Békés Megyei Népújság, 1982. január (37. évfolyam, 1-26. szám)

1982-01-29 / 24. szám

1982. január 29., péntek NÉPÚJSÁG Magas betétállomány a takarékszövetkezetekben Beszélgetés Galambosi László titkárságvezetővel — A megye takarékszö­vetkezetei 1981-ben olyan eredményeket értek el, me­lyek minden eddiginél job­ban bizonyítják létjogosult­ságukat. Galambosi László, a MÉ­SZÖV takarékszövetkezeti titkárságának vezetője indí­totta így beszélgetésünket, majd folytatta: — Hadd említsem első­ként a hálózatfejlesztést. A múlt évben további négy községben — Telekgerendá­son, Bucsán, Muronyban, ör- ménykúton — nyitottak e szövetkezetek új kirendeltsé­get. 1981 végén már a me­gye 56 településén voltak je­len, szolgálták a tagságot, a lakosságot a takarékszövet­kezetek. Ugyancsak a múlt évben Mezőberényben és Vésztőn új üzletház épült. Az pedig már népszerűségü­ket jelzi, hogy tavaly négy­ezerrel nőtt tagságuk szá­ma, és jelenleg 91 ezren vallják magukénak a szövet­kezeteket. A betétállomány szervezé­se mindig is fontos üzletága volt a takarékszövetkezetek­nek. Mit hallhatnánk erről? — Megyénk takarékszövet­kezetei a betétállomány nö­velésében rekorderedményt értek el. Következésképp 1981-ben az 58 egységben 192 millió 400 ezer forinttal, vagyis 17 százzalékkal nőtt a betétállomány. Még többet mond ez akkor, ha azt is tudjuk, hogy a 17 százalé­kos betétállomány-növeke­déssel ezen ágazaton belül Békés megye takarékszövet­kezetei országosan a máso­dik legjobb helyezést érték el. Egyébként 1981-ben me­gyénkben a legnagyobb ösz- szegű — 42 millió forintos — betétállomány-növekedés az A Mezőhegyesi Mezőgazdasági Kombinát jogsegélyszolgálata 6 éve működik már. Az első év­ben, 1975-ben öt hónap alatt 25 ügyük volt. Aztán egyre több lett, és nem csak azért, mert kezdték a dolgozók megismerni. Egyesült a kombinát a domb­egyházi és Bánkúti Állami Gaz­dasággal, s főleg az utóbbi he­lyen sok volt a munkaügyi pa­nasz. A háromtagú bizottságot végűi,is hatra kellett bővíteni. Eleinte — negyedévi program szerint — összesen 12 helyen Endrőd és Vidéke Takarék- szövetkezet körzetében volt. Elismerést érdemel azonban a kétegyházi takarékszövet­kezet kollektívája is, mely 25 millió forinttal növelte betétállományát. Egyébként 1981. december 31-én a me­gye tíz takarékszövetkezeté­ben 65 ezer 464 betétköny­vet tartottak nyilván, és 1 milliárd 325 millió forint összegű betétállományt ke­zeltek. Az sem lebecsülen­dő, hogy tavaly kereken 18 ezer új betétkönyvet nyitot­tak e szövetkezeteknél. Ismereteink szerint új pénzügyi szolgáltatások be­vezetésére is sor került e szövetkezetekben. — Igen, a megye néhány településén új szolgáltatás­ként vezették be tavaly az átutalási betétet. Az év vé­gén már több mint kétezer személy részére vezettek ilyen számlát. Továbbá 1981 májusa óta már a takarék- szövetkezetek is foglalkoz­hatnak ifjúsági betét gyűj­tésével. Alig néhány hónap alatt 1254 fiatal nyitott ilyen, vagyis a havonkénti rend­szeres takarékosságra ösz­tönző betétszámlát. A múlt évben jelentősen fejlődött a lakosság érdekében végzett különböző megbízásos tevé­kenység is. így az év során 27 ezer 5.00 új biztosítást kö­töttek e szövetkezetek, és beszedtek 34,4 millió forint összegű biztosítási díjat. A termelőszövetkezetek és kü­lönböző vállalatok megbízá­sából a kistermelők részére leadott állataik és termékeik ellenértékeként csaknem 600 millió forintot fizettek ki, vagyis 50 millió forinttal többet, mint 1980-ban. To­vábbá a megyében hat ta­karékszövetkezet foglalkozik kül- és belföldi társasutak szervezésével. A múlt évben tartottak fogadóórákat a bizott­sági tagok. Ügy, hogy egy hó­napban egyszer minden major, kerület és üzem sorra kerüljön. Ez a gyakorlat nem vált be, mert aki tehette — főleg a me- zöhegyesiek —, a központba ment, magához a bizottságvezető jogászhoz. Változtatni kellett a munkamódszeren. 1979 óta a köz­ponton kívül is, mindenütt a jogász tart fogadóórát. Az ügyek száma évek óta 109 körül mozog, tavaly 13i volt; ebből tanácsadás 36, beadvány, 2 millió 200 ezer forint ér­tékű utat szerveztek. E szövetkezetek létrejöttük óta fontos feladatnak tartják tagjaik kölcsönnel történő segítését. Elmondható ez a múlt évre is? — Feltétlenül... Ugyanis 1981-ben 24 ezer 400 esetben folyósítottak a szövetkezetek tagjai részére különböző cí­men kölcsönt. Ebből. 7 ezer esetben olyan mezőgazdasá­gi hitelt adtak, mely a ház­táji termelést segítette elő. Egyébként a múlt évben összesen 245 millió forint összegű kölcsönt adtak tag­jaiknak e szövetkezetek, mely 4 százalékkal haladta meg az előző évit. Hasonló említést érdemel az a 7 mii— lió forint összegű kedvezmé­nyes családalapítási kölcsön is, melyet 1981-ben 270 fia­tal részére adtak a szövet­kezetek. Mivel magyarázhatók az 1981. évi eredmények, ame­lyek némely üzletágban re­kordot hoztak? — Azt hiszem, először is azzal, hogy a tíz takarékszö­vetkezet mintegy 240 dolgo­zójának 90 százaléka szocia­lista brigádban szorgoskodik, méghozzá nagyon komolyan. Másrészt szorgalmukkal, de még inkább közvetlensé­gükkel, széles körű kapcso­lataikkal, az új iránti fogé­konyságukkal meg tudták nyerni a környezetükben élő embereket, tekintélyt, elis­merést Szerezve ezáltal szö­vetkezetüknek. És mert ilye­neknek ismerem a megye takarékszövetkezeteinek üz- létházáiban szorgoskodó asz- szonyokat, lányokat, biztos vagyok abban, hogy az idei esztendőben is helytállnak. Köszönjük a beszélgetést. Balkus Imre eljárás jellegű 55, képviselet pe­dig 40. Zömmel fizikai dolgozók élnek a lehetőséggel, s az ese­tek többsége örökléssel, - ingat­lanszerzéssel és követelések ér­vényesítésével kapcsolatos. Munkaügyi problémával 1981- ben 26 dolgoz^ fordult a szol­gálathoz, és ez nem sok a több mint 3500 dolgozót foglalkoztató munkahelyen. Még jóval keve­sebb — mindössze csak 8 — döntőbizottsági panaszt adtak be, ami azt mutatja, hogy a jogse­gélyszolgálat működése erősen csökkenti a munkaügyi vitákat. V. M. Csökkentek a döntőbizottsági ügyek A világ különböző tájairól származó óriás kaktuszok valóságos erdőt alkotnak a szegedi füvészkert nagy fóliaházában. Egyes példányok harminc—negyven évesek, magasságuk meg­haladja a három méter. A képen: a tüskés növények „erdeje” (MTI-fotó: Tóth Béla felvétele — KS) Idegenforgalom Békésen Sajtótájékoztató az Állami Biztosítónál Békés és környéke sajátos helyet foglal, el a megye idegenforgalmában. Nagy­szerű adottságokkal rendel­kezik, amelyek azonban nin­csenek kihasználva. Az or­szág más vidékeiről is sokan felkeresik a szép könyvtá­rat, a múzeumot, a magyar tájházat és az iskolamúzeu­mot. Nagy az érdeklődés az évente megrendezett tarhosi zenei napok iránt. Hazai és külföldi utazókat vonzanak az alkotótáborok, kétéven­ként kerül sor a népi épí­tészek tanácskozására. A fürdő termálvize többféle be­tegség gyógyítására alkalmas.. Ugyanakkor a Kettős-Körös völgye a város legjelentő­sebb természeti kincse. Itt építették fel a dánfoki ifjú­sági tábort, ahol jelenleg 600 vendéget sátorban, 120 tu­ristát pedig faházakban tud­nak elhelyezni. Van itt já­ték- és kondicionálóterem, turisztikai kölcsönző, a fü­zesgyarmati Vörös Csillag Tsz büfét nyitott. A tarhosi zenepavilon szomszédságá­ban levő park, a fáspusztai erdő sokszínű lehetőséget kí­nál a zenei élményre, a ki­rándulásra. Persze, kár lenne azt állí­tani, hogy minden rendben van. Csak néhányat a gon­dok közül. A fürdő épületei nem felelnek meg a korsze­rű követelményeknek, az egyetlen szálloda 45 vendé­get képes fogadni, a fizető­vendég-szálláshelyek száma mindössze 30, csupán két ét­terem alkalmas megfelelő el­látást nyújtani a látogatók­nak. Ezenkívül a városon át­folyó Élővíz-csatorna megle­hetősen szennyezett, egyálta­lán nem kielégítő az idegen- forgalmi propaganda és a közlekedés is kívánni valót hagy maga után. Ezért ké­szített a városi tanács 15 éves üdülési és idegenfor­galmi fejlesztési tervet. Ezek szerint lényegesen megvál­tozik a város arculata. Nö­velik a zöldterületet, elsősor­ban a Széchenyi téren és az Élővíz-csatorna partján, az új lakótelepeken. Még _ ebben az ötéves tervben kitisztítják az Élővíz-csatornát, a lakos­ság közreműködésével ren­dezik a partszakaszt. Bővítik a szálláshelyeket is. Az ÁFÉSZ 50 személyes -turista- szállót épít, az iskolai szüne­tekben az általános és kö­zépiskolai ^ diákotthonok fo­gadják a vendégeket. Ebben az évben átadják a' Csillag büfét, később az Egyetértés Tsz tájjellegű éttermet nyit a 47-es út mentén. Az elképze­lések szerint növelik a ter­málfürdő vízhozamát, ezzel párhuzamosan fedett uszo­dát, gyógyfürdőt és szállo­dát hoznak létre. Kétéven­ként, augusztus 20-án meg­rendezik a békési ipari-me­zőgazdasági vásárt és kiálli- .tást. A Kettős-Körös völgye központi üdülőhely lesz. A KÖVÍZIG-gel együttműköd­ve a duzzasztó fölötti ré­szen szabad strandot alakí­tanak ki, ahol ezren füröd­hetnek, pihenhetnek. A bal parton 5 ezer méteres nem­zetközi kajak-kenu pálya várja a versenyzőket, de sza­badtéri sportlétesítményeket is átadnak. Dánfokon a VI. ötéves tervben az Állami If­júsági Bizottság és a megyei tanács segítségével létrehoz­zák a fogadóépületet, megte­remtik a lovas turizmust, if­júsági szórakozóhelyet léte­sítenek. A Hosszúfoki- és a Gyepes-csatorna összefolyá­sánál horgásztanyát építenek. A közlekedés javítására is készen vannak a tervek. A tarhosi parkhoz és a zenepa­vilonhoz 800 méteres bekötő útra, a 47-es főközlekedési út mentén pedig autószerviz fel­állítására lesz szükség. Meg kell teremteni a békési ki­kötő és Szarvas között a rendszeres vízi személyszállí­tást. Ez a vízi út Békéscsa­ba, Békés és Gyula üdülő­körzeteit kötné össze Szarvas, valamint Gyoma és Endrőd, illetve Békésszentandrás tér­ségével. S. S. Sajtótájékoztatót tartott január 28-án, tegnap dél­előtt Budapesten az Állami Biztosító, ahol a múlt évi eredményekről, és az 1982-es feladatokról Tarr Jenő ve­zérigazgató-helyettes be­szélt. A tájékoztató szerint ha­zánkban az állami vállala­tok bzitosítható vagyonérté­ke ma már 84 százalékban részesül biztosítási védelem­ben. A lakossági biztosítások között nagy fejlődés történt a múlt évben a casco-módo- zatnál. Bár az 1980. őszén bevezetett új casco díja ma­gasabb, mint korábban volt, de a nagyobb kockázatvál­lalás és a kedvezőbb térítési rendszer eredményeképpen tovább növekedett a bizto­sított autók száma. Egyéni életbiztosítási szerződést 1981 végéig összesen több mint 40 ezren kötöttek. Ha­zánkban hárommillió 544 ezer lakást tartanak nyil­ván,- s ebből kétmillió 773 ezer a biztosított otthon. Ami pedig a kártérítéseket illeti: 1981-ben csaknem 10 milliárd forintot fizetett ki a biztosítási szerződések alapján kártérítésre a pénz­intézet, s ez az összeg 20 százalékkal magasabb, mint 1980-ban volt. Hasonló az arány a károk számát te­kintve is. Csupán a lakosság biztosításaira csaknem két­millió alkalommal nyújtot­tak térítést a személy- és vagyonbiztosítási szerződé­sek alapján, s a kifizetett összeg meghaladja a két és fél milliárdot. A legtöbb kárbejelentés — szám sze­rint 66 ezer! — csőrepedés- ügyben érkezett a biztosító­hoz, s ezekre a károkra 94 millió forintot fizettek ki, míg a 23 ezer lakástűz mi­att 96 millió forint kártérí­tést nyújtott a pénzintézet. Nagyon sok a betöréses lopás okozta kár: 1975-höz képest 769 százalékkal többet fizet­tek ki a károsultaknak, ösz- szesen 5 ezer 100 biztosított lakás után. A nagy értékek­kel rendelkezők közül keve­sen tudják, hogy a lakásbiz­tosítás mellé — ami csak 50 ezer forintig téríti az ék­szerek, műértékek kárát — érdemes kiegészítő biztosí­tást kötni. S hogy a sok ki­csi. sokra megy, ennek bizo­nyítéka, hogy az ablak- és ajtóüvegkárok tavaly 72 millió forintjába kerültek a biztosítónak. Az önkéntes személybiz­tosítás rendszere jól szol­gálja az öngondoskodást: ki­egészíti a társadalombizto­sítási juttatásokat, a várat­lan bajban anyagi támaszt ad. A három és fél millió csoportos személybiztosítás­nak ma már több, mint 30 százaléka a korszerű CSÉB 80-as. Ennek továbbfejlesz­Az utóbbi napokban több olvasó kereste fel szerkesztő­ségünket, azután érdeklődve, hogy miért nem lehet papír­zsebkendőt kapni megyénk üzleteiben. Felkerestük Fajó Jánost, a Békés megyei Pa­pír- és irodaszer Értékesítő Vállalat igazgatóját, aki kér­désünkre válaszolva a követ­kezőket mondta el a papír­zsebkendőről : — Sajnos nem csak Békés megyét érinti a papírzseb- kendő-hiány. Különböző okok miatt az ipar több ezer ton­na papírt nem tudott legyár­tani, ezért országos problé­máról van szó. Megyénkbe a múlt héten mindössze 6 ezer csomagos szállítmány érkezett, ami elenyésző meny- nyiség a jelenlegi felfokozott kereslethez képest. Igyekez­tünk elsősorban a megyei üz­leteket ellátni. Van olyan boltunk, amely egyedül is tését nem az eddigi mód­szerrel, tehát a szolgáltatá­sok körét bővítve, magasabb díjjal, hanem kiegészítő biz­tosítások rendszerével tart­ják helyesnek. Ilyen lesz például az „alap” CSÉB mellé köthető betegbiztosí­tás, vagy a baleseti táp­pénz kiegészítése biztosítás­sal. Az idei tervek között szerepel az önálló biztosítá­si lehetőség megteremtése a betegségi kockázatra. A tavalyi adatok szerint mintegy kétmillió gépjármű fut a hazai utakon, s ebből egymillió 80 ezer a magán­személygépkocsi. Az Állami Biztosító az elmúlt évben a gépjármű-biztosítások alapján 1,6 milliárd forintot meghaladó kártérítést fize­tett ki. A kötelező felelős­ségbiztosítás alapján, 195 ezer esetben csaknem egy- milliárd. casco után 134 ezer kárra 567 millió forintot tett ki a térítés. A kötelező fe­lelősségbiztosítás . díja 1959 óta változatlan volt, évi 460 forint. Az ebből befolyt összeg jóval kevesebb, mint a kártérítés; tavaly például a ráfizetés e módozatnál el­érte az 500 millió forintot! Ezért vált szükségessé a fe­lelősségbiztosítási díj fel­emelése. Ami pedig a cas­cót illeti: ma már a magán- személygépkocsi-tulajdono- soknak több mint 54 száza­léka rendelkezik cascóval. A gépjármű-kárrendezés te­rületén több, a kárrendezést egyszerűsítő és gyorsító in­tézkedést hajtott végre a biztosító. Az intézet tevékenységé­ben egyre nagyobb szerepet kap a kármegelőzés. S mi­után hosszú évek óta még a mezőgazdasági károkra fizet ki a legtöbbet a biztosító — tavaly például négymilliárd 300 millió forintot —, ezért keresik a kármegelőzés út- ját-módját. Az egyik legsú­lyosabb elemi csapás a jég­verés. A biztosító részt vál­lal a baranyai jégeső-elhá- rító rakétarendszer üzemel­tetésében, s a kedvező ta­pasztalatok alapján a jelen tervidőszakban Bács-Kiskun megye déli részén is alkal­mazzák e módszert. Emellett támogatják a mezőgazdaság kutatásait. „ Végül az ügyfélszolgálat­ról: hogy gyorsabb és egy­szerűbb legyen az ügyinté­zés, a biztosító vállalja bi­zonyos okmányok, doku­mentumok beszerzését az ügyfele^ helyett, és tervezi egyes nyomtatványok egy­szerűsítését. A szombati na­pokon a lakosság az ügy­félszolgálatot veheti igénybe, s emellett éjjel-nappal hív­ható az igazgatóságoknál az üzenetrögzítő. T. I. szívesen átvette volna az egé­szet. Visszajelzéseink szerint várható, hogy még ezen a héten vagy jövő hét elején újabb papírzsebkendő-s’zál- lítmányt kapunk. Sajnos most sem a megrendelt mennyiségben. Jelentős javu­lásra tehát a közeljövőben nem számíthatunk. Ami az egész éves ellátást illeti, ha­sonló lesz az elmúlt évihez. Jelen pillanatban a kereske­delem csak annyit tehet, hogy az elkészült papírzsebkendó- ket azonnal átveszi a gyár­tótól, és a lehető legrövidebb időn belül a boltokba szállít­ja,. Fajó János végül hozzátet­te, hogy nem lenne talán ilyen nagy a hiány, ha a ve­vők nem házi raktározásra vásárolnának. L. S. Hová lett a papírzsebkendő?

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents