Békés Megyei Népújság, 1982. január (37. évfolyam, 1-26. szám)

1982-01-09 / 7. szám

/ Társadalmi demokratizmus Hogyan intézik a közérdekű bejelentéseket és panaszokat? Évente országosan száz­ezernyi közérdekű javaslat, bejelentés és panasz indul útjára. Mindezek érzékelte­tik, jellemzik az emberek hangulatát, közérzetét, élet- körülményeit. Intézésükről 1977-ben törvényt alkottak. Ennek előkészítése nagy tár­sadalmi visszhangot keltett, a gyakorlati megvalósítás azonban meglehetősen lassú. A tapasztalatok szerint a beadványok okait nem elem­zik eléggé a vállalatok, az irányító hatóságok. Pedig a bejelentések politikai és gazdasági mozgatóerőt jelen­tenek, bátran érvényesül a társadalom demokratizmusa. A törvény kimondja: a mi­nisztériumok, a főhatóságok, a tanácsok rendszeresen ele­mezzék, értékeljék a jelzé­seket, s a NEB segítse ezt a munkát. Lyukkártyás nyilvántartás A közelmúltban az oroshá­zi járási-városi Népi Ellen­őrzési Bizottság tartott ilyen vizsgálatot a városi tanács­nál, a járási hivatalban, a csorvási és a békéssámsoni Községi Tanácsnál, valamint az Orosházi Baromfifeldol­gozó Vállalatnál és a puszta­földvári Lenin Tsz-ben. A népi ellenőrök megállapítot­ták, hogy a felügyeleti szer­vek nem adtak ki a helyi sajátosságokat is tartalmazó utasítást. Belső szabályzata csupán a baromfifeldolgozó­nak volt, amelyben előírták a közérdekű jelzések elinté­zésének a módját. A városi tanács viszont áttért a pe- remlyukkártyás nyilvántar­tási rendszerre. A békéssám­soni tanács csak a járási hi­vatal komplex vizsgála után vezette be a külön nyilván­tartást. A pusztaföldvári Le­nin Tsz-ben nem különítet­ték el a közérdekű bejelen­téseket, javaslatokat és pa­naszokat. összességében a közérde­kű bejelentések és javasla­tok száma emelkedett, amely arra mutat, hogy az állam­polgárok élnek a törvényad­ta jogukkal. Ugyanakkor ke­vesebben panaszkodtak, és tettek névtelen bejelentést. A legtöbben a gazdálkodás­sal összefüggő kérdésekre vártak választ. Rámutattak az áruellátás és a szolgálta­tások hiányosságaira, bírál­ták a lakásgazdálkodást, a vezetői magatartást. Az ügyek intézésénél elfogultsá­got sehol sem tapasztaltak, és megtartották a 30 napos határidőket is. A városi ta­nácsnál például 1980-ban még 40 bejelentés végére tet­tek pontot egy hónapon túl, tavaly már csak egy ilyen ügyük volt. Példás büntetés Nagyon fontos, hogy az ügyintézők figyelemmel kí­sérjék: mri történik egyes bejelentéssel, panasszal. A városi tanácsnál az illeté­kes szakigazgatási szervek dolgozói ellenőrzik a végre­hajtást, tájékoztatják az ál­lampolgárt. Előfordult azon­ban, hogy az ügyiratból nem derült ki mindez. A járási hivatalnál is több esetben elfelejtették ráírni az aktá­ra: ki és milyen intézkedést tett. A bejelentőket és a pa­naszosokat nem érte hát­rány. Az intézkedések meg­feleltek a törvény előírásai­nak, eredményesek voltak, elősegítették a hibák feltá­rását, kijavítását. A felelős- ségrevonás arányban állt a kifogásolt magatartással. A járási hivatalhoz érkezett be­jelentés alapján, a súlyos testi sértést okozó testnevelő tanárt azonnal elbocsátották. A városi tanács pedig pénz- büntetést szabott ki a sza­bálytalankodó orvossal és kontárral szemben. A tanácsoknál elemzik a bejelentéseket és feltárják az okokat, foglalkoznak a névtelen levelekkel, a ta­pasztalatokat pedig haszno­sítják. A baromfifeldolgozó­nál és a Lenin Tsz-ben a közérdekű bejelentéseket vi­szont nem tárgyalják meg testületi üléseken, így nem is értékelik azokat. Gond az is, hogy a felügyeleti szer­vek nem kellően ellenőrizték a bejelentések és panaszok intézését,* a jegyzőkönyvből nem tűnt ki, hogy vizsgál­ták-e az 1977-es törvény vég­rehajtását. így nem lehet csodálkozni azon, hogy ke­vés segítséget adtak a beje­lentések intézéshez. Kivétel a járási hivatal, amely több községi tanácsnál tartott ilyen ellenőrzést, és számos hiányosságot megszüntetett. A baromfifeldolgozóban és a Lenin Tsz-ben az elmúlt év­ben volt törvényességi fel­ügyeleti vizsgálat, de a jegy­zőkönyvekben nincs szó a közérdekű bejelentések, pa­naszok intézésének módjáról. Még jobb tájékoztatást A bejelentések és pana­szok zömét a lakosság meg­elégedésére intézik el, a ja­vaslatok is hasznosak, de anyagi lehetőségek híján kép­telenség mindent egyszerre megvalósítani. Ezért is van nagy jelentősége a tájékoz­tatásnak. Erre leginkább a tanácsoknál van mód. Élnek is vele. A tanácstagi beszá­molókon, jelölő és falugyűlé­seken, egyéb összejövetele­ken választ adnak a köz ér­dekében tett észrevételekre. Nehezebb a dolguk a válla­latoknak, a szövetkezetek­nek, mégis elfogadhatatlan, hogy egyetlen fórumon se foglalkozzanak a közérdekű bejelentésekkel. A rendelet azt is előírja: a gazdálkodó szervek az ellenőrzések átte­kinthetősége, az intézkedések egyszerűsítése miatt hasz­náljanak ellenőrzési naplót, amelynek a vezetését a szer­vezeti és működési szabály­zatban rögzítsék. Sajnos, a vizsgált gazdálkodó egysé­gek közül csupán három he­lyen volt ilyen napló. Régi igazság: nem elegen­dő az egyedi panaszokat el­intézni, az észrevételeket ál­talánosítani lehet, megkeres­ni orvoslásuk módját. S ak­kor kevesebb lesz az egyéni panasz és több a közérdekű javaslat. Seres Sándor Közös összefogással a rokkantakért Bár már véget ért a rok­kantak nemzetközi éve, Gyu­lán nem szűnt meg a tenni- akarás, a segítségadás a mozgássérültekért. 'A társa­dalmi összefogás újabb szép példáját adta a gyulai Körösi Vízgazdálkodási Társulat Majzik Miklós Szocialista Brigádja. Tavaly januárban már ez a kollektíva kezdeményezte, összefogta a mozgássérültek gyulai egyesülete részére az egynapi munkabér-felaján­lásra indított akciót. Most a legutóbbi brigádértekezleten a kollektíva a remetei gyef- mekotthon vezetőivel közö­sen akciót hirdetett két gyer­mek szovjetunióbeli üdülte­tésének támogatására. Elha­tározták, hogy felhívással fordulnak az intézmények­hez, szocialista brigádokhoz az ehhez szükséges anyagi fedezet összegyűjtéséhez. A kérő szóra sokan jelentkez­tek: mintegy 20 szocialista brigád több mint 300 dolgo­zója a szünidőben egy moz­gássérült gyermek és egy ki­emelkedő tanulmányi ered­ményt elérő, nevelőotthon­ban lakó gyermek nyári tá­borozáson vehessen részt a Szovjetunióban. Az eddig beérkezett pénzt már befizették a mozgássé­rültek egyesületének, de a még csatlakozni akaró szo­cialista brigádok, intézmé­nyek jelentkezhetnek Gyu­lán, a társulat Majzik Mik­lós Szocialista Brigádjánál. B. O.' Sikeres a „fehér hetek” Nem várt jó eredményt hozott az engedményes ágyneművásár a békéscsabai Centrum áruháznak. A „fehér hetek” első négy nap­ján a forgalom — csak ágyne­műkből — 1 millió 650 ezer fo­rint volt, 30 százalékkal na­gyobb, mint a tavalyi esztendő hasonló időszakában. Ez — te­kintve a 30 százalékos árleszál­lítást — a lakosságnak eddig mintegy 600 ezer forint megtaka­rítást jelent. Különösen az első nap forgalma volt kiemelkedő, meghaladta a félmillió forintot, szemben az elmúlt évi 400 ezer­rel. (SZÍ) T estkultúrasza Ion Sokan keresik fel Veszprémben az új Lilla testkultú­raszalont. A vendégek1 körében a legnépszerűbb a szau­na és a masszázs, de sokan vesznek részt a kondicioná­ló tornán is. Elsősorban az irodai ülőmunkát végzők ve­szik igénybe a szalon szolgáltatásait A szaunában Kondicionáló torna TpcflíftvnipHkíf (MTI-fotó — Vida András felvételei — KS) Békéscsabai szobrok A felszabadulási emlékművet a harcokban elesett szovjet katonák emlékére emelte a város lakossága, Csányi Béla tervei alapján Fotó: Váradi Zoltán Több ölesé cipő, jobb minőségű bőráru 1982-ben Kedvező évet zárt 1981- ben a bőr-, szőrme és a cipő­ipar. Az ágazatban a terme­lés mérsékelt ütemű növeke­dése mellett — amely meg­felelt a tervezettnek — ja­vult a termékszerkezet, job­ban alkalmazkodott a lakos­ság igényeihez. Ezt nagymér­tékben elősegítette a maga­sabb színvonalú gyártmány­fejlesztési tevékenység, amelynek eredményeként a nehezebb külpiaci viszonyok ellenére sikerült a vállalatok exportjának gazdaságosságát is javítani. A bőr- és szőr­meipar nyeresége az előző esztendőhöz hasonlóan ala­kult, a cipőipar azonban je­lentősen növelte nyereségét. A bőr- és szőrmeipari vál­lalatok 1982-re 5,3 százalékos termelésiérték-növekedést terveztek, a cipőipar 2,5 szá­zalékos növekedéssel számol. Ezt elsősorban a gyártmány­szerkezet javításával, az ér­tékesebb termékek gyártásá­val, és nem a termelés meny- nyiségi növelésével kívánják elérni. Megvalósításához azonban alapvető feladat az ágazaton belüli kapcsolatok javítása, a feldolgozó válla­latok igényeinek és a bőr­ipar nyersanyagforrásaiból adódó termékválasztékának összehangolása, így válik csak lehetővé a vállalatok termékszerkezetének továb­bi változtatása, a versenyké­pesség és a minőség javítá­sa. A bőriparban mindenek­előtt a kikészítés színvonalá­nak további emelését és a minőség javítását tűzték ki célul, ezért fokozzák a hasí­tékgyártmányok nemesítését és bővítik felhasználási terü­letüket. A szőrme- és a kesztyűipar — a piaci igé­nyekkel összhangban — a gazdaságos termékek mo­dellezésében kíván elsősor­ban előrelépni. A cipőipar legfontosabb célkitűzése 1982-ben a belföldi ellátás javítása, gazdagabb kínálat kialakításával, a lakosság differenciált igényeinek ki­elégítésével. Ezen belül bőví­tik a textilcipők kínálatát a kényelmi cipők választékát, és növelik az olcsóbb cipők mennyiségét. A bőr-, szőrme- és bőrfel­dolgozóipar exporttervei szerint a szocialista orszá­gokba irányuló szállítások az 1981. évihez hasonlóan ala­kulnak, a nem rubelelszá­molású exportot növelni kí­vánják. A cipőipar a nem rubelelszámolású export mérsékeltebb növekedésével számol. Az ágazat előtt álló fel­adatok közül kiemelkedő az anyaggazdálkodási program végrehajtása, amely elsősor­ban a nyersbőrök gazdasá­gosabb felhasználását. a készárukhoz való jobb al­kalmazását, a cipőipari hul­ladékok csökkentését, a faj­lagos anyagfelhasználás ja­vítását teszi szükségessé. A bőr- és szőrmeipar a fajla­gos energiafelhasználásban is jelentős megtakarítást ter­vez. A vállalatok számára a szabályozóváltozások eltérő következményekkel járnak. A nyereség csökkenésének kiegyenlítésre széles körű intézkedéseket terveztek, egyebek közt például az ön­költségcsökkentést, a piaci munka javítását, a szerve­zettség és a hatékonyság fo­kozását. A bőr-, szőrme- és cipő­ipari vállalatok bérfejlesztési lehetőségei — a népgazdasá­gi célokkal összhangban — 1982-ben alacsonyabbak a tavalyinál, a teljesítménytől függő differenciálásra azon­ban megfelelő lehetőséget nyújtanak. Belföldi utazási ajánlat Az utazási irodák belföldi aján­lataiból: disznóölés, sítanfolyam és tél végi, kora tavaszi üdülés szerepel a Budapest Tourist kí­nálatában. A disznóölésre jelent­kezőket Egerbe invitálják feb­ruár 14-én; a programban város­nézés és borkóstolóval egybekö­tött disznótor szerepel. A költ­ség személyenként 330 forint. A sítanfolyamot Bánkúton szerve­zik január 17-től 23-ig. Teljes el­látással a részvételi díj 1410 fo­rint. A pihenni vágyókat Fertő- bozra invitálják január—február —márciusban. A vasárnaptól'va­sárnapig tartó turnusokban, fél­panziós ellátással 1160 forint a költség személyenként. A prog­ramokra január 10-ig lehet je­lentkezni. Az IBUSZ egyhetes üdüléseket ajánl. Dombóváron január 9. és április 3. között a Gunaras mo­telben pihenhetnek a jelentke­zők. Az ellátás pélpanziós. Az utazási iroda itt kedvezményt nyújt: a részvételi díj csak 880 forint. Január 11. és május 4. között Gyulán szerveznek egy­hetes üdülést, a költség félpan­zióval 1490 forint, teljes ellátás­sal 1840 forint személyenként. Hajdúszoboszlón január 12. és jú­nius 8. között tölthetik kelleme­sen az idejüket a jelentkezők. A Gambrinus Szállóban a hét éj­szakás turnusok félpanzióval 1660, teljes ellátással 1870 forint­ba, a Délibáb Szállóban félpan­zióval 2600, teljes ellátással 2950 forintba kerülnek.

Next

/
Thumbnails
Contents