Békés Megyei Népújság, 1982. január (37. évfolyam, 1-26. szám)

1982-01-15 / 12. szám

1982. január 15., péntek o Gabonaszalmából brikett Program a talaj termőképességének növelésére Gazdasági jelentőségének megfelelően már több ma­gas szintű párt- és állami határozat született legfonto­sabb természeti erőforrásunk, a termőföld védelmére, okszerű használatára, termékenységének fokozására. Ilyen volt az MSZMP Központi Bizottságának 1978. már­cius 15-i határozata is, amely a mezőgazdaságban vég­bement folyamatok általános és átfogó értékelésén be­lül kiemelt hangsúlyt fektetett a melioráció végrehajtá­sára. Békés megyében a melio­ráció ma már nyilvánvalóan a mezőgazdasági fejlődés egyik leglényegesebb meg­határozó eleme, hiszen nagy kiterjedésű és igen értékes szántóterületek hozama esik ki belvízi elöntések miatt. Az elöntött területek termő- képessége jelentősen csök­ken, és csak hosszú idő múl­tán nyeri vissza eredeti ál­lapotát. Ezeken a területe­ken a talaj termőképességét elsősorban a belvízrendezés­sel, okszerű talajerő-gazdál­kodással és más szükséges meliorációs beavatkozással állíthatjuk csak vissza. * * * Megyénkben — az elmúlt tíz évben átlagosan — a szántóterületnek csaknem négy százaléka maradt ve- tetlen az említett gondok miatt. Ezért az MSZMP Bé­kés megyei bizottsága a központi elgondolásokkal összhangban határozatot ho­zott, amelyben a következők szerint irányozta elő a leg­fontosabb tennivalókat: „Fel kell gyorsítani a melioráci­ós beruházások ütemét, és a minimálisra kell csökkente­ni az értékes, belvízsújtotta területek nagyságát ...” A határozat végrehajtására számos állami és gazdasági intézkedés született, ame­lyek eredményeképpen az V. ötéves tervben 570 millió fo­rint nagyságú, teljes körű meliorációt végeztek el. amely 40 százalékkal több az előirányzottnál. Ez idő alatt megvalósult 50 ezer hektáron a vízren­dezés, 20 ezer hektár talaj- javítás, és mintegy 31 ezer hektáron a mélylazítás. Az V. ötéves tervidőszak komp­lex meliorációja a talaj ter­mőképességének jelentős ja­vulását eredményezte. Jó példa erre Battonya térsége, ahol rendezett területeken 10 tonna körüli kukorica ter­mett hektáronként. A III., illetve a IV. ötéves tervben elkészült meliorációs beru­házások egy része viszont csak alacsony színvonalon működik. Ennek legfőbb oka a komplexitás hiánya, és az alacsony szintű mű­szaki megoldások alkalmazá­sa. Megyénkben jelenleg in­tenzív meliorációs munka folyik gyorsított program ke­retében. A térségi komplex melioráció elvégzésében még 53 üzem érdekelt, mintegy 183 ezer hektárral. Ebből a VI. ötéves tervidőszakban 65 ezer hektárnyi terület talaj­rendezését tűzték ki célként. 1,3 milliárd forint értékben. 1981-ben már 13 ezer hek­táron mintegy 204 millió fo­rint felhasználásával végez­ték el a munkát. * * * A megyei tanács mezőgaz­dasági és élelmezésügyi osz­tálya a részfeladatok jobb összehangolásáért a felelős­ség egyértelműsítéséért — 1980-ban — az AGROBER-t jelölte ki „generál” tervező­nek, illetve lebonyolítónak, így az AGROBER fő felada­ta lett a távlati térséjji kon­cepciók kidolgozása, a meg­határozott feladatok lebon­tása, az éves kiviteli tervek biztosítása, szükség esetén altervezők bevonásával. A beruházás biztosításáról — a kivitelezés során — a ter­vekben foglaltak maradékta­lan végrehajtásáról, műsza­ki ellenőrzéséről szintén az AGROBER gondoskodik. Megszervezi a befejezett meliorációs beruházások üzembe helyezését, a pénz­ügyi elszámolást, valamint a szavatossági ügyek koordi­nálását is. Ismeretes, hogy az utóbbi időszakban megváltozott az állami támogatás rendszere, így ennek mértéke — üze­menként — eltér a korábbi tervidőszakétól. A csökkenés különösen a megye déli terü­letein érezhető, ahol az egy főre jutó bruttó jövedelem viszonylag magas. Viszont ezeken a területeken lehet­ne a leghatékonyabban és a legeredményesebben megol­dani a komplex meliorációt. Ma már bizonyított tény, hogy ezen az „aranylöszhá- ton” rendkívül gyorsan megtérül a befektetés. A je­lenleg érvényben levő sza­bályozók alapján a még hát­ralevő komplex melioráció­ban érdekelt üzemek közül 23 gazdaságnál 70 százalé­kos, kilenc gazdaságnál 60 százalékos, 12 gazdaságnál 50 százalékos és kilenc gaz­daságnál 40 százalékos lesz várhatóan az állami támoga­tás mértéke. így a jövőben csökkenni fognak az igény­be vehető központi források, és növekszik a saját erő ará­nya. * * * A már kiadott okiratokat a szabályzók változása nem érinti. A viszonylagosan tő­keerős gazdaságok még így is kiemelt feladatként keze­lik a komplex meliorációs beruházás megvalósítását, hi­szen ez nemcsak népgazda­sági, hanem alapvetően sa­ját érdekük. Kiemelt fel­adat. a beruházások funk­cióképességének javítása, a magasabb szintű műszaki megoldások alkalmazása, valamint a már meglevő meliorációs beruházások kar­bantartása. Valamennyi üzemben — ahol jelentősebb melioráció volt vagy lesz — célszerű a tala.irendezés sze­mélyi feltételeinek minden szintű biztosítása is. A nagytérségi meliorációs programhoz illeszkedő üze­mi meliorációs beruházások megvalósulását a kis mér­tékben megváltozott támoga­tási feltételek nem akadá­lyozhatják. A társadalmi és ökonómiai szempontok to­vábbra is az eredeti térségi koncepció végrehajtását in­dokolják. Dr. Fórján Mihály A MEZŐGÉP Tröszt 14 vállalata a kooperációs lehe­tőségek még jobb kihaszná­lásával, eddig importált be­rendezések gyártásának meg­szervezésével és az export fokozásával kívánja jövedel­mezőbbé tenni munkáját. Mind szélesebb körűen kielé­gítik a hazai mezőgazdaság és élelmiszeripar gépigényét is. Terveik szerint az ötéves tervidőszak végére a mező- gazdasági erőgépek kivételé­vel szinte teíjeskörűén biz­tosítani fogják a gépellátást. A tröszt tavaly óta na­gyobb önállóságot élvező gyárai — a piaci változá­sokhoz való rugalmasabb, közvetlen igazodással — már 1981-ben is kiemelkedő ered­ményeket értek el. Az idén 7 százalékos, tehát az ipari átlagnál nagyobb ütemű ter­melésnövekedést irányoznak elő. Ez várhatóan több mint 16 milliárd forintnyi árbevé­telt tesz majd lehetővé. A MEZŐGÉP Trösztnél készü­lő gépek, alkatrészek zöme belföldre kerül. Az egyes üzemek szolgáltatásai ugyan­csak a hazai szövetkezetek, gazdaságok munkáját segí­tik. KGST-beli partnereik­nek több mint 4 milliárd, a tőkés cégeknek pedig másfél milliárd forintért szállítanak gépeket és technológiákat. A trösztnek a hazai piacra is kínált idei választékában új hengeres bálázók, cukorrépa­betakarító kombájnok és univerzális kis traktorok sze­repelnek, valamennyi olyan termék, amelyekből eddig több millió dollárért impor­táltak. A tröszti fejlesztőin­tézet munkája nyomán az idén bemutatják azt a beren­dezést is, amely gabonaszal­mából a barnaszénnel egyen­értékű brikettet képes előál­lítani a háztartások számára. A hazai MEZŐGÉP-ipar mind szélesebb körűen be­kapcsolódik a nemzetközi munkamegosztásba. Tovább bővülnek a szakosítási és a kooperációs kapcsolatok a szocialista országokkal, első­sorban a Szovjetunióval. A szovjet vállalatokkal előre­haladott tárgyalásokat foly­tatnak nagy teljesítményű zöldségbetakarító gépek kö­zös gyártásának megszerve­zéséről. Néhány nagyobb tő­kés céggel pedig vegyes vál­lalatok alapításáról tárgyal­nak az alkatrész- és rész­egység-kooperációk kiszéle­sítése érdekében. így, csak­úgy, mint eddig a Claas- kombájnok és a Hesston- szecskázógépek importját a magyar MEZŐGÉP-gyártás ellentételezi, s a korszerű, mezőgazdaságunk számára fontos nagy berendezések be­hozatala nem terheli a nép­gazdaság fizetési mérlegét. A MEZŐGÉP Tröszt komp­lett gépsorainak, üzemeinek továbbra is jó a piaca itt­hon és külföldön. Az év vé­géig átadják a Váci úti ke­nyérgyárat, amely a főváros ellátását nagymértékben ja­vítja majd. Ugyancsak az idén befejezik egy nagy tel­jesítményű malom és egy újabb kenyérgyár szerelését Algériában is. Nigériában nemrég helyeztek üzembe magyar vágóhidat, s most Irakban kezdik meg vágó­híd- és baromfifeldolgozó te­lepek építését, szerelését. Ez évi exporttervükben Algériá­ba és Kínába szállítandó ta­karmánykeverő üzemek, va­lamint spanyol megrendelés­re készülő újabb konzerv­gyár is szerepel. Pecsenyebárány és birkatej A Szeghalmi Állami Gazdaság csaknem 4 ezer hektárnyi lege­lővel rendelkezik, ahol több év­tizedes hagyományai vannak a juhtartásnak. Az elmúlt év de­rekán elkészült az állami gaz­daság károlyderéki kerületében az az ötezer anyaférőhelyes komplett juhtelep, ahol korsze­rű tartási körülmények között van az anyalétszám kétharmada. A komplex telep benépesítését már tavaly megkezdték, s az elmúlt hónap derekán megkez­dődtek a telepen az ellések, ami ezekben a napokban jelentősen emelkedik. Az új telepen több célú hasz­nosításra tartják az állományt. Természetesen az egyik fő ter­mék a hús. A saját szaporulaté és a vásárolt bárányok adják a hizlalda alapanyagát. Ez év­ben 22—23 ezer pecsenyebárányt értékesítenek — csaknem teljes egészében tőkés exportra. A birkatej, ami másutt mel­léktermék. és visszaszoru’t. itt fő termékké lépett elő. A fejő- állásokban egyszerre 48 birka fejősére nyílik mó<f a7 Alfa-La- val fejőberendezéssel. A gazda­ság az idén mintegy 82—83 ezer liter birkatejet szállít feldolgo­zásra a Hajdú-Bihar megyei Tej­ipari Vállalatnak, ahol — főként közel-keleti exportra — Kaskavál sajtot gyártanak belőle. Az ér­tékesítésre kerülő tej jó üzlet, ugyanis a minőségtől függően literenként 22—24 forintot fizet­nek érte a gazdaságnak. Az or­szág egyik legkorszerűbb komp­lex juhtelepét a7 állami gazda­ság a műszaki fejlesztési alap­ból a hazai juhtartó nagyüze­mek közül az elsők között va­lósította meg. A telep már eddig is gazdag tapasztalatokkal segített,. a szakembereket. Január 21-én a Debreceni Agrártudományi Egyetem szervezésében itt tarta­nak továbbképzést a juhtenyész­tésben dolgozóknak, akik újabb ismeretekkel bővíthetik tudásu­kat. s a szerzett tapasztalato­kat otthon is hasznosíthatják. — sz — Ha Békéscsabán, a Békési úton végigmegyünk, egy magasépítésű csővezetéket láthatunk, ami az út felett halad át. A vezeték az ÁÉV központi ipartelepét és a DÉMÁSZ hőerőművét köti össze, az elmúlt év őszétől. Óránként 13 ezer és fél — Az 1200 méter hosszú vezeték 16,3 millió forintba került — válaszolta Lajtai Lajos. — Saját fejlesztési alapunkból 8,3 milliót for­dítottunk rá, és ezenkívül nyolcmillió forint fejlesztési alapot adtunk át a DÉ- MÁSZ-nak. energiafejleszté­százezer forint. Mivel a ve­zeték a gyár előtt megy el, kézenfekvő volt a megoldás. Januárig az egységnyi gőz 630 forintba került a válla­latnak. Ezentúl várhatóan a 480 forintot sem éri el ez az összeg. Ezenkívül mun­kaerő-megtakarítással is A vezeték a gyár előtt halad Fotó: Veress Erzsi tonna gőz szállításra alkal­mas. Ez a mennyiség jelen­tősen meghaladja a központi ipartelep óránkénti három­tonnás gőzigényét. A fölös kapacitás egy részét 1981 novembertől a Békés megyei Üdítőital-ipari Vállalat, il­letve ez év január közepé­től a PATEX békéscsabai gyára köti le. Ezenkívül tár­gyalásokat folytatnak a csat­lakozásról a FÜSZÉRT és a TÜZÉP vezetői is. Hz előzmények — A központi ipartelep hőenergia-ellátását miért nem saját kazán üzemelte­tésével oldották meg? — kérdeztük Kerekes Istvánt, az ÁÉV műszaki főmérnö­két. — A telep fejlesztésének végleges körvonalai 1977- ben alakultak ki — mond­ta. — Ekkor hagyták jóvá a beruházási tervünket. Elkép­zelésünkben gáztüzelésű, ön­álló kazánház létesítése sze­repelt. Elvégeztük a gazda­sági számításokat, és kide­rült, csaknem kétmillió fo­rintot megtakarítunk, ha az erőműtől kapjuk a gőzt. — A megépített vezeték kapacitása négy és félszere­se a telep fogyasztásának. Mi indokolta a jelentős túl­méretezést, a nagyobb ke­resztmetszetű gőzvezeték építése nem jelentett-e fe­lesleges kiadást? — Az igaz, hogy napja­inkban mndössze három ton­na az óránkénti felhaszná­lásunk — válaszolta Kerekes István. — De a fejlesztések után vállalatunk nyolc ton­nát fog felhasználni órán­ként, Amikor a vezeték melett döntöttünk, a környé­künkön‘levő gazdasági egy­ségek vezetőit megkerestük, és igényfelmérést végeztünk. Ennek alapján valósítottuk meg az építést. A mérete­zéshez hozzátartozik, hogy az ilyen jellegű vezetékeknél a tartószerkezet építése igény­li a legtöbb pénzt. A cső ke­resztmetszete csak kis mér­tékben befolyásolja a ráfor­dítást. Már csak ezért is cél­szerű bizonyos ráhagyás. II költségek A gőzvezeték megvalósí­tásának költségeiről Lajtai Lajost, az ÁÉV fejlesztési és beruházási osztályának vezetőjét kérdeztük. sí hozzájárulás címen, a szükséges kazántelepítések­re. A 8,3 millió forintos be­fektetés a belépők befizeté­seivel csökkenni fog. Ösz- szesen hárommillió forintos megtérülésre számítunk. Ese­tünkben nem igaz a mondás, hogy, amit nyerünk a réven, elvesztjük a vámon. Az erő­műben egy tonna gőz előállí­tása olcsóbb, mint saját ka­zánt működtetni. A nagyobb kazánnak jobb a hatásfo­ka. S még akkor nem szól­tunk az egyéb megtakarítá­sokról. II megoldás Január közepétől a PA­TEX békéscsabai gyára is a vezetékről elégíti ki hőener­gia-szükségletét. Dukát Zol- tánnét, a műszaki osztály vezetőjét arra kértük, mond­ja el, hogy milyen előnyei származnak a gyárnak a csatlakozásból. — Napjainkig egy szén­tüzelés ű kazánt üzemeltet­tünk — kezdi. —• A termék- szerkezet változása s bővü­lése újabb hőenergiát igényel, amit a kazán teljesítménye már nem fedez. A fejlesztés tehát elkerülhetetlenné vált. A kazánunknál műszakon­ként három fűtő dolgozik, meglehetősen mostoha kö­rülmények között. Körülbe­lül 200 méterről hordják a szenet, és vissza a salakot. Az évi szénfogyasztás eléri az 1300 tonnát. Ennek egy részét állandóan raktároz­nunk kell, ami növeli a le­kötött készleteink értékét. Negyedévenként ez a több­letlekötés átlagosan hat­3—1IO típusú kazánok számolunk, és javulnak a munkakörülmények. Hz erőmű Az ügy érdekessége, hogy a DÉMÁSZ Bocskai utcai hőerőművét a hatvanas évek elején fel akarták számolni, de 1962-ben a konzervgyár belépett a fogyasztók sorá­ba. Ettől kezdve nőtt a gőz­igény, ezért megmaradt az erőmű. A széntüzelésű kazá­nokat 1968-tól földgáztüzelé" sűek váltották fel. Jelenleg négy beépített kazán szol­gáltatja az energiát, ame­lyekből kettő 3—Hó típusú üzemel. Ahhoz, hogy gőzt állítsa­nak elő, természetesen nem­csak kazánok szükségesek. A különböző berendezések fejlesztését a vállalatok energiafejlesztési hozzájá­rulásán kívül az állami tá­mogatás teszi lehetővé. A nemrégiben elkészült, vegy­tiszta vizet előállító üzem például 35 millió forintba .került. A vegytiszta víz nö­veli a kazánok és a csövek élettartamát, hatásfokát, végeredményben tehát a felhasználók érdekeit szol­gálja. Eisner Mihályt, a DÉ­MÁSZ telepvezetőjét arra kértük, hogy az ÁÉV pél­dája alapján mutassa be, mi­ként történik a térítési dí­jak megállapítása, és ho­gyan járulnak hozzá a fo­gyasztók a fejlesztésekhez? — Az egyszeri fejlesztési alap átadásán kívül a térí­tési díj két részből tevődik össze — válaszol a telepve­zető. — Egyrészt az ÁÉV- nek az óránként lekötött tonnák után — 1982-ben ez három tonna'óra — 264 ezer forintot kell fizetni évente. Azaz, háromszor 264 ezer forintot. Ez a tulajdon­képpeni használati díj, ami a különböző kiadásokat fedezi. Erre jön rá az úgynevezett hődíj. amit a felhasznált giea-Joulé-ok után fizet az ÁÉV havonta. A fogyasztók tehát megfi­zetik a felhasznált hőenergi­át, mégis kevesebb pénzük­be kerül, mint ha külön ka­zánokkal termelnék a gőzt. S népgazdasági szinten is kimutatható a megtakarítás. Pedig nem tettek mást, csak egyszerűen éltek a lehetősé­gekkel. Lovász Sándor

Next

/
Thumbnails
Contents