Békés Megyei Népújság, 1982. január (37. évfolyam, 1-26. szám)

1982-01-31 / 26. szám

BÉKÉS MEGYEI Világ proletárjai, egyesüljetek! N É PÚJSÁG II MEGYEI PÁRTBIZOTTSÁG ÉS 0 MEGYEI TÜNÁCS LAPJA 1982. JANUÁR 31., VASÁRNAP Ára: 1,40 forint XXXVII. ÉVFOLYAM, 26. SZÁM Magyar—mongol igazságügyi tárgyalások Befejezte magyarországi programját a Bjaragijn Csim mid igazságügy-miniszter ál­tal vezetett mongol delegá* ció, amely dr. Marhája Imre igazságügy-miniszter meghí­vására hivatalos, baráti lá­togatást tett hazánkban. A megbeszélések során a mi­niszterek tájékoztatták egy­mást országaik jogi életéről, az igazságügyi szervek mun­Az építőipar anyagi és szellemi erejének összehan­goltabb hasznosítását segítik a gazdasági társulások. Az utóbbi években mintegy 40 társulást hoztak létre egy- egy feladat — műszaki ter­vezés, gépgazdálkodás, ter­melékenységnövelés stb. — közös munkáinak összehan­golására. Ám ennél jóval szé­lesebb körű együttműködés­re fogott össze 16 megyei építőipari gazdasági társa­ságban több mint 300 válla­lat, szövetkezet és más épí­tési szervezet. A megyei társulások külö­nösen eredményes együtt­működést alakítottak ki az anyagellátásban. Ehhez a munkához messzemenő se­gítséget nyújtott az Építő­ipari Termelőeszköz-keres­kedelmi Vállalat, amely 13 megyei társulásba lépett be, s közülük tíznél a legfonto­sabb anyagok kiszolgálására kihelyezett raktárát rende­zett be. Ez a megoldás nem­csak az ellátást javítja, ha­nem a tagvállalatok és -szer­vezetek költségeit is csök­kenti, mert az ÉPTEK nem számítja fel a kihelyezett raktárba történő szállítás költségeit. Az együttműkö­dés különösen hasznos a ki­sebb építési egységeknek, mert most már a kis tételű megrendelésekre is kapnak anyagot. A Tolna megyei társulás nemcsak tagjainak anyagel­látását segíti, hanem bizo­mányi árusításra a megyei népbolt szaküzleteinek is ad anyagot, tehát a sajátház­építők és a kisiparosok is könnyebben hozzájuthatnak. Tagvállalataikat egyébként tavaly az előző évinél 45 százalékkal több, összesen kájáról, és eszmecserét foly­tattak a magyar—mongol jo­gi és igazságügyi kapcsola­tok fejlesztésének lehetősé­geiről. A tárgyalások ered­ményeként aláírták a két minisztérium közötti együtt­működésről szóló megálla­podást, amely egyebek kö­zött rendszeressé teszi a jo­gi információcserét. Az alá­írásnál jelen volt Badamta­110 millió forint értékű épí­tőanyaggal látták el. A megyei társulások több­sége felmérte tagszervezetei­nek teljesítőképességét és a megyében fellelhető építési igényeket, hogy összehangol­ják a munkákat. A Veszp­rém megyeiek vizsgálódásai­ból kitűnt, hogy a mérsé­keltebb ütemű beruházások ellenére még mindig építő­ipari kapacitáshiánnyal kell számolniuk. A jelenlegi terv­időszakban az új beruházá­soknál egymilliárd, a külön­böző felújításoknál pedig kétmilliárd forinttal na­gyobb az építési igény, mint a tagszervezetek teljesítőké­pessége. Ezért fontosság és sürgősség szerint sorolják a munkákat, s kapcsolatokat építettek ki más megyei tár­sulásokkal különböző Veszp­rém megyei feladatok elvég­zése érdekében. Vállalkozót keresnek még a bakonyosz- lopi gyermeknevelő intézet felújítására, a dudari szén­bánya szociális létesítmé­nyeinek építésére, a balaton­füredi posta bővítésére is. Az építési igények kielégíté­sének lehetőségeit kutatják most a mezőgazdasági nagy­üzemekben dolgozó építési részlegek szabad kapacitásai­nak felmérésével is. A Tolna megyei társulás szoros kapcsolatot alakított ki a kapacitások és az anyag- készletek cseréjében a bor­sodi, a csongrádi, a somogyi és a Zala megyei társulás sokkal. Két megye, Szabolcs-Szat- már és a Hajdúság területét fogja át a Kelet-magyaror­szági Építőipari Gazdasági Társaság, amely a műszaki fejlesztési eredmények el­terjesztéséért is sokat tett. Egyebek között a szabolcsi­rin Baldo, a Mongol Népköz- társaság budapesti nagykö­vete. A mongol igazságügyi kül­döttséget fogadta Borbándi János, a Minisztertanács el­nökhelyettese. A vendégek látogatást tettek dr. Szilbere- ky Jenőnél, a Legfelsőbb Bíróság elnökénél és dr. Szíjártó Károly legfőbb ügyésznél. ak úgynevezett mikrocölöpö- zési, -alapozási módszerét meghonosították a Hajdú­ságban, s mindkét megyében elterjesztették azt a korsze­rű tetőszigetelési módszert, amelyet a Taurus Gumiipari Vállalat újfajta gumilemezé­vel oldanak meg. Az össze­fogás tette lehetővé, hogy Debrecenben szakoktatási kombinátot állítottak fel, s így olyan szakmai tanfolya­mokat, továbbképzést is szer­vezhetnek, amelyet egy-egy vállalat saját háza táján a jelentkezők csekély száma miatt nem indíthatna. A megyei társulások tag- szervezetei gyümölcsöző együttműködést alakítottak ki a szállítóeszközök és a gépek hatékony felhasználá­sában. Sok helyen megszer­vezték már kedvezményes gépkölcsönzési rendszerü­ket. A Győr-Sopron megyei társulás tagszervezetei meg­szervezték az építőipari gé­peknek típusonkénti szakosí­tott javítását is. A Zala me­gyei társulás két legna­gyobb vállalata a munkás- szállítás közös megoldásával egy év alatt 2,5 millió fo­rintot takarított meg, s ugyancsak összehangolták a munkásszállítást Heves, Nógrád, Somogy, Szolnok, Tolna és Vas megyében is. A megyei gazdasági társu­lások még korántsem hasz­nálták ki az együttműködés­ben rejlő valamennyi lehe­tőségét. Az egymástól szerve­zetileg és technikai felsze­reltségben nagyon eltérő szervezetek közötti munka- megosztás elsősorban azok­ban a megyékben alakult kedvezően, amelyekben a nagy minisztériumi vállala­tok is szorgalmazzák a kap­csolatok erősítését. II Kodály társaság közgyűlése A Magyar Kodály Társa­ság szombaton a Fészek művészklubban tartotta meg II. közgyűlését. Az 1978 nyarán alakult szervezet ez­úttal első ízben vonta meg az azóta eltelt időszakban végzett munkájának mérle­gét. Szokolay Sándor Kossuthr díjas zeneszerző, a társaság elnöke beszámolójában szólt arról, hogy a szervezet mindazokat tömöríti, akik a mester életművének őrzésé­re, mind teljesebb megis­mertetésére és továbbfej­lesztésére vállalkoznak, így tagjai között pedagógusok, zenetudósok, előadóművé­szek egyaránt vannak. A közgyűlés vitájában fel­szólalt Tóth Dezső művelő­dési miniszterhelyettes is. A művelődési kormányzót üd­vözletét tolmácsolta, majd — az elnöki beszámoló gon­dolataihoz kapcsolódva — a Kodály életművében rejlő kulturális program időszerű­ségét hangsúlyozta. A közgyűlésen megvá­lasztották a társaság új, ti­zenöt tagú elnökségét s tisztségviselőit. A Magyar Kodály Társaság elnöke is­mét Szokolay Sándor lett. átadták a tv­és filmkritikusok dijait Ahogy azt várni lehetett, a Magyar Újságírók Orszá­gos Szövetségének tv- és filmkritikusi tagozata 1981 legjobb filmjének Szabó Ist­ván Mephisto című alkotá­sát választotta. Az oklevelet a MUOSZ székházában szombaton megtartott ün­nepségén Pálfy József elnök adta át a rendezőnek, és a többi, kiemelkedő munkájá­ért elismerésben részesített művésznek. A legjobb ope­ratőrnek járó díjat Ragályi Elemér kapta a Ripacsok cí­mű filmben nyújtott mun­kájáért. A díszlettervezők közül Banovich Tamás mun­káját ismerték el a Zsarnok szíve, avagy Boccaccio Ma­gyarországon című filmhez készített díszletért. A színé­szek közül Rolf Hoppe NDK- beli művész a Mephisto tá­bornokáért, Básti Júlia a Kettévált mennyezetben, Koltai Róbert pedig a Bol­dogtalan kalap című film­ben nyújtott alakításáért ve­hette át a filmkritikusok dí­ját. Ugyanabban az elisme­résben részesült Fehér Ta­más A modell és a könyv, il­letve Rófusz JFerenc A légy című művéért. Döntöttek a tv-kritikusok is: a legjobb rendezésért iáró díjat a Közjáték Vichy- ben című Arthur Miller-da- rab színreviteléért Hajdufy Miklós nyerte el. Hasonló el­ismerésben részesült Bokor Péter a Századunk című so­rozatért, valamint Ráday Mihály Unokáink sem fog­ják látni című városvédő műsoráért. A színészek kö­zül Páger Antal a Messzi­ről jött ember, Kovács Má­ria A havasi selyemfiú, és Cserhalmi György Az utolsó alkalom -című produkcióban nvúitott teljesítményéért ér­demelte ki a tévékritikusok díját. A díjat különben először húsz éve. 1962-ben ítélték oda a kritikusok, s elsőként Fábri Zoltán részesült ben­ne. a Két félidő a pokolban című filmjéért. Á gyulai Nicolae Balcescu román tanítási nyelvű általános iskola és gimnázium épületét 1978-ban kezdték építeni. Áz országban ebben az egyetlen román tanítási nyelvű iskolában 12 tanterem, tornaterem, biológiai, kémiai és fizikai, valamint nyelvi labor áll az oktatás szolgálatában. A beruházás mintegy 50 millió forintba került. Az épületbe most költöznek a diákok Fotó: Martin Gábor II megyei építőipari gazdasági társulások (Községriportunk a 4. oldalon) Fotó: Veress Erzsi BÉKÉS MEGYEI NÉPÚJSÁG Dombegyházán Árengedményes vásár a ruházati és cipőboltokban A ruházati kereskedelem hagyományos engedményes vásárral búcsúzik idén is az őszi-téli szezontól. Az akció február 1-én, hétfőn kezdő­dik, és két hétig, február 13- ig tart. Az engedményes vásáron elsősorban olyan őszi-téli áru­kat kínálnak, amelyek még szezonális cikkeknek számí­tanak. Megvásárlásukkal - a lakosság divatos, változatlan értékű cikkeket kap olcsób­ban. A vállalatok, szövetkezetek saját maguk jelölik ki az en­gedményes árusítást végző boltokat, önállóan döntenek a kedvezményes áruk köré­ről, s az engedmény mérté­kéről is. A Centrum-áruházak — eredeti fogyasztói áron — a tavalyinál 15 százalékkal na­gyobb — Budapesten 240 millió, a vidéki áruházakban 160 millió forintos — áru­alappal kezdik a kiárusítást, főként télikabátokkal, női ru­hákkal, öltönyökkel és téli lábbelikkel, s idén első íz­ben kötöttárukkal várják a vásárlókat. A Skála-hálózatban a kö­vetkező két hétben 193 mil­lió forintos árukészlet érté­kesítését tervezik, a sláger­cikkek: női és férfikabátok, ruhák, kardigánok, férfiingek és a gyermekkonfekció, de ol­csóbban adnak egyes ágyne­mű-garnitúrákat, méteráru­kat és téli sportszereket is. Az Aranypók 65 üzletében a női és férfifehérneműk, kö­töttáruk és divatcikkek mel­lett kedvezményesen árusít­ják a bőrkesztyűket és a bőr díszműárukat. A Szivárvány-áruházak­ban főként méterárukból, sportruházati cikkekből és konfekcióból áll nagyobb mennyiség a vásárlók rendel­kezésére. A vállalat 56 üzle­tében csaknem 50 millió fo­rint értékű áru kiárusítását tervezik. A Fővárosi Ruházati Bolt 33 felsőkonfekció és 22 Hófe­hérke üzletében az elmúlt évinél 20 százalékkal maga­sabb árualappal kezdi a téli vásárt. A vállalat idén elő­ször a Rákóczi úti Metropol ruhaházban nagyméretű — 56-ostól 69-es méretig — női kabátokból is vásárt rendez. A kedvezményes áru ci­pőkből a Corso és a Főváro­si Cipőbolt Vállalat üzletei­ben összesen 150 ezer pár férfi, női és gyermek téli láb­beli várja a vásárlókat. Az engedmény mértéke az elmúlt évekhez hasonlóan az áruházakban, ruházati és ci­pőboltokban 30—40, helyen­ként 50 százalékos lesz. Növények a téli határban Kemény, zord téli napokon telelt eddig az ősszel elvetett gabona, a gyakran mínusz 10—15 fokos hidegben, csakis a hótakaró nyújtott védelmet a kalászosoknak. Az elmúlt időszakban a hótakaró korántsem volt egységes vastagságú. A Du­nántúl egyes vidékein az át­lagosnál jóval kevesebb csa­padék hullott, és így hosszú napokon át jóformán fedet­len volt a vetés. A mezőgaz­dászok egyelőre különösebb károkat nem tapasztaltak, ami jórészt azzal is magya­rázható, hogy ősszel minde­nütt kitűnően előkészített ta­lajba vetettek, a növények is időben kikeltek, és meg­erősödve várták a téli hete­ket, hónapokat. Ám, hogy valójában miképpen is áll­tak ellen az évek óta nem ta­pasztalt hideg időjárásnak, a zsenge növények, végső so­ron majd a kitavaszodáskor dől el. A márciusi első ha­társzemléket éppen ezért fo­kozott várakozás előzi meg. Ami a csapadék-utánpót­lást illeti: nem hullott külö-' nősebben, sok hó, — ami vi­szont „megérkezett”, az hosszú ideig meg is maradt. Különösebb jelentősége nincs a hó jelenlegi tömegének, hi­szen a föld fagyott, és az esetleges olvadáskor a ned­vességet amúgy sem tudja befogadni, legalább is hosz- szabb idő szükséges ahhoz, hogy a felső réteg kellőkép­pen felengedjen.

Next

/
Thumbnails
Contents