Békés Megyei Népújság, 1982. január (37. évfolyam, 1-26. szám)

1982-01-30 / 25. szám

1982. január 30,, szombat Színekben és ízekben gaz­dag, kóstolóval egybekötött termékbemutatót tartott a közelmúltban a népfront megyei és helyi bizottsága az élelmiszergyártó és -for­galmazó vállalatokkal, illet­ve szövetkezetekkel közösen Szarvason. Az ügyes szerve­zésről és a finom esztétikai érzékről tanúskodó kiállítást az Árpád Szálló dísztermé­ben rendezték meg, ahol a megnyitó után dr. Deák Sán­dor főorvos az egészséges táplálkozásról tájékoztatta a résztvevőket. Több érdekes­séget is megemlített a helyes és helytelen étkezési szoká­sokkal, a különféle betegsé­gekkel kapcsolatban. A szá­mítások szerint: noha a föld jelenlegi növényzete akár 12 milliárd ember eltartására is elegendő lenne, s a táplál­kozási lehetőségek nagyobb méretű kihasználása szintén jellemző, mégis számos olyan ország van, amelyekben a lakosság jelentős része éhe­zik ... Sajnos, hazánk történeté­ben is akadtak olyan perió­dusok, amikor alig, vagy egyáltalán nem volt élelem, s ezrek és ezrek pusztultak szefüggő betegségekben. Ma már más a helyzet, és fő­ként a túltápláltság okoz egyre több gondot. Ezért nemegyszer a magyar kony­ha remekeit, így a finom ízű, csábító illatú, de gyakran túlságosan zsíros, fűszeres ételeinket „kell hibáztatni”. A főorvos ezután az egész­séges táplálkozás fontossá­gáról beszélt, s hangsúlyozta á felhasználható élelmisze­rek célszerű összeválogatásá- nak szükségességét. Ennek lényege az, hogy a fehérje, a szénhidrát, a zsír, a vitami­nok és az ásványi anyagok megfelelő mennyiségben sze­repeljenek étrendünkben. A cukor- és tésztafélék túlzott mértékű fogyasztása különösen a gyermekekre veszélyes, mivel a _gyakori fogszuvasodáson kívül az elhízás bizonyos hormonális betegségekhez is vezethet. Például a serdülőkorban le­vő fiataloknál ezért is kés­het a nemi érés. A felnőtt­kori túlzott szénhidrátfo­gyasztásnak szintén sok "ká­ros következménye lehet, például magas vérnyomás, szívinfarktus és így tovább. A többnyire 50 év felett je­lentkező cukorbetegség már- már népbetegségnek számít Magyarországon. A helyes étrend kialakításával, azaz a tésztafélék, édességek, va­lamint a kenyér mennyiségé­nek csökkentésével megelőz­hető az, hogy szénhidrát- anyagcsere-zavar következ­zék be szervezetünkben. A felsoroltak helyett inkább burgonyából, hüvelyesekből (különösen zöldfélékből), gyümölcsökből ajánlatos többet fogyasztani, mert a szénhidrátok mellett egyéb értékes tápanyagokat is tar­talmaznak. Hasonló veszélyt rejt magában az állati ere­detű zsiradék. Ha ebből túl sok kerül a szervezetbe, ak­kor ez az érelmeszesedés és a szívinfarktus kialakulásá­nak is egyik rizikófaktora lehet. De ajánlatos a növé­nyi zsiradék fogyasztásában is kellő mértéket tartani. A fehérjékről szólva az előadó kiemelte, hogy ezek­re leginkább a csecsemők­nek, gyermekeknek és az idős embereknek van na­gyobb szükségük. Ügyelni kell viszont arra, hogy lehe­tőleg minden étkezésben szerepeljen tej,. tojás, hús­féle, túró, vagy sajt; illetve ezek felhasználásával ké­szített étel. Étkezésünkből nem hagyhatók el a vitami­nokat tartalmazó zöldség- és főzelékfélék, gyümölcsök. s az ezekből előállított szörpök és más ivólevek sem. A fűszerek, az alkohol, a kávé és az egyéb élvezeti cikkek . káros hatásainak is­mertetés után az étrend mai helytelen gyakorlatáról esett szó. Éspedig: nagyon egész­ségtelen a kevés reggelin, az úgynevezett komplett ebé­den és a bőséges, késői va­csorán alakuló étkezési for­ma. Ugyanis ennek éppen a fordítottja lenne kívánatos! Ahhoz, hogy ezen változtas­sunk, elegendő mennyiségű kész- és félkészételt kell elő­állítani az élelmiszeriparnak. Az ilyen termékek és a kü­lönféle receptek megismer­tetésére szolgált egyebek kö­zött a szarvasi kiállítás, amelyet — mint már koráb­ban jeleztük — a megye többi városában is megren­deznek ebben az évben. A bemutatott, rosttartalmú éte­leknek alapvető szerepe van a korszerű táplálkozásra való áttérésben, az egészsé­gesebb étrend és életforma kialakításában is. Befejezé­sül dr. Deák Sándor főorvos az egyes életkorban szüksé­ges étel- és folyadékfélesé­gekről, illetve azok optimá­lis'mennyiségéről, továbbá a terhes nők és a kismamák ideális étrendjéről beszélt. Az ankéton ezután a Bé­késcsabai Konzervgyár, a Békés, valamint a Csongrád megyei gabonaipar képvise­lői egy-egy jól bevált ter­mékükről tájékoztatták a rendeyyény résztvevőit, aki­ket dr. Tóth Sándor né, a HNF városi alelnöke egy kis kóstolóra invitált meg. A dúsan megterített aszta­lok, és az ízléses dekorációk között további lehetőség kí­nálkozott az eszmecserére. A kétnapos bemutató sikeréhez az is hozzájárult, hogy sok új termék népszerűsítése, helyszíni árusítása mellett különféle recepteket tartal­mazó lapok, füzetek terjesz­téséről is gondoskodtak a rendező szervek. Kép, szöveg: Bukovinszky István el az alultápláltsággal ösz­Sokféle félkész- és készételt ismerhetett meg a közönség Dr. Deák Sándor főorvos az egészséges táplálkozásról tartott előadást Szarvason H Skála-Coop megyénkben Biztató kezdet Telekgerendáson Az országban egyedülálló vállalkozásba kezdett a Bé­késcsabai Állami Gazdaság, | amikor az elmúlt év novem­berében a Skála-Coop Orszá­gos Szövetkezeti Beszerző és Értékesítő Közös Vállalattal karöltve nagykereskedelmi raktárát nyitott Telekgeren­dáson. Ugyanis hazánkban még nem volt rá példa, hogy mezőgazdasági nagyüzem és kereskedelmi vállalat ilyen üzleti kapcsolatot létesítsen. A 3600 négyzetméteres önki- szolgáló és hagyományos rak­tárban tavaly csaknem ezer vevő fordult meg, a forga­lom pedig elérte a 18,5 mil­lió forintot. Ennek 50 száza­lékát a vas-műszaki cikkek, egynegyedét a méteráru és a lakástextil, a többit az élel­miszerek, a kultúrcikkek tet­ték ki. Sajnos, az év végén nem tudták teljesen feltölte­ni a raktárakat. Játékból és egyéb kultúrcikkekből nem sikerült az igényeket kielé­gíteni. Nagy keletje volt vi­szont az árengedményes kon- zerveknek, befőtteknek és a vegyi áruknak. Az új esztendő jól kezdő­dött. Januárban, eddig több mint 12 millió forint értékű áru talált gazdára, volt olyan nap, amikor egymilliós for­galmat értek el. A hónap második felében élénkült a kereslet, és egyre több ter­mék érkezik, jelenleg 35 millió forintos raktárkészlet­ből válogathatnak az állami és a magánkereskedők, va­lamint a közületi vásárlók. Folyamatosan készülnek a tavaszra. A kislakásépítők nagy örömére lehet kapni teljes vízellátó berendezést, konyha- és fürdőszoba-fel- ■szerelési tárgyakat. De gon­dolnak a kiskerttulajdono­sokra is. Kínálnak kerti szer­számokat, rotációs kapát. Természetesen foglalkoznak védő- és munkaruhák for­galmazásával is. A Skála-Coopnak Békés és Csongrád megyében 23 tag­szövetkezete van, a telekge- rendási körzeti raktár első­sorban ezeket látja el áru­val, ezenkívül a környező me­A raktárakban 35 millió forintos gyékben 9 Skála-Coop áru­ház áruellátásáról gondos­kodnak. Ez nem jelenti azt, hogy az állami és magánke­reskedők hátrányt szenved­nek. Ebben az évben mint­egy 400 millió forintos for­galomra számítanak, ebből az első negyedévre 73 millió jut. Február elején ruházati és cipőbemutatót tartanak a leg­újabb kollekciókból. Több ipari vállalattól, szövetkezet­től közvetlenül vásárolnak. Ilyen partnerünk például a Temaforg, ahonnan fonalat és egyéb textíliákat kapnak. Szerződést kötöttek a Dél­alföldi Pincegazdasággal. A árukészlet várja a vevőket Fotó: Szekeres András megállapodás alapján főleg a vidéki kisebb üzleteket lát­ják el üdítő itallal és" borral. A II. félévben kiszállítanak 1,5 millió palack 2 decis, 200 ezer egyliteres üdítőt, vala­mint 100 ezer üveg bort. Az értékesítés könnyítésére bevezetik a számítógépes adatfeldolgozást, amely lé­nyegesen meggyorsítja a ki­szolgálást, az áruszállítást. Azt tervezik, hogy az. év má­sodik felében kiskereskedel­mi üzletet nyitnak a község­ben. Itt a Skála-termékeken kívül hulladéktextíliát is árulnak majd. S. S. Bővülő választék a tejiparban Tovább javul az idén a tej­éé tejtermékellátás, a tava­lyinál 3—3,5 százalékkal több áru jut az üzletekbe. A vá­laszték új készítményekkel is bővül. A tejfogyasztás már meg­haladja az európai átlagot. Nem így a tejtermékfogyasz­tás; sajtból, túróból és más készítményekből még nem ..felelünk meg” az egészsé­ges étrend követelményeinek. Holott mindinkább igény len­ne rá, és az iparág is gaz­dag választékban gyártja a készítményeket, ám gyakran mégsem szerepel a teljes kí­nálat az üzletek pultjain. A szakosított együttműkö­dés rendszerében dolgoznak például Veszprém, Győr, Vas és Fejér megye tejipari vál­lalatai. Ezekből az üzemek­ből jól szervezett irányjára­tok szállítják naponta a va­jat, az ömlesztett sajtot, a tejfölt más megyékbe is. A Miskolcon készülő habosított túrókrémekből mind több jut a budapesti üzletekbe. Az idén belépő új üzemek kapa­citását sem a szorosan vett helyi igényekhez igazítják, figyelembe veszik távolabbi vidékek, sőt más országré­szek szükségletét is. Debre­cenben az átadás előtt álló üzemben napi 150 000 liter tejet dolgoznak fel, s az itt készülő joghurtból Borsod, Szolnok és Békés megyébe is szállítanak. Bővül a kapos­vári üzem. A budapesti vál­lalatnál új gyártósort szerel­nek fel, amelyen a joghurt­hab előállítását fokozzák, s így vidékre is több jut be­lőle. Tatabányán — egyelőre kí­sérleti. jelleggel — megkez­dik a hét napig eltártható zacskós tej előállítását, a bu­dapesti üzemben a habosított termékek zöldalma- és meggy-ízesítéssel egészülnek ki. Itt kezdik meg az egy- grammos „mini” kávétejszín gyártását. A Hajdú-Bihar megyei Tejipari Vállalatnál a cukrászüzemeknek készíte­nek majd újabb gyümölcs­fagylaltokat, mégpedig tej felhasználásával, citrom-, őszibarack-, meggy- és na­rancs-ízesítéssel, a háztartá­sokban kedvelt tejszínfagy­laltporokból az eddiginél ezer tonnával többet állítanak elő. Kötegyáni pillanatkép — Iszik egy féldecit? Az öregember a kucsmájához nyúl, bó­lint, és még egy kört rendel. — Egészségedre! — mondja a fiatalem­bernek. Koccan a pohár, kívül reked a fagyos világ, a tejfehér köd. A söntés előtt so­kan álldogálnak. — Itt csak inni lehet? — kérdem Csi­kós Károlyné üzletvezetőtől. — így disznóölés idején nem sok kárt tesznek a hideg ételekben — válaszolja. — Májustól árulunk szendvicset, fasírtot és egyebeket. — Annál kapósabb a pálinka . . . — Naponta 8—10 liter tömény szeszes italt mérünk ki, de fogy a sör és a bor is. — A cégtábla szerint ez nem is kocs­ma, hanem vendéglátóipari „egység” — szövöm tovább a beszélgetés fonalát. — Igen. A százéves épületet 1977-ben újították fel, azóta van önkiszolgáló ét­termünk is. Átlagosan 250 ezer forint a bevételünk havonta. Az étkezőhely valóban elegáns. Stílbú­tor, a falon trófeák, a sarokban kovácsolt­vas fogasok. — Naponta legalább 140-en ebédelnek itt — folytatja a főnökasszony. — Jönnek a varrodából, a seprűkötő üzemből, a téesz központjából. Nálunk étkeznek az ÁFÉSZ- dolgozók, mi látjuk el az öregek napközi otthonát iS: Az átmenő vendégekkel nem nagyon dicsekedhetünk. Az utak véget ér­nek, csak pár lépés a határ. Megszólal a zenegép. Élénkebb lesz a forgalom. — Hogyan bánnak el a duhajkodókkal? — Talán az a szerencsénk, hogy hét nő dolgozik az üzletben, ez mindenképpen tekintélyt parancsol. Nincs is különösebb baj. Pedig rendezünk lakodalmat, nótaes­tet. Az ablaknál műanyag tálcák, alumínium evőeszközök. Fejmagasságban tábla hir­deti: a frissensültekre 20 percet kell vár­ni. Töprengek: vajon megéri-e? Aztán palócpecsenyét rendelek vegyes vágottal... — seres —

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents