Békés Megyei Népújság, 1982. február (37. évfolyam, 27-50. szám)

1982-02-25 / 47. szám

NÉPÚJSÁG 1982. február 25., csütörtök Küldöttközgyűlés a fogyasztási szövetkezetekben A sarkadi Lenin Tsz javítóműhelyeiben folyik az erőgépek tavaszi munkálatokra való felkészítése, javítása, mely előre­láthatólag a tavasz beköszönte előtt befejeződik Fotó: Fazekas László Gazdaságpolitikai tájékoztató Orosházán (Tudósítónktól) Orosházán a Hazafias Népfront városi bizottsága a közelmúltban tartotta idei első bizottsági ülését. Czédu- la Imre elnök köszöntő sza­vai után ismertette a napi­rendi pontokat, melyek kö­zül a legnagyobb érdeklő­dést a város 1981. évi gaz­dasági eredményeiről szóló tájékoztam váltotta ki. Elő­adónak Boszágh Jánost, a városi pártbizottság gazda­ságpolitikai osztályának ve­zetőjét kérték fel. Az előadó ismertette a vá­ros ipari termelésének ala­kulását. Kiemelten szólt az üveggyárról, a szénhidrogén­kutatásról és -feltárásról, a gépiparról, a könnyűiparról és az élelmiszeriparról. El­mondta: az 1981. évi ipari eredmények azt mutatják, hogy az előirányzott gazda­ságpolitikai célok megvaló­sultak, sőt, egyes területeken túlteljesítést értek el. A ter­melés növekedése a terme­lékenység emelkedéséből származik. A város gazdasá­gi egységeinek alkalmazkodó képessége a szabályozó rend­szer változásaihoz, a piaci lehetőségekhez tovább foko­zódott. A tájékoztató kitért arra is, hogy a város nagyüzemi mezőgazdasága a tájkörzet adottságait kihasználva 1981- ben magas szintű termelés­sel jelentősen növelte volu­menét. Kedvező tény, hogy a tervek túlteljesítését Sz eszközhatékonyság és a munka termelékenységének fokozásával, a költségek szinten tartásával sikerült el­érni. Szólt az előadó az elmúlt évben történt ipari és me­zőgazdasági beruházásokról. Közülük legjelentősebbnek említette az AKG-acélöntöde 650 millió forintos beruhá­zását, amely példásan rövid átfutási idő alatt fejeződött be. Megemlítette még az üveggyári hutarekonstruk­ciót, a kőolajtermelésnél az új mezők termelésbe állítá­sát, a szövetkezeti ipar ka­pacitásbővítő és technológiai korszerűsítését, az OBV hű­tőházi és konzervüzemi, a kenyérgyári, a GMV 3 ezer Vagonos gabonatároló építé­si, valamint a mezőgazdaság­ban jelenleg is folyó sertés­telepi férőhelybővítés beru­házásait. összességében megállapít­ható — mondotta —, hogy a városban folyó beruházá­sok döntően a termelés po­tenciálját növelik, jól illesz­kedtek a gazdaságpolitika elvárásaihoz. Megvalósításuk többségében a tervezett költ­ségeken belül, határidőre történt, illetve történik. A város közlekedési, kereske­delmi és szolgáltatóegységei­nek tevékenységében a la­kosság igényeinek és elvárá­sainak megfelelő gazdasági és társadalompolitikai célok érvényesültek. Fő feladatnak tekintették a lakosság igé­nyeinek lehetőség szerinti kulturált kielégítését, a kí­nálat és vásárlóerő össz­hangjának megteremtését. Az életszínvonal alakulá­sánál a jövedelmi viszonyok elemzésénél megállapítható, hogy az a város gazdasági eredményeivel összhangban növekedett. Az ipari üze­mekben 1981-ben 'végrehaj­tott bérfejlesztés nagysága 6 —6,5 százalékos, a mezőgaz­daságban 5—5,6 százalékos volt. A gazdasági egységek a nagyobb jövedelem elérését mind jobban kötik a minő­ségi és hatékonysági köve­telményekhez. Az üzemi pártszervek és pártalapszervezetek gazda­ságpolitikai ' tevékenységük­kel segítették a módosult szabályozó rendszerhez való alkalmazkodást, az üzemi cé­lok meghatározását, bátran kezdeményezték a helyi le­hetőségek feltárását. Jó ered­ményeket értek el a töme­gek mozgósításában, a köz­vélemény formálásában. Befejezésül az előadó is­mertette az MSZMP oroshá­zi városi bizottsága 1982-es gazdaságpolitikai célkitűzé­seit, melyek megvalósítása fokozottabb erőfeszítéseket igényel a gazdasági élet minden területén. é Kiss Horváth Sándorné A MÉSZÖV elnöksége, tegnap, február 24-én ülést tartott, melyen elhatározta, hogy március másodikára összehívja a Békés megyei fogyasztási szövetkezetek küldöttközgyűlését. A ta­nácskozást a mezőkovácshá­zi Üj Alkotmány Tsz klub­jában tartják. Napirendre kerül a fogyasztási szövet­kezetek 1981. évi munkája, valamint az idei feladatok meghatározása. Ezen a kül­döttközgyűlésen vitatják meg és hagyják jóvá a MÉSZÖV 1982. évi költség- vetését, meghallgatják a fel­ügyelő bizottság beszámoló­ját az 1981-ben végzett munkáról, és . a költségvetés véleményézéséről. Tájékoz­tatja a küldöttközgyűlést, végzett munkájáról, a MÉ­SZÖV nő- és ifjúsági bi­zottsága is. Újra fölfedezett régi energiaforrások Elfeledett, régi energia- forrásokat tárnak fel a ba- ranyai gazdaságok. Valami­kor közismertek voltak a mezőgazdaságban, ám az ol­csó energiaárak miatt le­mondtak róluk. A termelési költségek emelkedése irányította ismét a szakemberek figyelmét a termálvíz hasznosítására. Szigetváron a nagyüzemi gazdaságok közös vállalko­zásában, elkészült a megye első hévízzel működtetett zöldséghajtató és palántane­velő telepe. Az üvegházakat teljes egészében a földből nyert melegvízzel fűtik, és ezáltal csaknem kétezer ton­na tüzelőolajat takaríthatnak meg, évente. Régen a falusi házak konyhai tűzhelyében égették el a kukorica csutká­ját és csuhéját. A Bólyi Kombinát vetőmagfeldolgozó üzemének legnagyobb szárí­tóját átállították ennek a hulladéknak az elégetésére, azaz, a saját mellékterméké­vel — kukoricacsutkával — fűtik. A mostani feldolgozá­si idényben körülbelül öt­száz tonna jó minőségű fű­tőolajat takaríthatnak meg. A sásdi Búzakalász Tsz hat baromfinevelő épületé­ben az olajtüzelésről a fa­fűtésre tértek. Az ólakban két-két kemencét építettek, ezeket kívülről fűtik, s részben a nagy felületű ke­mencék, részben a hosszú füstcsövek adják le a hőt. Körülbelül negyven száza­lékkal olcsóbb így a fűtés, mint amikor olajkályhák ad­ták a meleget. A fát a gaz­daság saját erdejében ter­melik ki, de alkalmasak a kemencék különféle mező- gazdasági hulladékok elége­tésére is. Számottevő mennyiségű energiát — eladdig a szá­rítóberendezésekben eltüzelt olajat — takarítottak meg a baranyai gazdaságok azzal, hogy több mint harmincezer tonna kukoricát tároltak nedvesen: egészben vagy zúzott állapotban, illetve szem-csutka keverékben. Megnőtt az érdeklődés az energiatakarékos talajműve­lés iránt is, mivel a trakto­rok energiafogyasztásának hatvan százalékát emészti fel a talajmunka. A hatva­nas években már kísérletez­tek a sekélyművelés utáni, illetvé a szántás nélküli ve­téssel, de ez abbamaradt, mert olcsó volt az energia. Több helyütt ismét kipróbál­ták az úgynevezett forgatás nélküli talajművelést, s az húsz—negyven százalékos idő- és üzemanyag-megtaka­rítást eredményezett. A Pannónia Mezőgazdasá­gi Társaság szervestrágya- üzemet akar létrehozni az Ormánságban. A szerves trágyát a helyben kitermelt tőzeggel keverik, mikro- és makroelemekkel dúsítják, így csökkenthetik a felhasz­nált — nem kevés energiá­val előállított — műtrágya mennyiségét. Tanácsi munka a mezőgazdaságban , Hatékonyabb, tehát olcsóbb Három éve, 1979-ben kelt az a minisztertanácsi határo­zat, amely a megyei taná­csok mezőgazdasági osztá­lyának átszervezését tartal­mazza. Ennek lényege, hogy a mezőgazdasági termelőszö­vetkezetek, szövetkezeti kö­zös vállalatok, intézmények a megyei mezőgazdasági osz­tályok közvetlen irányítása alá kerültek. De nemcsak ezért nőttek meg az ágazat tanácsi irányításában dolgo­zók feladatai. Kevésbé nö­velték a megyei osztály lét­számát, mint amennyivel a megyeszékhelyen kívüli irá­nyítók számát csökkentették. Nehéz lenne egy cikkben a megváltozott szervezet mű­ködésének tapasztalatait ele­mezni, ezért csak a legfon­tosabb mozzanatokról ejt­sünk szót. A mennyiségi növekedésen túl minőségileg is megvál­tozott három éve a megyei mezőgazdasági osztály igaz­gatási csoportjának munká­ja. összesen 102 gazdasági egység (tsz, közös vállalat, szakcsoport, gazdasági tár­sulás) és öt intézmény törvé­nyességi felügyeletét látja el. Már az átszervezés elején világossá vált, hogy a járási és városi mezőgazdasági osz­tályoktól megszokott két­évenkénti vizsgálat ilyen sok üzemben, egységben nem vé­gezhető el. Ezért a négyéven­kénti alapos elemzés vált a csoport feladatává. Most, az év eleji helyzetje­lentés szerint tizenhárom üzem van még hátra, ezek törvényességi vizsgálatával az év végéig befejezik a so­rozat első fordulóját. Annyi már látszik a tapasztalatok­ból, hogy eddig egyetlen he­lyen sem tettek intézkedést a tanácsiak, nem figyelmez­tettek és nem kezdeményez­tek fegyelmi eljárást a gaz­dasági vezetők ellen. Mező- gazdasági üzemeink tehát* a szövetkezeti törvényben fog­laltaknak megfelelően gaz­dálkodnak, alapszabályza­tuk és működésük megfelel az előirányzatoknak. Az igazgatási csoport és gazdálkodók ilyen, közvetlen kapcsolata magában hordoz több új tartalmi elemet is. Közvetlenül jut az informá­ció a tanácshoz, és közvetle­nül a termelőhöz. Ez az egy­lépcsős kapcsolattartás az egyik biztosíték arra, hogy nem vész el, és nem is ala­kul át az információ. Ugyan­akkor, a szövetkezeti veze­tők érezhetik azt a nagyobb önállóságot, amelyet a tör­vények betartásához kaptak. Mint a TOT nemrég megtar­tott kongresszusán is el­hangzott, mindez a szövet­kezeti demokrácia erősödé­sét hozta. % Ezt érezték a tanácsi dol­gozók is, akik az általában egy hónapig tartó elemzések­ben részt vettek: mindenütt készségesen fogadták őket. Annál is inkább, mert az üzemek már is láthatták, hogy a korábban gyakori vizsgálati átfedések vala­melyest csökkentek. Ha több szerv dolgozott egy­szerre egy üzemben, igyekez­tek egyeztetni a munkáju­kat. Ez természetesen nem jelenti, hogy lényegesen ke­vesebb adminisztrációs fel­adatot kaptak a górcső alá kerülők, hiszen ez volt a megyei tanács osztályának első átfogó tanulmányozása. Ennek tapasztalatai alap­ján dolgozzák ki a következő vizsgálatsorozat új módsze­reit, amely feltétlenül sok egyszerűsítést tartalmaz majd a korábbiakhoz képest, kevesebb időt vesz el a ter­melési feladatokból, és így is hű képet ad. Nehezebb és mégis köny- nyebb lett a személyzeti cso­port rtiunkája. Feladatkörük szélesedett, de öttel nőtt a benne dolgozók száma. Csak körzetekre osztva láthatják át a megyét, nélkülözhetet­len, hogy tagjai szinte na­ponta meglátogassák terüle­tüket. Egyik hosszas, körül­tekintést igénylő tevékenysé­gük a tsz-elnökök minősítése. Korábban ezt is a járási, városi tanácsoknál állították össze. Három éve a helyi párt- és tanácsi szervektől gyűjtik az információkat a minősítendő szakemberek­ről, ezek összegzését ter­jesztik az adott üzem veze­tősége elé. Bonyolultabb lett a kép­zési, továbbképzési tervek összeállítása. Korábban csak összesítették a járások, vá­rosok jelentéseit, most sze­mélyesen kel^ megkeresni a képzési tervekkel az abban részt venni kívánó üzemeket. Kétségtelen, hogy az ered­mény miátt megéri: egy cso­port, egy osztály kezében összpontosulnak a személy­zeti feladatok végrehajtásá­nak szakmai és törvényessé­gi tapasztalatai, így köny- nyebb beavatkozni, ajánláso­kat tenni a hibák kijavítá­sára. Jelentős a változás a mun­kavédelem ellenőrzése terü­letén. Ezt korábban a szak- szervezettel párhuzamosan végezte a megyei mezőgaz­dasági osztály. A hivatali munka egyszerűsítése magá­val hozta a kettősség meg­szüntetését, a hatósági el­lenőrzés jogát a megyei me­zőgazdasági osztály munka- védelmi főfelügyelője és fel­ügyelője gyakorolja, akik a szabálysértési osztálynak te­hetnek javaslatot bírságo­lásra. Nem változott lényegesen az élelmezésügyi és- a közgaz­dasági csoport, munkája. Természetesen nőtt a . fel­ügyeletük alá tartozó üze­mek száma, de a közvetlen üzemi kapcsolat korábban is jellemezte tevékenységüket. A mezőgazdasági és szak- felügyeleti csoport koordiná­lási szerepe megnőtt, főként a meliorációs munkák egyez­tetése. az állami támogatá­sok elosztása kapcsán. To­vábbra is feladatuk a ter­meléssel közvetlenül össze­függő kérdések, a szaporító­anyag-ellátás, rét- és legelő- gazdálkodás, földvédelem szakmai irányítása, ajánlá­sok formájában. A megyei tanács vb me­zőgazdasági és élelmezésügyi osztályán jelenleg negyven­hetén dolgoznak, többségük (harminchármán) felsőfokú végzettséggel, sokan két diplomával, szakmérnöki végzettséggel rendelkeznek. A korábbi járási és városi mezőgazdasági osztályok ter­melési és ellátási osztályok­ká szerveződtek, egykét tággal működnek. Három évvel ezelőtt negyvenhármán voltak, jelenleg tizenöten látják el feladatukat, amely elsősorban a kisárutermelés. a háztáji felügyelete. A megyei mezőgazdasági osztály létszámának fejlesz­tése ellenére a megye mező- gazdasági irányító, felügyelő tanácsi dolgozók száma ösz- szességében nagyobb mér­tékben csökkent, mint azt az átszervezést előíró rende­let kötelezővé tette. Az így megmaradt pénzt a járási­városi apparátus és a megyei osztály dolgozóinak fizetés­rendezésére fordíthatták. De még így is kisebb költséggel dolgoznak, mint korábban. A legnagyobb haszon azon­ban a tartalmi munka javu­lása. Mint beszélgetéseink során kiderült, szinte vala­mennyien érzik, hogy napra kész információik vannak a gazdasági egységekről, las­san túljutnak annak nehéz­ségén, hogy minden partne­rüket megismerjék. Egysze­rűbb lett az ügyintézés, amelynek leginkább me­gyénk legjelentősebb ágazata látja hasznát. Ez a haszon az elkövetkező időkben vá­lik majd igazán szemmel láthatóvá. M. Szabó Zsuzsa A folyékony műtrágya tárolása nagy gond, mert szétmarja a műanyagot, de a fémet, sőt a betont is. Az Agárdi Állami Gazdaság szakemberei a legellenállóbbnak a vörösfenyőt talál­ták. Az első kísérleti példányok jól vizsgáztak, így a Bátaszéki Kádár- és Faipari Szövetke­zet megbízást kapott ilyen berendezések gyártására. Jelenleg a Szigetvári Állami Gazdaság részére három darab tíz köbméteres tartályt készítenek (MTI-fotó: Gottvald Károly felvétele — KS)

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents