Békés Megyei Népújság, 1982. február (37. évfolyam, 27-50. szám)

1982-02-14 / 38. szám

1982. február 14., vasárnap © fl KSHBékés megyeiigazgatóságának jelentése IfHiWKTlfta-----------------------------------------------------­(Folytatás az 1. oldalról) megkötésére. A fejlesztések döntő része a mezőgazdaság­ban és az élelmiszeriparban valósul meg, s túlnyomó részt tüzelőolaj helyett földgáz fel- használására irányul. FOGLALKOZTATÁS — KERESETEK 1981-ben a foglalkoztatot­tak számának ágazatok kö­zötti átrendeződése tovább folytatódott. Az iparban, épí­tőiparban, közúti szállítás­ban, kereskedelemben és víz- gazdálkodásban, az előző évi­hez hasonlóan, csökkent a létszám. Ugyanakkor a me­zőgazdaságban foglalkozta­tottak száma, az előző évi csökkenés után, kismérték­ben emelkedett, azon belül is a termelőszövetkezetekben, ahol eddig mindig csökkent. Ez összefügg a tsz-ek tevé­kenységi körének bővülésé­vel is. Kedvező, hogy a szol­gáltatás területén 1981-ben tovább nőtt a foglalkózatot- tak száma. A munkások és alkalma­zottak egy főre jutó havi át­lagkeresete, a már említett ágazatokat figyelembe véve, 3630—4475 forint között szó­ródott. Egy év alatt 7 szá­zalékkal emelkedtek a kere­setek az iparban, a szolgál­tatásban és a közúti szállí­tásban, 6 százalékkal az épí­tőiparban és a kereskede­lemben, 5 százalékkal a víz- gazdálkodásban és 8 száza­lékkal a mezőgazdaságban. LAKOSSÁGI PÉNZBEVÉTELEK — KISKERESKEDELMI FORGALOM A lakosság központi forrá­sokból (bér- és bérjellegű be­vételekből, mezőgazdasági termékértékesítésből, társa­dalmi juttatásokból stb.) származó együttes pénzbevé­tele 7,1 százalékkal, az or­szágossal csaknem azonos mértékben emelkedett. A la­kosság vásárlási feltételei és körülményei a jövedelmek növekedése mellett azáltal is kedvezőbbek voltak, hogy a kiskereskedelem tovább bő­vítette, korszerűsítette a vá­rosok és a községek bolti és vendéglátó-hálózatát, az ide­genforgalmi szálláshelyeket, s általában javult az áruellá­tás. A megye kiskereskedelme 1981-ben 15,1 milliárd forint értékű árut forgalmazott, változatlan áron számítva 3,0 százalékkal, folyóáron 8,2 százalékkal többet, mint 1980rban. (A forgalom orszá­gosan is hasonló mértékben emelkedett.) Folyóáras ada­tok alapján a bolti élelmi­szerek és élvezeti cikkek együttes forgalma 4,7, a ru­házati cikkeké 6,4, a vegyes­iparcikkeké 11,1 százalékkal emelkedett 1980-hoz viszo­nyítva. Vegyesiparcikkekből az eladott áruk értéke csak­nem 7.4 milliárd forint volt. Jelentősen nőtt az eladott mennyiség, pl. porszívó­gépből. gáztűzhelyből, motor- kerékpárból, automata mosó­gépből. A vendéglátás bevé­tele 6,4 százalékkal emelke­dett. Az év folyamán a megye , kiskereskedelmében is meg­kezdődött az új üzemeltetési (értékesítési) formák kiala­kítása. Az év végéig 5 zöld­ség-gyümölcs, 1 vegyesboltot, 79 vendéglátóhelyet adtak át az illetékes vállalatok szer­ződéses üzemeltetésre. A lakosság takarékbetét-ál­lománya 1981. végén 5,8 mil­liárd forint volt, az év folya­mán 600 millió forinttal emel­kedett. A növekedés 33 szá­zalékát a kamatjóváírások tették ki. LAKÁSÉPÍTÉS 1981-ben a megyében 3130 lakást építettek, ebből 1364- et a városokban, 1766-ot a községekben. Az épített laká­sok száma a városokban 32 százalékkal kevesebb, a köz­ségekben 1 százalékkal több volt, mint az előző évben. Megyei szinten tehát csök­kent a használatba vett ösz- szes új lakások száma. A vá­rosok közül csak Békéscsa­bán építettek több lakást az előző évinél. A lakásgazdál­kodás szempontjából figye­lembe kell azonban venni, hogy az új építkezésekkel nem arányosan javul a la­kásellátottság, mivel jelen­tős a lakásmegszűnések szá­ma is a mesében. 1981-ben — részben a lakásállomány egy részének avultsága, rész­ben a jelentős kárt okozó belvizek miatt — a városok­ban 376, a községekben 1546, összesen 1922 lakás szűnt meg. Megyei szinten 100 épí­tett lakásra 61 megszűnt la­kás jutott. A megszűnt laká­sok száma különösen nőtt a békéscsabai városkörnyék, a szeghalmi és a gyulai járás községeiben. Az épített laká­sok száma tehát összességé­ben főként minőségi javulást eredményezett a lakásállo­mányban, a mennyiségi ellá­tottságot csak részben javí­totta. EGÉSZSÉGÜGY A lakosság egészségügyi el­látásának személyi és tárgyi feltételei tovább javultak. Az év végén 811 orvost tartot­tak nyilván a megyében, 4,1 százalékkal többet, mint egy évvel korábban. Növekedett az alapellátást biztosító or­vosi körzetek száma, de né­hány körzetben csak helyet­tesítéssel tudták ellátni a fel­adatokat. A szakorvosi ellá­tásban a szükségesnél kisebb javulás következett be, így 1981-ben sem sikerült csök­kenteni a zsúfoltságot a Ren­delőintézetek szakrendelése­in. Az egészségügy területén kiemelt jelentősége van a kórházfejlesztésnek, korsze­rűsítésnek. A megyében 1981- ben jelentős előrelépés tör­tént a fekvőbeteg-ellátás ja­vításában. Az év végén Bé­késcsabán átadták rendelte­tésének a 310 ágyas új kór­házépületet, amelyben töb­bek között belgyógyászati, csecsemő- és gyermekgyógyá­szati, fül- orr- és gégegyó­gyászati, valamint szemésze­ti osztályok működnek. Fo­lyamatban van a gyulai me­gyei kórház felújítása is. Az év végén 8 százalékkal több kórházi ágy állt rendelkezés­re a megyében, mint egy év­vel ezelőtt. A bölcsődei ellátás megyei szinten tovább javult. Az év végén 2 százalékkal több, összesen 2260 bölcsődei hely állt rendelkezésre, 2 száza­lékkal kevesebb bölcsődés gyermek számára. A gyerme­kek elhelyezésében lényegé­ben csak Békéscsabán voltak problémák, ott is a József At- tila-lakótelepen. A szociális otthonok összesen 1465 hely- lyel rendelkeztek, ezek szá­ma egy év alatt nem válto­zott. OKTATÁS — KÖZMŰVELŐDÉS Az óvodai ellátottság — részben a fejlesztések hatá­sára, részben az óvodás korú gyermeklétszám csökkenése révén — kedvezőbb volt, mint egy évvel korábban. Az óvodai helyek száma 2,4 szá­zalékkal, 16 937-re emelke­dett, ugyanakkor az előző évi­nél 2,1 százalékkal kevesebb óvodás gyermek nyert elhe­lyezést. A fejlesztések na­gyobb része a városok (első­sorban Békéscsaba) ellátott­ságát javította. Orosházán to­vábbra is a legzsúfoltabbak az óvodai intézmények. Az óvodai elhelyezés iránti igé­nyeket a csökkenő gyermek­létszám ellenére sem lehetett maradéktalanul kielégíteni. Több mint 500 gyermek el­helyezését a megye gyermek- intézményei nem tudták biz­tosítani. A demográfiai hullám első nagylétszámú évjáratainak is­kolás korba lépésével emel­kedett az általános iskolai ta- ■ nulók száma. Az 1981—82. tanév elején 48 283 tanuló volt a megyében, 4,6 száza­lékkal több, mint egy évvel korábban. Különösen nagy­arányú (13,3 százalékos) volt az első évfolyamosok lét­számnövekedése; a 8. osztá­lyosok száma 10,9 százalék­kal több az előző tanévinél. Az idén 5700 tanuló fejezi be általános iskolai tanulmánya­it. A tanulók számának nö­vekedése a jövőben folytató­dik. Az osztálytermek száma — építések, bővítések és át­alakítások révén — egy év alatt 111-gyel gyarapodott. A tanév elején összesen 1755 általános iskolai osztályterem volt a megyében. 1981-ben új iskolát építettek Békéscsa­bán, Békésen, Gádoroson; a mezőkovácsházi új és a szeg­halmi új iskolát még az elő­ző év végén adták át rendel­tetésének. A fejlesztések el­lenére még mindig elég nagy a megyében a szükségjellegű osztálytermek aránya: 19 százalék. A tanulólétszám emelkedé­sével a napközis ellátás irán­ti igény is nőtt. A tanév ele­jén 20 487 gyermek elhelye­zését biztosították a iskolai napközikben, de még több mint 1300 gyermek elhelye­zését nem tudták megoldani. A városokban 49, a közsé­gekben 38 százalék a napkö­zis tanulók aránya. Az általános iskolai tan­erők száma 3,8 százalékkal, ezen belül a tanítói képesíté- sűek létszáma 5,6 százalékkal emelkedett. A középiskolák tanév eleji tanulólétszáma (7442) 2,3 szá­zalékkal volt több az előző évinél. A gimnáziumokban 3534, a szakközépiskolákban 3908 tanuló kezdte meg, illet­ve folytatta tanulmányait, 3,5 illetve 1,2 százalékkal több, mint az előző tanévben. Bő­vült a választható szakok szá­ma: számítástechnikai folya­matszervező szakon kezdő­dött el a tanítás, s zenemű­vészeti szakközépiskola léte­sült Békéscsabán. Javult a tanerőellátás: a tanerők szá­ma a szakközépiskolákban 8,4, a gimnáziumokban 2,5 százalékkal emelkedett. A szakmunkásképző isko­lákban mintegy 6600, az egy évvel korábbinál 5 százalék­kal több fiatal tanul. A 2570 első évfolyamos tanuló 72 százaléka ipari-építőipari, 13 százaléka mezőgazdasági és élelmiszeripari, 15 százaléka kereskedelmi-vendéglátói pa­ri szakmát választott. A je­lentkezők 43 szakma közül választhattak. A tervezettnél nagyobb létszámmal indultak például az autószerelő, rádió- és televízióműszerész, a női- és férfiruha-készítő, a fod­rász, a húsfeldolgozó és az élelmiszer-eladó szakmák el­ső évfolyamai. Néhány szak­mában — mint pl. kötő- és varrógépműszerész, marós, sertéstenyésztő, baromfihús­feldolgozó — a szükségesnél jóval kevesebb fiatalt sike­rült beiskolázni. 1981-ben a Békés megyei Jókai Színház 318 előadást tartott, néhánnyal keveseb­bet, mint egy évvel koráb­ban. Az előadások több mint felét Békéscsabán tartották. Az előadások látogatottsága összességében kisebb volt az előző évinél. Az év végén a megyében 92 filmszínház működött. A mo­zik befogadóképessége kis­mértékben nőtt. A megyé­ben összesen 27 520 — az elő­ző évivel közel azonos szá­mú — előadást tartottak. A lakosság érdeklődésének nö­vekedését mutatja, hogy a mozilátogatók száma 10 szá­zalékkal emelkedett. Újszerű elképzelések Mezőhegyes! Cukorgyár új szerepkörben Több egyszerű kísérletnél. A Mezőhegyesi Állami Gaz­daság és a cukorgyár egye­sítésével egy évvel ezelőtt jött létre a Mezőhegyesi Mezőgazdasági Kombinát. Az esemény, legalábbis ami a cukorrépa-termesztést, -fel­dolgozást illeti, kedvező fo­lyamatok elindítója lett. Ezek a folyamatok 1981'ben tovább erősödtek. Minden eddiginél magasabb letj a mezőgazdasági üzemekben a hektáronkénti cukorhozam. Ez egyrészt a termésátla­gok, másrészt a cukortarta­lom növekedésének köszön­hető. Az utóbbi a fontosabb, hiszen ez a termesztői mun­ka gondosságának eredmé­nye. meltessenek, amely minél kevesebb nem cukoranyagot, káliumot, nátriumot, nitro­gént tartalmaz. Ez nemcsak a feldolgozást könnyítené, de az esetek túl­nyomó többségében olcsóbbá válna a termesztés is. Az elmúlt két évtizedben a szomszédos Ausztria már je­lentős eredményeket ért el ezen a téren. Most lehetőség nyílik az ottani tapasztala­tok átvételére. Ennek lényege olyan ta­lajvizsgálaton alapuló „re­ceptek” készítése, amelyek segítségével egyben garanci­át tudnának biztosítani. A talajvizsgálatokat az Agro­vezőtlen hatását 1981-ben is érezni lehetett. A közelmúltban az AGR.O- BER felméréséket végzett, és több variációból álló re­konstrukciós tervet dolgozott ki. Ebből kiderül, hogy a leg­fontosabb és alaposan el­használódott berendezések cseréje, már önmagában is több százmillió forintot emésztene fel. És akkor még nem esett szó arról, mennyi­be kerülne, ha a napi fel­dolgozó képességet 50 száza­lékkal növelnék. Olyan óriási összegekről van szó, amelyek előterem­tése meghaladná egy önálló A cukorgyár eddig is tar­tós, kiegyensúlyozott part­neri kapcsolatokra töreke­dett. Ez az érdekeltségi rend­szer változásával 1981-ben még inkább érezhető volt. A gyár közvetlen érdekei a legnagyobb termesztő gazda­ság — a Mezőhegyesi Me­zőgazdasági Kombinát 1800 hektáron a körzet répater­mő területének mintegy 25 százalékán termeszt cukor­répát — érdekein belül va­lósultak meg. Hogy ez az újfajta érde­keltség a jövőben milyen irányt vesz, az majd a ké­sőbbiekben derül ki. Tény azonban, hogy a cukorgyár­tók gondjait már a mező- gazdasági üzemek is közvet­lenebbül érzékelik. A fel- dolgozási veszteség csökken­tése azonban ma még csak a kombinát ügye. Import helyett hazai A gyár az idén a korsze­rűtlen berendezések foko­zottabb igénybevétele miatt — 140 ezer tonnával több nyersanyagot dolgozott fel, mint egy évvel korábban — nem egyszer a mezőgazdasá­gi üzemek megértését kérte. És hogy a jövőben a cu­korrépa-termesztés, -feldol­gozás még inkább valameny- nyi érdekelt ügye legyen, jobban figyelembe vegyék egymás gondjait, készen áll­nak már az elképzelések. Az új program, amely a közelmúltban látott napvi­lágot, átfogja a cukorrépa­termesztés és -feldolgozás valamennyi lényeges terü­letét. Az elmúlt években bebi­zonyosodott, hogy a kiváló minőségű, import vetőmag­gal hasznosított területekről hosszú évek óta magasabb termést takarítanak be a gazdaságok, mint a szeré­nyebb tulajdonságokkal rendelkező, hazai vetőmagok alkalmazása esetén. Ez a ve­tőmagtermesztés hiányossá­gaira hívta fel a szakembe­rek figyelmét. Eddig a Mezőhegyesi Cu­korgyár körzetében a répa­termő terület 75 százalékát vetették be import szaporí­tó anyaggal. A jövőben a jó minőségű vetőmagvak arányának növelésére van szükség. Az importból szár­mazó vetőmag azonban drá­ga. A megoldás az lenne, ha a külföldivel azonos minősé­gű hazai vetőmag állna ren­delkezésre. Olyan szaporító­anyag kellene tehát, amely ellenáll a betegségeknek, és megfelelő termesztés, tech­nológia alkalmazása esetén, magas lesz a répa cukortar­talma is. A mezőhegyesiek ezért a környező mezőgaz­dasági üzemekkel minőségi vetőmagtermesztés meghono­sításán gondolkodnak. A vetőmagtermesztés meg­honosítása így is csak az első lépcső lenne, hiszen a nyersanyag minősége leg­alább olyan fontos, mint a jó vetőmag. A gyárak régi törekvése, hogy a mezőgaz­dasággal olyan répát ter­A karbantartás időszakát élik a cukorgyárban. Képünkön elektromos berendezések mérését végzik Fotó: Veress Erzsi kémiai Állomás végezné, és a mérésekre alapozva ké­szülnének el a termesztési technológiai ajánlások. Együttműködés a kutatókkal Az utóbbi években a ku­tatóintézetek kevés, a gya­korlat számára valóban hasznosítható tapasztalatot adtak a mezőgazdasági üze­meknek. Az új cukoripari rendszer, amelyről most szó­lunk, tulajdonképpen ezen a területen is előrelépéseket tervez. A gondot ma első­sorban abban látják, hogy a kutatóintézetek és a gaz­daságok kapcsolata nem ki­elégítő. Ezért a most folyó munkába bevonják a cukor­répa-termesztési kutatóin­tézetet, valamint az Agroké­miai Kutató Intézetet is. A tudományos alapokon nyugvó répatermesztés, illet­ve -feldolgozás integrálása így gyakorlatilag egy kézben összpontosulna. Mezőhegyes élenjáró szerepet tölthetne be egy új típusú rendszer magas színvonalú szervezé­sében. Ehhez nemcsak az elhang­zottak megvalósítására van szükség, hanem az ehhez igazodó, ennek megfelelő cukorgyári korszerűsítésre, bővítésre is. Annak idején, amikor a gyár még a trösz­ti szervezethez tartozott, nem kapott megfelelő ösz- szeget az elavult technoló­giai sorok felújítására. Az elmaradt rekonstrukció ked­cukorgyár erejét. A beruhá­zások persze a kombinát te­herbíró képességét is ala­posan próbára tennék. Az elképzelések szerint a prog­ram teljes kibontakozása 5— 10 évet venne igénybe. És ami nem mellékes A szóbanforgó program a cukorgyári melléktermékek hasznosítását is tartalmazza. A répaszelet értékesítése az elmúlt években igen sok gondot okozott. Eddig meg­oldatlan volt a nedves sze­let tárolása és szállítása is, amely nemegyszer nehéz helyzet elé állította a mező- gazdasági üzemeket. Még ak­kor is, ha a nedves szelet ára viszonylag kedvező, hi­szen 100 kilogramm mind­össze 4—5 forintba kerül. A száraz szelet szállítása és tá­rolása már jóval olcsóbb, ám magas ára — 380 forint­ba kerül 100 kilogramm —, gazdaságtalanná teszi a fel- használást, és ráadásul a szárítást a gyár is csak vesz­teséggel tudja megoldani. A legjobb az lenne, ha a gyár közelében a cukor- répa-termelő gazdaságokkal közösen hízómarhatelepet létesítenének. Hatalmas ősz- szegeket lehetne megtakarí­tani a szállítás költségein, olcsóvá válna az állatok ta­karmányozása. Mindezek ma még csak elképzelések. Olyan újszerű elképzelések, amelyek meg­valósítását nem lenne értel­me halogatni. Kepenyes János

Next

/
Thumbnails
Contents