Békés Megyei Népújság, 1982. január (37. évfolyam, 1-26. szám)
1982-01-29 / 24. szám
1982. január 29., péntek Ismerkedés a fúvóshangszerekkel — ezt a címet viseli az Országos Filharmónia és % megyei tanács által szervezett ifjúsági bérleti hangversenysorozat e heti előadása, melyen a Budapesti Operaház fúvósötöse mutatkozik be a közönségnek. A békéscsabai ifjúsági házban volt az első hangverseny hétfőn délelőtt, kedden Gyulán és Sarkadon, szerdán Dombegyházán és Eleken, csütörtökön Dobozon és a békéscsabai téglagyárban, pénteken pedig Gyomán és Dévaványán koncertezett, illetve koncertezik az együttes. Képünkön Friss Gábor műsorismertető a kürtöt mutatja be Fotó: Fazekas László II jó könyv kevés A megye legnagyobb könyvesboltja' — igaz, csak a forgalom tekintetében — a békéscsabai Radnóti Miklós könyvesbolt. A Tanácsköztársaság úti kis üzlet tavaly 9 és fél millió forintos árbevételt produkált. Pedig nem volt könnyű dolguk, ahogy Kovács Mária boltvezetőhelyettes elmondta. Az épület homlokzatának tatarozása miatt ugyanis hetekig beállványozva álltak, és ez bizony meglátszott a vevők számán is A decemberi hónap azonban kárpó" tolta őket: csak ekkor 1 millió 600 ezer forint értékű könyvet adtak el. Jól sikerült az őszi gyer- mekönyvhét is, annak ellenére. hogy az egy-négyéves korúak részére nemigen tudtak mit ajánlani. Kevés a jó gyermekkönyv, és ha érkezik is olykor egy-két jobb — mint például nemrégiben a Vidám mesék —,. csak nagyon kis példányszámban. A Vidám mesékből egyébként ezret rendeltek, de csak 70-et kaptak. Így nem csoda, hogy pillanatok alatt elfogyott, akárcsak a múlt esztendő két sikerkönyve (Sebes Gusztáv: Örömök és csalódások és Székely Éva: Sírni csak a győztesnek szabad). No, de ez nemcsak itt gond, hanem — sajnos — az ország valamennyi könyvesboltjában. Ezekben a hetekben egyébként a boltvezetők — több száz régi és új könyv között válogatva — már a jövő évi olvasnivalókat állítják össze. Mi olvasók pedig ' reménykedünk, hogy a megrendelt könyvek kellő számban meg is érkeznek a boltokba. . _SZÍ---H onismereti tanácskozás Gyulán A Hazafias Népfront városi bizottsága, a városi tanács művelődésügyi osztálya, a Békés megyei Levéltár és az Erkel Ferenc Művelődési Központ honismereti tanácskozást rendezett tegnap, csütörtökön este 17 órától Gyulán, a német nemzetiségi klubban. A tanácskozást megnyitotta Szabó Anna, a HNF városi bizottságának munkatársa, majd két előadás hangzott el. 'D r. Szilágyi Miklós kandidátus, a Néprajzi Múzeum osztályvezetője beszélt a Békés megyei németek néprajzi tanulmányozásáról, ezután pedig Da- róczyné Leiszt Emma tanárnő ,,Gyula város népessége a Mária Terézia-féle úrbérrendezés idején” címmel tartott előadást, (g. k.) Óvodások téli kirándulása Meliorációs fenntartási munkálatok A békési Körös—Berettyói Vízgazdálkodási Társulat felkészült arra, hogy tagüzemei részére a meliorációs fenntartási munkákat elvégezze. Minden ilyen jellegű igénynek maximális mértékben eléget ,tud tenni, tekintettel az. igen korszerű fenntartógépparkjára. A korszerű gépek egyben azt is jelentik, hogy a munkákat hatékonyan, költség- takarékosán végzik el. Ez tette lehetővé azt is, hogy az elmúlt évben végzett fenntartási munkákra valamennyi tagüzemnek 10 százalék többletengedményt tudott adni. a szerződésben meghatározott engedményen felül. így összesen több, mint 400 ezer forintot kapott visz- sza többek közölt a vésztői Körösmenti, a bélmegyeri Üj Barázda, a sarkadi Lenin, a körösújfalui Rákóczi Tsz, valamint a hidasháti. a szeghalmi és a Mezőtúri Állami Gazdaság. (Tudósítónktól) Az okányi óvodában nagy gondot fordítanak arra, hogy a gyermekek a télben ne csak a fűtött szoba adta önfeledt játék lehetőségét szeressék, hanem tervszerűen, és sokat tartózkodjanak a friss levegőn. Hócsatákat, hóvár-, jégvárépítő versenyeket rendeznek, hóembercsaládot építenek. A legnagyobb téli élmény az idén az volt, amikor mind az öt csoport megismerkedett a téli faluval. Ehhez az emlékezetes kiránduláshoz három napra megkapták az okányi Haladás Termelőszövetkezet lovas-csengős szánját. A gyerekek, felnőttek jókedvűen szánkóztak a faluban, gyönyörködtek a zúz- marás, havas tájban. Az ilyen kirándulások nemcsak közös örömöt szereznek a gyermekeknek, de segítik az oktató-nevelő munkát is. Balogh Lászlőné Ifjúsági parlament lesz a fogyasztási szövetkezetekben Február 5-én Békéscsabán, a Szakszervezetek Megyei Tanácsa székházéban 70 fiatal foglal majd helyet a 16 ÁFÉSZ, a 10 takarék-. illetve lakásszövetkezet és a Békés megyei ZÖLDÉRT Vállalat mintegy 3500 fiataljának megbízásából. A parlament küldöttei között úgyszólván valamennyi munka- területen és beosztásban dolgozó, illetve iskolai és szakképesítéssel rendelkező 19—30 év közötti fiatal képviselteti magát. A 70 küldött közül 53 fiatal évek óta különböző fontos társadalmi megbízatásokat, közéleti tisztségeket teljesít. E tanácskozáson részt vevők közül többen már korábban is ott voltak a mostanihoz hasonló megyei és országos ifjúsági parlamenteken. A küldöttek a meghívóval együtt kézhez kapták az öt évre szóló intézkedési tervet is. mely programként határozza meg a párthatározatból eredő ifjúságpolitikai feladatokat, az elkövetkező időszak ilyen irányú tennivalóit. Balkus Imre Munkavédelem a BÓG-ban Munkaszervezési hiányosság, gyakorlatlanság, és az esetek többségében a kellő hozzáértés hiánya okozott .baleseteket az elmúlt esztendőkben a Békéscsabai Állami Gazdaságban. Tavaly 18 három napon túl gyógyuló, azelőtt 13; 1979-ben pe* dgi 11 sérülés történt az üzem területén. Ez összesen 2623 kiesett munkanapot jelent. A balesetek megelőzésének érdekében aktívabb munka- védelmi propagandát fejt ki a gazdaság, ugyanakkor növeli a munkavédelmi felhívások számát. Emellett igyekszik javítani a munka- körülrhényeket. ' Egészség- ügyi és szociális felszerelésekre az elmúlt esztendőben 444 ezer forintot költöttek. Jelentős feladatok várnak azonban még megoldásra a munkavédelem területén. A vibráció és a zajártalmak megszüntetése, a takarmánykeverő üzem porterhelésének csökkentése, valamint a nehéz fizikai munkák — mint kirakodás a .vagonokból — gépesítése. Remélhetőleg az idén erre is sor kerül. —szí— Olajbányászok horgásztanyája A 120 tagú Olajbányász Horgászegyesület, amely a Nagyalföldi Kőolaj- és Földgáztermelő Vállalat (NKFV). valamint a Kőolajkutató és -feltáró Vállalat orosházi üzeme, továbbá az Alföldi Kőolajipari Gépgyár dolgozóiból alakult, az NKFV szakszervezeti bizottságának a kezdeményezésére tavaly Békésszentandrgson, a Kákafoki holtág partján jelentős társadalmi munkával horgásztanyát létesített, amely ősszel készült el. Az épületben az 5 kényelmesen berendezett lakószoba, a társalgó, a főzőhelyiség, a fürdő, mosdó egy-egy turnusban 5 csalódnak nyújt lehetőséget üdülésre, pihenésre. A kerítéssel körülvett telken még 10—15 sátor is elhelyezhető. A holtágban és a Hármas-Körös közeli szakaszán igen jók a horgászási, illetve a halfogási lehetőségek. P. B. Es akkor mi van? em én veszem észre először, szavaink mennyivel okosabbak a tetteinknél. Hallgatjuk a talpraesett felszólalásokat, rádióriportókat, eszmefuttatásokat, olvassuk a kitűnően megírt, telibe találó cikkeket, és arra gondolunk: miért nem történik haladéktalanul valami, ha ez így igaz? Miért nem intézkednek az illetékesek? Napirendre kerül egy probléma, majd a napokból évek, évtizedek lesznek, s a problémának szakálla nő. Közvagyon prédá- lása, szervezetlenség, fegyelmezetlenség a munkahelyen, többgyermekes családok gondjai, találmányok elfek- tetése-elaltatása, bürokrácia, csúszópénz, hiánycikk, korrupció — és a többi. Hovatovább halhatatlan, s kipusz- títhatatlan témáink ezek: korunk szépreményű fosszíliái. A magam közírói gyakorlatából is számolatlanul hozhatnék példákat. Kortyolom-, kortyolgatom, de nem fogy a tenger, s úgy rémlik, az írásra ingerlő ok mivel sem kevesebb ma, mint tegnap, tegnapelőtt. Meglehet, innen-onnan hiányzik nálunk egy-egy fogaskerék, ez okozza a szavak szapora üresjáratát. Azt tudniillik, hdgy sokkal több az okos észrevétel, mint amit megszívlelnek, sokkal-sokkal több az életrevaló gondolat, terv, szándék, mint amennyi megvalósul belőle. Egy kaposvári ankéton a könyvtárosnő derűs* közvetlenséggel mondott el egy példát. Hallgatják a rádiójegyzetet a férjével együtt, igaz, így igaz, bólogatnák közben. Majd a végén azt mondja a férje: jó, hát igaz — és ak- Wör mi van? Megérdemli ez a kérdés, hogy nagyobb nyilvánosság előtt is kísérletet tegyek — legalább hozzávetőleges — megválaszolására. Nézzük tehát: És akkor mi van? — Mert ugye nemcsak hogy nem intézkednek, de talán némely illetékesek oda sem figyelnek évekig, évtizedekig. Számolatlanul hozhatnék olyan példát, amely mind azt sugalmazná: a közírói mesterség annyi, mint falra hányni a borsót, a szót elkiáltani a pusztába. Az igazság az. hogy ennek az ellenkezőjéről is tudnék példát, akár a magam gyakorlatából is, noha nem ilyen számolatlanul. Ami persze azt jelenti: ha csupán tízszázalékos volna a hatásfok, már akkor sem igaz, hogy pusztába hangzik el a kiáltás. De van itt még más is. S válaszomnak ehhez a részéhez az idősebbek tanúságát kérem. Emlékezzünk csak, milyen nehezen fogyatkoztak meg annak idején a sokszorosított felszólalások, az előrerágott cikkek, a kérlelhetetlen tapsok, az ellentmondást nem tűrő fejbólintások. S milyen nehezen szaporodtak az éles hangú bírálatok valóságos gondokról, heves vitacikkek valóságos nézeteltérésekről, s határozott állásfoglalások az úrvnevezett ,.még kellően ki nem érlelt” problémákban is. S milyen nehezen szoktak le róla bizonyos illetékesek, hogy emez utóbbi esetekben ne nyomkodják azonnal a vészcsengőt. Emlékezzünk csak: volt idő, amikor azt hittük: a kórképet hangosan kimondani — maga a gyógyulás. Szinte úgy látszott: a nyílt: az. őszinte beszéd értékrendje mindent megelőz; elsőszámú tettnek minősült a szó. A nyilvánosság elé tárni ilyen-olyan észrevételt, bírálatot, javaslatót'— mintha ez volna a fontosabb, s a nehezebb része minden cselekvésnek. Vagy éppenséggel ez volna maga a végérvényes, a hiánytalan cselekvés, mint annak a bizonyos mesebeli kisinasnak a kurjantása: a király meztelen! Később, ahogy kezdtünk hozzászokni a nyíltabb beszédhez, észre kellett vennünk, hogy a szavak cselekvésértéke fokról fokra devalválódik, hígul. Amiről nyíltan, kertelés nélkül beszélnek, a munkahelyen, az utcán, azt nyomtatásban vagy a rádió mikrofonja előtt is bárki elismételheti, sem röntgenszem, sem különösebb bátorság nem kell hozzá. A kisinasokat — cikkírókat, riportereket, termelési értekezletek felszólalóit — persze elkényeztette a hajdani közcsodálat, és sokáig nem értették, miért lohad a közönség figyelme, holott a bajokra, visszaélésekre ők ugyanazt kiáltották kórusban is. amit szólóban valamikor. Ha csak a visszhang megfogyatkozásából ítéltek, akár úgy is vélhették a kisinasok: visszafejlődünk. Pedig éppenséggel demokratikus fejlődésünk nyomjelzője ez a folyamat: ahogyan köznapivá, megszokottá Válik a nyíltabb beszéd. — És akkor mi van — kérdezhetem megint —, ilyen gyalázatos a hatásfoka? Nos, gyanítom, igen életképes még bennünk az a fajta állampolgári gondolkozás, melyet a szociológia alattvalói gondolkozásnak nevez. Élnek még" bennünk a kiskorú állampolgár hitének mindenható mesehősei, s a tudatalatti, rejtett zugokban fenntartja még státusát a bölcs, a csalhatatlan, a csupa nagybetűs ILLETÉKES, aki minden adódó alkalommal a kellő időben és tántoríthatatla- nul megnyomja a gombot. Magyarán: cselekszik, ügyködik, intézkedik — helyettünk. Eleget tapasztaltuk: az ilyen tántoríthatatlan gombnyomásokból több a kár, mint a haszon. Az emberitársadalmi fejlődés hosszabb távon még soha nem épült erélyes gombnyomásokra; csakis a szellemet szabadon kibontakoztató, s a népet a korhoz érlelő szívós, küzdelmes munkára épülhetett. Gyakran bizony hálátlan, jeltelen, minden történelmi gombnyomásnál és katonás csitt-csattnál kevésbé látványos munkára. Meredek lépés ez a demokratikus fejlődésben: a Nagy-Gombnyomó személye körüli kíbicelésről átszokni egy merőben új állampolgári státusra; a történelmi ille- téktelenségről a minden közügyeket felölelő illetékességre. Lemondani ga gombnyomások gyors eredményeiről — igaz, látszateredmények voltak többnyire — s beletörődni, hogy az alulról épülő és valóságos eredmények annyi vajúdással, tétovasággal, üresjárattal jönnek létre. lás kérdés: mintha, több volna az üres- _____járat az elkerülhetetlennél. A fejre állított piramis modelljére tervezett, nagy gombnyomásokra alkalmas hálózatot már hosszú idő óta üzemen kívül helyeztük. Milliónyi gombkapcsolót kellene bekötnünk, de az átszerelés lassan halad, sok még az igazítanivaló; hiába kapcsolások, csatlakozások, hiányzó fogaskerekek, működésre képtelen relék . . . Más szóval: a szocialista demokratizmust nem intézményesítettük még úgy, hogy a közügyek mindenkori, hivatalbeli és választott intézőinek a közösségi kezdeméhyezé- sek, gondolatok, bírálatok java kötelező- programot adjon. A múltból örökölt „alattvalói” gondolkozás bizony nem csupán a múltból táplálkozik, ma már a jelenből is. Nem feltétlenül az állampolgárban keresendő az ok. ha rászokott, hogy megvonja- a vál-' lát, mondván: és akkor mi van F ekete Gyula
