Békés Megyei Népújság, 1982. január (37. évfolyam, 1-26. szám)

1982-01-09 / 7. szám

1982;_január_jj[;j_szoinbat o Gazdagodó Mezőhegyes Tegnap, pénteken délután tartotta ülését a Mezőhegye- si Nagyközségi Tanács Vég­rehajtó Bizottsága. Ezúttal hat napirendi pontot tár­gyalt meg a testület, ame­lyek közül kiemelkedő fon­tosságú volt az a beszámo­ló, mely a tavalyi költség- vetési és fejlesztési alap fel- használásáról szólt, illetve az idei pénzügyi terv és fej­lesztési alap felhasználását hivatott megvitatni. A nagyközség fejlesztési alapjából tavaly csaknem 17 millió forintot költöttek új létesítmények megvalósításá­ra. Többek között ebből a pénzből a legnagyobb össze­get, vagyis 9,1 millió forin­tot a nevelési központ építé­sére, valamint 6,2 millió fo­rintot az épülő új lakások közművesítésére fordították. Ezenkívül jelentős összeget költöttek a gáz- és telefon- hálózat bővítésére, a közte­rületek rendbetételére. Az idén több mint 21 mil­lió. forinttal gazdagodik a nagyközség. A legtöbbet a -kulturális ágazat kap, mint­egy 10,5 millió forintot. Mezőhegyesen 1976-tól 390 több szintes, telepszerű lakás épül, amiből hatvan a bér­lakás, míg a többi csaknem mind munkáslakás. Ezekben a napokban 150 lakásra fo­lyamatosan köti az OTP a szerződéseket, március de­rekára valamennyi lakást birtokba is vehetik új tulaj­donosaik. A település köz­pontjában épül, s várhatóan az év végére elkészül az a harminckét lakásos tömb, amelynek a földszintjén kap otthont az OTP helyi fiókja, és az ÁFÉSZ iparcikkboltja. Az épülő nevelési központ átadására két ütemben kerül sor: augusztus végére elké­szül az általános iskola, ahol szeptemberben megkezdődhet a tanítás, novemberre pedig a település lakossága birtok­ba veheti a művelődési há­zat, valamint a nevelési köz­ponthoz tartozó tornatermet. A 32 lakásos épület földszintjén lesz az OTP-fiók és az iparcikkbolt Fotó: Szekeres András Közművelődés kereskedelmi és vendéglátós diákoknak Már az új év elején gaz­dag kulturális programról gondoskodik tanulóinak Bé­késcsabán a kereskedelmi és vendéglátóipari szakmun­kásképző intézet. Január 12- én délelőtt 10 órától a 2. év­folyamosok várják rendha­gyó irodalomórára a Békés megyei Jókai Színház művé­szeit. Moliere: Tartuffe cí- - mű művének részleteit mu­tatják be a színészek. A Ki tud többet a Szov­jetunióból, a Szovjetunióról? című vetélkedő elődöntőiben az iskola 33 csapata ver­senyzett. Közülük került ki az a 9, amelyik január 15- én délután 2 órakor ad szá­mot tájékozottságáról az is­kolai döntőn. Ez az oktatási intézmény minden alkalom­mal részt vesz a nagyszabá­sú vetélkedőn, két_ alkalom­mal már az országos mező­nyig is eljutottak tanulóik. A felnőttek; a dolgozó szak­középiskolások hasonló ver­senyét január 19-én 14 órá­tól rendezik, itt 4 csapat képviseli a vendéglátóipari iskola színeit, 2 pedig a 611. sz. ipari szakmunkásképzőt. A rendező a vendéglátó-isko­la pedagógus KlSZ-alapszer- vezete lesz. A nappali tagozatosok feb­ruár 8-án délelőtt 11 órától Szakonyi Károly írót látják vendégül. Ebben a félévben terveznek egy képzőművé­szeti kiállítást is Koszta Ro­zália festőművész alkotásai­ból. b. zs. Vlagyimir Pavlov magyar kitüntetése V. J. Pavlov, a Szovjetunió nagykövetének kitüntetése a Parlamentben (Telefotó) Kádár János, a Magyar Szocialista Munkáspárt Köz­ponti Bizottságának első tit­kára, Losonczi Pál, az El­nöki Tanács elnöke, Lázár György, a Minisztertanács elnöke és Apró Antal, az országgyűlés elnöke búcsú­látogatáson fogadta Vlagyi­mir Jakovlevics Pavlovot, a Szovjetunió budapesti nagy­követét. * * * A Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsa Vlagyimir Pavlovnak Magyarországról történő végleges elutazása alkalmából, az országaink és testvérpártjaink kapcsolatai­nak ápolásában és erősítésé­ben, valamint a gazdasági, a kulturális és a műszaki-tu­dományos együttműködés fejlesztésében kifejtett mun­kássága elismeréseként a Béke és Barátság Érdem­rendet adományozta. A kitüntetést L osonczi Pál tegnap az Országházban nyújtotta át. A kitüntetés át­adásánál jelen volt Gyenes András, az MSZMP Közpon­ti Bizottságának titkára, Ka­tona Imre, az Elnöki Tanács titkára, Púja Frigyes kül­ügyminiszter, s ott voltak a szovjet nagykövetség vezető képviselői is. * * * Vlagyimir Jakovlevics Pavlov a budapesti szovjet nagykövetségen fogadást adott abból az alkalomból, hogy a napokban végleg el­utazik Magyarországról. A fogadáson részt vett Németh Károly, az MSZMP Közpon­ti Bizottságának titkára, Aczél György, a Miniszter- tanács elnökhelyettese, az MSZMP Politikai Bizottságá­nak tagjai, Gyenes András, az MSZMP Központi Bizott­ságának titkára, Marjai Jó­zsef, a Minisztertanács el­nökhelyettese, valamint a Központi Bizottság, az Elnö'- ki Tanács, a Minisztertanács, az országgyűlés több tagja, a politikai, a gazdasági és a kulturális élet sok más ve­zető személyisége. A fogadá­son jelen volt a budapesti diplomáciai képviseletek számos vezetője és tagja is. Sikeres nyomáspróba Pakson A Paksi Atomerőműben péntekre virradó éjszaka fonfos szakaszához érkezett az 1-es reaktorblokk tizen­hat napja folyó üzembe he­lyezése: a fokozatosan 191,5 bar értékre növelt nyomás­sal sikerrel végrehajtották a reaktortartály és a hozzá kapcsolódó primerköri rend­szer — a gőzfejlesztők, nyo­mástartó edény, a főkering­tető vezetékek és segédrend­szerek — szilárdsági és tö­mörségi próbáját. A forró víz nagy sebességű kering- tetésével most tovább foly­tatják a mosást mindaddig, amíg a legcsekélyebb szeny- nyeződést is eltávolítják a berendezések, vezetékek bel­ső felületéről. Közben pró­bálják a hat főkeringtető szivattyút és segédrendsze­reiket, ami előreláthatólag a jövő hét közepéig tart. Ezek a szivattyúk együttesen óránként 7 millió liter víz szállítására képesek. Az üzembe helyezés követ­kező jelentős állomása az 1-es revízió lesz, amikor szétszedik az 1-es reaktor­blokk berendezéseit, és ap­rólékosan megvizsgálják, hogy a nagy nyomás nem okozott-e elváltozást a rend­szer belsejében. Az össze­szerelést ismét rendkívül szi­gorú ellenőrzés követi. Erűs jégzajlás a Rábán Erős jégképződés kezdődött meg a Kisalföld folyóin a hideghullám hatására. Á Rá­ba középső és alsó szaka­száról erős jégzajlást jelen­tettek tegnap. A Marcalt he­lyenként már összefüggő jég­takaró borítja. Várhatóan ma a Rába is több szakaszon tel­jesen befagy. A kisebb víz­folyások ugyancsak befagy­tak, és jégtakarójuk óráról órára vastagszik. Én elmentem a vásárba Január 9-én, szombaton: Országos állat- és kirakodó- vásárok : Dévaványa, Szentlő- rinc. Autóvásár: Szentlőrinc. Január 10-én, vasárnap: Országos állatvásár: Szentes. Országos állat- és kirakodó- vásár: Dabas, Pásztó. Autóvásárok: Baja, Békés­csaba, Dabas, Debrecen, La- josmizse, Marcali, Miskolc, Nagykőrös, Nyíregyháza, Pécs, Siófok, Szeged, Szombathely, Tata, Veszprém. Euripidész: Oresztész című tragédiáját mutatja be a Békés megyei Jókai Színház klubszínháza ma este Békéscsabán. A darab rendezője Rencz Antal, a díszleteket; a Munkácsy-dí- jas Gyarmathy Ágnes tervezte. A főbb szerepekben Vajda Mártát, Pusztaszeri Emíliát, Kárpáti Tibort és Gálfy Lászlót láthatja a közönség. Képünkön az előadás egyik jelenete Fotó: Martin Gábor Gazdagabb program Az idén a korábbinál is gaz­dagabb programot kínál az NDK budapesti Kulturális és Tájékoz­tató Központja látogatóinak — mondotta Erwin Skeib, a köz­pont igazgatója tegnap tartott sajtótájékoztatóján. A kulturáis centrum első kiál­lításán január 15-től a Magyar- országi Németek Demokratikus Szövetségének tavaly alakult képzőművész köre • mutatkozik be. Ezt követően a dessaui Bau­haus művészkör tagjai mutatják be alkotásaikat, maketteket, fo­tókat, rajzokat, grafikákat. Má­jusban Goethére emlékezve iro­dalomtörténészek, esztéták tar­tanak előadásokat, s a weimari Goethe-ház a Magyar Színházi Intézettel közösen rendez kiállí­tást. A Nők Kulturális és Tájékoz­tató Központjában is megemlé­keznek a centenárium alkalmá­ból Kodály Zoltánról, a tervek szerint novemberben az NDK- ban diplomát szerzett Faragó Laura tolmácsolja a száz éve született zeneszerző műveit. Jobban, hatékonyabban, takarékosabban - de hogyan? Gondolatok az ipari aktívaértekezlet után O állalati és szövetkezeti vezetők hivatalból kell hogy foglalkozzanak gazdasági életünkkel, de nyilván rajtuk kívül is sokakat foglalkoztat az az ipari aktívaértekezlet, melyről tegnapi számunkban adtunk tudósítást. Sok mindenre kitérő, vissza, és előre­tekintő volt a beszámoló, értékes gondolatokat fogalmaz­tak meg a hozzászólók. A lényeg mindig az volt, hogy javítsuk a népgazdasági egyensúlyt, dolgozzunk jobban, hatékonyabban, takarékosabban. Csakhogy ez nem min­dig egyszerű, gyakran ellentmondások akadályozzák a termelést. Ezekből az ellentmondásokból világított meg néhá­nyat Surányi András, az Orosházi KAZÉP Ipari Szövet­kezet elnöke. Ez a szövetkezet az utóbbi években nagy­arányú fejlesztő beruházást hajtott végre sikeresen, többszörösére növelte a korszerű kazánok gyártási ka­pacitását. Ezek a gáz- és olajtüzelésű eszközök világ­színvonalúak, de a mai világpiaci helyzetben közvetlenül kazánt eladni rendkívül nehéz. Egészen más a helyzet, ha a berendezés egy komp­lex létesítmény részeként kerül külföldre. így már nincs akadálya a nagyarányú értékesítésnek, csakhogy ez nem számít exportnak, legalábbis a szövetkezet szempontjá­ból. Így azután, amikor elszámolásra kerül a sor, a szö­vetkezet múlt évi 20 millió forintot meghaladó tőkés exportjából csak 1,6 millió forintnyit könyveltek el köz­vetlen tőkés exportként, a többi a belföldi értékesítés rovatot gyarapította. A jelenlegi merev statisztikai szemlélet miatt a szö­vetkezet nem érzi az elért exportnövekedés jótékony ha­tását. Valahogy változtatni kellene ezen, hiszen a nép­gazdaság szempontjából nem az a fontos, hogy ki kö­tötte meg az üzletet, és kinek a neve alatt történik a szállítás, hanem az, hogy minél több termékünket ér­tékesíthessük jó áron külföldön. De ehhez megfelelő árualapok és megfelelő ösztönzők is kellenek. De nemcsak ez az egy ellentmondás hat fékezően az export fokozására. A külkereskedelemben valahogy el­felejtették, hogy a sűrű fillér gyakran többet ér, mint a ritka forint. A KAZÉP például egy termék exportjára társasági szerződést kötött a külkereskedelmi vállalattal, bízva abban, hogy az általuk is igen alacsonynak tartott bizományosi jutalék mellett az eredményosztozkodás na­gyobb mértéke ösztönzően hat majd a külkereskedelmi vállalat piaci munkájára is. Az elképzelés sajnos nem valósult meg, bár a külke­reskedelmi vállalat teljes költségének megtérülésén túl, átlagosan 10 százalékos mértéket meghaladó eredményt könyvelhetett el a szerződés alapján. Az export lebonyo­lítása viszont semmivel sem lett gyorsabb, és mert a kapcsolat egyébként jó a két fél között, őszintén érté­kelték ennek az okát. Nos, a következők derültek ki: a külkereskedelmi vállalatok csak olyan üzletekkel foglalkoznak szívesen, amelyek végösszegében legalább hat nulla szerepel. Az üzletkötés premizálásában a milliós nagyságrend alatti tételeket egyszerűen nem veszik figyelembe, akármennyit is kellett érte dolgozni. így már érthető, hogy a szövet­kezet esetében is, ahol viszonylag kis tételekből tevődik össze az export, legfeljebb a lelkesedés és egy meleg kézfogás erkölcsi ösztönzése hajthatja az ügyintézőket. Ez pedig ma már édeskevés a sikerhez. Más gondot vetett fel Kassai Béla, az Univerzál Kis­kereskedelmi Vállalat igazgatója. Ök is megkapták a fel­adatot, hogy segítsék elő az energia-, de főleg a fűtő­olajjal való takarékosságot. Ajánljanak tehát a vásárlók­nak hőtárolós elektromos kályhákat, melyek olcsó éjsza­kai elektromos árammal üzemelnek. Ezt az utasítást kiadta a jobb kéz, és utána keresztbe tett neki a bal kéz. Mert egyrészt kiderült, hogy nincs elegendő hőtárolós kályha, de ha lenne, akkor sem ér­tékesíthetnék úgy, ahogy szeretnék. Mert kaptak egy olyan utasítást is, hogy hőtárolós kályhát csak annak adhanak el, aki igazolást hoz az elektromos művektől, hogy a hálózat elbírja a megnövekedett terhelést. Ilyen igazolást viszont szinte lehetetlen szerezni. A hálózat ugyanis meglehetősen öreg és túlterhelt, különösen a községekben, ahol a legtöbb házban olajjal fűtenek, és indokolt lenne az átállás. Egy szóval: hiába bizonyítják gazdaságossági számításokkal az áttérés hasznosságát, hiába keltik fel az igényt a lakosságban az új megoldá­sok iránt, ha ennek nincsenek meg az infrastrukturális feltételei. Ilyen esetben csak káros feszültségekhez vezet­het az elhamarkodott döntés. Rengeteg kritikát kapott, és kap még ma is az épí­tőipar, általában nem is alaptalanul. De azért nekik sem könnyű, és néha rajtuk kívül álló okokból végeznek rossz munkát. Tóth Sándor, a Békés megyei ÁÉV pártbizott­ságának titkára és Tamási Géza, a Békési Építőipari Szövetkezet elnöke egy közös, nagy gondról szólt, az építőanyagok minőségéről. Rengeteg a hibás termék, amelyekről már a beépítés pillanatában látszik, hogy nem lesz jó, de mégis ezzel kell dolgozniuk, mert nincs más. A gyakran nedves fából készült nyílászárók tör­vényszerűen vetemednek, rosszul zárnak, és persze az utcára szökik majd az energia. De hiába reklamának, a gyártók azzal érvelnek, hogy nincs lehetőségük a készle­tezésre, mert a bank őket is szorítja. Hiába tudja tehát mindenki, hogy mennyi ideig kellene szárítani a fát, erre nincs lehetőség. Maradt tehát a garanciális javítás, a rengeteg kidobott pénz és elpocsékolt idő, és természe­tesen az ajtó vagy ablak sohasem lesz már tökéletes. De nehezíti más is az építők munkáját. Kevés a szakember, és ez részben arra vezethető vissza, hogy a képzési normák már hosszú évek óta változatlanok. Közben az építőipar gyökeresen átalakult, ideje lenne már a valósághoz igazítani az elképzeléseket. |osszan sorolhatnánk még azokat az értékes gon­dolatokat, melyek a beszámolók után a hozzá­szólásokban és persze a hallgatóságban is fel­vetődtek. A terjedelem szabta korlátok nem teszik lehe­tővé a további részletes ismertetést, de ennyiből is lát­szik, hogy most már nem az a kérdés, mit kellene csi­nálni, hanem az: hogyan? Ez az aktívaértekezlet e kér­dés megválaszolásához kívánt segítséget nyújtani. Lónyai László

Next

/
Thumbnails
Contents