Békés Megyei Népújság, 1982. január (37. évfolyam, 1-26. szám)

1982-01-13 / 10. szám

1982. január 13., szerda

Szomszédolás

CSOHGRÁD * MEGYEI

HÍRLAP

A hatékonyság növelésének éve. Szerte Csongrád megyében, a nagyobb ipari vállalatoknál szembe tűnnek azok a változások, amelyek most, az új esztendő küszöbét átlépve a mindennapi munkára jellemzőek. Már az első napok tapasztalatai jelzik, hogy az idei követelmények alapján nagyobb« erőfeszítéseket tesznek, hogy a korábbi esztendőkre jellemző kedvezőtlen évkezdési tapasztalatok ne ismétlődjenek meg, és folyamatos legyen á termelőmunka. Magyarán: ne tartson hetekig a felkészülés, a szervezés gyors és hatékony, a vállalkozás pedig sikeres legyen.

Támogatás az iskolai sportnak. Szentesen, a Damjanich utcai általános iskola olyan szerencsés helyzetben van, hogy a legnagyobb udvart mondhatja magáénak a társintézmények között. Ezt a lehetőséget kihasználva, és a városban működő üzemek, vállalatok segítségével már korábban sikeres akciót indítottak a bitumenes kézi- labdapálya és más létesítmények kialakítására. Létrejött az úgynevezett kondicionálóterem és elkészült a korcsolyapálya közvilágítása, valamint a palánk, amely lehetővé teszi a jégkorongozást. A röplabdapályát fóliasátorral fedték be, s ezzel a gyerekek téli sportolását. játékát is biztosították.

terméket újra zsüriztetik'; megvizsgálják, hogy megfe- lelnek-e még az esztétikai követelményeknek? Külön ellenőrzik az étkezési célra is használható népművészeti termékeket, tálakat, tányérokat, csészéket. A szabványnak nem megfelelő mázakat, festékeket kivonják a használatból. Az új esztendő más tekintetben is a változás időszakát jelenti. Elkezdik az úgynevezett apró termékek, a mindössze 4—5 centiméter nagyságú miniatűr kancsók. tálak, bögrék, butellák készítését.

Asszonyok puskával, kutyával. Hegedűs Erzsébet csaknem két évtizede tagja a szajoli Béke Vadásztársaságnak. Arra a kérdésre, hogy rókán, nyúlon, fácánon kívül lőtt- e már nagyobb vadra is, így válaszolt:

— Minden évben átadom valamelyik vadásztársamnak az őzkilövési jogomat^. Megérti, ha elmondom, hogy valamikor. még kezdő vadász koromban, részt vettem egy selejtezésen. Hajtásból lőttem az őzgidára, tűzbe is rogyott. Csakhogy, mire odaértem. még nem lehelte ki a páráját. Sírt, ahogy mondom. sírt az a gida. Ha a határban kóborolva becsukom a szemem, néha még most is hallom azt a nyöszörgést. Azóta nem tudok őzre célozni.

A műhelyben nincs fagy- szabadság. A Törökszentmik- fósi Állami Gazdaság surjá- ni kerületében 27-en dolgoznak a mezőgazdasági gépek téli nagyjavításán. Január 1 -tői kezdve új, mozgóbéres rendszerben. A majdnem 130 ezer forintos keret a munkákat vezető főgépésznek módot ad arra, hogy mennyiségileg és minőségileg is jobban ösztönözze az embereit

Mennyit ér a tudás? Evek

óta úgy tűnik, némely tanuló számára: „a tudás hatalom” — csak szólam, amivel egyetért. Valójában nem a tudásért, hanem a papírért, az érettségi bizonyítványért tanul. Nem képességei szerint, csak éppen any- nyit, hogy az elégséges meglegyen. Ez az igénytelenség azért veszélyes, mert aki a tanulásban beéri a minimummal, az valószínűleg a munkában sem fog jeleskedni. Munkahely van elég, és különösen ott, ahol létszámgondokkal küszködnek, nem számít, hogy a bizonyítvány jeles, vagy alig-alig elégséges — a kezdő fizetés ugyanannyi.

Napirenden a lakásépítés és -felújítás. Kevés építőipari cég büszkélkedhet ma olyan termelési eredményekkel, mint a Hajdú-Bihar megyei Tanácsi Építőipari Vállalat, amely 35 millió forintos rekordnyereséget ért el 1981-ben. A vállalat vezetősége az elmúlt esztendőben intézkedési tervet készített, amelyet termelőegységekre lebontva kaptak meg a dolgozók. Ebben összegezték a költségtakarékos gazdálkodással kapcsolatos tennivalókat, a különféle szervezési intézkedéseket, a technikai eszközök koncentrálásával kapcsolatos feladatokat, a technológiai lánc folyamatosságának kialakítását, és a munkafegyelem megszilárdítására vonatkozó teendőket. Úgy tűnik, az új módszer bevált; az állandó szakmunkáshiány ellenére nyolc százalékkal teljesítették túl az éves tervet.__SZOLNOK MEGYEI

M

ezőtúri kerámiák négy kontinensen. A megújulás korszakát éli 1982-bea a mezőtúri Fazekasok Népművészeti Háziipari Szövetkezete. A nagykunsági táj ősi kerámiaművészetét átfogó közösségben termékszerkezet-váltás kezdődött. Az előírás szerint a belföldi forgalomban levő 500—600-féle

DÉLMAGYARORSZÁG

Gyufapalást. A gyufagyar- tás igen régi hagyományokra tekint vissza Szegeden. Az ottani öreg üzem viszont évről évre — és ezt már vagy tíz esztendeje bizonyítja — úgy tud megújulni, hogy a csökkenő létszám mellett is egyre javuló eredményeket produkál. 1981 volt a gyufaipar legjobb szegedi éve, 377 és fél millió doboz gyufát gyártottak. Ezt főleg annak köszönhetik, hogy tmk-műhelyük olyan három automata gépet készített saját erőből, ame- : lyek valóban a világszínvonalat képviselik.

Homokgyönge? A szaty- mazi Homokgyöngye Tsz-t a népi humor „homokgyöngévé” keresztelte át. Mi tagadás, találó az elnevezés. Várhatóan az idén is mérleg- és alaphiánnyal zár a gazdaság. Hajdan volt vezetősége balfogásait máig nyögi a téesz, de ami akkor szubjetív hibának minősült, mára objektív adottsággá vált. A hatvanas évek elején az akkori elnök azt mondta: ne vegyünk föl hitelt, ne adósítsuk el a té- eszt. Ennek „eredménye”: az évtized végén volt olyan esztendő, amikor nem tudtak mivel szántani.

Hová vezet a túltápláltság?

„Mikor ismerkedtél meg a birkózással?” — Az újságíró kérdésére ez a válasz:

— 1979 szeptemberében az SZVSE-néi kezdtem. Meglehetősen duci gyerek voltam, édesapám legnagyobb bánatára. Kézen fogott hát, és meg sem álltunk a birkózóteremig, ahol Bárkányi Zoltán és Herczeg László edző gondjaira bízott.

Az eredmény: a közelmúltban Túrkevén megrendezett úttörőolimpián Kocsis Attila, a Dugonics Általános Iskola 8. A osztályos, kitűnő rendű tanulója aranyérmet nyert a szabadfogású, 58 kilogrammos súlycsoportban.

Összeállította:

Szatmári Ilona

Mignonnosztalgia

Állok és nézem a békéscsabai Munkácsy Mihály Múzeum kiállítását. Fejezetek a magyar kereskedelmi reklám történetéből, tájékoztatás és hírverés a vendéglátó- iparban. Eszembe jut a csodálkozó francia, aki a New York kávéházról emígyen lelkendezett: méreteiben és eleganciában, szépségben és ízlésességben a maximumot nyújtó helyiséget még nem láttam. Fogadók, korcsmák, serházak és mulatók tündöklése. Cukrászdák, szállodák bukása, dinasztiák rapszó- dikus sorsa, titkos receptek, pikáns sanzonok. Gundelek, Ilkovicsok, lugasos kisvendéglők, zseniális szervezők és nagyravágyók. Kínos eleganciával öltözött pincérek, megszállott szakácsok.

Az ember csak töpreng és gondolkozik. Hogyan, a jó bornak is kell a cégér? Már 1850-ben megelentek a sajtóhirdetések. az étlap és a

menülap. a táncrend. De milyen étlapok! Az úgynevezett hektográf eljárás révén az étlapíró naponta bemutathatta betűvetési és rajzkészségét. Voltak déli és esti étlapok.' A Kőműves étterem például hurkalevest kínált 1932-ben. A New York-sorozatot Molnár C. Pál és Fejes Gyula alkotásai díszítették. A menülapot ünnepi alkalmakra nyomtatták. A Kisfaludi Társaság 1902-es díszlakomájának ételsora osztrigával kezdődött, és szerepelt rajta vadsertéshús cumberlandmár- tással. A gyomor mindent kibír? A „Hangya” Szövetkezet 1928. évi kongresszusi ebédjén 3200-an fogyasztották a 10 pengővel megolcsóbbodott, búzából sütött cipót, a ráfizetéssel hizlalt marhából készült gulyáshúst. az olcsón beváltott, répából kotyvasztott. ka rtellcúikor- ral édesített feketekávét. MiEgy régi cukrászda külső képe

A Hungexpo programja

Az idén harminc ország több mint 50 nemzetközi árumintavásárán és szakkiállításán szervezi meg a magyar ipar és külkereskedelem bemutatóját a HUNGEXPO. Tavaly 40 ilyen vásáron és kiállításon vettek részt. További 8 helyen rendeztek önálló magyar hetet és gazdasági napokat, áruházi héttel, filmrendezvényekkel kiegészítve. Ilyen önálló magyar bemutatkozásra az idén is lesz lehetőség, legközelebb Hamburgban, majd több dél-amerikai államban. Arab-öböl menti országban és Olaszországban. A Szovjetunió három városában is bemutatkoznak önállóan a magyar vállalatok.

A nemzetközi rendezvények közül a magyar ipar hagyományosan kiállít Lipcsében, Brnóban, Plovdiv- ban vagy Zágrábban, a tavaszi, illetve az őszi vásárokon. Moszkvában 3 nagy szakkiállításon szervezi meg a HUNGEXPO a magyar részvételt, a könnyűipari, az elektronikai és a vegyipari bemutatókon. A brnói KGST szerszámgépipari seregszemlén is láthatók majd magyar gépek. Ezenkívül 12 tőkés,

főleg nyugat-európai ország 22 kiállításán is ott lesznek a magyar exporttermékek, köztük a hannoveri vásáron, a párizsi és a brüsszeli élelmiszer-ipari seregszemléken. A tengerentúli vásárok közül kiemelkedik az USA- ban sorra kerülő energetikai világkiállítás, amelyre szintén jelentkeztek már magyar kiállítók.

A HUNGEXPO idei hazai programjai közül ezúttal is elsősorban a tavaszi és az őszi BNV emelhető ki. Ez utóbbival egy időben tartják majd a Hoventa kereskedelemtechnikai, a Protenvi- ta környezetvédelmi és a STUDEXPO oktatástechnikai kiállításokat. A kőbányai vásárközpont 1982. évi programját áprilisban 3 szakkiállítás nyitja, ezek a CONST- RUMA építőipari, az Autoservice járműkarbantartó és -javító bemutatók, valamint először megrendezendő nemzetközi tömítéstechnikai kiállítás. Az őszi évzáró rendezvények sorában sor kerül a BUDATRANSPACK anyagmozgatási és csomagolási, valamint a HUNGARO- KORR korrózióvédelmi bemutatóra.

Útikönyv Baranyáról

Ebben az évszázadban először jelent meg összefoglaló mű Baranyáról, mégpedig a legavatottabb személy, a Mecsek vidékének kiváló ismerője, Kolta János földrajztudós tollából. A címe: Baranya megyei útikönyv. S Kolta János — miután bemutatja a kincses Baranyaként emlegetett táj természeti-földrajzi viszonyait, történeti múltját, gazdasági és szellemi életét — Pécsről kiindulva több mint kétszáz településre kalauzolja el az olvasót. A szép kiállítású kötetet hetven fotó illusztrálja, és hét térkép egészíti ki. A Mecsek-Tourist irodáiban árusítják jelenleg a baranyai útikönyvet.

csoda humor az aszályos esztendőben! Persze, voltak itt diétás étrendek is. Gun- delnél, a Geliért Szállóban. Kapni lehetett könnyű, vegyes ételeket, jóllakhattak a köszvényesek, a cukorbetegek, a gyomorsavtúltengés- ben szenvedők.

A mai vendég ámul, és nem hisz a szemének. A mostani gasztrofolos, mire- lites vilgunkban azt hiszi, hogy képzelődik. Már a harmincas évek elején modern eszközökkel és módszerekkel dolgoztak. Tea. forraltbor, sörkülönlegességek, szörpautomaták, palacsintasütés a kirakatban, burgonyaszele- telő gép. étellift. De ez még semmi! Az önkiszolgáló étteremben levegőtisztító,

szagelszívó berendezés is működött. József Attila a Külvárosi éj című verseskötetére ezt írta: „Krassner Menyhértnek, aki Pestre Japánt varázsolt — nem akarok sokat mondani, de majdnem olyan ká'vés ő, amilyen költő én vagyok.” Hogy ki volt az istenített személy? A Japán Művészkávéház tulajdonosa.

Aztán sokáig nem volt szükség hírverésre a magyar vendéglátásban. Nehéz gazdasági helyzet, elmaradott, gyér üzlethálózat az ötvenes években. Elsődleges feladat a közétkeztetés megszervezése. Az Ilkovics Népbüfében az ötéves terv kezdetén 20 százalékkal olcsóbb ró- sejblivel emelték a dolgozók életszínvonalát. A Magyar Vasárnap 1950 márciusában ezzel a címmel jelenik meg: Diétaparadicsom az Oktogon téren. A Miskolci Hírlap ugyanebben az évben tudtul adja, hogy udvarias- sgi versenyt indítottak a vendéglátó üzemek dolgozói, a Népszava pedig interjút közöl 1949 májusában az első élmunkásnővel.

Bizony, akkoriban ezek számítottak különlegességnek, ma pedig a hajdani vendéglátás szokásai keltenek feltűnést. Mert ki látott még olyat manapság, hogy a vendég ízlése, kérése parancs, az üzletvezető, vagy a főpincér sűrű hajlorígások közepette helyére kísérje a belépőt, és különlegességek ajánlatával halmozza el.

Díszctlap a Gundel János

tiszteletére rendezett lakomáról

Olyasmiről is hallottam, hogy a rosszul sikerült mignont a cukrász saját kezével marcangolta széjjel, nehogy a vendég asztalára kerüljön. Igen. Régen az üzletvezetőnek tekintélye volt, az üzletnek meg specialitása, jellege, hangulata. Nem tudom, lehet, hogy csak a nosztalgia mondatja mindezt velem? Aligha. ' Hiszen nem is éltem abban az időben. Ugyanakkor tudom: ma termelő, értékesítő és szolgáltató jellege van ennek a szakmának. De vendéglátás is...? Engem felettébb zavar, ha nem tudom kiolvasni az étlap alján az üzletvezető nevét, aki esetleg többet foglalkozik munka- 'Mgyekkel. mint a szakmával. Arra már gondolni sem merek, hogy feltalál valami új ételt, cukrászsüteményt.

Megint éz a mignonnosztalgia. Ne legyünk igazságtalanok. Az utóbbi másfél évben megmozdult a magyar vendéglátás. Éppen ideje volt. Lassan és biztosan megszűnik a gebin, a szerződéses üzletek vezetői kézbe vették a varázspálcát. Diszkó, filmvetítés, kabaré a cukrászdában. vendégváró hetek, olcsóbb ebédek és vacsorák az éttermekben. Kíváncsi lennék, hogy 50 év múlva mit írnak az akkori krónikások a mostani vendéglátásról. Könnyű, nehéz lesz a dolguk? Újságcikkekben mindenesetre nem szűkölködnek. A szép emlékekre pedig hosszas nyomozás után úgy is rátalálnak. Feltéve, ha rendeznek ilyen kiállításokat.

Seres Sándor

Hz ősi és fiatal Gyula

(Cikk az 1981. október 24-i Pravdából)

ősi falak lőrésekkel. Hatásos négyzetes bástya a kapu fölött. Széles árok .. . Ilyen a nagy magyar síkság, az Alföld egyetlen épségben megmaradt középkori vára Gyulán. A kisváros tiszta, hangulatos utcácskái szeszélyesen kanyarognak a gesztenyesorok, parkok és ligetek között.

A vár valamikori őrszobájában jelenleg fegyvermúzeum van, a fegyverraktárat pedig eszpresszóvá alakították át. A vár belső udvarában minden nyáron színházi előadásokat rendeznek.

Az ősit újjá varázsolni, újra működésbe hozni, ez az, ami napjainkban Gyulát jellemzi. Az MSZMP városi bizottságának titkára. Kovács Lajos a volt lovardát mutatja éppen, amelyet uszodává alakítottak át. A helyreállított várkomplexum jelenleg a pihenni vágyókat fogadja.

— Tíz évvel ezelőtt a város lakossága 26 ezer fő volt, jelenleg 36 ezer — mondja Kovács Lajos. — Rengeteg régi épületet foglalnak el a vállalatok. Valamikor a városnak egyetlen kisebb üzeme volt, amely piros paprikával fűszerezett „gyulai kolbászt” gyártott, napjainkban a város 27 vállalattal büszkélkedhet. Az iparban nyolcezer ember dolgozik.

A Gyula márkát gépipari termékek, hidroglóbúszók — amelyeket a mezőgazdasági üzemek részére gyártanak —, kötő- és felsőruházati, valamint sokszínű bútoripari termékek viselik. Évről évre emelkedik a város iparának a Szovjetunióba irányuló exportja. Kibővült, új kapacitásokat nyert a húskombinát is. A környék 76 termelőszövetkezete és állami gazdasága áll vele szerződéses kapcsolatban.

— Van két hatalmas hizlaldánk is, melyekben 40 ezer sertést hizlalunk évente — mondja Kiss Lajos, a. kombinát kereskedelmi -igazgatója. Nagy munkát végzünk a háztájiban hizlalók körében is. Minden nagyobb beruházás és építési költség nélkül az általunk feldolgozott sertések majd , felét a háztájiban hizlalják.

Szépen épül a város, nemrég adtak át újabb 1500 lakást. A vár szomszédságában 400 ágyas szállót adtak át. Az ősi és az új jó összhangban találkozik az új művelődési házban is, amelynek építését a város üzemeinek szocialista brigádjai vállalták. Igen sok erőt vesz igénybe a régi épületek helyreállítása, melyek az elmúlt századok emlékeit őrzik.

Ez csak helyeselhető. Hiszen Gyula a nemzeti Himnusz és az első nemzeti opera alkotójának, Erkel Ferencnek a szülővárosa. Innen származott el az az ismeretlen ékszerészcsalád, amely a világnak ajándékozta Albrecht Dürert, a kiváló művészt. Szülővárosára hagyta 600 alkotását az ismert festő, Kohán György is. Társadalmi munkával kiállítóterem készült a részükre, amely a város nevezetességei közé tartozik napjainkban.

Az ősi vár kövéi parazsán az új létesítések lángja lobog.

Kohán képein tükröződő patriótaarcok és -kezek.

Ezek az ismertetőjelei a népi Magyarország egy kis sarkának, az ősi és egyben az új Gyulának.

Gcraszimov