Békés Megyei Népújság, 1982. január (37. évfolyam, 1-26. szám)
1982-01-09 / 7. szám
1982. január 9., szombat o Az új kórházban Régen vártuk, most teljesült. Az elmúlt hetekben végre birtokba vehettük új büszkeségünket, a békéscsabai kórház új épületét. Minden ünnepélyes ceremónia nélkül kezdődött meg benne a munka, a gyógyítás az elsőként beköltözött Osztályokon. Ottjártunkkor még rész- . ben lázas költözködés, takarítás folyt, és ismerkedés az új hellyel, berendezésekkel, de már tényleges gyógyítómunkával is találkoztunk. Mára már elmondhatjuk, hogy lényegében minden a helyén van. S ha e létesítménynek örülünk, önmagunknak örülünk, hiszen értünk készült. Kövessenek hát egy kis sétára az új kórházban. Martin Gábor képriportja Többféle telefon és távhívórendszer teszi lehetővé a gyors kapcsolatteremtést Közös étkezés a szemészeti osztályon A modern konyha képes 1200 fős kórházi étkeztetésre is Megkérdeztük az illetékeseket 11 lakások elosztásáról A mostani tervidőszakban 4 ezer lakás épül Békéscsabán. Hasonlóan, mint az előző tervciklusban. A lakások számaránya azonban módosul. Legtöbbet OTP-beruhá- zásbcl valósítanak meg. Mégpedig 1700- at. Célcsoportos beruházásból 1030-at, szövetkezeti összefogással pedig 150 lakást terveznek létesíteni. Mivel igen sok a lakásigénylő, okkal vetődik fel a kérdés, milyen elvek alapján osztják ei a lakásokat. Ezt szabályozza a békéscsabai Városi Tanács rendelete, mely a múlt évben lépett életbe. Milyen szempontok alapján született a rendelet, és az eltelt fél év milyen tapasztalatokkal zárult? Többek között erre kértünk választ a megyeszékhely vb-titkárától, dr. Gally Mihálytól és az igazgatási osztály vezetőjétől, dr. Simon Mihálytól. — A rendelet alapját az új lakástörvény képezi. A helyi sajátosságok meghatározásánál figyelembe vettük az elmúlt évben végzett társadalompolitikai elemzéseinket, a város társadalmi szerkezetében bekövetkezett változásokat, a lakosság anyagi-jövedelmi viszonyait. A munkások, a nagycsaládosok és a fiatal házasok igényeivel kiemelten foglalkozunk. Alapvető cél, hogy a lakásügyi tevékenység még erőteljesebb városformáló tényezővé váljon, erősítse a felsőfokú funkció kialakítását. Fő törekvésünk továbbra is, hogy a szociális szempontból leginkább rászorulók jussanak lakáshoz. — Korábban a munkáltatói kölcsöntámogatásban részesülőket két éven beiül vevőként kellett kijelölni. Ez is változott? — Igen, mégpedig azért, mert a munkáltatói kölcsöntámogatásban részesülők száma átlagosan kétszerese volt a tanács által elosztható OTP társasházi lakásokhoz képest. Minden évben legalább annyival szaporodtak, ahányan ilyen címen lakást kaptak. Szó, ami szó, az igény újratermelődött. Ez már azt jelentette, hogy ha minden lakást kizárólag munkáltatói kölcsöntámogatásban részesülők kaptak volna, az igényeket akkor sem lehetett volna két éven belül kielégíteni. Az a munkás sem juthatott volna lakáshoz, aki különben jogosult lett volna rá, de munkáltatójának pénzügyi helyzete miatt nem kapott támogatást. Ezért az átadott lakásokból 40 százalékot a munkáskölcsönben, a további 20 százalékot pedig egyéb munkáltatói támogatásban részesülők számára tartja fönn a rendelet. — Mire ösztönzi ez a szabályozás a munkáltatót? — A tanácsi rendeletnek van olyan célja is, hogy a munkáltatói érdeket szolgáló fontos lakásigényeket ne a célcsoportos lakáskeret terhére, hanem azon felül épülő lakásokból oldják meg. Bérlő- és vevőkiválasztási jog megvásárlása helyett a tanáccsal koordinálva újabb lakások épüljenek. Ezért emelte meg a rendelkezés a bérlőkiválasztási jogért fizetendő összegeit 25 százalékkal, és nem ad lehetőséget a háromszori bér- lők'iválasztási jog biztosítására. A vevőkiválasztási jogért fizetendő összeget tanácsi értékesítésű lakásnál megduplázta. Ugyanakkor lehetővé tette, hogy a munkáltatók az OTP- társasházi lakásokra dolgozóiknak soronkívüliséget szerezzenek' a fejlesztési alap átengedésével. — A központi rendelkezések elvi lehetőséget teremtettek arra, hogy minden igényjogosult a valóságos anyagi helyzetének megfelelő lakáshoz jusson. Békéscsabán milyen összegben határozták meg a jogosultság jövedelemhatárát? — A tanácsi bérlakásra a jogosultság jövedelemhatárát a korábbi 1600 forintról 2500 forintra, a tanácsi értékesítésű lakások esetében pedig 2500 forintról 3500 forintra emelkedett. — Gyakran esik szó a bizalmi elvről. Mit jelent ez a gyakorlatban? — A bizalmi elv azt jelenti, hogy a lakásigénylés benyújtásakor nem kell különböző igazolásokat csatolni. Amikor az igénylő a rangsor szerint esélyessé válik arra, hogy lakást kapjon, a társadalmi bizotttság, illetve a lakásügyi hatóság ellenőrzi az adatok valóságát. A lakáselosztási névjegyzék tervezetére csak ellenőrzött adatok alapján kerülhet fel az igénylő neve. Aki valótlan adatokat közöl, azt csak a következő évben lehet figyelembe venni. — Ügy hírlik, hogy Békéscsabán számítógép osztja a lakásokat. hagyott pontrendszer alapján. Ez csak segédeszköz. Abban segít, hogy a lakásigénylők több ezres tömegéből kiválasszuk a leginkább rászorulókat. Ezeknek _ a száma egy-egy évben az 'elosztható lakásoknak mintegy háromszorosa. Közülük helyszíni és egyedi elbírálás alapján a társadalmi bizottság jelöli meg azokat, akik a névjegyzék tervezetére felkerülnek. A végleges döntést a végrehajtó bizottság hozza meg. — Olykor különös hírek keringenek az üres lakásokról. Vannak-e jogszabályi eszközök a lakással való visz- szaélésck visszaszorítására? — Sok olyan bejelentés érkezett, hogy az igénylők nagy száma ellenére vannak a városban üres lakások. A rendelet minden eszközét igénybe véve törekedtünk arra, hogy ezek a lakások visszakerüljenek az elosztható lakásalapba. Több olyan lakást vettünk igénybe, melyet nem használt a bérlő. A nyerészkedésre irányuló, vagy a családvédelmi érdeket sértő lakáscserek jóváhagyását megtagadtuk. Előfordult, hogy háromgyermekes szülők háromszobás lakásukat egyszobásra akarták cserélni. Határozottan felléptünk az önkényes lakásfoglalókkal szemben. A névjegyzék kifüggesztése után több igénylőt töröltünk a lakossági bejelentésre foganatosított helyszíni ellenőrzés alapján. •— Mit jelent a névjegyzékből való törlés? Ez egyben a lakásigény elutasítását is jelenti? — A névjegyzékből való törlést a rendelet valameny- nyi lakásellátási formára kiterjeszti. Mégpedig azért, mert sokszor lehetetlen az igénylő által támasztott követelmények szerinti — így például egyedi fűtéses, belvárosi, erkélyes — lakás biztosítása. A névjegyzékből való törlés nem jelenti a lakásigény elutasítását. Az igénylő a későbbi években ismét névjegyzékbe kerülhet, ha igényének megfelelő lakás a rendelkezésre áll. — Hány lakásigénylőt tartanak jelenleg nyilván? — Jelenleg 6200 a lakásigénylők száma. Az elmúlt fél év alatt több mint ezerrel növekedett a számuk. Elsősorban olyan fiatalokkal, akik családot szeretnének alapítani, s jelenleg albérlők vagy a szüleiknél laknak. A környező községekből egyre többen Békéscsabára szeretnének költözni. A lakásigénylők 60 százaléka fiatal. Ez az adat sokkal nagyobb, mint a város népességében elfoglalt arányuk. Ugyanakkor az elosztott lakásoknak az elmúlt öt év átlagát figyelembe véve, több mint 72 százalékát kapták meg. Ennek ellenére a fiatalok lakás- helyzete csak lassan javul. — Akik lemondanak a tanácsi bérlakás bérleti jogáról, jelentős anyagi térítést kapnak. Hányán éltek ezzel a lehetőséggel? — Aki lemond az ilyen jogáról a lakásügyi hatóság javára, és nem kér másik állami lakást, azt a lakás-használatbavételi díj háromszorosa illeti meg. Ez kétszobás összkomfortos lakás esetében 144 ezer forint. Az elmúlt fél évben 72-en mondtak le a bérlakásról. — Mi a helyzet a lakások cseréjével? — A lakáselosztás egyik alapvető célja, hogy az igénylők a család nagyságának növekedésével fokozatosan érjék el a végleges megoldást nyújtó lakásnagyságot. Azaz egy fiatal házas nem kap azonnal két- vagy háromszobás lakást, csak a gyermekek születésével juthat több szobaszámú lakáshoz. Ez eleve meghatározza a lakáscsere gyakorlatát. A múlt évben 190 esetben került sor lakáscserére. A jelenlegi gazdasági körülmények között ez az egyik legfontosabb eszköze a szűkös lakásalappal való ésszerű gazdálkodásnak. — Mit igazolnak az eddigi tapasztalatok? — Az új rendelet bevezetésével nem lett több lakás, de az elosztás igazságosabbá vált. Az eltelt fél év tapasz* talatai pozitívak. Az igazságos lakáselosztást csak a lakossággal való együttműködés alapján lehet megvalósítani. Ezt az együttműködést a városi tanács továbbra is igényli. Nyílt és őszinte ügyintézésre törekszik, s cserébe bizalmat és türelmet kér a lakosságtól. Serédi János — A múlt évben vezettük be a lakásigények számítógépi feldolgozását és rangsorolását a tanács vb által jóváFotó: Martin Gábor ■kt ,i imii ■■ni sssBBsaamw—a A gégészeti kezelőt és műtőt is a legmodernebb eszközökkel szerelték fel Kórterem Gazdag gyógyszerkészlet
