Békés Megyei Népújság, 1982. február (37. évfolyam, 27-50. szám)
1982-02-26 / 48. szám
1982. február 26., péntek o larnurcraa A Budapesti Hídépítő Vállalat köröstarcsai telepén készülnek a környéken épülő új hidak betonelemei, többek között a most készülő dobozi Körös-hídé is Fotó: Martin Gábor Látogatás a Hotel alföldben (Tudósítónktól) Orosházán . a Fegyveres Erők nyugdíjasklubjának tagjai a közelmúltban meglátogatták a város legújabb büszkeségét, az Alföld Szállót. Az idős embereket dr. .Manek Edéné igazgató fogadta, és kalauzolta végig a létesítményben. Elmondotta, hogy a modern vendéglátóipari egység társadalmi ösz- szefogással épült, s berendezéseivel -együtt 120 millió forintba került. Üzemlteté- séről az Orosháza és Vidéke ÁFÉSZ gondoskodik. Vendéglátó és közétkeztetés keretében naponta 1800 adag ebédet főznek. A szállodai szobák száma 42, mindegyike fürdőszobával ellátott, s bennük 114 vendéget tudnak kényelmesen elhelyezni. Kiss Horváth Sándorné A Nimród Békéscsabán Politikai nevelőmunka a szakszervezetben Miként arról korábbi tudósításunkban már hírt adtunk, a Magyar Vadászok Országos Szövetségének lapja, a Nimród megyénket bemutató sorozatának' keretében februári számát Békés megyének szentelte. Tegnap, február 25-én délelőtt a lap szerkesztősége Csekő Sándor főszerkesztő vezetésével Békéscsabára látogatott, ahol a Nimród Békés megyei száma szerzőinek, illetve a Békés megyei vadgazdálkodás, vadászati Gyomaendrődön tartotta idei első elnökségi ülését a Békés megyéi Tsz-szövetség. A korábbi határozatok végrehajtásának ismertetése után Vantara János, az ellenőrző iroda vezetője számolt be a múlt évi ellenőrzések tapasztalatairól. Eszerint tavaly 49 tsz és közös vállalat gazdálkodását vizsgálták az iroda tagjai, mind több üzemben fogadták meg az ellenőrzések után adott szaktanácsokat. Az idén várhatóan 36 üzem kerül sorra, a 32—35 napos ellenőrzést egyeztetik más, hasonló munkát végző szervekkel, így várhatóan kevesebb átfedés lesz a munkában. Hankó László, a megyei tanács osztályvezető-helyettese is kiemelte ennek fontosságát. Felszólalt a vitában dr. Gyárfás András, a TOT képviselője. A Tsz-szövetség elnökségének bizottságai elkészítették idei munkatervüket. Ezek tapasztalatait ismertette dr. Drágán Iván titkárhelyettes. Elmondta, hogy a bizottságok olyan témák megvitatáélet irányítóinak részvételével ankétot tartott. Ezen a megbeszélésen szó esett a megyét bemutató lapszám összeállításának, szerkesztésének tapasztalatairól, illetve arról, hogy a békési vadászok szeretnének a jelenleginél többet olvasni a vadászlap hasábjain a vadgazdálkodás és természetvédelem szorosabb együttműködésének lehetőségeiről, illetve a vadgazdálkodás meg a mezőgazdaság célkitűzéseinek kölcsönös összehangolásáról. KÉP sát vették tervbe, amelyekben az elnökség is dönteni fog a későbbiekben, ezért a bizottságok munkája sokat segít a döntések meghozatalában. Ismertette a titkárhelyettes a szövetség múlt évi költségvetését, valamint az idei pénzügyi tervét. Kiemelte annak fontosságát, hogy a szövetség székhazát az idén fel kell újítani, mert állaga erősen megromlott. Unyatinszki Pál az elnökség hatáskörébe tartozó személyi ügyekről tájékoztatta a megjelenteket. Győrfi Károly, a szövetség titkára az előző elnökségi ülés óta eltelt két hónap alatt végzett munkáról számolt be. Hangsúlyozta, hogy a korábbinál nagyobb számú tagszövetkezet ellenére szinte valamennyi zárszámadáson és meliorációs műszaki átadáson részt tudtak venni a tsz-szövetség dolgozói, így értékes tapasztalatokra tehettek szert. Az elnökség az előterjesztéseket jónak találta, és úgy döntött, hogy valamennyi a küldöttközgyűlés elé vihető. m. sz. zs. Tegnap, február 25-én, délelőtt ülést tartott Békéscsabán a Kereskedelmi, Pénzügyi és Vendéglátóipari Dolgozók Szakszervezetének megyei bizottsága. Részt vett a tanácskozás munkájában Tar Sándor, a 'KPVDSZ központi vezetőségének titkára. Első napirendi pontként jelentés hangzott el az alapszervezetek politikai nevelőtevékenységéről. Megállapította a testület, hogy az utóbbi években erősödött a politikai és gazdaságpolitikai tájékoztatás a szakszervezeti mozgalomban. Az alapszervezetek fontos feladatuknak tekintik a jobb munkára való ösztönzést. A fiatalok nevelésében az iskola mellett jelentős szerepük van a tanulófelelősöknek. Kiválasztásuk azonban nem mindig szerencsés. Kiemelten foglalkoznak a gazdaság- politikai agitációval, a gazdálkodást segítő szakszervezeti tennivalókkal, a demokratikus fórumok tartalmi munkájával. A rendszeresebb információ lehetővé tette, hogy a dolgozók beleszóljanak a vállalat, a szövetkezet életébe, a munkakörülmények javításába. A bizalmi testületek eredményesebb tevékenységét gátolja a hosszas előkészítés, a néhol fellelhető bürokrácia. Ezután az anyagi ösztönzéssel kapcsolatban megtárgyalták a boltvezetők és a bizalmiak jogkörének érvényesülését, majd elfogadták a szerződéses formában működő üzletek szakszervezeti érdekvédelméről szóló tájékoztatót. Az ülés Rákóczi Ferenc megyei titkár zárszavával ért véget. g. II HNF gazdaságpolitikai feladatai A Hazafias Népfront megyei gazdaságpolitikai munkabizottsága február 25-én, tegnap ülést tartott Békéscsabán. Ezen Klaukó Mátyás, a megyei pártbizottság osztályvezető-helyettese aktuális gazdaságpolitikai kérdésekről tájékoztatta a testületet. A nemzetközi helyzettel összefüggésben ismertette azokat a tényezőket, és főbb okokat, amelyek pozitív, illetve negatív irányban befolyásolták népgazdaságunk alakulását. Békés megyéről szólva megemlítette: egyre több gazdasági egység vállalt kockázatot kitűzött céljainak eléréséért, örvendetes, hogy az ipar és a mezőgazdaság az országos átlagnál nagyobb arányban növelte termelését az elmúlt évben. Jó néhány vállalatnak, illetve ÁFÉSZ-nek sikerült teljesíteni az exportra vonatkozó terveit is. Az osztályvezető-helyettes végül felhívta a figyelmet arra: milyen feladatok megoldásához nyújthat segítséget a népfront? A tisztségviselők, az aktivisták — mint mondotta —• elsősorban az 1982. évi gazdaságpolitikai célok elérésére, a háztájiban tapasztalható gondok jelzésére, a takarékossági követelmények betartására, valamint a fásítással kapcsolatos teendők ellátására mozgósítsák településeink lakosságát. Az előadó ezután kérdésekre válaszolt, majd Molnár Lajos, a HNF megyei alel- nöke az Országos Tanács által rendezett továbbképzésről tájékoztatta a munkabizottságot. —y—n Elnökségi ülés Gyomaendrődön Ónkét a „TüzvédelenT-röl A Békés megyei Tűzoltóparancsnokság a „Tűzvédelem” című, havonta megjelenő szaklap számára szervezett ankétot február 24- én délután Békéscsabán, a megyei parancsnokságon. Ezen részt vettek a járási parancsnokságok képviselői, önkéntes és vállalati tűzoltók, és a tűzvédelmi szervezetek képviselői is. Soltész Tamás, a Tűzvédelem fő- szerkesztője részletesen szólt a lapról, a szerkesztés gondjairól, terveikről, céljaikról. A lap 18 ezer példányban jelenik meg. Gyakran közöl írásokat a Békés megyei tűzoltók munkájáról is. Rendszeresen kapnak információkat Békésből, miután megszervezték a megyei tudósítóhálózatot. Emelkedtek az átvételi árak Sokan inkább a szemétkukába dobják a fémhulladékot, mondván: „pár fillérért nem éri meg elcipelni a MÉH-be”. Február elsejétől a telephelyeken lényegesen magasabb áron veszik át a háztartásokban keletkező vas- és színesfémhulladékokat. A sárgarézhulladékot például több mint ötven százalékkal drágábban — kilogrammonként nyolc forint 30 fillérért — vásárolják meg. Jelentősen magasabb lett a vörösréz ára is. Az akkumulátorhulladék átvételi árát viszont csupán ötven fillérrel emelték — most hat forintot adnak érte. Mint á MÉH békéscsabai telepén elmondották, egyelőre még nem érezhető az áremelés hatása. Meg kell azonban jegyezni, hogy ilyenkor, a téli hónapokban mindig kevesebb hulladékot visznek a telepekre, de nyáron bizonyára emelkedni fog az átvétel mennyisége. L. J. Galambostrom a siklósi várban Galambok ostromolják a siklósi várat. Százával vették be magukat a madarak a középkori falak lőréseibe, ablaknyílásaiba üregeibe. A várépület és a várfal valóságos galambdúccá vált a mostani télen. Napos időben mint valami győztes had sütkérezik a történelmi köveken a tömérdek madár. A vár gazdái nem örülnek a hivatlan látogatóknak. A vadgalambok ugyanis nemcsak szállásuknak tekintik a műemléki épület- együttest, hanem a vendégfogadójuknak is. Mészkőmorzsákat csipegetnek le a falakról, így gyűjtögetik össze a szervezetük számára szükséges kalciumot. Parányi mennyiségekről van szó, igaz, de a sok száz madár szüntelen csőrmunkája máris kikezdte a középkori falakat. Úttörő táncverseny Orosházán (Tudósítónktól) Egész napos úttörő-társas- táncversenyt rendez február 28-án, vasárnap az orosházi Petőfi Művelődési Központ. A verseny házigazdája Antali Zoltán táncoktató. A rendezvény első felében, délelőtt az E osztályú, délután pedig a D2 kategóriájú táncosok mérik össze tudásukat a békéscsabai, a gyomai, a gyulai, a szarvasi, a szentesi és a vendéglátó orosházi táncklub képviseletében. Gazdagítja a programot a helyi magasabb osztályú versenytáncosok és az úttörő formációs tánccsoport bemutatója. Az orosházi művelődési központ gondoskodik a táncos utánpótlásról, hiszen jelenleg is 50 úttörő korosztályú fiatal vesz részt a társastánc-tanfolyamon. _ szücs _ Ülést tartott a megyei tanács (Folytatás az 1. oldalról) megfogalmazódtak. Nevezetesen a megyei tanácsi testületek érdemibb, demokratikusabb működésének elősegítésében, a központi és megyei ágazati célkitűzések hatékonyabb érvényesítésében, a lehetőségek és eszközök takarékos -felhasználásában, a lakosság alapellátásának javításában. A megvalósítást illetően megállapítható, hogy a helyi tanácsi testületek munkájában érvényesült a megyei testületek elvi irányító szerepe, megvalósult a végrehajtó bizottságok kettős alárendeltsége, ugyanakkor a tanácsi testületek önállóan, az önkormányzati jogok sérelme nélkül végezhetik munkájukat. Az ideiglenes bizottság megállapította, hogy a megyei tanács szakigazgatási szerveinek tevékenysége eredményes. Az apparátus képzett, jól felkészült, és feladatainak felelősségteljes ellátására alkalmas. Kedvező, hogy a megyei apparátusban dogozók csaknem 30 százaléka korábban a helyi tanácsi szerveknél is tevékenykedett. A napirend fölött élénk vita bontakozott ki, melynek során többen elmondták véleményüket, javaslataikat. Kaczkó Mihály (Nagyszénás) a javuló ellátás mellett felhívta a figyelmet az e területen még bőségesen le-, vő feladatokra. Javasolta, hogy a középtávú tervek kidolgozása előtt a helyi tanácsi vezetők és a megyei szakigazgatási szervek vezetői találkozzanak, így a döntés, és annak várható hatása a helyi adottságok ismeretében felmérhető. Földi János (Mezőkovácsháza) a tanácsok létszám- és bérgondjairól, az ebből eredő feszültségekről, a napi munkakapcsolat és az információ fontosságáról beszélt. Példákkal illusztrálta az adatszolgáltatásban tapasztalható párhuzamosságokat. Hunya Miklósné (Hunya) a központi és a helyi feladatok egységéről, a döntések előtti konzultáció fontosságáról szólt. Szilágyi Menyhért (Csorvás) javasolta, hogy a központi és a megyei döntések minél gyorsabban, minél kevesebb áttétellel jussanak el a helyi tanácsokhoz. Lovász Matild, a megyei tanács apparátusi pártbizottságának titkára elmondta, hogy a jelentést véleményezték, az abban foglaltakat helyesnek találták. Megállapította, hogy az apparátus a megnövekedett követelményeknek eleget tesz, sikeresen . dolgozik a XII. kongresszusnak az államélet fejlesztésére vonatkozó határozata végrehajtásáért. Szücs Lajos (Mezőberény) a városkörnyéki község jó tapasztalatait összegezte, hangsúlyozta azonban a további egyszerűsítés, korszerűsítés szükségességét. Dr. Szabó Sándor, a megyei tanács általános elnökhelyettese, az ideiglenes bizottság elnöke elmondta, hogy 21 településen szereztek tapasztalatokat, amelyeket .a vitában hozzászólók jól kiegészítettek. Az elismerésre méltó eredmények mellett hangsúlyozta, hogy e munkában új és új tennivalók várnak a különböző szintű tanácsokban dolgozókra. Az eddigiek biztosítékul szolgálnak arra, hogy a témában hozott határozatokat sikerrel megoldják. A jelentést és a határozatokat — Gyulavári Pál megyei tanácselnök összegzésével — a testület elfogadta és elismerését, fejezte ki az ideiglenes bizottságnak a végzett munkáért. A tanácsülés ezt követően elfogadta a megyei tanács és a végrehajtó bizottság, valamint a megyei tanács bizottságainak és a megyei tanácstagok járási-városi csoportjainak idei munkatervét. Ugyancsak elfogadta a testület a megyei Népi Ellenőrzési Bizottság 1981. évi vizsgálatainak tapasztalatairól szóló beszámolót, valamint a NEB idei munkatervét. A bejelentések, interpellációk sorában dr. Bodrogközy Zoltán (Biharugra) a megye északi része úthálózatának korszerűsítését sürgette. Győri Imre (Szarvas) a településfejlesztési és környezetvédelmi bizottság elnöke arról szólt, hogy a beruházásoknál fokozottabban szerezzenek érvényt a környezet- védelmi szempontoknak. Besenyei Józsefné (Kaszaper) Magyarbánhegyes község óvodaépületének korszerűtlenségéről szólt, és kérte a megyei tanácsot, hogy a helyi anyagi erőt kiegészítve segítsen egy új óvodaépület létesítésben. Szólt még a községet sújtó belvízveszélyről is. Dorogi Ferencné (Kö- rösladány) a Szeghalom környéki autóbuszjáratok zsúfoltságának megszüntetése ügyében interpellált. A felszólalók valamennyien írásban kapnak választ kérdéseikre, javaslataikra. S. F. Ismeretterjesztés Békésszentandráson Mintegy négy és fél ezer lakosú község Békésszent- andrás. Munkaképes korú lakossága főként a mezőgazdaságban dolgozik. Két termelőszövetkezet gazdálkodik itt. Ipari foglalkoztatást a szőnyegszövő háziipari nép- művészeti szövetkezet és a környező kisipari szövétke- zetek nyújtanak. A művelődési ház és a könyvtár mellett fontos szerepet játszik a lakosság művelődésének megszervezésében a helyi TIT-csoport is. A falusi ismeretterjesztés az utóbbi években bizonyos változáson ment keresztül. Míg korábban elsősorban a gazdálkodást segítő ismeretterjesztés iránt volt érdeklődés, ma már egyre nagyobb az igény az irodalmi, társadalom- és szövetkezetpolitikai kérdésekkel foglalkozó előadások iránt. Békésszentandráson például az elmúlt évben megtartott 73 előadásból 12 foglalkozott a különböző tudományokkal, 9 előadásból állt a kertbarátok sorozat, s népszerű volt a szülők akadémiája 8 eladása is. A hallgatóság létszáma általában 30—35 volt; elsősorban tanulók és nyugdíjasok, másodsorban pedig a fizikai dolgozók jártak el a TIT rendezvényeire. Népszerűek a különböző baráti körök, szakkörök, nyelvtanfolyamok, amelyek a tananyagon kívüli tudás megszerzését szolgálták. További feladatok vannak még a pályaválasztási munka segítésében, s a szakmunkás- képzés és továbbképzés általános és politikai ismeret- anyagának kidolgozásánál is jobban ki kellene használni az ismeretterjesztés nyújtotta lehetőségeket. A felnőtt- oktatás területén nagyobb együttműködésre lenne szükség a termelőüzemekkel. Ez meg is valósult néhány munkahelyen ; például az ÁFÉSZ- nél és a szőnyegszövőnél rendszeresen tartanak vegyes témakörű előadásokat. Évek óta visszatérő probléma viszont, hogy a két termelőszövetkezet nem veszi igénybe a TIT segítségét. A helyi csoportnak jelenleg 18 tagja van az értelmiség különböző rétegeiből. A jövőben kívánatos lenne növelni a helyi előadók számát, elsősorban az agrárértelmiség bevonásával. G. K.
