Békés Megyei Népújság, 1982. január (37. évfolyam, 1-26. szám)
1982-01-28 / 23. szám
1982. január 28., csütörtök Mladonyiczky-kiállítás Szegeden Szobor a kiállításról: „Leönidasz" A példák hatása Január 21-én nyílt meg az újszegedi November 7. Művelődési Házban Mladonyicz- ky Béla békéscsabai szobrászművész kiállítása, részeként egy hosszabb, több- művészeti ágra is kiterjedő, megyénket bemutató sorozatnak. A sorozatot a Bartók Béla .Művelődési Központ szervezi, s a tervek szerint márciusban a Békés megyei Fiatal Alkotók Körének képzőművészeivel ismerkedhetnek meg a szegedi tárlatlátogatók. Mladonyiczky Béla neve nem ismeretlen a Csongrád megyei közönség előtt, hisz alkotásaival rendszeresen találkozhatnak az alföldi és a szegedi nyári tárlatokon. Ezzel, s a két fnegye művészeti életének közös forrásaival, szemléletével magyarázható a Szegeden oly szokatlanul nagy érdeklődés, mely a megnyitóra irányult. A kiállítás a szokott,' zárt tér, jobbról, balról érmekkel indul, körben a paravánokon tanul mányrajzok; mégis valami furcsa, zilált hangulat uralkodik a teremben. Azon kapom magam, hogy ' ténfergek egyik szobortól a másikig, olyanok előtt állok meg újra s újra, amelyeket épp az imént néztem meg, s hiába keresem a kiállításokon megszokott utakat, járatokat, melyek akaratlanul is vezetik a látogatót, egyes alkotásokra külön is felhívják figyelmét, nem találom. Csavargásra kényszerítenek. Megállók a „Leónidasz” előtt, nem jut eszembe a címe, keresem a cédulát, nincs... s nincs a. többi szobor, rajz, érem mellett sem. Teljesen magamra vagyok utalva ... Veres Mihály festőművész, a kiállítás rendezője, szabad választásra, döntésekre kényszerít, elrejti a kályhát, ahonnan elindulhatna a néző, el a botot. melyre támaszkodhatna, magának kell íelfédeznie, Az idén húsz nyári egyetemet szervez a TIT, a rendezvényeknek tizennyolc város ad otthont. Erről tájékoztad, a Tudományos Ismeretter- jesztő Társulat nyári egyetemeinek most megjelent, 1982-es programfüzete, amelyből a tanulni, ismereteiket bővíteni kívánók az érdeklődésüknek, igényüknek megfelelően válogathatnak. Az előadásokon egy-egy tudomány, művészeti ág, tár- sadalmilag-politi'kailag fontos kérdés megismerését teszik lehetővé az érdeklődőknek. A foglalkozásokon számos tudós, kutató, a tudományos és a közélet neves személyisége működik közre. Újdonság lesz a győri üzemszociológiai nyári egyetem, amelynek témája a napjainkban oly időszerű innováció. Az elsősorban hazai középve/.et ők részvételével feldolgoznia az értékeket. Merész, követendő gondolat ez napjainkban, mikor szinte mindent „fogyasztásra készen" kapunk. Fölcsendül egy Haydn-mű. az Űjszegedi fúvósötös tolmácsolásában. A klasszikus muzsikát hallgatva, a szem akaratlanul is a kőszobrokra tapad, az idővel szembeszálló embert, az örökkévalóságot kutatja a kemény, szikrázó felületeken. Kalmár Márton szegedi szobrász a művész emberközpontú alkotásairól beszél, az emberi test harmóniájáról, az ég felé emelkedő női kezekről, az érmekről, mely a példát adók tudatosan kiépített arc- képcsarnoka. S korunk muzsikája, Pet- rovics Emil fúvósötöse és a fából készült alkotások párhuzamát is szinte önkéntelenül fogalmazza meg a néző. lezajló programsorozat olyan társadalomtudományi ismereteket nyújt majd, amelyek segítségül lehetnek a mindennapi tevékenységükben, a műszaki-gazdasági feladatok megoldásában. Elsőként — immár tizenegyedik alkalommal — a kecskeméti óvodapedagógiai nyári egyetem nyitja meg kapuit. A június 21-én kezdődő foglalkozásokon e kutatások legújabb eredményeivel ismerkednek meg a hallgatók. Az idén több nagy múltú rendezvény jubilál: 25. alkalommal fogad vendégeket a balatoni nyári egyetem, amelynek résztvevői a magyar tengernek és környékének kialakulásáról, földtörténetéről, vízháztartásáról, élővilágáról kapnak tájékoztatást. Huszadszor ad otthont Gyula az eszperantó nyári egyetemnek, amelynek előadásai a különböző turloA szaggatott, ziláló zene és a vágyakozó, törékeny alakok, a kiszolgáltatottságot, félelmet és felemelkedést tükröző mozdulatok, az időtlen kőszobrok között az elmúlást idézik. A stabil kővel szemben ott áll a repedezett, erezett fa, utalva a művészet kettősségére, az egyszeri életre, és a halhatatlanság utáni vágyra. Napokig zakatolt bennem, két verssor, s most újra a felszínre emelkedik, otthonra talál ezen a kiállításon: „halhatatlan szikla feszít legbelül ereim cédrusai közt komorodva." ■—- s természetesnek is tűnik, hogy a példát adók között ott van csillogó bronzarccal írója, Nagy László, s szigorú, tiszta emberséggel néz ránk. Szentc Béla mányok ■ legfrissebb eredményeit ölelik fel. Rangos külföldi szakemberek kapcsolódnak be az immár tizenötödször megrendezendő Savaria urbanisztikai nyári egyetem programjába: az NDK-t, Romániát, Svájcot és a Szovjetuniót képviselő előadók a városok revitalizációját, a régi városnegyedeknek a mai életre való alkalmassá tételével kapcsolatos lehetőségeket vizsgálják. A 10 éves köz- gazdasági nyári egyetem — amelynek ezúttal is a főváros ad otthont, — külföldi érdeklődőknek mutatja be a magyar gazdaságpolitikát, szabályozó rendszert. Kiegészítő programként a hallgatók megismerkednek a fővárosi urbanizáció közgazdasági vonatkozásaival is. A nyári kurzusokon az eddigi kedvező tapasztalatok alapján angol, francia, német és orosz szinkrontolmácsolás segíti az előadások követését. Gyermekkorom kedves irodalmi és filmhősei egy kicsit mintha már „elavultak” volna. Mi évekig játszottuk a Timur és csapata gyermekhőseit. Eszményképeink hosszú életűek voltak, sokáig hatottak ránk, ami nem is csoda, hisz a kommunikáció a maihoz képest még gyermekcipőben járt. A ma emberének élete tele van a folyton változó, újuló példák tömkelegével. Az írott sajtó, a televízió, a rádió szinte percről percre új hősökkel és esetekkel ismertet meg bennünket. A fogékony gyermekiélek a bőség zavarával küzdve nem egyszer tanácstalan. A Ten- kes kapitánya éppúgy példaképe lehet, mint a „Nem kell mindig kaviár” főhőse, a Forma—1 győztese, vagy a jóképű és magabiztos fellépésű szélhámos a Kék fényből. A válogatás ktnek- kinek belső tartalékai, ne- veltségi szintje, környezete szerint jól vagy kevésbé jól sikerülhet. Sajnos, a külső befolyásolásra elég kevés a lehetőség. Igaz, a moziliba nem engedik be azokat, akik a korhatár alatt vannak, de már a tv-műsornál a szülők jó részének sem előzetes ismerete, sem kedve, de sokszor ideje és energiája sincs arra, hogy eltiltsa gyermekét az olyan filmek megtekintésétől, amelyek káros példával szolgálnak. Az iskola műsor javaslata, irányítási próbálkozásai is csak rész- eredményhez - vezethetnek, mivel teljességgel lehetetlen az ellenőrzés. Ezzel nem azt akarom mondani, hogy egyedül a kommunikációs eszközök hibáztathatok, ha ifjúságunk nem mindig a megfelelő példaképét választja, sőt! A pozitív olvásmányhősök a képernyőn megjelenve még jobban hathatnak, mint annak idején. A hiba mégcsak nem is abban keresendő, hogy gyermekeink — mivel hozzájuk nap mint nap eljut a látható és hallható világ — gyakran váltják eszményképeiket. Inkább abA folyóirat első magazinkönyve gazdag tartalmat kínál olvasóinak. Ismeretterjesztő írásaiból kiemelést érdemel: Claude Píron pszichológus, genfi egyetemi tanár ,,Klinikai beszélgetés másként vélekedőkkel” című -meglepően érdekes, polémikus cikke; dr. Ludwig Zamenhof lengyel orvos és az eszperantót megalkotó nyelvész szellemes, frappáns érvelésű publikációja, amelyben a címe szerint kifejti, mi ,,A nemzetközi nyelv eszméjének lényege és jövője”, s amely müve magyarul először kerül közlésre; ugyancsak kitűnő Illyés Gyula „Állati szép és oltári jó — vagy: hogyan beszéljünk fiatalul” című kedélyes és elgondolkoztató meditációja. ban, hogy ők több rossz példával találják szemközt magukat. Azokra a filmhősökre gondolok itt, akik könnyedén, gazdagon, elegánsan jelennek meg, és látszólag munka nélkül is nagyszerűen boldogulnak. Ebből is következik, hogy sokan olyan pálya felé vonzódnak, amelyben a látszatcsillogás vagy a szokatlanul nagy jövedelem reménye eltakarja a nehézségeket. Mit tegyünk? i, Lelki prédikációval” próbáljuk eltéríteni őket választott példáiktól? Ez nem lenne célravezető. Minden kornak megvannak a saját hősei. Jelenkorunk hősei mindannyian lehetnek pozitív hatásúak, ha meg tudjuk láttatni bennük a jót, azt, ami kitartásra, tanulásra, munkára ösztönöz. És ebben nekünk, felnőtteknek, szülőknek és nevelőknek egyaránt nagy a szerepünk és a felelősségünk is. Ne kényszerítsük gyermekeinkre a mi példaképeinket. Hagyjuk meg nekik a sajátjukat! így több az esélyünk rá, hogy később a realitás talaján elfogadják a képességeiknek megfelelő pálya javaslatainkat. Azt is meg kell mondanunk, hogy a példa és a pálya megválasztásában egyre nagyobb szerephez jutnak az anyagiak, s kissé hátrább szorulnak az erkölcsi értékek. Ma a romantikus példákkal egy szinten áll, itt-ott meg is előzi azt a maszek- palacsintasütő, . a vattacukros vagy a vásározó szőrmeárus példája. Közel sem célom, hogy a vállalkozások korában az ügyes, talpraesett üzletemberek ellen szóljak, de szólni kell az ügyeskedők, a másokat kihasználni akarók ellen. Ne ők legyenek gyerekeink példái! Úgy gondolom, nem veszíthetik el aktualitásukat Juhász Gyula szavai: „. .. itt nem boldogul más (Csak, aki alkot), aki munkás.” Bízzunk benne, hogy ezt megérti és# elfogadja a következő generáció is! Az elbeszélgetések közül megemlítést kíván Székelyhídi Ágoston „Mérkőzés Londonban” című drámaian groteszk története és Egon Erwin Kisch „Végállomás” című derűs, mozgalmas novellája. A számos fotóva‘1 és karikatúrával illusztrált változatos témájú írások mellett többféle rajzos, kétnyelvű humor, köztük a „Szex-perantó” című sajátos tréfacsokor olvasható a magazinban. E műfajokhoz társul néhány újfajta, eredeti és nemzetközi vonatkozású pályázat, rejtvény és egy önismereti tesztjáték. Mindettől értékes és szórakoztató olvasmány ez a magazin. ÍKS) A TIT nyári egyetemei Kutyej Lajos fl Világ és Nyelv magazinból HANGSZÓRÓ Csángók Nemrégiben fiatalok között készítettek valamiféle felmérést, (ha jól emlékszem, egyetemistákról, főiskolásokról volt szó), amely megdöbbentő, szinte hihetetlen eredménnyel járt. Többek között azt kérdezték tőlük, szerintük mi a székelyek anyanyelve. Sokan tippeltek valamiféle önálló „székely” nyelvre, akadtak, akik a románt nevezték meg, s csak igen kevesen tudták a valódi választ. Pedig a székely számban is, történelmi múltban is, az' egyik legjelentősebb, határainkon kívül élő magyar népcsoport. Ha róluk ilyen keveset tudunk, vajon milyen elszomorító lenne egy más népcsoportról készített felmérés eredménye? Csángók: nevük a misztikus múltat idézi. Nem véletlen, hiszen a történettudomány szerint valamikor „el- csángáltak”, „elcsámborog- •tak” az ősmagyaroktól, így kapták nevüket. Legtöbben a romániai Moldovában élnek, számukat úgy 120 ezerre becsülik. Bár a számlálás nehéz; mert igen szétszórva, többnyire zárt településeken élnek. Ezért is maradt meg ősi hangzású, különös zenéjű nyelvjárásuk, mely helyenként a Halotti Beszédre vagy az Ómagyar Mária-siralomra emlékeztet. Kultúrájukat, csakúgy, mint nyelvüket, igen gondosan őrzik. Népszokásaik nemcsak a néprajzosok „csemegéi” lehetnek, de képet nyújthatnak arról bárkinek, hogyan élhettek őseink úgy a honfoglalás táján: A csángók múltjáról igen keveset tudunk, jelenükről még sokkal kevesebbet! És ezzel némileg adós maradt az a mintegy egyórás műsor is, amely vasárnap este hangzott el a Kossuth rádióban. Ennek ellenére csak dicséret illetheti készítőit, hiszen szándékuk nemes, tiszteletreméltó. föltétlenül folytatásra érdemes. Bár ez a műsor inkább tudományos jellegű volt, rendkívül eredeti bejátszások tették hozzá nem értők számára is izgalmassá, érdekfeszítővé. Különleges élmény volt hallani a mai magyar nyelvet beszélők számára az ősi kifejezéseket, amelyek nemcsak dalokban, rigmusokban, de még a köznapi nyelvben is élnek a moldvai falvakban. Ezek a bejátszások, tették még színesebbé az önmagában sem unalmas ismertetőt, amelj; általános képet adott erről az izgalmasan eredeti népcsoportról, amelyről — sajnos — igen keveset hallani. Márpedig akár rádiós sorozatot is megérne: bemutatni a határainkon túl élő magyarok régi és mai életét. Mert hiszen ha térben, életmódban, kultúrában az idők folyamán el is távolodtunk egymástól, azért mégis egy tőről származunk. És bizony szégyen ilyen keveset tudnunk egymásról! — gubucz — Mai műsor KOSSUTH RÄDIÖ 8.27: Verbunkosok, népdalok. 9.00: Brahms: f-moll zongoraötös. 9.44: Zenevár. 10.05: Diákfélóra. 10.35: Szimfonikus könnyűzene. 11.19: Fogaskerék és alma. 11.39: A csúnya hercegnő. 12.35: Bevallom magának. 12.50: Zenemúzeum. 13.40 : Offenbach : Hoffmann meséi. 14.17: Szabadpolc. 14.47: Régi magyar dalok. 15.05: Vándorének. 15.15: Operettdalok. 15.28: Csiribiri. 16.05: Saint-Saens: II. szimfónia. 16.30: Mesterségünk címere. 17.07: Környezetvédelem Jugoszláviában. 17.34: Délutáni Rádiószínház. Kiskirály. 19.15: Nóták. 19.31: Pegazus. 20.31: Puccini: Tosca. 22.20: Tíz perc külpolitika. 22.30: Az operaközvetítés folytatása. 23.02: Népdalok. 23.20: Vokális zene. 0.10: Billy Strange gitározik. PETŐFI RÁDIÓ 8.05: Indulók, polkák. 8.20: Tíz perc külpolitika. 8.33: Napközben. 10.00: Zenedélelőtt. 12.33: Népdalok. 12.55: Nemzetiségek hete a Rádióban. 14.00: Színe-iava. 16.35: Idősebbek hullámhosszán. 17.30: Segíthetünk? 18.33: Hétvégi panoráma. 19.55: Slágerlista. 20.33: Szociológiai figyelő. 21.08: Kabarécsütörtök. 22.08: Nóták. 22.30: Gyulai Gaál János szerzeményeiből. 23.20: Luxemburg grófja. III. MŰSOR 9.00: Iskolarádió. 9.30: Kórusainknak ajánljuk. 10.02: Horváth László klarinéto- zik. Fellegi Ádám zongorázik. az Üj Budapest vonósnégyes játszik. 11.05: Romantikus muzsika. 12.30: Julius Caesar. 13.40: A Colosseum együttes története, F4.45: Mozart kamarazenéjéből. 16.00: Zenei Lexikon. 16.20-: Gitárfesztivál a Duna-ka- nyarban. 16.55: Popzene sztereóban. 18.06: Berlioz: Te Deum. 19.05: Nem tudom a leckét! 19.37: A Juilliard von jsnégyes lemezeiből. Közben: 20.31,: Babits Mihály versei. 20.37: A kamarazene folytatása. 21.39: J. S. Bach életműve a mai kutatás tükrében. 22.20: George Gershwin zongorázik. SZOLNOKI STÜDIÓ 17.00: Hírek. 17.05: Dél-amerikai ritmusok. Sergio Mendez együttese játszik. 17.15: Kulturális figyelő. Szerkesztő: Pálréti Ágoston. 17.40: Ami csak a szolnoki stúdió hullámhosszán hallható. Zenei ajánlóműsor. 18.00: Alföldi krónika. 18.15: Beatparádé. 18.26—18.30: Hírösszefoglaló. lapés műsorelőzetes. TV, BUDAPEST, I. MŰSOR 8.30: Tévétorna, (ism.) , 8.35: Iskolatévé. Angol nyelv. 9.U5: Környezetismeret. (Ált. isk. 1. oszt.) 9.30: Rajz. (Ált. isk. alsó tagozat.) 10.05: Osztályfőnöki óra. (Ált. isk. 5—8. oszt.) 10.45: Magyar nyelv. (Ált. isk. 2. oszt.) 11.05: Magyar irodalom. (Alt. isk. 8. oszt.) (f.-f.) 11.35: Deltácska. (f.-f.) 12.10: Világnézet. (Középiskola IV. oszt.) (f.-f.) 14.00: Iskolatévé. Osztályfőnöki, (ism.) 14.15: Magyar irodalom. (ism., f.lf.) 14.45: Deltácska. (ism., f.-f.) 15.20: Világnézet, (ism... f.-f.) 16.00: Mindenki iskolája. Matematika. (ism.,‘ f.-f.) 16.35: Hírek. (f.-f). 16.40: A bűvészművészet. 17.00: Melyiket az ötezerből? (ism.. f.-f.) 17.15: Hipp-hopp. 17.45: Tévébörze, (f.-f.) 17.55: Telesport. (f.-f.) 18.20: ..Nem vagyok kivételes eset.” (f.-f.) 19.00: Reklám, (f.-f.) 19.10: Tévétorna. 19.15: Esti mese. (ism.. f.-f.) 19.30: Tv-híradó. 20.00: Kisfilmek a nagyvilágból. A Sargasso-tenger. 20.30: Zen. a malacfarkú majom. 20.55: Antarktisz. 21.20: Fiatalok órája, (f.-f.) 22.20: Tv-híradó 3. II. MŰSOR 18.15: Iskolatévé. Angol nyelv. 18,30: Oroszul beszélünk. 18.50: Nyáron is szeretnék iskolába járni. 19.30: Tv-híradó. 20.00: Színészmúzeum. Jávor Pál születésének 80. évfordulóján. (ism.. f.-f.) 21.00: Egészségünkért! (f.-f.) 21.10: Tv-híradó 2. 21.30: Rabló-pandúr. NSZK tévéfilm. BUKAREST 16.05: Iskolatévé. 17.00: Sakk. 17.15: Az egészséges életmód. 17.30: Kulturális híradó. 18.35: Rajzfilmek. 19.00: Tv-híradó. 19.30: Fiatalok stúdiója. 20.35: Az ember származása. Filmsorozat. 21.25: Népdalok. 21.45: Tvrhíradó. 22.0J: Dfsessz. BELGRAD, I. MŰSOR 16.45: Síelő Világkupa, lesiklás, nők. 17.10: Tv-napló. 17.40: Hírek. 17.45: Lj. Kozomara: Sziámiak. 18.15: Tv-naptár. 18.45: Boldog család. 19.15: Rajzfilm. 19.27: Ma este. 19.30: Tv-napló. 19.55: Reklám. 20.00: Politikai magazin. 21.15: Reklám. 21.20: Vetélkedő. 22.20: Tv-napló. II. MŰSOR 18.30: Csütörtöki, zágrábi körkép. 19.15: Idő és pihenés. 19.27: Ma este. 19.30: Tv-napló. 19.55: Reklám. 20.00: Moziszem. 22.30: Huszonnégy óra. SZÍNHÁZ 1982, január 28-án, csütörtökön 19 órakor Békéscsabán: TÉVEDÉSEK VÍGJATÉKA Móricz-bérlet 1982. január 29-én. pénteken 19 órakor Békéscsabán: TÉVEDÉSEK VÍGJÁTÉKA József A.-fDériet MOZI Békési Bástya: 4 és 6 órakor: A piros pulóver, 8 órakpr: Moulin Rouge. Békéscsabai Építők Kul- tűrotthona: A kétbalkezes és az örömlány. Békéscsabai Szabadság: de. 10. 4 és 6 órakor: Koncert. 8 órakor: Butch Cassidy és a Sundance kölyök. Békéscsabai Terv: Edénkért a sikátorban. Gyulai Erkel: Pukk. Gyulai Petőfi: 3 és 5 órakor: A fekete herceg, 7 órakor: Bonnie és Clyde. Orosházi Béke: Néhány interjú magánügyben. Orosházi Partizán: fél 4 órakor: Piedone Afrikában, fél 6 és fél 8 órakor: A zsarnok- szíve. Szarvasi Táncsics: 6 órakor: Moszkva nem hisz a könnyeknek I., II. rész.
