Békés Megyei Népújság, 1982. január (37. évfolyam, 1-26. szám)

1982-01-15 / 12. szám

1982. január 15., péntek

ŰHEE23

Előtérben a nők egészsége

Beszélgetés dr. Zsögön Évával,

az Országos Munka- és Uzemegészségiigyi Intézet főigazgatójával

Hazánkban megvalósult a nők teljes foglalkoztatása. Statisztikák adják hírül, hogy a keresőképes korú nők 80 százalékának van munkaviszonya. Pusztán az iparban 1 millió 400 ezer nő dolgozik, s a mezőgazdaságban is meghaladja számuk az 1 milliót. Sokan vállalnak munkát a kereskedelemben, a közlekedésben és a szolgáltatás különböző területein. A társadalmi munkamegosztásban részt vállaló nők egészségvédelme sajátos feladat, sok tekintetben megkülönböztetett módon történik. A dolgozó nő munkaegészségügyi helyzetéről és üzemegészségügyi ellátásáról beszélgettünk dr. Zsögön Éva főorvossal, az Országos Munka- és Üzemegészségügyi Intézet főigazgatójával.

— Mi indokolja, hogy a munkaegészségügyi ellátásban különbséget tegyünk a nemek között?

— A tudomány és a technika fejlődésével, az újfajta technológiák bevezetésével, az üzemegészségügy feladata is megváltozott. Több, régebben meglevő ártalom megszűnt, ugyanakkor újak jelentkeztek. A munkavégzés, munkakörülmények

megfelelő, egységes, biztonságos kialakításával,

megszervezésével kapcsolatos egészségügyi előírásokr normatívák mindkét nemre érvényesek, de egyes esetekben külön a nőkre vonatkozó szabályozások is szükségesek. Alapvetően a férfi- és a női szervezet különbsége — például az antro- pometriai, a fiziológiai eltérések, az utódok védelme — indokolják ezeket a külön nőkre vonatkozó előírásokat. Például: a fizikai munka nehézségi fokának megítélésekor — nőknél — a férfiakra megadott értékek 70 százalékát kell figyelembe venni. Eltérőek — férfiak és nők között — az egyes munkakörökkel járó foglalkoztatási szabályok is.

— Az e szabályokkal kapcsolatos, most készülő rendelettervezet milyen ismereteket feltételez?

— Az Egészségügyi Minisztérium felkérésére rendelet- tervezetet készítettünk elő a nők, a terhesek és a fiatalkorúak egészséges, biztonságos foglalkoztatásának szabályairól. A rendelet a jelenleg érvényben levő jogszabályt teszi korszerűbbé, meghatározza majd a nők, terhesek, fiatalkorúak számára tiltott munkaköröket egyes vállalatoknál. A munkaköri jegyzék kidolgozásába be kell vonni az üzemorvosokat, a vállalat szakszervezetének képviselőjét, és szükség esetén a területi Állami Közegészségügyi Felügyelőséget is. 1981 elején jelent meg az az egészség- ügyi miniszteri rendelet, amely a munkaköri alkalmassággal, az időszakos orvosi vizsgálatokkal foglalkozik. Meghatározza a munkába állást megelőző, valamint a munkaviszony alatti orvosi vizsgálatok (klinikai,

A falusi lakóépületek hagyományainak megőrzésével is elérhető magasszínvonalú korszerűsítés. fejlesztés megtervezésére hirdetett országos pályázatot az ÉVM, a MÉM, valamint a Baranya és Borsod megyei Tanács. Az a cél, hogy a tervezők a meglevő falusi lakóépületek korszerűsítésére, átépítésére, újabb lakóházak és gazdasági épületek telepítésére dolgozzanak ki olyan terveket, amelyek mesz- szemenően kielégítik a falusi életmód változásainak igényeit, és az új létesítményeket harmonikusan beillesztik a történelmi faluképbe, a falusias településszerkezetbe. Példateremtő alkotásokat kérnek, hogy ezeket a hagyománytisztelő korszerű megoldásokat az ország valamennyi falusi településén útmutatásnak vehessék az építők, a tervezők és az építésügyi hatóságok egyaránt. Fontos követelmény, hogy több épílaboratóriumi, szakvizsgálatok stb.) rendjét és gyakoriságát. Mindennek előfeltétele a munkakörülmények ismerete, ezért a munkahelyek egészségügyi ellenőrzését rendszeresen, folyamatosan végzik a közegészségügyi-járványügyi felügyelőségek munkaegészségügyi osztályai. Az általános munkahigiénés ellenőrzések keretében meghatározzák például a levegőben levő vegyi, poranyagok koncentrációját vagy pl. az üzemek zajszintjét. A mérési eredményeket egybevetik a megengedett normatívákkal, s a továbbiakban, azok szerint intézkednek.

— Hogyan fejlődött az elmúlt évtizedben az üzemorvosi ellátás?

— E tekintetben nagy feladat hárul az üzemegészségügyi szolgálatainkra, amelyek fejlesztését a Minisztertanács 1974. évi határozata írta elő. Ezt követően az Egészségügyi Minisztérium irányelvet adott ki az üzemorvosi ellátás továbbfejlesztéséről. Azóta változott az üzemorvosok képzése, fokozódott erkölcsi és anyagi megbecsülésük,

mindennek köszönhető, hogy egyre több szakorvos választja ezt a pályát. Az üzemek nagy részébe főfoglalkozású üzemorvosok kerültek, 65 százalékuk táppénzes betegállományba veheti a beteget. A több mint másfél ezer főfoglalkozású üzemorvos mellett 2324 a részfoglalkozású üzemorvosok száma. Folytatódott az üzemi körzetek szervezése is. Az elláttás fejlődésében szerepet játszott az is, hogy az intézmények integrációjával az üzemegészségügyi hálózat is a kórházak szervezetébe került.

— Milyen funkciót lát el az Országos Munka- és Üzemegészségügyi Intézet a dolgozók, a dolgozó nők egészségvédelmében?

— Feladataink között szerepel a Volgozókra, külön a munkát vállaló nőkre vonatkozó vizsgálatok elvégzése, és ebből adódó szervezési, módszertani feladatok megoldása. Az elmúlt években foglalkoztunk többek között a textiliparban dolgotési ütemet tervezzenek a lakóházak és a gazdasági épületek létesítésére is. A tervezőknek helyszínrajzon kell bemutatni a háztáji gazdaság és a lakás elhelyezését, a különböző épületek megközelítését, kiszolgálását, tehát a porta egész belső forgalmát. Portánként legalább két állatfaj tartásának, a háztáji kertgazdálkodásnak és a kisgé- pesítéshez szükséges berendezések elhelyezési és közlekedési igényeinek feltételeit is meg kell teremteni a tervezőknek.

Az érdeklődők az Építésügyi és Városfejlesztési Minisztérium tervezési főosztályán már átvehetik a pályázati kiírást, s a kész terveket legkésőbb május 3-ig kell elküldeni a Baranya megyei Tanácsnak. A legjobb tervek díjazására és megvásárlására 580 000 forintot irányoztak elő. A bírálóbizottság legkésőbb május végéig hirdeti ki a pályázat eredményét.

zók morbiditási kérdéseivel, vagyis a megbetegedési arányokkal. Folytattunk toxikológiai, ergonómiai és higiénés kutatásokat. Részt vettünk számos jogszabály előkészítésében. A terhes nők védelmét szolgálják a velük kapcsolatos vizsgálataink, amelyek népesedéspolitikai célokkal összhangban össztársadalmi érdeket is szolgálnak. Intézetünkhöz tartozik a Csepel Művek üzemi rendelőintézete és üzemi orvosi rendelői is, emellett 24 ágyas fekvőbeteg-osztályunk van az István-kórházban, a munkahelyi foglalkozással összefüggő betegségek vizsgálatára, gyógyítására.

Uzemegészségügyi főosztályunk koordinálásával intézetünkben rehabilitációs munka is folyik, és természetesen az üzemi orvosok közreműködésével kapcsolatban vagyunk az üzemek rehabilitációs bizottságaival. Tudományos kutatómunkánk és a kutatási eredmények gyakorlati alkalmazása, valamint szervező, szakmai irányító tevékenységünk azt a célt szolgálják, hogy a munkavégzésből, -körülményekből, -környezetből eredő káros hatások megelőzhetők legyenek, és a foglalkozási betegségek csökkenjeBékéscsaba, Ügyvédi Munkaközösség előcsarnoka. Vékony, borostás arcú férfi ül a széken. Szeme fémesen csillog. Hadarva beszél. Indulatos mozdulattal mutatja a tenyerét.

— Nézze meg a kezemet, hát így állok. Volt házam, de a feleségem kapta meg, hogy elváltunk. Most, 38 évesen újra kezdhetem az életemet. Az a borzasztó, hogy volna miből. Anyám után örököltem egy fél tanyát, mégse nyúlhatok hozzá.

— Mi az akadálya?

— A haszonélvezet.

— Ki a haszonélvező?

— Az apám — mondja tompa hangon. — Ügy hallottam, lehet tenni ebben az ügyben, hogy lemondjon az én részemre.

— Miért nem egyeznek meg?

— Ugyan kérem, ez szóba sem jöhet.

— Akkor mit akar tenni?

— Perelni.

— A saját apját?

Egy pillanatra elgondolkozik.

—■ Hát, kérem, nincs más megoldásom. Különben is van mit aprítania a tejbe. Fogához veri a garast, mint egy zsugori.

Sz. Pál tsz-nyugdíjas 72 éves kora ellenére olyan, mint a szikla. Még nem kezdte ki igazán az idő. Hizlal, tejet hord, és még a tanyát is karbantartja.

— Igaza van a fiamnak. Van mit aprítanom a tejbe. Nem tudok meglenni munka nélkül. Amíg bírom, csinálom.

— Aztán mi lesz?

— Ezen még nem gondolkoztam. Talán, ha a fiammal szót tudnék érteni, akkor más lenne a helyzet. Kijöhetne hozzám is lakni. Ha ráhajtana a munkára, itt volna jövedelem.

A tiszta szobában beszélgetünk. A búboskemence ontja a melegt. Én az asztalnál ülök, ő a padkán. Inas, agyondolgozott keze ökölbe záródik, ahogy combján nyugtatja. Olyan, mint két hatalmas rönk. Látom

Új diagnosztikai eljárás a gyermekgyógyászatban

Az NDK-ban évente mintegy hatezer emésztési zavarokban szenvedő csecsemőt és kisgyermeket kezelnek, ez mintegy 3 százaléka a gyermekklinikákra felvett betegeknek. A gyermekkori emésztési zavarok súlyos testi és szellemi károsodásokhoz vezethetnek, ezért a betegség korai felismerése, a gyors segítségnyújtás és a hathatós kezelés elengedhetetlenül fontos.

A lipcsei gyermekklinikán most új diagnosztikai eljárást dolgoztak ki a gyermekkori emésztési zavarok felismerésére. Az új módszer megrövidíti a diagnózis megállapításához szükséges időt, ugyanis a kifejlesztett kétcsatornás szondával lehetővé válik a vékonybél egyes részeinek specifikus oldattal történő átöblítése, és így gyorsabb vizsgálata. A szájon át behelyezett szonda helyzetét a vizsgálat alatt röntgennel ellenőrzik.

Korábban a kis pácienseket hónapokon át speciális táplálékkal látták el, hogy a megfigyelt emésztési folyamatokból következtethessenek a betegség okaira. Az új eljárás segítségével ma gyorsan kiszámíthatják, milyen kiterjedésűek az emésztési zavarok, mi hiányzik a beteg táplálékából, és hogyan lehet a rendellenességeket kiküszöbölni.

az arcán, őrlődik magában. Hirtelen felemeli a hangját:

— Nem vagyok én olyan rossz ember, odaadnám a pénzt, mert a fiamnak nem a fél tanya kell, sem az itteni munka, hanem a pénz. De az olyan, kérem, mintha ki- hajítanám az ablakon.

— Miért?

— Mert a pénz valahogy mindig kifolyik a kezéből.

— Azt mondta, új életet akar kezdeni, spórolni fog.

— Fogadkozni azt könnyű, na majd hónaptól kezdve másképpen lesz. Ismerem az ilyen szólamokat, hallottam már többször tőle, meg a feleségétől is. Csakhogy az fabatkát sem ér. Engem úgy nevelt az apám, hogy mindig félretegyek valamit, még az ínséges esztendőkben is. Mert a rossznál is jöhet rosszabb. Itt a tanyákon különben nem lehetett boldogulni másképpen.

— Miért nem tanította meg erre a fiát?

Leveszi a kucsmáját. Gonderős homloka, mint valami óriás torony magasodik az arca fölött.

— Mikor beléptünk a feleségemmel a tsz-be, bizony nem volt valami fényes a kereset, a háztáji azonban kisegített. Arra kértük, maradjon velünk, ki fogunk jönni valahogy, ha másképp nem, hát a jószágból. De hát nem lehetett vele szót érteni. Pestre ment, meg Százhalombattára, de dolgozott bányában is. Sokszor dicsekedett! hogy 6-7 ezer forintokat keres. Nagy summa volt ez akkoriban, örültem, hogy boldogul. Reméltem, félretesz magának. És tudja mit válaszolt: én nem a pénznek élek, még fiatal vagyok, szórakoznom kell. Huszonkilenc éves volt, amikor megnősült. Ilyen kereset mellett félre kellett volna tennie egy csomó pénzt. Am csak arra tellett, hogy a lakodalom után elmenjenek nászútra. Hát nekem megállt az eszem. Hogy lehet ilyen felelőtlenül nekivágni az életnek? Másoktól hallottam, hogy manapság ez a módi. A fiatalok egy része fütyül a holnapra. A menyem is üres kézzel jött, pedig az is már 25 éves volt.

Hagyományőrző korszerűsítés falun

nek.

Nógrádi Tóth Erzsébet

Az öreg zsugori

A megszokott ízű ivóvíz a jó! Fot6. Fazekas Lás2ió

Aztán megszületett az első gyerek, kellett a lakás. Kaptak egy OTP-set, de pénzük nem volt. Segítettem nekik. Aztán kiderült, ez sem volt elég.

— Miért?

— Elváltak. A lakást a bíróság a menyemnek ítélte. Ö neveli a két unokámat. A fiam ismét Pesten vállalt munkát, ha egyáltalán vállalt, mert mindenáron ki akart bújni a gyermektartási kötelezettség alól. Megsajnáltam a két gyereket. Minden hónapban küldök nekik pénzt. Többre már nem vagyok képes. Hagyjanak nekem békét. De ha bíróság elé citálnak, ám legyen.

Odakinn dühös csaholásba kezd a kutya. Miközben a fejébe nyomja a kucsmát, még kavarog benne az indulat és a keserűség.

Ifjú Sz. Pálné a megye- székhely egyik lakótelepén lakik. Szép arcú, vidám asz- szony. Ám ahogy a beszélgetés a válásra terelődik, elsötétedik a tekintete.

— El kellett válni, más megoldás nem volt.

— Elvégre miért?

— Hosszú a nóta. A lényeg az, hogy a férjem italozni kezdett. De különben is rosszul indult a mi házasságunk.

— Hol ismerkedtek meg?

— Pesten. Én is albérletben laktam, meg ő is. Mielőtt összekerültünk volna, hazalátogattunk. Elmondtuk, mi a szándékunk. Anyósom nagyon megértő volt, de apósomnak, majdnem az első szava az volt, hogy mennyi pénzünk van, hogy félre tettünk-e valamit?

Még az emlékezés is idegesíti. Cigarettára gyújt, remeg a keze.

— Soha életemben nem pirultam annyit — folytatja —, mint akkor. Egyszerűen nem tudta megérteni, hogy miért nincs betétkönyvem. Nekem nem volt magas keresetem, de 800 forintot fizettem az albérletért, meg aztán élni is kellett! Később is szálka voltam a szemében emiatt.

— De ehhez a lakáshoz mégis ő adta a pénzt.

— Az igaz, csak utána legalább békén hagyott volna minket. Mindenbe bele akart szólni, hogy mit vegyünk, hogyan öltözködjünk. Igaz, a beugrót ő adta a lakáshoz,

de a kölcsönt mi törlesztettük, azaz, most én, egyedül. Ez pedig havonta, a rezsivel együtt 1500 forint. Arra már nem futotta a pénzünkből, hogy bútort vegyünk, kénytelenek voltunk újabb kölcsönt kérni. Ez aztán beadott! Mert, hogy ezért is én vagyok a hibás. Ahelyett, hogy spórolnánk, újabb költekezésbe zavarom a fiát. Pali nagyon ragaszkodott a szüleihez. Azt hiszem, valamiféle anyagi biztonságot jelentettek számára. Azelőtt is előfordult, hogy felöntött a garatra, de ezután ... nem találok rá szavakat!

— Most meg perelni akarja.

— Én ehhez nem szólok egy szót sem, csak annyit mondok, amíg Pesten albérletben laktunk, jól kijöttünk.

— Nem sajnálja az apósát? Idős ember létére gondoskodik az unokáiról. A fia azonban a gyermektartási díjról is megfeledkezik.

— Ez az én dolgom, a törvény nem írja elő, hogy követeljem a gyermektartási díjat.

— Mennyi pénzt adott az apósa a gyerekeknek?

— Kérdezze meg tőle, van egy notesza, abban mindent följegyez.

— Megköszönte a segítséget?

Magasra fújja a füstöt, aztán csak legyint.

— Nem tagadom, jól jön a segítség, de ami ezzel jár, arról nem tudok indulatok nélkül beszélni. A múltkor azzal gyanúsítgatott, hogy azt a pénzt, melyet a gyerekeknek adott, magamra költöttem.

Sötétedik. Az utcán esik a hó. Emberek sietnek el mellettem. Fiatalok, középkorúak, idősek. Nézem őket, és kavarognak bennem a zaklatott gondolatok. Mi van az arcok mögött, milyen sorsok, milyen szenvedélyek lappanganak? A bölcsődéből egy nyugdíjas házaspár viszi haza az unokát. Dédelgetik, becézgetik. Vajon megköszöni-e valaki ezt a segítséget? Bizonyára, hiszen vidám az arcuk. Nem úgy, mint Sz. Pálé. Ám az ő öröme is az unokák öröme. Értük dolgozik kora reggeltől késő estig. Köszönetét sem vár, csak annyit, hogy békén hagyják.

Serédi János