Békés Megyei Népújság, 1982. február (37. évfolyam, 27-50. szám)
1982-02-14 / 38. szám
1982. február 14., vasárnap © fl KSHBékés megyeiigazgatóságának jelentése IfHiWKTlfta-----------------------------------------------------(Folytatás az 1. oldalról) megkötésére. A fejlesztések döntő része a mezőgazdaságban és az élelmiszeriparban valósul meg, s túlnyomó részt tüzelőolaj helyett földgáz fel- használására irányul. FOGLALKOZTATÁS — KERESETEK 1981-ben a foglalkoztatottak számának ágazatok közötti átrendeződése tovább folytatódott. Az iparban, építőiparban, közúti szállításban, kereskedelemben és víz- gazdálkodásban, az előző évihez hasonlóan, csökkent a létszám. Ugyanakkor a mezőgazdaságban foglalkoztatottak száma, az előző évi csökkenés után, kismértékben emelkedett, azon belül is a termelőszövetkezetekben, ahol eddig mindig csökkent. Ez összefügg a tsz-ek tevékenységi körének bővülésével is. Kedvező, hogy a szolgáltatás területén 1981-ben tovább nőtt a foglalkózatot- tak száma. A munkások és alkalmazottak egy főre jutó havi átlagkeresete, a már említett ágazatokat figyelembe véve, 3630—4475 forint között szóródott. Egy év alatt 7 százalékkal emelkedtek a keresetek az iparban, a szolgáltatásban és a közúti szállításban, 6 százalékkal az építőiparban és a kereskedelemben, 5 százalékkal a víz- gazdálkodásban és 8 százalékkal a mezőgazdaságban. LAKOSSÁGI PÉNZBEVÉTELEK — KISKERESKEDELMI FORGALOM A lakosság központi forrásokból (bér- és bérjellegű bevételekből, mezőgazdasági termékértékesítésből, társadalmi juttatásokból stb.) származó együttes pénzbevétele 7,1 százalékkal, az országossal csaknem azonos mértékben emelkedett. A lakosság vásárlási feltételei és körülményei a jövedelmek növekedése mellett azáltal is kedvezőbbek voltak, hogy a kiskereskedelem tovább bővítette, korszerűsítette a városok és a községek bolti és vendéglátó-hálózatát, az idegenforgalmi szálláshelyeket, s általában javult az áruellátás. A megye kiskereskedelme 1981-ben 15,1 milliárd forint értékű árut forgalmazott, változatlan áron számítva 3,0 százalékkal, folyóáron 8,2 százalékkal többet, mint 1980rban. (A forgalom országosan is hasonló mértékben emelkedett.) Folyóáras adatok alapján a bolti élelmiszerek és élvezeti cikkek együttes forgalma 4,7, a ruházati cikkeké 6,4, a vegyesiparcikkeké 11,1 százalékkal emelkedett 1980-hoz viszonyítva. Vegyesiparcikkekből az eladott áruk értéke csaknem 7.4 milliárd forint volt. Jelentősen nőtt az eladott mennyiség, pl. porszívógépből. gáztűzhelyből, motor- kerékpárból, automata mosógépből. A vendéglátás bevétele 6,4 százalékkal emelkedett. Az év folyamán a megye , kiskereskedelmében is megkezdődött az új üzemeltetési (értékesítési) formák kialakítása. Az év végéig 5 zöldség-gyümölcs, 1 vegyesboltot, 79 vendéglátóhelyet adtak át az illetékes vállalatok szerződéses üzemeltetésre. A lakosság takarékbetét-állománya 1981. végén 5,8 milliárd forint volt, az év folyamán 600 millió forinttal emelkedett. A növekedés 33 százalékát a kamatjóváírások tették ki. LAKÁSÉPÍTÉS 1981-ben a megyében 3130 lakást építettek, ebből 1364- et a városokban, 1766-ot a községekben. Az épített lakások száma a városokban 32 százalékkal kevesebb, a községekben 1 százalékkal több volt, mint az előző évben. Megyei szinten tehát csökkent a használatba vett ösz- szes új lakások száma. A városok közül csak Békéscsabán építettek több lakást az előző évinél. A lakásgazdálkodás szempontjából figyelembe kell azonban venni, hogy az új építkezésekkel nem arányosan javul a lakásellátottság, mivel jelentős a lakásmegszűnések száma is a mesében. 1981-ben — részben a lakásállomány egy részének avultsága, részben a jelentős kárt okozó belvizek miatt — a városokban 376, a községekben 1546, összesen 1922 lakás szűnt meg. Megyei szinten 100 épített lakásra 61 megszűnt lakás jutott. A megszűnt lakások száma különösen nőtt a békéscsabai városkörnyék, a szeghalmi és a gyulai járás községeiben. Az épített lakások száma tehát összességében főként minőségi javulást eredményezett a lakásállományban, a mennyiségi ellátottságot csak részben javította. EGÉSZSÉGÜGY A lakosság egészségügyi ellátásának személyi és tárgyi feltételei tovább javultak. Az év végén 811 orvost tartottak nyilván a megyében, 4,1 százalékkal többet, mint egy évvel korábban. Növekedett az alapellátást biztosító orvosi körzetek száma, de néhány körzetben csak helyettesítéssel tudták ellátni a feladatokat. A szakorvosi ellátásban a szükségesnél kisebb javulás következett be, így 1981-ben sem sikerült csökkenteni a zsúfoltságot a Rendelőintézetek szakrendelésein. Az egészségügy területén kiemelt jelentősége van a kórházfejlesztésnek, korszerűsítésnek. A megyében 1981- ben jelentős előrelépés történt a fekvőbeteg-ellátás javításában. Az év végén Békéscsabán átadták rendeltetésének a 310 ágyas új kórházépületet, amelyben többek között belgyógyászati, csecsemő- és gyermekgyógyászati, fül- orr- és gégegyógyászati, valamint szemészeti osztályok működnek. Folyamatban van a gyulai megyei kórház felújítása is. Az év végén 8 százalékkal több kórházi ágy állt rendelkezésre a megyében, mint egy évvel ezelőtt. A bölcsődei ellátás megyei szinten tovább javult. Az év végén 2 százalékkal több, összesen 2260 bölcsődei hely állt rendelkezésre, 2 százalékkal kevesebb bölcsődés gyermek számára. A gyermekek elhelyezésében lényegében csak Békéscsabán voltak problémák, ott is a József At- tila-lakótelepen. A szociális otthonok összesen 1465 hely- lyel rendelkeztek, ezek száma egy év alatt nem változott. OKTATÁS — KÖZMŰVELŐDÉS Az óvodai ellátottság — részben a fejlesztések hatására, részben az óvodás korú gyermeklétszám csökkenése révén — kedvezőbb volt, mint egy évvel korábban. Az óvodai helyek száma 2,4 százalékkal, 16 937-re emelkedett, ugyanakkor az előző évinél 2,1 százalékkal kevesebb óvodás gyermek nyert elhelyezést. A fejlesztések nagyobb része a városok (elsősorban Békéscsaba) ellátottságát javította. Orosházán továbbra is a legzsúfoltabbak az óvodai intézmények. Az óvodai elhelyezés iránti igényeket a csökkenő gyermeklétszám ellenére sem lehetett maradéktalanul kielégíteni. Több mint 500 gyermek elhelyezését a megye gyermek- intézményei nem tudták biztosítani. A demográfiai hullám első nagylétszámú évjáratainak iskolás korba lépésével emelkedett az általános iskolai ta- ■ nulók száma. Az 1981—82. tanév elején 48 283 tanuló volt a megyében, 4,6 százalékkal több, mint egy évvel korábban. Különösen nagyarányú (13,3 százalékos) volt az első évfolyamosok létszámnövekedése; a 8. osztályosok száma 10,9 százalékkal több az előző tanévinél. Az idén 5700 tanuló fejezi be általános iskolai tanulmányait. A tanulók számának növekedése a jövőben folytatódik. Az osztálytermek száma — építések, bővítések és átalakítások révén — egy év alatt 111-gyel gyarapodott. A tanév elején összesen 1755 általános iskolai osztályterem volt a megyében. 1981-ben új iskolát építettek Békéscsabán, Békésen, Gádoroson; a mezőkovácsházi új és a szeghalmi új iskolát még az előző év végén adták át rendeltetésének. A fejlesztések ellenére még mindig elég nagy a megyében a szükségjellegű osztálytermek aránya: 19 százalék. A tanulólétszám emelkedésével a napközis ellátás iránti igény is nőtt. A tanév elején 20 487 gyermek elhelyezését biztosították a iskolai napközikben, de még több mint 1300 gyermek elhelyezését nem tudták megoldani. A városokban 49, a községekben 38 százalék a napközis tanulók aránya. Az általános iskolai tanerők száma 3,8 százalékkal, ezen belül a tanítói képesíté- sűek létszáma 5,6 százalékkal emelkedett. A középiskolák tanév eleji tanulólétszáma (7442) 2,3 százalékkal volt több az előző évinél. A gimnáziumokban 3534, a szakközépiskolákban 3908 tanuló kezdte meg, illetve folytatta tanulmányait, 3,5 illetve 1,2 százalékkal több, mint az előző tanévben. Bővült a választható szakok száma: számítástechnikai folyamatszervező szakon kezdődött el a tanítás, s zeneművészeti szakközépiskola létesült Békéscsabán. Javult a tanerőellátás: a tanerők száma a szakközépiskolákban 8,4, a gimnáziumokban 2,5 százalékkal emelkedett. A szakmunkásképző iskolákban mintegy 6600, az egy évvel korábbinál 5 százalékkal több fiatal tanul. A 2570 első évfolyamos tanuló 72 százaléka ipari-építőipari, 13 százaléka mezőgazdasági és élelmiszeripari, 15 százaléka kereskedelmi-vendéglátói pari szakmát választott. A jelentkezők 43 szakma közül választhattak. A tervezettnél nagyobb létszámmal indultak például az autószerelő, rádió- és televízióműszerész, a női- és férfiruha-készítő, a fodrász, a húsfeldolgozó és az élelmiszer-eladó szakmák első évfolyamai. Néhány szakmában — mint pl. kötő- és varrógépműszerész, marós, sertéstenyésztő, baromfihúsfeldolgozó — a szükségesnél jóval kevesebb fiatalt sikerült beiskolázni. 1981-ben a Békés megyei Jókai Színház 318 előadást tartott, néhánnyal kevesebbet, mint egy évvel korábban. Az előadások több mint felét Békéscsabán tartották. Az előadások látogatottsága összességében kisebb volt az előző évinél. Az év végén a megyében 92 filmszínház működött. A mozik befogadóképessége kismértékben nőtt. A megyében összesen 27 520 — az előző évivel közel azonos számú — előadást tartottak. A lakosság érdeklődésének növekedését mutatja, hogy a mozilátogatók száma 10 százalékkal emelkedett. Újszerű elképzelések Mezőhegyes! Cukorgyár új szerepkörben Több egyszerű kísérletnél. A Mezőhegyesi Állami Gazdaság és a cukorgyár egyesítésével egy évvel ezelőtt jött létre a Mezőhegyesi Mezőgazdasági Kombinát. Az esemény, legalábbis ami a cukorrépa-termesztést, -feldolgozást illeti, kedvező folyamatok elindítója lett. Ezek a folyamatok 1981'ben tovább erősödtek. Minden eddiginél magasabb letj a mezőgazdasági üzemekben a hektáronkénti cukorhozam. Ez egyrészt a termésátlagok, másrészt a cukortartalom növekedésének köszönhető. Az utóbbi a fontosabb, hiszen ez a termesztői munka gondosságának eredménye. meltessenek, amely minél kevesebb nem cukoranyagot, káliumot, nátriumot, nitrogént tartalmaz. Ez nemcsak a feldolgozást könnyítené, de az esetek túlnyomó többségében olcsóbbá válna a termesztés is. Az elmúlt két évtizedben a szomszédos Ausztria már jelentős eredményeket ért el ezen a téren. Most lehetőség nyílik az ottani tapasztalatok átvételére. Ennek lényege olyan talajvizsgálaton alapuló „receptek” készítése, amelyek segítségével egyben garanciát tudnának biztosítani. A talajvizsgálatokat az Agrovezőtlen hatását 1981-ben is érezni lehetett. A közelmúltban az AGR.O- BER felméréséket végzett, és több variációból álló rekonstrukciós tervet dolgozott ki. Ebből kiderül, hogy a legfontosabb és alaposan elhasználódott berendezések cseréje, már önmagában is több százmillió forintot emésztene fel. És akkor még nem esett szó arról, mennyibe kerülne, ha a napi feldolgozó képességet 50 százalékkal növelnék. Olyan óriási összegekről van szó, amelyek előteremtése meghaladná egy önálló A cukorgyár eddig is tartós, kiegyensúlyozott partneri kapcsolatokra törekedett. Ez az érdekeltségi rendszer változásával 1981-ben még inkább érezhető volt. A gyár közvetlen érdekei a legnagyobb termesztő gazdaság — a Mezőhegyesi Mezőgazdasági Kombinát 1800 hektáron a körzet répatermő területének mintegy 25 százalékán termeszt cukorrépát — érdekein belül valósultak meg. Hogy ez az újfajta érdekeltség a jövőben milyen irányt vesz, az majd a későbbiekben derül ki. Tény azonban, hogy a cukorgyártók gondjait már a mező- gazdasági üzemek is közvetlenebbül érzékelik. A fel- dolgozási veszteség csökkentése azonban ma még csak a kombinát ügye. Import helyett hazai A gyár az idén a korszerűtlen berendezések fokozottabb igénybevétele miatt — 140 ezer tonnával több nyersanyagot dolgozott fel, mint egy évvel korábban — nem egyszer a mezőgazdasági üzemek megértését kérte. És hogy a jövőben a cukorrépa-termesztés, -feldolgozás még inkább valameny- nyi érdekelt ügye legyen, jobban figyelembe vegyék egymás gondjait, készen állnak már az elképzelések. Az új program, amely a közelmúltban látott napvilágot, átfogja a cukorrépatermesztés és -feldolgozás valamennyi lényeges területét. Az elmúlt években bebizonyosodott, hogy a kiváló minőségű, import vetőmaggal hasznosított területekről hosszú évek óta magasabb termést takarítanak be a gazdaságok, mint a szerényebb tulajdonságokkal rendelkező, hazai vetőmagok alkalmazása esetén. Ez a vetőmagtermesztés hiányosságaira hívta fel a szakemberek figyelmét. Eddig a Mezőhegyesi Cukorgyár körzetében a répatermő terület 75 százalékát vetették be import szaporító anyaggal. A jövőben a jó minőségű vetőmagvak arányának növelésére van szükség. Az importból származó vetőmag azonban drága. A megoldás az lenne, ha a külföldivel azonos minőségű hazai vetőmag állna rendelkezésre. Olyan szaporítóanyag kellene tehát, amely ellenáll a betegségeknek, és megfelelő termesztés, technológia alkalmazása esetén, magas lesz a répa cukortartalma is. A mezőhegyesiek ezért a környező mezőgazdasági üzemekkel minőségi vetőmagtermesztés meghonosításán gondolkodnak. A vetőmagtermesztés meghonosítása így is csak az első lépcső lenne, hiszen a nyersanyag minősége legalább olyan fontos, mint a jó vetőmag. A gyárak régi törekvése, hogy a mezőgazdasággal olyan répát terA karbantartás időszakát élik a cukorgyárban. Képünkön elektromos berendezések mérését végzik Fotó: Veress Erzsi kémiai Állomás végezné, és a mérésekre alapozva készülnének el a termesztési technológiai ajánlások. Együttműködés a kutatókkal Az utóbbi években a kutatóintézetek kevés, a gyakorlat számára valóban hasznosítható tapasztalatot adtak a mezőgazdasági üzemeknek. Az új cukoripari rendszer, amelyről most szólunk, tulajdonképpen ezen a területen is előrelépéseket tervez. A gondot ma elsősorban abban látják, hogy a kutatóintézetek és a gazdaságok kapcsolata nem kielégítő. Ezért a most folyó munkába bevonják a cukorrépa-termesztési kutatóintézetet, valamint az Agrokémiai Kutató Intézetet is. A tudományos alapokon nyugvó répatermesztés, illetve -feldolgozás integrálása így gyakorlatilag egy kézben összpontosulna. Mezőhegyes élenjáró szerepet tölthetne be egy új típusú rendszer magas színvonalú szervezésében. Ehhez nemcsak az elhangzottak megvalósítására van szükség, hanem az ehhez igazodó, ennek megfelelő cukorgyári korszerűsítésre, bővítésre is. Annak idején, amikor a gyár még a tröszti szervezethez tartozott, nem kapott megfelelő ösz- szeget az elavult technológiai sorok felújítására. Az elmaradt rekonstrukció kedcukorgyár erejét. A beruházások persze a kombinát teherbíró képességét is alaposan próbára tennék. Az elképzelések szerint a program teljes kibontakozása 5— 10 évet venne igénybe. És ami nem mellékes A szóbanforgó program a cukorgyári melléktermékek hasznosítását is tartalmazza. A répaszelet értékesítése az elmúlt években igen sok gondot okozott. Eddig megoldatlan volt a nedves szelet tárolása és szállítása is, amely nemegyszer nehéz helyzet elé állította a mező- gazdasági üzemeket. Még akkor is, ha a nedves szelet ára viszonylag kedvező, hiszen 100 kilogramm mindössze 4—5 forintba kerül. A száraz szelet szállítása és tárolása már jóval olcsóbb, ám magas ára — 380 forintba kerül 100 kilogramm —, gazdaságtalanná teszi a fel- használást, és ráadásul a szárítást a gyár is csak veszteséggel tudja megoldani. A legjobb az lenne, ha a gyár közelében a cukor- répa-termelő gazdaságokkal közösen hízómarhatelepet létesítenének. Hatalmas ősz- szegeket lehetne megtakarítani a szállítás költségein, olcsóvá válna az állatok takarmányozása. Mindezek ma még csak elképzelések. Olyan újszerű elképzelések, amelyek megvalósítását nem lenne értelme halogatni. Kepenyes János
