Békés Megyei Népújság, 1982. január (37. évfolyam, 1-26. szám)

1982-01-13 / 10. szám

1982. január 13., szerda II Doberdo-mesék elmaradtak Beszélgetés Simonffy Andrással Kompország katorrái című regénye nemrég jelent meg több mint 80 000 példány­ban. Sikerkönyv. írója ez­zel a művével a kortársi ma­gyár próza élvonalába ke­rült. 1973-ban jelent meg az Egy remek nap című novel- láskötete. Ennek fülszövegé­ben, életrajzi adatai között írta: ..1941 — Bombázzák Kassát, mire napvilágot lá­tok, apám már a fronton." — Nemzedéktársaim közül talán másokban is érlelő­dik hasonló témájú regény, dráma... Rájöttünk: nem maradhatunk ifjú vének csupán amiatt, mert a hall­gatag apák nemzedéke nem tudatosította bennünk, hogy az ő történetük szerves foly­tatása vagyunk mi, a fiaik. A Doberao-mesék elmarad­tak. Emlékszem. *1970 táján döbbentem rá végleg pin­cékbe zárt, drót mögé terelt gyerekek fotói láttán, hogy hiszen ezek a gyerekek én voltam, a háború az én há­borúm is volt, és az én há­borúm is fontos, jogom van hozzá, hogy az én történe­temhez elmondják nekem az apák az ő sorsukat! Érez­tem, ha nem tudom szóra bírni apámat és nemzedékét, ha nem írom meg az ő igaz történetüket, nem jutok to­vább. — Hat évig készült a könyv. Ez arra utal, nem volt könnyű dolga. — Nem nagyon szóltam a tervemről senkinek. Bizony­talan nyomokon haladtam, kitartóan jártam lakásról lakasra... A legnehezebb talán az volt: beleélni ma­gam egy más világ régvolt fiataljainak gondolkodásmód­jába. Eleinte, bármilyen fur­csa, egyszerű megszólítási problémákkal is küszköd­tem . .. Nem egyszer nálam szellemileg fiatalabb, de korban idősebb férfiakkal kellett szót értenem. Aztán, amint megnyíltak a fiókok, jólesően tapasztaltam: jólle­het hallgatag ez a nemze­dék, emlékeiben, dokumen­tumaiban is állhatatosan őr­zi a múltat. Elbeszéléseikből nyilvánvalóvá vált számom­ra: a történelmet emberek alakítják, s a történelem is alakítja az embereket. Ta­nulmányainkból ennek a kettősségnek az érzékelteté­se elmaradt, mintha nem al­ternatívák közül való vá-- lasztások sorozata lenne az egyéni, a közösségi sors is. Különös élmény volt rájön­ni. hogy egy családi törté­net. adott esetben a mi csa­ládunk története köré mint fonódhat az ország, s ezzel együtt egy kicsit Európa tör­ténete is. — Nem óvta senki ettől a darázsfészektől? — Mintha az idősebbek meghatódtak volna: mégis jött egy szőrös, szakállas, harmincas fiatalember, aki érdeklődik a sorsuk iránt. Egyébként szégyelltem ma­gam emiatt. nemzedékem nevében is. hogy évtizede­kig kellett várni ránk . .. Nem érzem mentségünk­nek, hogy annyi elnagyolt „igazság” mellett a másod­ízben való szégyenkezésre, és az ezzel járó szorongások­ra is megtanítottak bennün­ket, mondván: ez a nép fa­siszta, és Hitler utolsó csat­lósa volt. Ezt a képletet so­hasem tudtam elfogadni, hi­szen még az általunk meg­támadott Szovjetunió is — már a háború alatt — hang­súlyozta. hogy nem népek ellen, hanem azok népi­nemzeti érdekeket eláruló, tehát bűnös vezetői ellen harcol. A magyar nép sem volt, amint a német sem. általánosítható fasiszta. Vi­szont a magyar példa azért fontos és tanulságos — s ta­lán nemcsak számunkra —. hogy végre azt is elemezzük, elemezhessük, hogy a prog­resszív elemek milyen moz­gási, cselekvési lehetőséggel rendelkeztek, rendelkezhet­nek válságos történelmi pil­lanatokban — tehát azokban a bizonyos alternatív kor­szakokban. — Jelentkeznek olvasók újabb dokumentumokkal? — Szép számmal kapok ú:abb dokumentumokat, le­veleket. Örülök a kisebb helyreigazításoknak, apró kiegészítő adatoknak is. Ezeket egy esetleges második kiadáskor beledolgozom a könyvbe. Néha összeszorul a torkom, amikor például egy anya elküldi odaveszett ka­tonafia tábori lapjait, azzal: „Tudom, magánál jó kezek­ben lesz!” A legutolsó lapot félig elfagyott kézzel írta az a fiú, de azért azt üzeni, jól van ... A visszhanghoz tar­tozik, hogy sok helyre hív­nak meg találkozóra, beszél­getésre. Legszívesebben kö­zépiskolákba megyek (men­nék gyakrabban is), mert azt tapasztaltam. hogy a gye­rekeket érdeklik közelmúl­tunk sorsfordulói, hiszen ön­magukat akarják megérteni. Ezek a gyerekek már utaz­gatnak a világban, ellenté­tes előjelű információk kö­zött tapogatóznak. Nekik nagy és idejében érkező se­gítség egy jó tanár, egy ösz- szefüggésekre rávilágító könyv, egy-egy őszinte be­szélgetés. Sajnos, a szülők gyakran tétovák, - inkább mindent az iskolára bíznak, a tankönyvek pedig még mindig elnagyoltak, jobbára száraz adatgyűjtemények. Arctalan történelmet taníta­nak nálunk. Pedig vigyáz­nunk kellene, hogy a gyere­keink ne váljanak tájéko­zatlan emberekké, tudatla­nokká. akik könnyen meg­téveszthetek. — Mi maradt ki a könyv­ből? — Három másik könyv. De ha azt kérdezi, ki kel­lett-e hagynom belőle vala­mit, az a válaszom: semmi nem maradt ki. Amikor el­készültem vele, bevittem a Magvető Kiadó igazgatójá­hoz, Kardos Györgyhöz. Ép­pen háromnapos húszét volt, otthon ezalatt elolvasta a hatszáz oldalas kéziratot. Két, tényeket, adatokat érin­tő megjegyzést tett. Utána­néztem, mindkettőben igaza volt. A húrom „kimaradt" regény közül az egyik a Budai önkéntes Ezred tör­ténete. A másik a hatalmas tömegű ember Nyugatra sodródásának szomorú törté­nete. És hát egy regény a gyerekekről, a háború gye­rekeiről — mert ez végül is elmaradt. — Azt jelenti ez, hogy a Kompország katonáinak folytatása következik? — Talán. De nem akarok kizárólag ennek a témának a hegedűse lenni. Ezzel a könyvvel felmutatni és fel­szabadítani akartam — ezt nevezhetjük, gondolom, írói, társadalmi feladatomnak. Gulay István II hét új filmjei Üj magyar, szovjet, bol­gár, román és csehszlovák filmeket mutat be ezen a hé­ten a MOKÉP. Vészi Endre azonos című elbeszélése alapján készült Gábor Pál színes magyar filmje. A ket­tévált mennyezet. A társa­dalmi dráma Jakab Júlia szövőnő és Széli Árpád mérnök tragikus kapcsolatát idézi fel. A női főszerepet Básti Juli, a férfit Jan No- wicki alakítja. A film ze­néjét Selmeczi György sze­rezte, fényképezte ifjabb Jancsó Miklós. a rendező: Gábor Pál. Gyenvisz Vasziljevics Da- vidov költőről, a cári hadse­reg huszártisztjéről szól a Vágtató huszárosztag című színes, szovjet, feliratos, két­részes történelmi kaland­film. A filmet Sztyepan Sztyepanov és Nyikita Hu- bov rendezte. A főszerepben Andrej Rosztockijt láthatja a közönség. A hasonmás című színes, feliratos bolgár fflmvígjaték a csupán tudományos mun­kájának, kísérleteinek élő fiatal kutató-biológusról, De- nev docensről szól, aki hasz­talan próbál elmélyülni a je­lentős problémák analízisé­ben, mert örökké megzavar­ják. Két mesefilm-összeállítás is szerepel a heti kínálat­ban. A Boldog új évet című román mesesorozatot három­tól hat éves gyermekeknek ajánlják. A címadó rajzfilm mellett ebben az összeállí­tásban az alábbi rajz- és bábfilmeket láthatják a ki­csinyek: A kis elefánt, aki­nek nem volt ormánya; A tücsök és a tyúk: Ugrifüles ugrócsoport: Rexi, a meg­mentő. A Macskafalviak című szí­nes csehszlovák mesesorozat a héttől tízéves korosztály­nak szól. Ebben az alábbi filmek láthatók: Ahogy a macskafalviak megbüntették a verebet; Pampalini és a zsiráf: Rübezahl és a kakuk- kos óra.; Hogyan segítettek a kozákok a négy muskétás­nak? Ebedhez terítenek a csabacsüdi óvodások Fotó; Fazekas László Találós kérdések A világ legnagyobb találós kérdés gyűjteménye jött létre Pécsett. A Janus Pannonius Múzeum keretében működő archívum kétszáz­nál több néptől százhúszezer szóbeli rejtvényt őriz. A világrekordok könyve is felvette legjei sorába a találós kérdések pécsi adatbank­ját. Élctrehívója, Mándoki László, néprajzkutató, huszonöt éve gyűjti a verses és prózai rejtvényszövegeket, s tizenöt éve foglalkozik a találós kérdések összehasonlító vizsgálatával. Véleménye szerint a legelterjedtebb, a világ minden táján ismert találós kérdés a követ­kező: Fehér a földje, fekete a magja — mi az? Az írás. A pécsi gyűjtemény ritkaságai közé tartozik a sarkvidéken élő lappok és a Csukcs-félszigetet benépesítő korjákok, a nyugat-afri­kai jorubák, és a csendes-öceáni filippinók, az észak-amerikai nége­rek és a dél-amerikai indiánok találós kérdései. Mándoki László azonban nemcsak térben, hanem időben is kiterjesztette a kutatá­sait. A legrégibb ismert szóbeli rejtvény egy IV. századi latin nyelvű találós kérdés. Egy-egy népnek — a pécsi kutató szerint — általá­ban hatezer—nyolcezer kérdésből álló rejtvénykincse van. Hozzá­vetőlegesen ennyit tartalmaz a hazai anyag is: fele verses, vagy prózai rejtvény, fele pedig kérdésmondat, olyan például, mint a „mi a különbség . . vagy „mi az abszolút . . .” kezdetüek. A találós kérdés ősi műfaj, régebbi eredetű a népdalnál is. Ugyanakkor élő műfaj is, hiszen napjainkban is új meg új szóbeli rejtvények születnek és terjednek. Hazánkban azonban a legutóbbi időkig a népköltészet mostohán kezelt ága volt, amit az is jelez, hogy Európában csupán egy nép nem adta még ki a találós kérdé­sek corpusának összeállítását, s ez a magyar. Mándoki László most megkezdte a magyar találós kérdések cor­pusának összeállítását, s terve szerint két év alatt be is fejezi a munkát. Szöveggyűjteményébe beépíti a ma élő, keletkező szóbeli rejtvényeket is. Közben tovább fejleszti a pécsi archívumot, amely már ma is az egyik legfontosabb nemzetközi bázisa a műfaj kuta­tásának. A természet művészete ... Fotó: Martin Gábor Mai műsor KOSSUTH RÄDIÖ 8.27: Világablak. 8.56: Beszélni nehéz. 9.08: Verbunkosok, nóták. 9.47: Kis magyar néprajz. 10.05: Diákfélóra. 10.35: Válaszolunk hallgatóink­nak. 10.50: Szimfonikus zene. 11.30: Indulók, táncok. 12.35: Házunk tája. 12.50: Operaslágerek. 13.20: Dzsesszmelódiák. 1.4.29: Kagylózene — Kiskőrösön. 15.05: Schumann: F-dúr vonósné­gyes. 15.28: MR 10—14. 16.10: Kritikusok fóruma. 16.20: Zenekari muzsika. 17.07: Folytassa, felügyelő! 17.32: Színes népi muzsika. 19.15: Közvetítés a Magyarország —Svédország Szuper Liga asztalitenisz-mérkőzésről. 20.00: Gondolat. 20.45: Közvetítés a debreceni Kölcsey Ferenc Művelődési Központból. Puccini: Bo­hémélet. Közben: 21.20: A tudomány ..vására*'. 21.40: Az operaközvetítés folyta­tása. 22.20: Tíz perc külpolitika. 22.3D: Az operaközvetítés folyta­tása. Közben: 22.55: A fegyvergyűjtő plébános. 23.10: Az operaközvetítés folyta­tása. 23.41: Philipp Emanuel Bach-kó- rusmüveiböl. 0.10: Seiber Mátyás kórusmü­veiből. PETŐFI RADIO 8.05: Bodza Klára népdalokat énekel. 8.20: Ti7 perc külpolitika. 8.33: Idősebbek hullámhosszán. 9.28: Operettkettősök. 10.00: Zenedélelőtt. 11.33: A Szab,, család. 12.03: A Magyar Rádió népi ze­nekara játszik Lakatos Sándor vezetésével. Ke­% mény Klió és Domanidy László népdalokat énekel. 12.33: Tánczenei koktél. 13.30: Színes szőttes. 14.00: Kettőtől négyig . . . 16.00: Mindenki iskolája. 16.40: Klasszikus operettekből. 17.30: ötödik sebesség. 18.33: Barangolás régi hangleme­zek között. 18.55: A beat kedvelőinek. 19.40: Prizma. 20.00: Közvetítés a Magyarország —Svédország Szuper Liga asztalitenisz-mérkőzésről. 20.33: 139-660. A Magyar Rádió automata közönségszolgá­lata. 22.30: Balassa P. Tamás szerze­ményeiből. 23.20: Késő esti könnyűzene. III. MŰSOR 9.00: Iskolarádió. 9.30: Triólemezeinkből. 10.40: Zenés játékokból. 11.30: Zenekari muzsika. 13.07 : Händel: Saul. 16.08: Magnóról magnóra. 16.53: öt földrész zenéje. 17.00: Iskolarádió. 17.30: Balettzene — operákból. 18.10: Üj magyar zene a Rádió­ban. 19.05: A Budapesti Filharmóniai Társaság zenekarának hangversenye. 20.37: Égő fáklya. 21.01: Glenn Gould zongorázik. SZOLNOKI STÜDIÓ 17.00: Hírek. 17.05: A Ra.v Charles énekegyüt­tes tíz perce. 17.15: Fészekrakók. Ifjúsági mű­sor. Szerkesztő: Benkő Im­re. 17.40: Beatparádé. 18.00: Alföldi krónika. 18.15: örökzöld melódiák. 18.26—18.30: Hírösszefoglaló. Lap- és műsorelőzetes. TV, BUDAPEST, I. MŰSOR 8.00: Tévétorna, (ism.) 8.05: Iskolatévé. Földrajz, (ált. isk. 7. oszt.) (f.-f.) 8.35: Fizikai kísérletek, (közép­iskolások II. oszt.) (f.-f.) 9.05: Magyar irodalom, (ált. isk. 8. oszt.) (f.-f.) 9.55: Stop! 10.00: Delta, (ism.) 10.25: Minden róla szól. (ism.) 11.30: A fény hegyei, (ism.) 14.15: Stop!* (ism.) 14.20: Iskolatévé. (Földrajz. (ism.) (f.-f.) 14.50: Magvar irodalom. (ism.) (f.-f.) 15.30: Kamera — középiskolások­nak. (ism.) (f.-f.) 16.00: Mindenki iskolája. (ism.) (f.-f.) 16.45: Hírek, (f.-f.) 16.50: Az ember felemelkedése, (ism.) 17.40: Reklám, (f.-f.) 17.45: Palotai Boris: Nő a ba­rakkban. (ism.) (f.-f.) 18.55: A közönségszolgálat tájé­koztatója. (f.-f.) 19.00: Reklám, (f.-f.) 19.10: Tévétorna. 19.15: Esti mese. 19*30: Tv-híradó. 20.00: Vendéglátás. 20.50: Énekeljünk. 20.55: Tengerre, magyar! 21.50: Cheo (vietnami színház). 22.50: Tv-híradó 3. II. MŰSOR 20.01: Magyarország—Svédország Szuper Liga asztalitenisz­mérkőzés. 21.10: Tv-híradó 2. 21.30: Százezer nap. Francia film. BUKAREST 16.05: Iskolatévé. 16.50: A tél dalai. 17.15: Nyelvművelés. 17.40: Üttöröhiradó. 18.05: Utazás a földgömbön. 18.25: Politikai fórum. 18.50: A legkisebbeknek. 19.00: Tv-híradó. 19.30: Gazdasági figyelő. 19.40: Riportmüsor. 20.05: Községi iskola — francia film. 21.45: Tv-híradó. BELGRAD, I. MŰSOR 17.10: Tv-napló. 17.40: Hírek. 17.45: Májusi játékok. 18.15: Tv-naptár. 19.15: Rajzfilm. 19.21: Reklám. 19.27: Ma este. 19.30: Tv-napló. 19.55: Reklám. 20.00: Szórakoztató szerda: Mes­teri műhely. 21.30: Komoly zene. 22.15: Tv-napló. II. MŰSOR 18.45: Ö — dokumentumadás. 19.27: Ma este. 19.30: Tv-napló. 19.55: Reklám. 20.00: A kultúra ma. 20.45: Reklám. 20.50: Zágrábi körkép. 21.05: Krleza filmen. SZÍNHÁZ 1982. január 13-án. szerdán 15 órakor Békéscsabán: A BRÉMAI MUZSIKUSOK Nyilas M.-bérlet 1982. január 13-án. szerdán 19 órakor Békéscsabán: ORESZTÉSZ ,.C” bérlet (Klubszínház) 1982. január 14-én. csütörtökön 15 órakor Békéscsabán: TÉVEDÉSEK VlGJATÉKA 6U-es SZMKI e. a. 1982. január 14-én, csütörtökön 19 órakor Békéscsabán: TÉVEDÉSEK VlGJATÉKA Déryné-bérlet MOZI Békési Bástya: 4 és 6 órakor: Dédelgetett kedvenceink. 8 óra­kor: Bonnie és Clyde. Békés­csabai Szabadság: Minden elő­adáson: Solo Sunny. Békéscsa­bai Terv: Jesse James balladá­ja. Gyulai Erkel: Nem élhetek muzsikaszó nélkül. Gyulai Pe­tőfi: 3 órakor: A dzsungel köny­ve, 5 órakor: A fáraó. I.. ír. rész. Orosházi Partizán: fél 4 és fél 6 órakor: Emil. a komédiás, fél 8 órakor: Halálos tavasz.

Next

/
Thumbnails
Contents