Békés Megyei Népújság, 1982. január (37. évfolyam, 1-26. szám)

1982-01-28 / 23. szám

1982. január 28., csütörtök £\C1 A B-épület üzemcsarnokának ablakait fényvisszaverő réteggel borítottuk, hogy enyhítsünk a nyári napok melegén Fotó: Veress Erzsi Munkakörülmények a FÉKON-ban Pszichológus és fodrász — a gyárban A Békéscsabai Fékon Ru­házati Vállalatnál értékel­ték az V. ötéves terv szó" ciálpolitikai intézkedéseit, és azok végrehajtását. Pri- bojszki Andrásné - szb'títkár ezzel -kapcsolatosan elmond­ta, hogy a zömében nőket foglalkoztató gyárban a leg­fontosabb szociális, és szo­ciálpolitikai- célkitűzést tel­jesítették. Az utóbbi évek legfontosabb feladata a gyá­ri óvoda, illetve bölcsőde korszerűsítése volt. Nagy gondot fordítottak a gyesről visszatérő kismamák mun­kakörülményeinek javításá­ra is. Mint Pribojszki Andrásné megjegyezte, a szociálpoliti­kai intézkedéseket négy nagy csoportban, éves bontásban értékelték. Ezenkívül elemez­ték a szociális létesítmé­nyek jelenlegi állapotát, és azok továbbfejlesztésének lehetőségét. Sorbán Valéria, a szak- szervezeti bizottság gazda­sági felelőse a csoportosítás­nak megfelelően ismertette, az elmúlt évek eredményeit: — Balesetelhárításra 93 ezer 300 forintot költöttünk. Eb­ből az összegből fedeztük a víznyerő berendezéshez a gáztalanító létrehozását és az üzem lépcsőinek műanyag padlóval való burkolását- A másik nagy csoport az anyagmozgatás korszerűsíté­se címet viseli, melyre 267 ezer forintot fordítottunk. Többek között emelővillás targoncát .vásároltunk és a terítőgépre végemelő szer­kezetet. A legnagyobb ösz- szeget a munkakörülmények javítására fizettünk ki, mintegy 8 millió 850 ezer forintot. Legjelentősebb té­telt a világítási hálózat kor­szerűsítése jelentette, de ide tartozik még az orvosi ren­delő bővítése és a munka­székek beszerzése is. És vé­gül: a munkavédelmi okta­tás körülményeinek javítá­sára 7 ezer forintot költöt­tünk. A Fékon a szociális léte­sítményekkel megfelelően el­látott gyárak közé tartozik. Az üzemi óvoda száz, a böl­csőde pedig harminc kis­gyermek ellátására alkalmas. Napjainkban folyamatban van a játszóudvar kialakí­tása. Valószínűleg ebben az ötéves tervben befejezik a munkákat. A dolgozók orvo­si ellátása jó. Az üzemorvos heti kétszer, a nőgyógyász, a pszichológus és a szemész­szakorvosok pedig heti egy­szer rendelnek. Ezenkívül a bölcsődében gyermekszakor­vos is ellátja kicsinyeket. Továbbá saját fodrász tevé­kenykedik a kapun belül. Mint kiderült, egy női üzem­ben ez igen fontos dolog. A szociálpolitikához tar­tozik a bér- és jövedelem- politika is. Sorbán Valériától a következőket tudhatjuk meg: — A bérezések kiala­kításánál figyelembe kell venni a fiatalok és a törzs- •gárdatagok arányát és a tel­jesítményeket. 1981-ben a bérszínvonal egy főre vetít­ve 45 ezer forint volt, 5,1 százalékkal magasabb, mint az előző évben. Az idén a termeléstől függően mínusz 6 és plusz 6 százalékos csök­kenés, vagy növekedés vár­ható, attól függően, hogyan teljesítjük a tervet. A vál­lalatnál ösztönzik a dolgozók továbbtanulását. A női sza­bó szakmunkások az üzemi tanműhelyben sajátítják el a szakma alapvető fogásait az első és második évben, majd harmadikban beállnak a termelésbe. Most például 118-an tanulnak itt, akiknek 98 százaléka társadalmi ösztöndíj-szerződést kötött a FÉKON-nal. Ezenkívül kü­lönböző jellegű szakközépis­kolákban ötvenegyen foly­tatnak tanulmányokat. Né- hányan pedig felső fokú is­kolai előkészítőre járnak. Az eredmények ellenére ezen a területen gondot jelent, hogy a megyében nincs könnyű­ipari szakközépiskola, vagy főiskola. Pribojszki Andrásné vé­gezetül szólt a távlati elkép­zelésekről is. — Az üzem ■ udvarának vízelvezetése nem megol­dott. A rendezés azonban nemcsak rajtunk múlik, hi­szen ehhez először a külső csatornázást kellene elkészí­teni. Szeretnénk Szanazug- ban néhány újabb faházat felállítani. Jó lenne egy korszerű uzsonázó helyiséget kialakítani, és egy félig- vá­ró-, félig klubszerű szobát, ahol a bejáróink a holtidőt eltölthetik. Időszerű lenne raklapos teherautó beszerzé­se, hogy a szállítási mun­kákat megkönnyítsük. A B- épület üzemcsarnokában nyáron szinte elviselhetetlen a hőmérséklet. Eddig azt csináltuk, hogy a betontetőt szivacs, illetve alumínium­réteggel borítottuk. A végső megoldás egy klímaberende­zés üzembe állítása lenne. A célkitűzések megvalósítása természetesen függvénye a pénzügyi lehetőségeinknek. v l: s. Gerla — a városkörnyéki község A kisközségek sorában Gerla azon kevesek közé tar­tozik, ahol növekszik a lé- lekszám, s ennél is gyorsabb ütemben épülnek az új ott­honok. Mindebben nem kis szerepe van a ténynek, hogy Gerla 1976. január 1-től Bé­késcsaba városkörnyéki köz­sége, s ugyanakkor közel esik a településhez Gyula és Békés is. — Sok előnyét tapasztal­hatjuk ennek a kapcsolatnak — mondja Krattinger Már­ton, a gerlai Községi Tanács V. B. titkára —, míg a Gyu­lai Járási Hivatalhoz való tartozás pusztán igazgatási kapcsolatot jelentett, most, mint városkörnyékieknek kapcsolatokra is lehetősé­günk van. S a lehetőségekkel élnek is. A legfrissebb példa: 1982. január 1-től a Békéscsaba és Vidéke ÁFÉSZ lépett a gyu­lai fogyasztási szövetkezet helyébe a községben. Egyéb­ként, a munka is a megye- székhelyhez köti a gerlaia- kat: hatszázan, vagyis a munkaképes lakosság 70—75 százaléka Békéscsabán kere-— si a kenyerét. Sok tekintet­ben az is előnyös lehetősége a községnek, hogy számíthat a város üzemeire, vállalatai­ra, mint például a kertészet­re, a költségvetési üzemre, vagy az ingatlankezelő válla­latra. Ez utóbbi egyébként már dolgozik is Gerláh: az 1854-ben, Ybl Miklós által tervezett . kastély felújítását végzik. E kastélyépületben működik Gerla szinte minden közintézménye. A városnak mi a haszna ebben a kapcsolatban? — Gerlán viszonylag olcsó a házhely. A műszaki felmé­rések szerint a távlatokban Békéscsaba lakásgondjainak megoldását is segíthetné. Egyébként is tapasztalható, hogy a peremkerületek felé húzódnak az emberek. Gerla pedig nincs messze a me­gyeszékhelytől, jó a közleke­dés is — sorolja a vb-titkár. Ami pedig a közelebbi ter­veket illeti — a kastélyépü­let felújítása mellett —, a már épülő éttermet és az új­telepi falurész vízhálózatá­nak bővítését említi a vb-tit­kár. Korábban — így mond­ja — a vendéglátás kritikán aluli volt a községben, na­gyon időszerű tehát ez a be­ruházás, amelyet még a Gyula és Vidéke ÁFÉSZ-szel közösen kezdtek el. A négy­századagos, melegkonyhás ét­terem megoldja majd a köz- és a gyermekélelmezést is. Az átadási határidő: 1982. jú­nius 30. T. I. Szakszerűbb fűtéssel A Békés megyei Tüzelés- technikai Vállalat 1975 óta foglalkozik a fűtőanyagok jobb hasznosításával, és — Varga János igazgató tájé­koztatása szerint — tavaly a megrendelőinek kimutatha­tóan 15 millió forint értékű gázt és olajat takarított meg. Az Állami Fejlesztési Bank megbízottja még 1981. de­cember 8_án ellenőrizte a számításokat, és megállapí­totta: biztosítottnak látja, hogy 8 és fél millió forint fejlesztési hitel ellenében a vállalat további 15 millió fo­rint értékű tüzelőanyagot tudna megtakarítani. — Azóta több mint más­fél hónap telt el... Megkap­ta a hitelt a vállalat? Varga János röviden vála­szol : — Egyelőre nem. — Ha megkapja, mire használják fel? — Egyrészt szervizműhely és megfelelő szociális léte­sítmény építésére, másrészt gépek, gépkocsik, szerszá­mok, mérőműszerek és hír­adási eszközök beszerzésére. A fejlesztést ez év közepétől a jövő év végéig szeretnénk végrehajtani. Persze csak akkor tudjuk ezt a szándé­kunkat valóra váltani, ha a pénz záros határidőn belül rendelkezésünkre áll. * * * Tizenötmillió forint meg­takarítás 8 és fél millió el­lenében . . . Tavaly december 1^-én a szakszervezeti bi­zalmiak és a szocialista bri­gádok vezetőinek a tanács­kozásán elsősorban ennek a célnak a megvalósítását vi­tatták meg. Az elképzelést és a bank megbízottjának a vé­leményét — vagyis azt, hogy a tizenötmillió forint meg­takarítást ő is biztosítottnak látja — Varga János ismer­tette. — Mit szóltak hozzá a ta­nácskozás résztvevői? — Örömmel fogadták a fejlesztéssel kapcsolatos hírt — kezdi válaszát Lipták Já­nosáé szb-titkár. — Ez a vállalat eddigi jó munkájá­nak az elismerését is kifeje­zésre juttatja. Felvetődött azonban néhány kérdés. így egyebek közt: ,.Lesz-e ele­gendő munkaerő?" — „Ho­gyan oldják meg a bére­zést?" — „Hogyan oldják meg a szakemberképzést?" — Mi volt a válasz? — Az új munkaerővel Genetikai siker Baranyában Országosan is figyelemre méltó genetikai siker szüle­tett a baranyai gazdaságok tehenészeteiben: a fajtaátala- kító keresztezések eredmé­nyeként egy évtized alatt csaknem megkétszereződött a teheneríkénti átlagos tej ho­zam. Az elmúlt időszakban olyan tempóban növekedett a nagyüzemi tejtermelés, hogy túlhaladottá tett min­den hosszú távú prognózist, s felülmúlta a fajtabiológu­sok legmerészebb várakozá­sait is. A valaha „álomha­tárnak" tartott 4000 literes szintet az állami gazdaságok és a termelőszövetkezetek többsége maga mögött hagy­ta. Most zárult le az első évti­zede annak a nagyszabású genetikai programnak, amelynek során a hagyomá­nyos magyartarka és a nagy termelőképességű Holstéin- fríz fajtákat keresztezték. Ma már minden három tej­hasznú állat közül kettő ke­resztezett, illetve kéreszte- zésből származik. A szarvasmarha-állomány genetikai átformálása nyo­mán a tejtermelés lett a ba­ranyai agrárgazdaságok egyik legdinamikusabban fejlődő ágazata. A program kezdetén a nagyüzemi átlag még csak két és fél ezer li­ter körül volt, most pedig megközelíti a tehenenkénti 4500 litert. kapcsolatban elmondtuk, hogy a vállalat érettségivel rendelkező fiatalokat szán­dékozik felvenni. Alapkép­zést négyhetes bentlakásos tanfolyamon kapnak. A mű­vezetői, csoportvezetői kép­zést a munka jellege szerint három részre tagoljuk: egy- egy csoportot képez a gáz-, az olajégő- és a vegyszeres tisztítás. Az utóbbi különö­sen jelentős, ezért vegyész- mérnök a csoport vezetője. A bérezéssel a hozzáértést, a gondos munkát igyekszünk ösztönözni. * * * — Ügy tudom, hogy 1985- ig a közületeknek ki kell cserélniük az olajtüzelésű berendezéseket gáz- vagy szilárdtüzelésüre. Hogyan se­gíti elő ezt a vállalat?----Tizenhét kéményseprőt m ár 3 évvel ezelőtt cserép­kályhás szakmunkás képzés­ben részesítettünk. Azóta ők (közületi és magán megren­delésre) mintegy 900 új cse­répkályhát készítettek, 3 ezret pedig átraktak. Meg kell említenem, hogy a bé­késcsabai Gagarin Szocialis­Indiába erőművi kazáno­kat, Törökországba és Iránba más erőművi berendezéseket, Irakba pedig alállomásokat szállít ebben az évben a Transelektro Külkereskedel­mi Vállalat. Üj piacuk Nigé­ria, ahol bekapcsolódnak egy faluvillamosítási prog­ramba, vezetékrendszer, transzformátorok, kapcsolók és villanyoszlopok szállításá­val. Ily módon több tucat nigériai falut egyidejűleg összeköthetnek az ország energiahálózatával. A falu­villamosítás terveit is ma­gyar szakemberek készítet­ték. 'Hasonló vállalkozásra készülnek fel az idén Irán­ban, jelenleg a tervező- és a felmérőmunkáknál tartanak. A Transelektro 1982. évi piaci programja az export tokozását irányozza elő, a ta­valyi 17 százalékos fejlődés után most további 10—11 százalékkal bővítik kivitelü­ket. Ez a dinamikus növeke­dés már most megalapozott­nak látszik, hiszen a külke­reskedelmi vállalat rendelés- állománya legalább 75 szá­zalékos. Az aláírt üzletek jó részét éppen ezek a nagy volumenű erőművi szállítá­sok adják. Várhatóan az idén beérik a különböző atomerőművi egységek exportját tervbe vett elképzelésük is. Piaci fel­mérésük szerint a magyar ta Brigádnak egy jó ötlete támadt, amely elősegíti az olajkályhák gazdaságos fűté­sét. Olyan táblázatot készí­tettek, amely a helyiség tér­fogata és a külső hőmérsék­let alapján határozza meg a legjobb beállítást. Tanácsot is készséggel adnak a tulaj­donosoknak. — Megfogadják a taná­csot? — Igen, és sok elismerést kapnak érte, amit a hozzánk érkező köszönő levelek is bizonyítanak. * * * Érdemes tudni, hogy a vállalat dolgozói — a lakos­ság igényeinek megfelelően — a fűtési idényben szom­baton is munkanapot tarta­nak, és az elmaradt szabad­napokat pótlólag nyáron fog­ják megkapni. Ezzel is igye­keznek az energiatakarékos­ságot elősegíteni, aminek haszna elsősorban más vál­lalatoknál és a lakosságnál jelentkezik majd. De tudják, hogy a közérdek érvényesü­lése közvetve az egyén javát is szolgálja. Pásztor Béla kazettaátrakó berendezések, szállítópályák és oktatási cé­lokat szolgáló gépek iránt nemcsak a szocialista orszá­gokban nagy az érdeklődés, hanem a fejlődő államokban is. Szó van például a Buda­pesti Műszaki Egyetemen lé­tesített tanreaktorhoz hason­ló erőmű exportjáról ezekbe az országokba, a szükséges tananyaggal kiegészítve. Nemrég a bécsi atomenergia­ügynökség is a Transelektro megrendelői közé lépett, s a különféle oktatóberendezé­sekből már az idén vásárolni kívánnak. A külkereskedelmi vállalat tovább fokozza a villamos háztartási készülékek kivite­lét is egyes nyugat-európai országokba. Ezt az teszi le­hetővé, hogy a Hajdúsági Iparművek és a Salgótarjáni Vasöntöde és Gépgyár pedig tűzhelyekből és beépített konyhai sütőkből — részben kooperációk eredményeként — többet tud előállítani, mint korábban. Az igények­nek megfelelően bővítették a választékot is. Ezekből a háztartási gépekből ebben az évben csaknem 600 millió forint értékben exportálnak, elsősorban az NSZK-ba. Hol­landiába és Franciaországba. Ez utóbbi helyen különösen a magyar bojlerek a kelen­dőek, a francia igények egy- harmadát a Hajdúsági Ipar­művek termékével elégítik ki. A tüzelőberendezések beszabályozása minden fogyasztónak fontos érdeke, a megtakarítás éves szinten milliókra rúg Fotó: Veress Erzsi Erőmíiexport, faluvillamosítás

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents