Békés Megyei Népújság, 1982. január (37. évfolyam, 1-26. szám)
1982-01-13 / 10. szám
1982. január 13., szerda o n kulcsszó: gondolkozni Még a tél elején nagy sikerű újítási kiállítás és ankét zajlott le Békéscsabán a HVDSZ megyei bizottsága és a megyei tanács ipari osztálya szervezésében. A kiállított tárgyak változatosak voltak, értéknagyság szerint is, hiszen a 100 forintos eszmei díjazottól az egész komoly összeget kitevőkig terjedt a skála. Összességében jól kifejezték a vállalatok újítási tevékenységét, s mindazt, a sok ötletet, tudást, akaratot, amely a dolgozókban rejlik. Az egyik nagykiállító a Békés megyei Vegyesipari Vállalat volt. Képekkel és eredetiben 13 újítással szerelt, jól tükrözve a dolgozók kezdeményező kedvét és annak eredményét. A számok is ezt mutatják: 1978- ban 26 beadott újításból 18- at hasznosítottak, 1979-ben -15-ből 11-et, s 1981-ben 20- ból 15-öt. Elektromos próba- pad, villamos csatlakozó, habszivacs-daraboló, tömö- rítőállvány, hogy csak egy párat említsünk a kiállítot- takból. És a gyakorlatban már nagy sikert aratott széntüzelésű Simplex kazán, amely több mint újítási-találmány. Zsíros János lakatos csoportvezető, az szb termelési felelősének találmánya. Rengeteg újítása volt már — Hogy mennyi, darabszámra össze se tudom számolni — mondja, míg a raktárban . sorakozó, szállításra váró takaros és szép kivitelű kazánokat nézegetjük. — Csak azt tudom, hogy mindig újítottam valamit. Volt, amiért 500 forintot kaptam, de olyan is, amelyikért 18 ezret. Meg arra emlékszem, hogy már gyerekkoromban is a gépek vonzottak, érdekeltek. De ugyancsak meg kellett küzdenie az élettel, hogy egyáltalán a közelébe kerülhessen a gépeknek. Tanyán laktak, sok kis testvér és szegénység. Inasnak sem tudták adni. Cseléd, földmunkás. Huszonkét éves 1947-ben, amikor az újságban meglátja, hogy mezőgazdasági gépszerelői tanfolyam indul Békésen. Jelentkezik, s három hónap múlva úgy érzi, révbe került. Gépállomás, gépjavító, Bánya ES, majd ez a vállalat. S mindenütt megbecsült, elismert munkás. — Talán azért is, mert nekem, soha se volt rossz gépem. Igaz, vigyáztam is rá, úgy, mintha az is ember lenne. Szeretettel. És ezt a gép is meghálálja. S az első, a kezdeti évek után úgy 25 évvel ezelőtt újítani kezdtem. Ez már a Bánya ES- nél volt, ahol az elektromos kanalas kotrógépet, a búgért. robbanómotorosra alakítottam át. S azóta mindig törtem a fejemet valamin. Mit tud a Simplex? A vegyesipari vállalat már jó ideje foglalkozik központi fűtésű kazánokkal, s a tüzelőanyag a szén-olajrgáz utat járta meg, hogy aztán az energiatakarékosság jegyében újra a szénhez térjen vissza. — Még gázkazánokat gyártottunk, amikor a szén- tüzelésűn kezdtem gondolkozni. Abból indultam ki, hogy nincs mindenütt gáz, falun vagy tanyán például. A korszerű központi fűtés viszont ott is kellene. De más szempontjaim is voltak, amelyek haszna csak később, most mutatkozik meg igazán. A berendezést ugyanis hazai, alacsony kalóriá- jú szénre terveztem, mégpedig felsőbegyújtásra, mert ez a gazdaságos; továbbá olyanra, hogy egyszerűen és gyorssan lehessen takarítani. Mindhárom szempont az energiatakarékosságra utal, azt segíti elő. Hogy a gyengébb minőségű fűtőanyagból is. kevesebbel, jobb hatásfokot lehessen elérni. Az első kazán nem felelt meg a kitűzött célnak, de arra jó volt, hogy az újabb töprengést elindítsa, s elkészülhessen a mostani, a tökéletes változat, amelyiket megint ő maga, otthon próbált ki, majd aztán mások is. Bevált, s így már elindulhatott az elfogadáshoz vezető úton. Megegyeztek a vállalattal, hogy szolgálati szabadalom lesz, ez mindkét félnek előnyös. 1980-ban ' a nullszériából 15 darabot vittek a szegedi ipari vásárra, ahol két nap alatt elkapkodták. Tavaly már beindult a tervszerű gyártás, s az idei évben már kapós is. Háromféle nagyságban, háromféle nagyságú lakáshoz. Mi az, ami nem mindegy? Ezeken a kazánokon — amelyek nemcsak családi házak, de kisebb üzemcsarnokok, műhelyek fűtésére is alkalmasak —, az egyszerűség dominál. Kívül, belül. S akkorák csak, mint egy régi fajta kályha. — Az egyszerűség,' azt hiszem, mindenben nagyon fontos, minden megoldásnál erre kell törekedni. A célhoz ugyan sokféleképpen el lehet jutni, de mégsem, mindegy, hogyan. Mennyi anyagi és emberi erővel. Példaként említhetem a daruszéket, amit jó ideje gyártunk, s azóta^ több újításom volt rajta. Az eredmény: nemcsak jobban felel meg a kívánalmaknak, de harmadrész idő alatt készítjük el. Most megint egy újabb megoldáson gondolkozom. Mert szokás szerint mindig van valami, ami nem hagy nyu- S°dni- yass Márta fl Ganz-MÁVDG külföldön Bangladesi megrendelésre új típusú mozdonyokat, Üj- Zélandba motorvonatokat, csehszlovák atomerőműhöz kazettaátrakó berendezést, a magyar olajbányászat részére pedig ugyancsak új fejlesztésű gázmotorral hajtott kompresszorokat készít az idén a Ganz-MÁVAG. Ez utóbbiakból — amelyek értéke egyenként 25 millió forint — hatot állítanak elő, és szállítanak hazai vevőjüknek. Ezek a berendezések a nagy- vállalat felgyorsult gyártmányválaszték-korszerűsítésének eredményei. A Ganz-MÁVAG 1982-ben az ipari átlagnál jóval nagyobb mértékben, 8—10 százalékkal növeli termelését a tavalyihoz képest. Valamennyi idén készülő gyártmányukra már van vevőjük a világ szinte minden részéről, sőt néhány cikkből a rendeléseket rangsorolták, s így akad olyan megrendelőjük is, akinek igényét csak jövőre teljesíthetik. A gyár termékei iránt igen nagy a kereslet itthon és külföldön egyaránt. Ebben az is nagy szerepet játszik, hogy idei kínálatuk csaknem egyharmada új konstrukció vagy teljesen új gyártmány. Ezek közé tartozik például az az átrakódaru, amely már hídnak is beillik, s amelyet a csepeli szabadkikötőben szerelnek fel. A MAHART megrendelésére tervezett berendezés vezérlése teljesen automatikus, s megoldja a különböző konténerek ki- és berakását is. Mini meteorológiai állomások Mini meteorológiai állomásokat létesítettek a Zala megyei Közúti Igazgatóság zalaegerszegi, nagykanizsai, lenti és zalaszentgróti üzem- igazgatóságán. A szélsebesség- és talajhőmérők, a léghőmérők, valamint a relatív páratartalmat mérő és rögzítő műszerek elsősorban a téli hónapokban nyújtanak segítséget a közúti szakembereknek. Ha például a műszerek magas páralecsapódást jeleznek, azonnal indíthatják a szórókocsikat a síkosság megelőzésére. A gyulai 613 as Ipari Szakmunkásképző Intézet tanulói rendszeresen gyakorolják választott szakmájukat a jól felszerelt tanműhelyben. Képünkön: a leendő gépszerelők a traktor sebességváltójával ismerkednek Fotó: Fazekas László Növényvédő szerek Dorogról A Kőbányai Gyógyszeráru- fíyár dorogi üzemében gyorsított ütemben gyártják- a növényvédő szereket, hogy mielőbb elszállíthassák a tavaszi hónapokra kért mennyiséget. A cukorrépa egyik védőszeréből. a7 Adóiból már teljesítették az összes megrendelést: 80 tonnát küldtek belőle a gazdaságoknak. Gyorsított ütemben készülnek a Lénáéi! és a Norton elnevezésű termékek. amelyek ugyancsak a cukorrépa védőszerei. ^Február végére kiszállítják a dorogi üzemből a gyümölcsösök és a gyógynövények védelmére kért Geonter nevű szert is. Ügy számítják, hogy március közepére teljesítik az első negyedévi megrendeléseket, hogy akKor se legyen hiány ezekből a szerekből. ha korábban Köszönt be a jó idő. A tervek szerint 1933—31-re fokozatosan évi ötezer tonnára emelik a Dorogon gyártott nö- .vényvédő szerek mennyiségét. E készítményeket a gyógyszerekkel azonos vagy hasonló nyersanyagokból állítják elő. ezért különösen gazdaságos és előnyös az ilyen termékek gyártása a gyógyszergyárakban. Gumicsizma és golyóstoll... Kinek ajánlja könyveit dr. Bőn István? Akire egy egész szakosított sertéstelep állategészségügyét bízták, s aki emellett egy termelőszövetkezet állatorvosi teendőinek is eleget tesz,- nem beszélve a háztáji állomány ellátásról — az örül, ha esténként le~ rúghatja a gumicsizmát, és kipihenheti magát. Ahogy mondani szokták: ez a szakma, ez a feladat egész embert kíván. Talán ezért is van az, hogy a szakmunkás-, szakemberképzés tankönyveit elsősorban egyetemek, kutatóintézetek tudományos munkatársai írják. Igaz, így a szakkönyvek elméleti megalapozottságához, tudományosságához aligha férhet kétség, kérdés viszönt, hogy a gyakorlati munkában mennyire adhat segítséget, eligazodást egyegy tudományos értekezés. A sertés fájós fogának eltávolításakor ugyanis a tennivalókról legalább annyit kellene tudnia a kiképzett gondozónak, mint a fog szerkezetéről. A tapasztalatokból kiindulva hirdette meg végül is 1975-ben a Mezőgazdasági Könyvkiadó a TOT-tal és az ÁGOK-kal karöltve azt a jeligés pályázatot, amellyel új típusú, alapfokú mező- gazdasági szakkönyvek megírására serkentette a mező- gazdasági szakembereket. Olyan könyveket vártak a pályázóktól a meghirdető szervek, amelyek úgy adnak szakmai ismereteket, hogy azok elsajátítását önmagukért beszélő képsorok is segítik. s a" könyv nyelvezete, a megírás módja a kétkezi munkásoknak is kedvet csinál a szakirodalom rendszeres olvasásához. Ezen a pályázaton nyert harmadik díjat a Kamut— muronyi SERKÖV állatorvosa, dr. Böő, Isti-án, a koca- és kangondozóknak, az elletőknek és a malacnevelőknek írt „Szakértelemmel több sertéshús” című könyvével. A bíráló bizottság 88 pályaműből válogathatott, és a sertéstartással foglalkozó munkák közül ezt tartotta a legkiemelkedőbbnek. A siker nyomán a kiadó felkérte a szerzőt egy második könyv megírására is. amely „Amíg a malacból hízott sertés lesz üzemben és háztájiban” címmel a sertéshizlalók könyveként nemrég került a könyvesboltokba. Ez alkalomból kérdeztük meg Böő Istvánt: mi indít- ja a gumicsizmás állatorvost arra, hogy pihenőidejét alaposan megkurtítva, golyós- tollal folytassa, amit a fecskendővel már nem érhet el? — Jó tízéves helyismerettel és gyakorlattal a hátam mögött talán szerénytelenség nélkül mondhatom, hogy tudom: milyen kérdésekre vár választ a sertésgondozó mindennapi munkájában. Ezekről a kérdésekről a pályázat kiírásáig jó néhány fórumon szóltam is már. Rendszeresen adtam gyakorlati tanácsokat kistermelőknek a Népújság Kert és háztáji rovatában, de megjelentek cikkeim a Magyar Mezőgazdaságban és a Kistenyésztők lapjában is. Mindezek alapját adták már a könyvnek, vagyis az anyag együtt állt. csak az éjszakáimat kellett megrövidíteni, hogy megírjam, összeállítsam a kötetet. — A sertéshizlalás hagyományos tevékenységnek számít megyénkben, akik ebben nőttek föl, azoknak a kisuj- jukban a szakma, mit kezdhetnek ők a sertéshizlalók könyvével? — Az utóbbi öt évben a háztáji sertéstartásban is lejátszódott a fajtaváltás, ez azt jelenti, hogy a hagyományos tartási és etetési technológia már nem alkalmazható. Az állatorvosnak napjaink kisgazdaságában éppen a nem megfelelő takarmányozás következményei adják a legtöbb munkát. Úgy hiszem, hogy könyvemet olvasva a gazdák nagyon sok. a hizlalás eredményességét kedvezőtlenül befolyásoló tényezőt maguk is meg tudnak szüntetni portájukon. Egybként könyvemet a MÉM Kutatás- és Oktatásellátási Központja a sertéstenyésztő ifjúsági és felnőtt szakmunkásképzéshez, az állattenyésztő szak- középiskolák sertéstenyésztői szakához és a sertésgondozó betanított szakmunkásképzéshez ajánlja. — Az avatott szakkönyv írók, a szakma, miképp fogadja a gumicsizmás kolléga jelentkezését? — Félreértés ne essék, nem tudományos babérokra vágytam, segíteni akartam a OrSMistvún Zssrnsrnrnztä. HÍZOTT SERTÉS l£$2 uzsmBsn és H&T&ifirt termelőmunkát a magam módján. Első könyvem egyébként a legutóbbi OMÉK-on díjat nyert. az igazi erkölcsi elismerés nekem mégis az, ha kinn, a tanyán vagy a háznál, ahová hívásra vagy ellenőrzésre megyek, ott látom a könyvem a polcon vagy az asztalon. — Lesz-e harmadik kötet is? — Nem vagyok se fró, se szakíró. Jó állatorvos szeretnék lenni. Ehhez azonban az kell. hogy megfelelően képzett munkatársak, betanított és szakmunkások segítsék munkámat. A tapasztalatom viszont az, hogy egyre nehezebben oldható meg a szakmunkás-utánpótlás. Nagyon lassan növekszik az állattartó szakmák közmegbecsülése. társadalmi rangja. Jó lenne, egy olyan könyvet írni, amely meggyőzően mutatja be ennek a pályának fontos szerepét, szépségeit. S ezzel segíteni a közfelfogás átalakítását, a szakmunkásképzés gondjainak megoldását. Hogy vállalnám-e megírni ezt a könyvet? Talán, ha hosszabbak lennének az éjszakák, mert bizony a növekvő követelmények mellett a pihenésre is egyre nagyobb szüksége van az embernek . . . (A sertéshizlalók könyve — Vollmuth Frigyes beszédes. ábráival — a „Mezőgazdasági szakmunkáskönyvtár" sorozatban jelent meg, 1981-ben.) Kőváry E. Péter Gyógynövénytermesztők Kondoroson Idestova három és fél évtizede, hogy Kondoroson szervezetten gyűjtik a vadon termő gyógynövényeket. Ez az időszak egybeesett a földművesszövetkezet megalakulásával és a gyógynövényforgalmi vállalat létrejöttével is. Az ÁFÉSZ — mint a földművesszövetkezet későbbi jogutóda — elődjéhez méltón \kitűnő partnere lett az időközben világpiacon is megjelent Herbáriának, mely több mint három évtizeddel ezelőtt felismerte Kondoros és környéke kitűnő talajadottságát, kedvező csapadék-, napfénymegoszlását. Vagyis, azokat a termőföldi és éghajlati adottságokat, melyek nemcsak a vadon termő gyógynövényeknek kedveznek, hanem kitűnően alkalmasak a különböző szántóföldi gyógynövények termesztésének meghonosítására is. Mégis csal? a termelőszövetkezetekben megszaporodott erő- és munkagépek, valamint a Herbáriától kapott szakmai irányítás, a megfelelő növényi magvak, telepítőanyagok együttes meglétekor kezdték Békés megye e térségében a tervszerű szántóföldi gyógynövénytermesztést. Az eddig említett alapvető feltételekhez társult még egy nagyon fontos tényező. Nevezetesen az, hogy a Kondo- rosi ÁFÉSZ rövid idő alatt megnyerte azokat a termelőszövetkezeti tagokat, akik háztáji kisgazdaságaikban próbálták hasznossá tenni szabad idejüket, mezőgazda- sági ismereteiket. Mindez együttvéve eredményezte, hogy 1976-ban már 2 millió 600 ezer forint értékű gyógynövényt vásárolhatott fel termelőitől a Kondorosi ÁFÉSZ. A különböző gyógynövények termesztése igen rövid idő alatt az érdeklődés középpontjába került. Az ÁFÉSZ termelőszövetkezeti keretek között a háztáji tevékenység elveire építve kereste a szántóföldi gyógynövények magasabb színvonalú termesztésének lehetőségét. A gyógynövénytermesztőket szakcsoportba tömörítették. A kondorosi ÁFÉSZ igazgatósága így látta biztosítottnak, hogy a Herbá- ria által meghatározott termelési terv teljesüljön, s a fajtánként megjelölt gyógynövények felvásárlása megtörténjen. Az sem mellékes, hogy a szakcsoporti tagság előnyökkel jár. A szakcsoport létrehozásának szükségessége, illetve életképessége már 1978-ban beigazolódott. Ugyanis a tervezett 4 millió forinttal szemben 6 millió 300 ezer forint értékű különböző szántóföldi gyógynövényt termelt meg és adott le a szakcsoport az ÁFÉSZ- nek, továbbértékesítésre. 1981-ben a Kondorosi ÁFÉSZ keretében tevékenykedő gyógynövénytermelő szakcsoportnak már 96 tagja volt. Jelenleg csaknem húszféle gyógynövény termesztésére tud vállalkozni a szakcsoport. A szántóföldi termelés mellett a vadon termő gyógynövények gyűjtését, felvásárlását sem hanyagolja el az ÁFÉSZ. Még a múlt év végén elkészült az idei esztendő szántóföldi gyógynövény-termesztési terve. E szerint a Herbária igényeinek megfelelően ebben az évben a szakcsoport tagjai 51 hektáron termelnek különböző gyógynövényt, várhatóan 5 millió forint értékben. így többek között borsikafüvet, máriatövismagot, ánizst, kakukkfüvet, citromfüvet, benedekfüvet. ■ Hajdú Mihály, a Kondorosi ÁFÉSZ elnöke szerint évekre előrevetítve fenntartható, sőt továbbfejleszthető a szántóföldi gyógynövények termesztése. Viszont azt is elmondta, hogy minden esetben tiszteletben tartják a Herbária által meghatározott mennyiségeket, mert jól tudják, a megtermelt terméket el is kell adni. Ez viszont már népgazdasági érdek is. Balkus Imre
