkel együtt tudnak fogadni a balatoni és más üdülőhelyi létesítménye­ink. Ez utóbbi szám 12 ezer 500-zal több, mint az elmúlt év hasonló időszakában, vagyis 7 ezer felnőttel és 5 ezer ötszáz gyermekkel töb­bet üdültethetünk majd a nyári hónapokban. A főidényben összesen 150 ezer dolgozó és hozzátarto­zója töltheti szabadságát a SZOT kedvezményes keretei között, 100 ezren kaphatnak kéthetes belföldi beutalót, 84 ezren juthatnak el gyógy­üdülőkbe, 40 ezer diák ré­szesülhet a nyári szünidőben vagy a tanév alatt iskolás gyógy-, illetve szanatóriumi üdülésben. Megszerveztük 11 ezer szakmunkástanuló cso­portos üdültetését, s ugyan­csak ebben a kategóriában tízezer tizenéves részesülhet háromhetes üdülőszanatóíiu- mi ellátásban. Még mindig az év közepén, a kánikula hónapjaiban akarják legtöbben kivenni szabadságukat, épp ezért a főszezon hat turnusára jut a családos, felnőtt-, diák- és gyermeküdültetésének har­mada. Ugyancsak ilyenkor utaznak legtöbben külföldre is: tíz országba 18 ezer fel­nőttet küldhetünk turistaút- ra vagy hajóüdülésre. Életútja egyik állomását jelentette a párt tagjai közé való felvétele, örült annak, hogy az „élcsapat” tagjaként még többet tehet a közért. Megbecsülését jelzi, hogy az üzemfőnökségi pártalapszer- vezet vezetőségébe, majd a vasúti pártbizottság tagjává választották. Társadalmi tisztségei közül kiemelkedik az üzemi műve­lődési bizottságban betöl­tött titkári funkciója, hiszen szívügye a vasutas dolgozók művelődésének, tanulásának, az alkotó önmegvalósítás le­hetőségeinek biztosítása. Er­kölcsi megbecsülésként 5 al­kalommal a „Szakma Ifjú Mestere”, 3 alkalommal „Ki­váló Dolgozó” kitüntetésben, majd 1975-ben „Igazgatói Dicséret”-ben részesült. A személyzeti és káder­munka hatékonyságát és cél­ját így határozza meg: „A gazdasági fejlődés, a techni­kai haladás biztosítása érde­kében többet kell tenni az általános szakmai és politikai műveltség emeléséért. A kö­zéppontban mindig az em­bernek kell állnia. Többet kell törődni munkatársaink­kal, beosztottjainkkal és ami a legfontosabb, a kádermun­kában a megfelelő embert a megfelelő helyen kell fog­lalkoztatni.” Barna László Hévízen Az idén két új létesít­ménnyel bővül üdülőhálóza­tunk: áprilistól várja a be­utaltakat a 300 ágyas hévízi gyógyüdülő; júniusban nyí­lik a gyulai 400 felnőttet be­fogadó gyógyüdülő, mely a főszezon 6 turnusában a csa­ládoké lesz: 80 szobájába 2 gyermekes, 113 szobájába 1 gyermekes családok kapnak beutalót. Hároméves szünet után januártól már újból a vendégek rendelkezésére áll az összkomfortosított szilvás- váradi üdülő főépülete. A szezonra elkészülnek a hoz­zá tartozó faházak is, ame­lyeket a családosok vehetik igénybe. Az idei SZOT-beutalókat már szeptember közepén át­vették — taglétszámuk ará­nyában — a szakszervezeti központok. Az alapszerveze­tek részére novemberben to­vábbították a jegyeket; év­szakonként, üdülési típuson­ként, tájegységenként és az üdülők ,három komfortfoko­zata szerint is differenciálva. Az alapszervezeteknek így maradt idejük az igények fe- lülbírálatára. A körültekintő — munkahelyi és szociális körülményeket mérlegelő — kiválasztás szükséges is, mivel mindig jóval több az igénylő, mint amennyi a be­utaló. ^ A szakszervezeti tagság 7,4 százaléka juthat az idén SZOT-beutalóhoz. Ha viszont a vállalati, intézményi és hivatali saját kezelésű üdü­lési lehetőséget is számításba vesszük, jóval kedvezőbb az arány. így összesen 1 millió 200 ezer dolgozó, illetve csa­ládtagja üdülhet kedvezmé­nyesen. Bányai János, a SZOT Üdülési és Szanatóriumi Főigazgatóság osztályvezetője

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents