Békés Megyei Népújság, 1982. február (37. évfolyam, 27-50. szám)
1982-02-25 / 47. szám
1982. február 25., csütörtök II jelszó: életet az éveknek! Beszélgetés az Országos Gerontológiai Társaság titkárával Alkohol- cs dohányzásmentes cukrászdát nyitottak hétfőn, 22-én Sarkadon. A helyi ÁFÉSZ felújítási munkái nyomán hangulatos és kulturált körülmények között fogyaszthatnak üdítőt, hidegkonyhai készítményeket és természetesen süteményeket az alkoholt és a dohányzást mellőző vendégek Fotó: Fazekas László Népfront az idöskorűakért „Az öregséget mindenki szeretné elérni, de ha elérte, szidja.” Goethe Az ENSZ legnagyobb szakosított szerve az Egészség- ügyi Világszervezet, angol rövidítése WHO. Minden évben — kezdeményezésükre — egy-egy kiemelt témával foglalkoznak szerte a világon. Az idei év az öregeké. A Nemzetközi Gerontológiai Társaságnak — amely két évtizede alakult meg — 1966-tól tagja hazánk is. A szervezet szociális gerontológiai kutató bizottságának magyarorsági összekötője' dr. Vértes László, az Országos Gerontológiai Társaság titkára tájékoztatott terveikről. — Elsőrendű feladatunk, hogy fejlesszük az időskorúak orvosi ellátását. Szeretnénk, ha több kórházi ágy jutna számukra rehabilitációra, kezelésre és utókezelésre. Nagyon fontos a szociális gerontológia fejlesztése is, minden szociális intézménytípust bővíteni kell, több napközi otthonra lenne szükség, és rendszeressé kell tenni a házi gondozást is. A szociális otthonok már végső állomáskényszerek, a napközi otthonoknak jutna az a szerep, hogy szinte a végsőkig gondoskodjanak az idős emberek családias környezetének megteremtéséről. — Minél öregebb valaki, annál jobban rászorul mások segítségére. A családtagok dolgoznak, nincs, aki az idős hozzátartozójukat otthonában ápolja, ök mit tehetnek? — A házi gondozás nagyon fontos, de szeretnénk inkább a szociális foglalkoztatókat bővíteni. Itt még a korosabbak is dolgoznak erejükhöz mérten, átlagosan ezer—ezerötszáz forintot keresnek, van társaságuk, és elfoglaltságuk. ‘ Az ország egyetlen gerontológiai gondozója Heves megyében, Heves nagyközségben van: az 1970-es években hozták lét- rp. Célja: a járási székhelyen minden 54. évet betöltött nő és 59 évet meghaladó férfi teljes testi-lelki, szociális felmérése. Az idei évben folyamatosan, kiemelten foglalkozunk az idős emberekkel, de április és október a két hónap, amikor a legtöbb programot rendezzük, a TIT, a Vöröskereszt és az egészség- nevelési szervek együttműködésével. — Tudomásom van arról, hogy a közelmúltban megnyílt Egerben a nyugdíjasok főiskolája... — Valóban. A tanárképző főiskolán negyvenkét nyugdíjas tanul már három hónapja. A főiskola igazgatóságának és neveléstudományi tanszékének segítségével dr. Szegő Imre igazgató főorvossal, a hazai gerontológiai gondozó vezetőjével, dr. Szabados Lajossal, az említett neveléstudományi tanszék adjunktusával, mi hárman szerveztük. Tanulnak történelmet, irodalmat, művészettörténetet, továbbá németül, angolul, valamint általános egészség- ügyi ismereteket is kapnak. A legalapvetőbb cél, amely bennünket vezérelt, az a nemzedékek egymáshoz közelítése volt. A fiatalabb és az idősebb nemzedék között akarva-akaratlanul fennáll az ellentét, amely ma társadalmi probléma. Hazánkban a lakosság csaknem 19 százaléka hatvanéves, vagy idősebb. Az Egészségügyi Világszervezet szakértő bizottsága új jelzővel — az „idősödő” fogalommal — nevezte el a 60 —74 évesek korosztályát. 1982 tehát az idősödők és az idősek éve lesz, jelszava: „Életet az éveknek!” Bódi Ágnes A HNF megyei nő- és rétegpolitikai munkabizottságának tegnapi ülésén két napirendi pontot vitattak meg a résztvevők. Elsőként Ba- nadicsné Lóránd Ibolya, a népfront békéscsabai titkára számolt be az idős korú lakosság körében végzett tevékenységről. Egyebek között elmondta, hogy a mozgalomban 1957 óta vált sokirányúvá a testületek munkája, amely egyúttal nagyobb történelmi áttekintést is igényelne. Ugyanis a lakóterületeken más lett az emberekkel fenntartott kapcsolat. Az átlagéletkor meghosszabbodott, és így előtérbe kerültek az időskorúak szociális helyzetére, egészségi állapotára irányuló vizsgálatok. A HNF és a Népi Ellenőrzési Bizottság tavaly — a segítés szándékával — reprezentatív felmérést végzett közöttük. Ebből kiderült, hogy a megkérdezettek 26 százaléka egyedül él, s elég sokan vannak azok, akik alacsony nyugdíjat kapnak. A népfronttitkár ezután a tanáccsal, a szakszervezettel és más társadalmi szervekkel létrejött együttműködés tartalmáról beszélt, majd ismertette a városi szinten működő nyugdíjasok klubjának eredményes tevékenységét. Befejezésül utalt arra: várható, hogy a VI. ötéves tervidőszakban felépül a nyugdíjasok háza Békéscsabán. A kérdések megválaszolása után a testület elismerését fejezte ki a városi bizottság áldozatkész munkájáért. Ezt követően Tóth Edit, a rokkantak éve alkalmából alakult szervező bizottság tagja ismertette az összegyűjtött tapasztalatokat, majd a tanácskozás a bejelentésekkel ért véget. —y—n Sikkasztókat ítélt el a megyei bíróság (Folytatás az 1. oldalról) az „olajüzletbe”. Másoktól hallotta, Ijogy ily módon plusz jövedelemre lehet szert tenni, ö is igyekezett minél többet megtakarítani. Burká- ék mintegy ezer liter értékű gázolajjegyet vásároltak tőle. A taksát azonban 3 forintról 3 forint 50 fillérre emelte literenként. A termelőszövetkezetnek okozott kárt kékőbb ő is megtérítette. A medgyesbodzási Egyetértés Tennelőszövetkezetben volt gépkocsivezető, a hatodrendű vádlott, Kovács István is. Ö már 1978 nyarától tartott kapcsolatot Burkáékkal. Mindent megtett azért, hogy gépkocsijánál üzemanyagmegtakarítást érjen el. Törekvése eredményesnek bizonyult, s jól is jövedelmezett. Kezdetben literenként két forintot kért, később pedig 3 forintra emelte fel a gázolajjegyek árát. Ám nemcsak külön-külön, de együttesen is követtek el bűncselekményt a gépkocsivezetők. Kovács András és Kovács István 1978-ban és ’79-ben együtt dolgoztak a magyar- bánhegyesi Egyetértés Termelőszövetkezetben. Ekkor már mind a ketten tudták, hogy Burkáékkal jól lehet üzletelni. Közösen 500 liter gázolajjegyet tulajdonítottak el a termelőszövetkezettől. Értéke 2 ezer 550 forintot tett ki. Burka István készpénzzel fizetett társainak. A megyei bíróság tegnap, február 24-én hirdetett ítéletet. Folytatólagosan, társtettesként és különösen nagy értékre elkövetett sikkasztás bűntette miatt Burka Istvánt hatévi szabadságvesztésre ítélte. Mellékbüntetésként öt évre eltiltotta a közügyek gyakorlásától. Ugyanakkor egy építési telekre, s 200 ezer forint értékű építési anyagra vagyonelkobzást rendelt el. Burka Istvánnét a bíróság négyévi szabadságvesztéssel sújtotta, és három évre eltiltotta a ’köz- ügyek gyakorlásától. Egy személygépkocsi vonatkozásában pedig vagyonelkobzásra ítélte. Súlyosbító körülményként értékelte a bíróság, hogy hosszú időn keresztül károsították a társadalmi tulajdont. Mégpedig úgy, hogy Burka István visz- szaélt vezetői beosztásával. A tárgyalás során az is beigazolódott, hogy az illetékes szervek az ellenőrzést elmulasztották. A bűncselekményből szerzett pénzből lányuknak vásároltak ingatlant és gépkocsit. Az ő nevére is íratták. A manipuláció azonban nem sikerült, hiszen a vagyonelkobzás erre is kiterjedt. Enyhítő körülményként vette figyelembe a bíróság Burka István beismerő vallomását és megbánó magatartását. Betegségére való tekintettel a büntetést fogházban kell letöltenie. A harmadrendű vádlottat. Kovács Andrást egy év szabadságvesztésre ítélte a bíróság, melynek végrehajtását háromévi próbaidőre felfüggesztette. Mihály István hat hónap, Csicsely János ugyancsak hat hónap szabadságvesztést kapott két évre felfüggesztve. Kovács Istvánt öt hónap szabadság- vesztésre ítélte és pénzbírsággal is sújtotta a bíróság. A szabadságvesztés végrehajtását az ő esetében is két évre felfüggesztette. Az ítélet nem jogerős. Az ügyész a fellebbezés esetleges bejelentésére három napot tartott fenn. A vádlottak és védőik ugyancsak háromnapi gondolkozási időt kértek a fellebbezés esetleges bejelentésére. Az ügyész indítványozta, hogy Burka István és Burka Istvánné előzetes letartóztatását a bíróság tartsa fenn az eljárás jogerős befejezéséig. Az indítványt a bíróság elfogadta. (Serédi) Dombiratosi véradók Péntek esti diszkóláz Az elmúlt hét végén Tolnai Sándor hadnaggyal, Hegedűs István rendőr főtörzsőrmesterrel és Sulyák István, pártfogóval ifjúság- védelmi akcióra indultunk Békéscsaba és Gyula szórakozóhelyeire. ♦ Első állomásunk Békéscsabán, a Pálma-presszó. A magnóból üvölt a Hungária. Sejtelmes köd ül a helyiségre. Ahogy mondani szokták, a füstöt vágni lehet. 14 évtől 50 évesig minden korosztály megtalálható. Az egyik asztaltól négy fiatal túl gyorsan el akarja hagyni a presszót, amint' a rendőregyenruhát meglátják. Az- igazoltatásnál kiderül, hogy az egyik kislány a Vízműbe, a másik a Közgébe jár, mindketten másodikosok. Semmi más nem „terhelte a számlájukat”. A pártfogó int, itt ül egy védence. A kislány csinos, értelmes arcú, szőke hajjá. Aki találkozik vele, meg nem mondaná; legjobb úton jár ahhoz, hogy belevigyék valami „balhéba”. Ritának sok van a számláján. Sulyák István már sokszor figyelmeztette, baj lesz, ha a saját feje után megy. Most is szép szóval, sok türelemmel beszél vele. Rita összeszorítja a száját, egy-egy mondat után meghúzza a vállát. Ez minden reakciója. Nem este, de nappal sem volna szabad szórakozóhelyeket látogatnia. De úgy tűnik, hiába a figyelmeztetés. —#Nincs mit tenni, értesítenem kell a gyámhatóságot — tájékoztat Sulyák István. Araczki István, a Pálma üzletvezető-helyettese nem panaszkodik. Azt mondja, a társaság vegyes ugyan, de botrányok nincsenek. Igaz, hogy sok a fiatal, de egy-egy kirívó esettől eltekintve rendet tudnak tartani. Az egyik kirítvó eset pedig úgy történt, hogy bejött vagy hét fiatal, és kólát rendelt. Egy órányi idő múlva a fiatalok tántorogva hagyták el a helyiséget. Kiderült, hogy a colát rummal „tupírozták” fel, az üres üvegeket ugyanis áruló nyomnak otthagyták. ♦ Békéscsabán, az Iparban közepes a forgalom. Jó pár elázott fiatal támolyog a mellékhelyiség felé, és a friss levegőre. Találomra szólítok meg egy fiatalembert: az „Iparon” kívül hova jár szórakozni ? N. Bálint 21 éves, hírlapkézbesítő. Azt mondja, hogy sokat jár az ifjúsági házba. Szereti nézni a népzenei rendezvényeket, érdekli a popzene. Rendkívül színvonalasnak tartja a Gyopárklub rendezvényeit. Miután többször járt az NDK-ban, így összehasonlítást tehet. Az' a megállapítása, hogy ott valahogy kulturáltabban' rendezik a lemezlovas műsorokat ... ♦ A Körös felszolgálója az órájára néz. 22 óra. — Gyér a forgalmunk — mondja. — Pedig ez nem jellemző a pénteki napokra. De túl vagyunk már a báli szezon nagyján. Talán Csaba fiataljai és a középosztálybeliek kimulatták magukat? Lehetséges! — állapítja meg lakonikus rövidséggel. A 8-asban, vagy ahogy a fiatalok nevezik, a „Gizi- bárban” éppen zeneszünet van. Az ajtónál szőke fiatal- asszony, az üzlet vezetője. Az a hír járja, hogy ért a „gyerekek” nyelvén. Érzékeltetésül jegyzem meg, hogy 18 éves lányom elmondása szerint nem egyszer beszélget velük, és tart közvéleménykutatást a műsorukról, és filmjeikről. Mert a 8-asban vetítenek is. Ismert és ismeretlen ' westemeket. Ez is vonzó. Azt mondja az üzletvezető, hogy részegen senki nem teheti be a lábát. Ö ránézésre kiszűri az ittas embert, és bizony az kint marad — kijózanodni. ♦ Gyulán, a Sörpatika nyitva tartása non-stop. Aki járt már a két hónappal ezelőtt megnyitott Sörpatikában, csak dicséri. A kiszolgálást, a 4-5 féle sört, és a napszak bármely időszakában megtalálható jó hangulatot. Kéri László szerint ezt a szintet évek múlva is tartani akarják. —• Eleve jó érzés ebbe a helyiségbe belépni. Fogadó portás nyit ajtót, és szelektálja az embereket. No, nem öltözködés szerint, hanem kiszűri az ittasokat, és ha valaki nem tudja mi az elég, akkor kitessékeli őket. Nincs rendzavarás, nincs részeg danászás — egyszóval kellemes itt — jegyzi meg mellettünk Janecz Mihály. ♦ Éjfélt üt éppen a kistemp- lom órája, amikor Békéscsabán, a Rózsafához érünk. Hangulat a tetőfokon! — állapítja meg Sulyák István. Valóban. Táncoló párok ösz- sze-visszasága. No és tántorgók, jó páran. De az is hozzátartozik az igazsághoz, hogy akik a garatra felöntöttek, jobbára 40-en túl járnak... Mészáros Sándor, szerződéses üzletvezető szerint hányán zsúfolódtak be ide? — Én nem találom zsúfoltnak. Szerintem a fiatalok így érzik jól magukat — kezdi. — Egyébként körülbelül százhúszan vannak. Szakállas fiatalember — nevét nem említi —, azt mondja, teljesen mindegy, hogy hívják, az a lényeg, mi a véleménye. Van benne valami... — Szóval azért tartom Csaba egyik legjobb helyének a Rózsafát, mert a lemezlovas minimális átfutási idő alatt, a legújabb külföldi számokat produkálja, és nagyon érti a szakmát . . . B. Ilona 17 éves, a Vízműben tanul. Állítása szerint jó a kiszolgálás, és az sem hátrány, hogy sokáig vannak nyitva. (Anyuka vajon mit szól, hogy kiskorú leánya éjjel 3-ig szórakozik?) Egyébként Békéscsaba idősebb korosztálya is megtalálható itt, s Mészáros Sándor szerint a probléma inkább velük van, mint a fiatalokkal . .. Elhittem, hiszen én is ezt tapasztaltam. Sulyák István nem találkozott több pártfogolttal. Vagy a félhomályban jobban el tudtak bújni, mint Rita a Pálmában? A pártfogó mindenesetre megnyugodva jött ki a szórakozóhelyről. Ügy tűnik, nem mindenki szegi meg a tilalmat. A megyeszékhely utcái csöndesek. Csak a lemezlovasok dolgoznak — már ahol. A 8-asban 11-kor zárnak. A „Fában” viszont 3-ig rophatják a diszkórajongók! Béla Vali A dombiratosi Vöröskereszt-szervezet immár hat éve kimagasló eredményeket ér el a térítésmentes véradás szervezésében. A község lakóinak emberségét, segíteni akarását tükrözi az évről évre hagyományosan megrendezésre kerülő vér- adónáp. A dombiratosi véradók tavaly 7,5 liter vért adtak száz lakosra vetítve, ami két literrel több, mint a megyénkben második helyezést elért község eredménye. A napokban megrendezett véradáson, 175-en vettek részt. Az eredróény: hatvan liter vér, ami a szegedi klinikák orvosainak munkáját segíti. A tizennyolc éven aluli, és a 65 éven felüli lakosokat leszámítva, a községben minden második ember véradó. A Vöröskereszt és a társadalmi szervek a véradás után, közös vacsorán látták vendégül az önkénteseket. Minden évben társasutazást is szerveznek, májusban a Dunántúl szép tájaival ismerkedhetnek a dombirato- siak. Sikereikre az országos szervek is felfigyeltek, 1976- ban elnyerték a véradómozgalomban legjobb eredményt elért község vándorzászlóját, majd néhány év múlva a másodikat is, így a zászló — a helyiek nem kis büszkeségére — örökre a községben marad. Aggteleken, a Baradla-barlangban a Vörös Meteor TE kutatócsoportja méréseket végez egy leendő részletes barlangtérkép elkészítéséhez. A méréseket egy éve kezdték, s várhatóan még két év kell a barlang fő- és mellékágainak feltérké- pezesehez (MTI-fotó: Kozma István felvétele — KS)
